Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-22 / 120. szám, péntek

Egészségvédelem, életkörnyezet Az egészséges életkörnyezet kialakítása, a dolgozók egészségvédelme szocialista társadalmunk egyik legmagasztosabb, legfontosabb célja. Sajnos azonban, ha ebből a szempontból vizsgáljuk ezt a közérdekű kérdést, azt kell megállapítanunk, hogy szinte léptennyomon vétünk e humanista alapelv, s önönmagunk ellen. Tudományos kutatások és felmérések egyértelműen azt bizonyítják, hogy az állandóan változó életkörnyezet nagy hatással van az ember egészségi és lelki állapotára, ami a munkateljesítmény gyakori hullámzásán is meglátszik. A helytelen munkakörülmények okozta balesetek és betegségek jobbik esetben „csupán" néhány napos vagy hetes betegállományt „eredményeznek", de bizony nemegyszer rokkantság vagy halálos baleset előidézői is. Nem titok, hogy az ily módon keletkező anyagigazdasági károkat az államkasszából kell fedezni, s ezek az összegek évente milliókra rúgnak! Az egészséges életkörnyezet első alapkövetelménye a tiszta, káros anyagok szennyeződésétől mentes levegő. A valóságban azonban városaink légkörének szennyeződése sokszorosan túllépi a szakemberek által megengedett maximumot: a bratislavai villanytelep környékére például évente 1290 tonna hamu hull, ami a megengedettnek tizenhatszorosa. Hasonló a helyzet a vajáni hőerőműnél, a kassai és a krompachyi villanvmünél, Jolsván, Vágsellyén, Novákyn stb. Szlovákia lakossága és ipara jelentős vízellátási zavarokkal küzd. Ez különösen égető probléma, hiszen a víz a mindennapi élet alapját jelenti. Közép-Szlovákiában például a vízvezetékek felébe. Nyugat-Szlovákiában pedig egyharmadába nem fertőtlenített víz kerül. Vidéken a kutakból húzott víz sem elég tiszta, mert sok helyütt nagyon közel húzódik az utólag épített szennyvízgyűjtőcsatorna. Szlovákia vízhálózatának erős szennyezettségéről mi sem tanúskodik jobban, mint az a tény, hogy a folyóink kétharmadából nyerhető vizet még csak ipari célokra sem lehet használni. A rossz, egészségtelen munka- és életkörülményeknek azonban a közvetlen egészségügyi károkon kívül jelentős gazdasági vonatkozásai is vannak. Számos üzemben és gyárban nagyarányú munkaerővándorlást idéz elő, s az egészségtelen munkakörülményekért járó évi fizetéspótlék csak a munkásságnál 500 millió koronát tesz ki. A kedvezőtlen látási, szellőztetés!, hallási viszonyok pedig napról napra, műszakról műszakra csökkentik a dolgozók termelékenységét s ezek a károk aligha fejezhetők ki szántókban. jogos tehát a kérdés: mi az oka ennek az áldatlan állapotnak és miben rejlik e problémák orvoslásának reális lehetősége? Az okok a következőképpen tömöríthetők: felelőtlenség, a vállalatok kicsi anyagi érdekeltsége és az állatni ellenőrző szervek engedékenysége. Az első helyen említett felelőtlenség nyilvánvaló, különben aligha szennyeznék az emberekre és az állatvilágra egyaránt káros szennyvízzel folyóinkat a Vág, a Garam vagy a Nyitra menti üzemek; a gyárigazgatók mindegyike pedig természetes kötelességének tartaná a szűrő- és egészségvédő berendezések fölszerelését. A felelőtlenség ellenszere azonban a hatékony ellenőrzés! A szocialista törvényesség ide vonatkozó paragrafusainak megsértőivel szemben ellenőrző szerveink helytelenül engedékenyek. Hiányzanak a dolgozók és az egész lak :ság egészségvédelmét célzó szigorú, következetesen „bevasalt" büntetések. A teljesség kedvéért azonban azt is le kell szögeznünk, hogy baj van a kiszabható büntetések magasságával is. A nagyobb, gazdagabb vállalatok fürge eszű közgazdászai ugyanis kiszámították: számukra kedvezőbb akár rögtön januárban kifizetni e törvénysértésért járó pénzbírságot, mint jelentős be ruházások révén