Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-08 / 82. szám, szerda

A kambodzsai ellenállók kiépítették állásaikat néhány Szovjet küldöttség Londonban Phnom Penh — Thong Van Fan Muong ezredes, a kambod­zsai első katonai körzet (dél­vietnami határvidék) parancs­noka kedden tájékoztatta a Phnom Penh-ben akkreditált külföldi katonai attasékat és újságírókat a parancsnoksága alatt álló katonai körzetben ki­alakult helyzetről. Elmondta, hogy katonái a dél-vietnami ha­tárral párhuzamosan négyszáz kilométeres frontvonalon fej­lődtek hadrendbe. Közölte, hogy ebben a hónapban 51 kü­lönálló ütközet zajlott le a kambodzsai ellenállók és a kor­mánycsapatok között. A geril­lák — jelentette ki — vasárnap a határtól 17 kilométerre el­foglalták a kormánycsapatok egyik állását. A leghevesebb harcokra a fővárostól 100 kilo­méterre fekvő Svay Rieng tar­tományban került sor. A Kambodzsában tevékenyke­dő fegyveres ellenállók ellen­őrzésük alá vonták Északkelet­Kambodzsa gumiültetvényeit és fokozatosan behatolnak a kelet­kambodzsai falvakba és váro­sokba — tűnik ki Lon Nol tá­bornoknak, a puccsista kambod­zsai rezsim miniszterelnökének az U. S. News and World Re­port számára adott interjújából. A tábornok szerint mlg a lao­szi határnál nyugalom van, az ellenállók a dél-vietnami határ teljes hossza mentén kiépítet­ték állásaikat. Ugyanakkor azt állította, hogy a Phnom Penh-i kormány „kézben tartja a hely­zetet". Megerősítette azt a ko­rábbi kijelentését, hogy kormá­nya „szükség esetén" hadianya­got fog kérni az Egyesült Álla­moktól. Azt állította, hogy kor­mányának ez idő szerint pénz­beli segélyre nincs szüksége, a szükséges fegyvereket meg tud­ja fizetni. Ha viszont — Lon Nol szavaival élve — „a kom­munista megszállás kiterjed", Phnom Penh a „baráti orszá­gok" segítségét fogja kérni. Az interjúból kitűnik, hogy erre már akkor is sor kerül, ha az ellenállók ellenőrzésük alá von­ják az országnak a Mekong-fo­lyótól keletre fekvő területeit. Lon Nol, az amerikai hetilap­nak adott interjújában állást foglal az amerikai—kambodzsai kapcsolatok megjavítása mel­lett. Washingtonban McCloskey, az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok támogatja az ENSZ-megfigyelők kiküldésére vonatkozó kambodzsai kérel­met, habár a világszervezet Washingtont hivatalosan még nem tájékoztatta a kérelem megérkezéséről. Heves összecsapások Déi-Vietnamban Saigon — A dél-vietnami kor­mánycsapatok parancsnokságá­nak közleménye szerint az el­múlt 24 órában heves összecsa­pások voltak a kormánycsapa­tok és a szabadságharcosok kö­zött. A közlemény szerint mind­két fél jelentős veszteségeket szenvedett. Az amerikai szóvivő közölte, hogy B—52-es bombázók Sai­gontól északra fekvő területe­ket bombáztak. A partizánok tüzérségi táma­dást intéztek egy Saigontól északnyugatra fekvő légi tá­maszpont ellen. Saigonban kedden reggel is­mét heves tüntetésekre került sor. A háborús veteránok ezút­tal a nemzetgyűlés épülete el­len támadtak. Egy 60 főnyi cso­port terepjárók segítségével át­törte a parlament épületétől mintegy 200 méterre emelt drótakadályt. A rendőrség számított a tüntetés megismét­lődésére és brutálisan verte vissza a mankókkal, botokkal és kövekkel védekező