Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-09 / 83. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! S Z LOVAK IA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. április 9. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 83. szám Ára 50 fillér EGYRE NÖVEKSZIK SZLOVÁKIA EXPORTJA A SZÖVETSÉGI ÁLLAMREND A KÜLKERESKEDELEM­BEN IS ÉREZTETI HATÁSAT # LEGNAGYOBB KERES­KEDELMI PARTNERÜNK A SZOVJETUNIÓ # A SZO­CIALISTA ORSZÁGOK MUNKAMEGOSZTÁSA ELŐSE­GÍTI A SZAKOSÍTÁST A szlovákiai külkereskedel­mi vállalatok, a Kereskedelmi Bank és a Kereskedelmi Kama­ra képviselői tegnap Bratisla­vában tájékoztatták az újság­írókat Szlovákia részvételéről a külkereskedelemben. A szövet­ségi államjogi rendezés most kezdi éreztetni a hatását ezen a téren. A közelmúltban ala­kult önálló külkereskedelmi vállalatok tokozott tevékenysé­gének köszönhető, hogy Szlo­vákia egyre többet exportál. Míg 1968-ban a külkereskedel­mi forgalomban alig érte el az egymilliárd korona értéket, ta­valy több mint három és fél­milliárd korona értékű exportot mutatott ki, s az idén már 8 milliárdos forgalomra számit. Legnagyobb kereskedelmi part­nerünk a Szovjetunió, több vál­lalat exportjának legalább a fe­le irányul ebbe a baráti or­szágba. A kivitel terén ls érvé­nyesül a szocialista országok munkamegosztása, ami a sza­kosítás elmélyítését célozza. A Chirana, az egészségügyi be­rendezéseket gyártó tröszt pél­dául megegyezett magyarorszá­gi partnereivel, hogy náluk gyártják a műtőasztalokat, itt pedig a fogorvosi székeket. A külkereskedelem fokozásának jelentőségét abban is látnunk kell, hogy ezzel az üzleti te­vékenységgel elősegíthetjük a népgazdaság tartalékainak fel­tárását, mert az üzemeket a ter­melés korszerűsítésére és a mi­nőség javítására ösztönzi, — ez pedig erősen kihat a nép­gazdaság konszolidálására. A Rempo jó szolgálatokat tesz az ügy érdekében, amikor a kivi­telt egybekötötte a célszerű be­hozatallal. Az idei exporttervük 65 millió koronát tesz ki; 62 millió korona értékű terméket hozatnak be, s ebből 30 milliót modern külföldi gépek vásár­lására fordítanak, hogy ezzel is hozzájáruljanak a helyi gazdál­kodási üzemek korszerűsítésé­hez. A szlovákiai exportvállalatok még fiatalok, de eddigi ered­ményeikből arra következtethe­tünk, hogí jó úton haladnak, mert tevékenységük fokozásá­val hozzájárulnak népgazdasá­gunk fejlesztéséhez. (pb j ülésezett az SZNT közlekedés- és postaügyi bizottsága Fokozatos korszerűsítés A postára az utóbbi időben igen sok a panasz, mégpedig jogosan. Erről meggyőződhet­tünk az SZNT közlekedés- és postaügyi bizottságának tegna­pi ülésén, amelyen a miniszté­riumot Ondrej Kováč, az SZSZK közlekedés- és postaügyl mi­niszterhelyettese képviselte. A postákon a legtöbb esetben még mindig olyan módszerekkel dol­goznak, mint évtizedekkel eze­lőtt, jóllehet az atomkorszakban élünk! Ezért késik a levél, a cso­mag, a távirat stb. Mindez ar­ról tanúskodik, hogy az utóbbi években a posta- és a távbeszé­lőhálózat fejlesztésére nem for­dítottunk kellő gondot. A posta nem rendelkezik megfelelő épületekkel. Különö­sen érezhető ez a kulcsfontos­ságú — mint például a pozso­nyi, érsekújvári, zólyomi, zsol­nai, kassal, eperjesi 2. számú, illetve pályaudvari — postákon. A műszaki beruházás terén mu­tatkozó lemaradás nehezíti a postások munkáját. A posta egyes szolgálatainak a gépesí­tése, Illetve automatizálása ered­ményes javulást hozhatna. A (Folytatás a 2. oldalon) A köztársasági elnök hazatért ELVTÁRSI VÉLEMÉNYCSERE LEONYID BREZSNYEVVEL Moszkva — Leonyld Breas­nyev, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára és Ludvik Svobo­da, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke szerdán ta­lálkoztak Moszkvában. Mint a szovjet fővárosban hivatalosan közölték: az elvtársi megbeszé­lések során véleménycserét