szűrő-, koromfogó s egyéb korszerű berendezéseket vásárolni, illetve üzemeltetni. Miben rejlik e problémák orvoslása? Elsősorban hatékonyabbá kell tenni az életkörnyezet- s egészségvédelmet. Ennek érdekében a közeljövőben módosítani fogják a törvénytár 1967/35-ös paragrafusát, ami többek között lehetővé teszi majd, hogy csak olyan üzemek építésére adjanak központi szerveink építési engedélyt, amelyek esetében a tervezők az egészségvédelmi kérdéseket ls megoldották. Olyan koordináló szervet kell létesíteni, mely összhangba tudja hozni a lakosság ez irányú jogos követelményeit és az ipar szükségleteit. Jelentősen emelni kell a törvénysértőkre ma kiszabható összegek felső határát s így vállalatainkal anyagilag is érdekeltekké tenni e kérdésben. Már a bevezetőben leszögeztem, hogy társadalmunk célja a dolgozók egészségvédelme. Az elmúlt esztendőkben — saj-' nos — e téren számos követ-' kezetlen-ség és félmegoldás tanúi voltunk. Meggátolni ezek megismétlődését — ez mindannyiunk érdeke! MIKLÓSI PETER Útközben elromlott a kocsija ? Hívja a „sárga angyalokat" — a 154-es telefonszámot Az Automotoklub úti javítószolgálatának kocsijait nem csupán a színük miatt nevezik „sárga angyaloknak". Segítségüket nagyra értékelik nemcsak a hazai, hanem a külföldi autóturisták is. Hogy az idén mit várhatunk tőlük, az gzzel kapcsolatban feltett kérdéseinkre R u d o 1

1 F ab u š elvtárs, az Autoturist igazgatója adott választ. • Mikor és hói tartanak szolgálatot a „sárga angya lok?". -— Május 1-től szeptember 30-ig, október 26-tól november l-ig, majd december 11-től december végéig tartanak szolgálatot. Minden főbb útvonalakon megtalálhatjuk őket. Hogy néhányat említsek: Bratislava —Komárom, Bratislava—Kúty, Bratislava—Szenc — Piešťany, Bratislava—Szenc—Nyitra, a magas-tátrai útvonalakon, valamint a nemzetközi úton Dolný Kubíntól Ipolyságig. Hétfőtől csütörtökig naponta 9.30tól 18 óráig, pénteken 11.30tól 20 óráig, szombat és vasárnap 9.30-tól 18 óráig lehet szolgálataikat igénybe venni. B Hogyan lehet őket megtalálni? — A idén újdonságot vezettünk be. Május 1-től még csak Bratislava dicsekedhet ezzel, azonban a hónap végétől már Szlovákia-szerte igénybe vehetik új szolgálatainkat. Hogy miről van szó? Ha valakinek útközben elromlik a kocsija — persze csak a főbb útvonalakon — elég ha felhívja a 154es telefonszámot. Ezen a számon valamelyik benzinkút jelentkezik. Felírja a segítséget kérő nevét, kocsijának rendszámát, személyazonossági igazolványának számát, a pontos időt, valamint a kocsi tartózkodásának helyét és azt is, mikor vette át az üzenetet az úti szolgálat mechanikusa. Szlovákiában 24 ilyen központunk van, és számítunk azzal, hogy az elkövetkező időben számukat növelni tudjuk. Szükséges azonban megjegyezni, hogyha a segítséget kérő időközben a kocsiját valamilyen úton-mó don megjavította, ezt a 154-es telefonszámon azonnal jelentse be, illetve azt, hogy az útiszolgálat segítségére nem tart már igényt. Ellenkező esetben, vagyis ha a megadott helyet a segítséget kérő elhagyja, a javítószolgálat által megtett minden kilométerért 8 koronát számlázunk. így akarjuk elejét venni annak, hogy ne éljenek vissza bizalmunkkal. • Kik vehetik igénybe szolgálataikat? — Minden motoros, legyen az bel- vagy külföldi. Előnyt, illetve kedvezményt élveznek a külföldi és a hazai automotoklubok tagjai. A hazai klubtagoknak háromszor 45 perces ingyenes javításra van joguk. A többi esetben negyedóránként 10 koronát fizetnek, épp úgy. mint a nem klubtagok. Hogy érdemes klubtagnak lenni, azt egy példával szeretném bizonyítani. Magyarországon a csehszlovákiai, illetve a nemzetközi automotoklub tagnak az ottani útiszolgálat ingyenes segítséget nyújt, míg a nem klubtagok 