rokkanta­kat. INDOKÍNA A TÁRGYALÁSOK HÁTTERÉBEN? Fraser ausztráliai hadügymi­niszter megkezdte konzultatív megbeszélés-sorozatát amerikai kollégájával, Lairddel. A hivatalos program szerint az ausztráliai hadügyminiszter amerikai vadászgépek vásárlá­sáról tárgyal majd. Megfigyelők azonban hangsú­lyozzák, hogy a repülőgépekkel kapcsolatos kérdésben már ré­gen döntés született és csupán a technikai részletekben való megegyezés van hátra. Ezért aligha volt ez a fő ok, amely az ausztráliai hadügyminisztert ar­ra ösztönözte, hogy találkozzék Lairddel és az amerikai kor­mány más magas rangú vezetői­vel. Sokkal valószínűbb, hogy a vadászgépek kérdése háttér­be szorul azoknak a komoly problémáknak a megvitatása mellett, amelyek az utóbbi hó­napokban merültek fel a viet­nami agresszióval kapcsolatban. Ausztrália ugyanis tagja a SEATO katonai tömbjének, amelynek agresszív jellegét az ország közvéleménye már rég­óta élesen bírálja. KAVASIMA, a japán Liberális Demokrata Párt alelnöke ked­den Moszkvából visszaérkezett Tokióba. Visszaérkezése után a japán kormány és a Liberális Demokrata Párt vezetőinek egyik találkozóján kijelentette, hogy Moszkvában szívélyesen fogadták. A NYUGATNÉMET lakosság 68 százaléka helyesli az euró­pai biztonsági értekezlet meg­rendezését, mutatja annak a közvéleménykutatásnak az ered­ménye. amelyet a közelmúltban végezlek az NSZK-ban. LONDONBAN a csehszlovák nagykövetség kereskedelmi osz­tályán megnyílt a csehszlovák textil- és ruhaipari kiállítás. A kiállítást a Centrotex külkeres­kedelmi vállalat rendezi. PÉTER JÁNOS magyar kül­ügyminiszter Nilsson svéd kül­ügyminiszter meghívására hiva­talos látogatásra Stockholmba utazott. AZ AMERIKAI szenátus hét­főn jóváhagyta Arthur K. Wat­sonnak, az Egyesült Államok, új párizsi nagykövetévé történt ki­nevezését. Watson, Kennedy el­nök sógorát, Shrivert váltotta fel ebben a tisztségben. URHO KEKKONEN, a finn köztársasági elnök kedden meg­bízta Rihtniemit, a Nemzeti Koncentráció Pártjának elnökét az új kormány megalakításával. Koivisto kormánya a március 15 és 16-i választások után le­mondott. AZ NDK és a fejlődő orszá­gok árucseréje ez évben csak­nem 20 százalékkal emelkedik. Az NDK elsősorban Irakkal, Szíriával, Szudánnal és Dél-Je­mennel fejleszti kereskedelmi együttműködését. VÁCLAV HŰLA miniszterel­nök-helyettes, tervezésügyi mi­niszter, aki Moszkvában részt vesz a csehszlovák és szovjet népgazdasági tervek egybehan­golásáról folytatott tárgyaláso­kon, tegnap találkozott Nyiko­laj Babjakovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettesével. OTTO WINZER külügyminisz­ter vezetésével Mogadisoba ér­kezett az NDK küldöttsége, amely a szomáliai kormány tagjaival a két ország kapcsola­tairól fog tárgyalni. ÉSZAK-ÍRORSZÁG fővárosá­ban hétfőn este két újabb bom­barobbanás történt. A bombák egyike egy protestáns főpap re­zidenciájának közvetlen közelé­ben robbant fel nem sokkal az­után, hogy a kormány bejelen­tette: 10 000 font jutalmat tűz ki azok számára, akik a pokol­gép-merényletek elkövetőinek nyomára vezetnek. London — Az angol külügy­minisztérium épületében tegnap szovjet—angol tárgyalások kez­dődtek. A szovjet küldöttséget Szemjon Kozirev külügyminisz­ter-helyettes, az angol