folytattak a Szovjetunió és Csehszlovákia barátságának és együttműködésének továbbfej­lesztéséről és erősítéséről, tá­jékoztatták egymást a Lenin­centenárium előkészítéséről. Leonyid Brezsnyev újabb si­kereket kívánt Csehszlovákia kommunistáinak és az ország minden dolgozójának a szocia­lista társadalom megszilárdítá­sához és fejlesztéséhez. Ludvik Svoboda további sikereket kí­vánt a szovjet népnek a kom­munizmus építéséhez. Tegnap, moszkvai idő szerint 10,15 perckor Ludvik Svoboda köztársasági elnökünk és kísé­rete a vnukovói repülőtéren fel­szállt az IL—18 típusú cseh­szlovák repülőgépre. Ezen a re­pülőgépen tért haza a Szovjet­unióban, Mongóliában és japán­ban tett 16 napos útjáról. A repülőtéren Kirill Mazu­rov, az SZKP KB Politikai Bi zottságának tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese, Mihail Jasznov, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének he­lyettes elnöke, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, Ivan Jakubovszktj marsall, a Szovjet­unió honvédelmi miniszterének első helyettese, Hriszan Nyes­kov, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének titkára, Leonyid lljicsov, a külügymi­niszter helyettese és Igor Zemszkov, a Szovjetunió kül­ügyminisztériumának főtitkára búcsúztak el tőle. Jelen volt to­vábbá Vladimír Koucký, hazánk moszkvai nagykövete és a nagykövetségünk többi dolgo­zója. Ludvik Svoboda köztársasági elnök feleségével és kíséreté­vel tegnap délben érkezett meg Prágába. Az államfőt a repülőtéren dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első A ruzynéi repülőtéren Gustáv Husák elvtárs üdvözli köztársa­ságunk elnökét. titkára, Vasil Bifak és Evžtm Erban, a Központi Bizottság el­nökségének tagjai, a szövetségi és a cseh kormány tagjai, va­lamint a csehszlovák politikai és közélet további vezető sze­mélyiségei fogadták. Jelen volt továbbá Sz. V. Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, | DÉLKELET-ÁZSIA | Zsambin Njama, a Mongol Nép­köztársaság nagykövete és Ku­roku Islda japán diplomáciai ügyvivő ls. Az állami himnusz elhangzá­sa után az államfő Martin Dzúr vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter kíséretében szemlét tartott a prágai helyőrség fel­sorakozott díszszázada felett. Elkeseredett küzdelem a „zöldsapkások" tábora körül Fontos állásokat űritettek ki a kambodzsai kormánycsapatok Saigon — Nyolc napja folyik az elkeseredett küzdelem az amerikai „zöldsapkások" dakh­seangi tábora körül, amely a saigoni amerikai katonai pa­rancsnokság megállapítása sze­rint a szabadságharcosok tava­szi offenzívájának egyik fő cél­pontja. A partizánok egységei teljesen körülzárták a megerő­sített tábort, amelyben mintegy 3000 dél-vietnami kormányka­tona és amerikai egységek van­nak. A dzsungel-erődítmény helyzete — ugyancsak az ame­rikaiak beismerése szerint — válságos, felmentésére alig-alig van remény. A veszteségek mindkét fél részéről súlyosak, de a dél-vletnaml katonai pa­rancsnokság veszteséglistájának a partizánokra vonatkozó ada­tait, maguk az amerikaiak is kétségbe vonják. Szerdára virradó éjjel a sza­badságharcosok nyolc támadást intéztek az amerikai, illetve a saigoni bábkormány csapatai­nak állásai ellen. A B-52-es amerikai légierődök hat bere­pülést hajtottak végre a kam­| Folytatás a 2. oldalon j MI SZAMUNKRA a legdrá­gább, a legféltettebb kincs? Az, amiből kevés van és nélküle nem tudunk létezni. Egyesek szerint az arany, a gyémánt az a bizonyos kincs, mert „nem terem minden bokorban", nem hever az útszélen, mint esős ősz után a fagyos rög. Általá­ban ez a közfelfogás, viszont az utóbbi években — világvi­szonylatban is — egyre több szó esik arról a bizonyos rög­ről, általában a földről. Tudó­sok, szakemberek megalapozott tanulmányokban arra a követ­keztetésre jutnak, hogy „kopik" a termőföld. Egyre többen