45 perces munkáért 80 forintot fizetnek, itt szeretném megemlíteni, hogy nálunk kétféle klubtagság, illetve igazolvány van. Az „A" és a „B" széria igazolványok tulajdonosai részt vesznek a klubok munkájában, így kisebb illetéket fizetnek, míg a ,,C" széria tulajdonosai évi 100 koronát fizetnek, de a klubok tevékenységében nem vesznek részt. Előnyeik azonban minden téren egyenlők. • Hány kocsi áll az útiszolgálat rendelkezésére, és milyen terveik vannak a jövővel kapcsolatban? — Jelenleg 20 Skoda 100-as es MB 1000-es kocsi áll rendelkezésünkre. Természetesen ezek számát növelni szeretnénk. A jövöben azonban a fő célunk nemcsak ez lesz, hanem az is, hogy az útiszolgálat mechanikusai az egyes önsegélyes javítóműhelyekben tartózkodjanak — jelenleg 20 van belőlük Szlovákiában —, itt kisebb javításokat végeznek az autósok részére, és csak hívásra mennének ki segíteni áz arra rászoruló gépkocsivezetőknek. Ezáltal szolgálataink számban megnövekednének és a javítóink is jobban ki volnának használva. • Végezetül még egy fontos kérdés. Milyen segítségre számíthatnak azok a gépkocsivezetők, akiknek kocsijukat nem lehet a helyszínen megjavítani? — Két M—416 GAZ kocsink van a gépjárművek elvontatására, mégpedig Bratislavában és Poprádon. Ezeknek a szol-' gálatait naponta 10-től 18 óráig lehet igénybe venni a 340 — 26 telefonszám 250-es mellékvonalán (Bratislava), illetve a 320—10 szám 218-as mellékvonalán (Poprád). Ezek a gépkocsitulajdonos által meghatározott helyre vontatják a kocsikat, a külföldi állampolgárokét pedig egészen az államhatárra. NEMETH iÁNOS SZABÓ BÉLA: A KOSÚTI PER — Alig látok — mondta. zavartan és leült. — Azért függönyöztük így le az ablakot, és azért illünk itt ebben a félhománlyban, nehogy a csendőrök ránk törjenek. Ahol fényt, világosságot látnak, oda éjjel is berontanak. Attól félnek a szerencsétlenek, hogy összeesküvést szövünk ellenük. — Jó ez így, ahogy van — válaszolta. — Azt hiszem, ebben a félhomályban is megértjük egymást. Engem Steiner Gábornak hívnak, azért jöttem .. . De a mondatot nem fejezhette be, mert az asszony, aki előtt a nyitott újság hevert, izgalmában hirtelen felugrott: — Maga akkor a mi képviselőnk — mondta örömmel. — Úgy van, az vagyok. — Akkor mi Igen örülünk a jöttének, mert bizony körülkerítettek bennünket. — Nem enne vagy inna valamit? ... —kérdezte a háziasszony. — Ha van egy kis tej a házban, meginnám, mert nagyon megszomjaztam. Nem volt olyan egyszerű a faluba jutnom. Árkokon másztam, kúsztam keresztül, amíg idejutottam. — Akkor talán jó volna .megnézni a ruháját is, talán piszkos. .. — Nem számít — intett mosolyogva. — Dehogynem szAmít, csak tessék a kabátját levetni, megnézzük Nagy volt a sürgés-forgás körülötte. Kefét nyomtak a fce.z'fbe, hogy nadrágját tisztítsa le a rátapadt portól, a zakója rendbehozásáról pedig ők gondoskodtak. Ekkor vette észre, hogy öt 4. asszony van körülötte, valamennyien középkorúak voltak. A legidősebb köztük Pszotáné volt, a megsebesült kertész felesége. Azt is megtudta, hogy a háziasszony özvegy és most tulajdonképpen azért jöttek össze, hogy egy fontos kérdésben közösen döntsenek . . Akkor már tej és házikenyér volt az asztalon. Jóízűen fogyasztotta az elibe tett ételt, közben az asszonyok elmondták összejövetelük célját. Akkor tudta meg, hogy a meggyilkolt Zsabka Sándor ifjúmunkás menyasszonya állapotos. Azon tanakodtak, hogy lehetne a lány helyzetén könnyíteni, mert hiszen szegény nem tehet róla, hogy így történt .. hisz éppen az esküvőre készülődtek, amikor az átkozott csendőrgolyók közbeszóltak. A szegény lány gyásza kétszeres, nemcsak a vőlegényét vesztette el, hanem itt maradt szíve alatt az elhunyt magzatával. Nehéz a helyzete ..'