küldött­séget Wedgwood Benn műszaki miniszter vezeti. A két küldöttség az angol— szovjet kapcsolatokról és az eu­rópai politikáról tárgyal. Való­színű, hogy az angol küldöttség ismerteti kormánya álláspont­ját az európai biztonsági érte­kezlet kérdésében. Nagy-Britan­nia álláspontja ebben a kérdés­ben változatlan. London halo­gatja az értekezlet összehívását és azt állítja, hogy a tanácsko­zás csak akkor lehet sikeres, ha hosszas előkészítés előzi meg. Nagy-Britannia azt is kö­veteli, hogy az értekezleten ve­gyen részt az Egyesült Államok és Kanada. Kozirev találkozik lord Chal­fonttal a leszerelés kérdéseivel megbízott külügyminiszter-he­lyettessel is. Politikai megfi­gyelők valószínűnek tartják, hogy megvitatják a közel-keleti helyzetet és más nemzetközi problémákat is. Butef lika Belgrádban tanácskozik Belgrád — Jugoszlávia fővá­rosában tegnap délelőtt meg­kezdődtek a hivatalos jugosz­láv—algériai tárgyalások Mirko Tepavac, jugoszláv külügyi ál­lamtitkár és Buteflika algériai külügyminiszter között. Butefli­ka este a belgrádi Jugoszlavija­szállóban vacsorát adott ven­déglátói tiszteletére. Mirko Tepavac pohárköszön­tőjében rámutatott a Jelenlegi nyugtalanító világhelyzetre, amikoris az imperialista erők igyekeznek megállítani vagy le­lassítani a népek nemzeti, gaz­dasági és társadalmi felszaba­dulásának folyamatát. A továb­biakban elítélte Izrael agresszív politikáját és hangoztatta, hogy a Közel-Keleten fontos tényező­vé vált a palesztinai felszaba­dít ási mozgalom. Buteflika válaszában rámuta­tott, hogy a békés együttélét politikáját nem lehet össze­egyeztetni politikai vagy föld­rajzi korlátozással. Ez a poli­tika feltételezi a nagy és kis országok, a fejlett és a fejlődő országok szövetségének kialakí­tását. Svéd—angol megbeszélések London — Palme svéd minisz­terelnök Londonban Wilson mi­niszterelnökkel és az angol kormány tagjaival tárgyal. El­sősorban Nagy-Britannia közös piaci tagságáról s az európai helyzetről folytatnak eszmecse­rét. Jói tájékozott körök szerint a svéd miniszterelnök Nagy­Britannia közös piaci tagságá­nak különböző szempontjait ta­nulmányozza. A keddi tárgya­lások során a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok kérdését, va­lamint az európai biztonsági ér­tekezlet problémáját is megvi­tatták. Politikai megfigyelők azért tu­lajdonítanak nagy jelentőséget Palme londoni látogatásának, mivel Nagy-Britanniából a svéd miniszterelnök Franciaországba, az Egyesült Államokba és a Szovjetunióba utazik. Nem változik az olasz kormány külpolitikai irányvonala Róma — Mariano Rumor olasz miniszterelnök a szenátus­ban és a képviselőházban is­mertette az új kormány prog­ramját. A program foglalkozik a június 7-én megtartandó ke­rületi, tartományi és a községi választásokkal. Jelentős figyel­met szentel az előkészületben levő törvényhozási reformok­nak és a gazdasági fejlesztés problémáinak. Meghatározza továbbá a kormány külpolitikai irányvonalát. Rumor megemlítette azokat a nehézségeket is, melyekre a 1970 IV. 3. öt héttel a parlamenti vá­lasztások után Ausztriának még mindig nincs új kormánya. To­vábbra is a régi néppárti kor­mány maradt hivatalában, sőt pénzügyminisztere készíti elő az 1971. évi költségvetést, vagy­is