va­gyunk, fokozódik az élelmisze­rek iránt a kereslet, nőnek, nö­vekednek az igények, viszont az élelmiszertermelés alapja, ebben a vonatkozásban a leg­alapvetőbb termelőeszköz, a termőföld egyre csak zsugoro­dik. Ez nemcsak hazai jelenség, hanem világprobléma. Nálunk viszont azért szembetűnőbb, mivel a föld dolgában amúgy is szűkében vagyunk. Képtelen­séget mondok: ha netán vala­kinek az a bizarr gondolata tá­madna, hogy jó testvér módjára egyenlő arányban felosztaná közöttünk termőföldünket, bi­zony meglepődnénk. Csalódást okozna az „örökség". Még fél hektár sem jutna fejenként. És még ez ls fogy, kopik, akár a kaszakő. Utánpótlás meg nincs. Vagy legalábbis igen csekély. jóllakjon, és a káposzta is meg­maradjon. Ez azonban egyelőre nem megy, legalábbis nem úgy, ahogyan szeretnénk. Elsőrendű feladat lenne meg­találni annak a módját, hogy N incs mego Idás? A nemkívánatos jelenséget többnyire a nagyarányú iparo­sítással indokoljuk. Mondjam azt, hogy nem így van? Nem mondhatom, hiszen jómagam is számtalan olyan szakmunkát láttam, olvastam, amely szám­szerűleg kimutatja, mennyi ter­mőföldet Igényelt az ipartele­pítés, a közművesítés és a jó ég tudná felsorolni mi minden. És még a felsoroltak után is egyre nagyobb a föld utáni ér­deklődés. A járások, kerületek egész sora kór, követel újabb gyárakat, munkalehetőségeket nyújtó létesítményeket, új, kor­szerű lakónegyedeket. Ezek vi­szont nem épülhetnek a levegő­ben. A kérdés tehát így áll: Ipar, lakónegyed vagy föld? Ez is, az is. Valahogy úgy kellene megoldani, hogy a kecske is az üzemekét lehetőleg ne a legjobb termőföld kellős köze­pére építsék. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az Ipar telepí­tésekor még a közelmúltban sem igen érvényesült hasonló szempont. Amikor annak Idején törvényhozó szerveink jóvá­hagyták a termőföld védelmé­ről szóló törvényt, azt a célt tartották szem előtt, hogy ele­jét vegyék a további önkényes­kedésnek az ipartelepítés te­rén. A törvény életbe lépett, viszont a termőföld — ha ki­sebb mértékben ls — tovább fogy. Annyira, hogy a legfel­sőbb párt- és állami szervek ta­nácskozásain újból „szőnyegre" került ez a kérdés. Habár az el­múlt évekhez mérten e téren is értünk el eredményeket, a múlt esztendőben mezőgazdaságunk további kilenc — tízezer hek­tárral lett szegényebb. A termőföld védelmére ho­zott törvény feltételezte, hogy az alsóbb, járási, helyi közigaz­gatási szervek is ennek a tör­vénynek a figyelembevételével bírálják el majd a dolgokat és ennek megfelelően engedélye­zik, vagy nem engedélyezik majd az építkezéseket. Igen ám, de nehéz Ilyen esetben a járási szervek helyzete. Az építtető vagy az építő azt mondja: épí­tünk nektek egy gyárat, de csak itt és itt, ilyen és ilyen fel­tételek mellett. Választásuk többnyire a sík, mezőgazdasági szempontból is jelentős terület­re esik. Ha ellenkeznek, máris kész a válasz: akkor majd a szomszéd járásban építünk. Er­re mit tesznek a járás vezetői? Mérlegelnek: gyár vagy föld? Úszik ötven vagy száz hektár, de kapnak helyébe egy gyárat, több száz vagy ezer ember szá­mára munkalehetőséget, megél­hetést. A Mezőgazdasági Minisz­térium több olyan esetet tart számon, amikor a járás vezetői a legjobb termőföldet terméket­lenné degradálták — természe­(Folytatás • 2. oldalon! A 24 OLDALAS mriapi* ti J SZÓ GAZDAG TARTALMABÓL: Népszámlálás — önszámlálás — Beszélgetés a Szlovák Sta­tisztikai Hivatal dolgozóival Negyed évszázad — Érsekújvár és környéke 22 óra a Holdon — Tódul az Apollo—13 Szerző - mű - olvasó — A nyitrai Irodalomkommunt­kációs Kutatóközpont mun­kájáról, terveiről Nyirokfüggöny — Moyzes Ilona novellája Séta az arany Szamarkandban — 2500 éves „fiatal város" Újdonságok gyűjteménye — Párizsi levél Versek, humor Felszabadulási rejtvényverseny — VII. forduló

Next

/
Oldalképek
Tartalom