., de szerencsére a lány még e keserves gyászában sem sajnálja terhét. Ellenkezőleg, azt mondja, hogv egyetlen vigasza a születendő gyermek. Nem fél a jövőtől... és a kosúti aszszonyok tanakodásának az eredménye az volt, hogy mindent elkövetnek a lány nehéz helyzetének a megkönnyítésére. A kosúti asszonyok gondja lesz — mondta az asszony, aki előtt ott volt a nyitott újság —, hogy ez a lány semmiben se szenvedjen hiányt. — Mondjátok meg neki, hogy a párt ugyancsak mindenben segítségére lesz. — Örülni fog. ha átadjuk üzenetét. — Most pedig — folytatta — arra kérem magukat, hogy ügyeljenek minden szavamra és adják tovább mindazoknak, akikkel én személyesen nem beszélhetek. Arról van szó, hogy a csendőrök itt tanúvallomásokat kényszerítettek ki az emberekből. Olyan jegyzőkönyveket írattak alá, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Pontosabban szólva: a csendőrök hamis vallomásokat kényszerítenek ki az emberekből. Ezekkel a vallomásokkal az a szándékuk, hogy a sortűzért, a gyilkos merényletükért Major elvtársra hárítság a felelősséget. Ezért minden tanúnak az a kötelessége, hogy a tárgyaláson megmondja az igazat és mondja meg azt, hogy a csendőrök milyen eszközökkel kényszerítették ki a hamis állításokat. — Megmondjuk — szólt csendesen a háziasszony. — Mi itt ezen az estén erről is beszéltünk. Hisz itt vannak előttünk az újságok. Csupa hazugság, ami igaz benne, az a sortűz és a három halott, ezt ők sem tagadhatták le, de ahogy a sortüzet megírják, az felháborító.. . Mi mindannyian hajlandók vagyunk tanúskodni, hajlandók vagyunk megesküdni, hogy Major elvtárs ártatlan, hiszen agyba-főbe verték szegényt. — Ha kell, a fél falu is elmegy tanúskodni, hogy mindaz, amit Major elvtársra mondanak, az rágalom' — szólt az egyik asszony, aki a kabátját kitisztította. Azt is megmondta, hogy az urát két napig éheztették a községházán, ahol kihallgatták. Mindenképp azt akarták kivenni belőle, hogy Major azt mondta volna a népnek, hogy „Asszonyok, gyermekek előre". És miután erre a pofonok ellenére sem volt hajlandó az ura, kiengedték és nem írattak vele alá semmit. így volt, és az urának is az a nézete, hogy aki valamit aláírt, az a bíró előtt mondja meg az igazat. Ott nem pofozhatják és botozhatják az embert. Pszotáné szólalt meg ekkor. — Én még mindig nem tudok ma-. gamhoz térni attól a pünkösdi szörnyűségtől — mondotta reszkető hangon '—, nem is tudom, honnan vettem anynyi erőt, hogy szembeszálljak ezekkel a gonoszokkal és segítsek az enyéimen. Mert amikor meghallottam, hog;y az enyéim megsebesültek, úgy rohantam, ahogy csak bírtam. Kértem a postamestert, a csendőrt, könyörögtem nekik, hogy telefonálhassak orvosért, mert a kedveseim elvéreznek, de még ezt sem engedték meg nekem. Nem engedték a gonoszok, de én sem engedtem, nem én... Rohantam, ahogy csak bírtam a közeli majorba, ahol tudtam; hogy van telefon, de mit tehettem, ott is egy csendőr állt, aki nem engedte, hogy segítségért telefonáljak. De én továbbra se nyugodtam egy percig sem. Összeszedtem az eszemet és befogattam az urasági kocsiba és így küldtem orvosért. A kocsis, az ember volt a talpán, az ment. Vállalta azt is, hogy felelősségre vonják, de ment és hozott orvost. Steiner Gábor figyelmesen hallgalta Pszotánét. Megkérdezte tőle, vajon a férjén kívül más valakije is megsebesült-e. Erre kiderült, hogy igen.aPszöta Erzsébet, aki térdlövést kapott. A rokona, és úgy szereti, mint saját gyermekét. Steiner érdeklődött a sebesültek felől és azt a megnyugtató választ kapta,, hogy a trnavaf kórházba i vannak, és igen rendes kezelésben rr szesülnek. Áz orvosok mindent elkö vetnek, hogy visszanyerjék egészségű ket. | Folytatjuk) 1S7B Részlet o szerző Hűség című regényének 2. kötetéből]