a Szocialista Párt beleegye­zésével a pénzügyminisztérium kiadta a költségvetés kidolgo­zásának irányvonalait. Kreisky, a Szocialista Párt vezetője a Néppárt főtitkárával tárgyaláso kat folytat. Ám nem maguk a tárgyalá­sok, hanem a körülöltük végbe­menő alkudozások jellemzőek. Titokban folynak, hogy a nép ne tudja meg: a Szocialista Párt kész feladni választási ígéreteit, hogy ennek fejében több minisz­teri tárcát kapjon. Kreisky még mindig nem közölte, hogy a Szocialista Párt mit javasol a koalíciós tárgyalások során. Számtalan manőverezésnek vagyunk tanúi a kormányala­kítási tárgyalásokkal kapcso­latban. A két nagy párt egymást vádolja azzal, hogy titokban tárgyal a Szabadságpárttal (FPÖJ. A Néppárt (ÖVP) azért, hogy talán mégis sikerül „kis­koalíciót" létrehoznia, a Szo­cialista Párt (SPÖJ, pedig azért, hogy biztosítsa az FPÖ támoga­tását egy szocialista párti ki­sebbségi kormány számára. A két nagypártot az sem zavar­ja, hogy tárgyalásaikkal „felér­tékelik" a nagy német naciona­lista, osztrákellenes és szélső­ségesen reakciós Szabadságpár­tot. E játék mindkét változata azonban igen valószínűtlen, biz­tosra vehető, hogy „nagykoalí­ció" megalakítására kerül sor. A Szocialista Párt olyan cél­zásokat tesz, hogy a parlamenti együttműködés árán hajlandó a választási rendszerben néhány változást eszközölni a néppárt javára. A választási rendszer valóban igazságtalan. Az ÖVP csaknem ugyanolyan szavazat­százalékkal 1966-ban 85 mandá­tumot és így abszolút parlamen­ti többséget kapott, míg az SPÖ a mostani választásokon 81 mandátumot, vagyis csak vi­szonylagos többséget szerzett. A két nagy párt képviselői által szorgalmazott módosítások a nyugatnémet választási rend­szerhez Idomulnak, amely meg­szünteti a nagy pártok közötti egyenlőtlenséget, de az ötszá­zalékos határral (vagyis a sza­vazatoknak legalább öt száza­lékát kell kapnia egy pártnak, hogv a parlamentbe kerüljön), a kis pártok épp úgy hátrányos helyzetben vannak, mint a je­lenlegi osztrák választási jog alapján. A burzsoáziának és a Szocialista Pártnak elsősorban az a célja, hogy megakadályoz­za kommunista képviselők beju­tását a parlamentbe. A két párt már csak azért sem siet a kormányalakítással, hogy feledésbe menjenek vá­lasztási IgéreteL Kreisky máris bejelentette, hogy a megígért „nagy" adóreform most állító­lag az állam pénzügyi helyzete miatt nem valósítható meg, és amint a Néppárt lapja írta, az ÖVP e reformot 1972-re akarja elhalasztani. Az ÖVP csupán né­hány „azonnali intézkedésbe" hajlandó belemenni, amelyek azonban igen csekély könnyí­téseket hoznának és nem felel­nének meg a munkásság jogos követeléseinek. A két párt egyi­ke sem beszél a fokozódó drá­gaság elleni intézkedésekről, nyilvánvaló, hogy ez a kérdés nem is szerepel a tárgyalások napirendjén. Ellenkezőleg: a hírhedt, úgynevezett paritás­bizottság, amely a szövetségi kancellár elnökletével a vállal kozők és a szakszervezetek kép­viselőiből áll, már a választások után számos áremelésbe bele­egyezését adta, többek között a sör árának a felemelésébe, ha­bár ez fantasztikus óriásprofitot biztosít a nagy sörgyárosoknak. Az újonnan megválasztott parlament már megtartotta el­ső ülését. Ezen az ülésen azon­ban csak a parlament elnökét és helyetteseit, valamint a „tisztségviselőket" választották meg. Az osztrák demokráciára jel­lemző, hogy a kormány megala­kításáig a parlament úgyszólván munkanélküli, habár igen sür gős problémák vannak. A 165 képviselő már megkapja fizeté­sét, de nincs joguk beszélni, még kevésbé határozatokat hoz­ni mindaddig, míg a két párt vezérei meg nem alkudtak egy­mással. Már most bizonyos, hogy a Nagyiparosok Szövetsége nagy befolyást fog gyakorolni az új kormány belpolitikájára, főként a gazdasági és szociálpolitiká­ra. Igen elgondolkoztató az is, milyen külpolitikai terveket sző Kreisky. A Szocialista Párt nyil­vánosságra hozott javaslatai a semlegesség mellett foglalnak állást. Ugyanakkor azonban fo­kozott törekvés mutatkozik a Közös Piaccal való megegyezés­re. A legfontosabb azonban hiányzik e külpolitikai megnyi­latkozásokbői: egy szóval sem említik az európai biztonsági értekezletet, viszont a mostani kormány állást foglalt e konfe­rencia, valamint az európai biz­tonsági rendszer létrehozása mellett. Egyébként Kreisky a — választások után — Ismétel­ten az NDK és az NSZK közötti rendezésre irányuló kísérletek ellen nyilatkozott. Jogos a kér­dés: Meg akarja-e változtatni Kreisky Ausztria külpolitikáját, leértékeli-e a semlegességet? Vajon Kreisky az osztrák külpo­litikát egyoldalúan az amerikai kormány szolgálatába akarja ál­lítani? Méltán állapítja meg ez­zel kapcsolatban a Volksstim­me. „Nem ls szorul bizonyításra, milyen ártalmas, sőt veszélyes az ilyen politika Ausztriára néz­koalíciós kormány felújításánál került sor. Hangsúlyozta, hogy a kormány hajlandó a parla­mentben elfogadni minden párt támogatását, de egyúttal kizár­ta annak a lehetőségét, hogy bármiféle közeledésre" ls sor kerüljön az Olasz Kommunista Párttal. Az ő nézete ls az, hogy a koalíciós kormány felújítá­sával összefüggd nehézségeket az Olaszországban uralkodó po­litikai és szociális feszültség okozza. A kormányprogram gazdasá­gi részének lényege a szilárd valuta, a foglalkoztatottság biz­tosítása s a termelés további fej­lesztése. A kormány Ígéretet tett, hogy a lehető leggyorsab­ban kidolgozza az olasz gazda­sági fejlődés tervét, az 1971— 1975-ös évekre. Rumor közölte, hogy az új kormány külpolitikája az előző irányvonalhoz igazodik. A je­lenlegi nemzetközi helyzet po­zitívumaként említette meg az USA és a Szovjetunió megbe­széléseit a stratégiai fegyver­kezés korlátozásáról, az NSZK tárgyalásait a Szovjetunióval, Lengyelországgal és az NDK-­val. Ügy nyilatkozott, hogy az efféle kezdeményezés számíthat az olasz kormány támogatásá­ra. Hangoztatta, hogy az olasz kormány támogatja az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívását. A kormány meggyőződése, hogy az indonéziai béke hely­reállítása a konfliktus résztve­vőin múlik. Vállalja a közvetí­tő szerepet, amennyiben ez hoz­zájárul a cél eléréséhez. Megkezdődött a KGST ülésszaka Moszkva — A szovjet fővá­rosban kedden megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 46. ülésszaka. Az ülésszak mun­kájában a tagállamok minisz­ter-elnökhelyettesei vesznek részt. Az első ülésen Plotr Ja­roszewlcz Lengyelország képvi­selője elnökölt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom