Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-25 / 97. szám, szombat

Hétvégi hírmagyarázatunk I Viharok földrésze N' 1970. | incs olyan hét, hogy a forrongó földrész, Latin­Amerika ne tartogatna valami­lyen meglepetést. Az elnyomó rendszerek ellen legális és il­legális harci formákat alkalma­zó baloldali szervezetek diplo­maták elrablásával terelték ma­gukra a figyelmet. Chilében, Dominikában és Kolumbiában elnökválasztási kampánnyal, vagy a már megtörtént elnök­választással kapcsolatban mér­kőznek egymással a haladás és a reakció erői. Ám még a vi­szonylag „nyugodt" és stabili­zált latin-amerikai országokban is nőttön-nő az elégedetlenség, a tömegek Jobb életkörülménye­ket, reformokat akarnak, s min­den baj okának az Egyesült Ál­lamok monopóliumok uralmát, az USA neokolonialista politi­káját és a CIA kémszolgálat cselszövéseit tartják. Az erősö­dő Amerika-ellenesség — ez a latin-amerikai országok haladó mozgalmainak közös nevezője. # Puccsok a levegőben Bármilyen bizarr is a cím, tükrözi a valóságot: nem egy latin-amerikai államban valóban „a levegőben lóg" valamilyen puccs. Kitörése, avagy a puccs­kísérletnek csírájában történő meghiúsítása a belső erőviszo­nyok pillanatnyi alakulásától, illetve a puccsisták külföldi tá­mogatásától függ. Jellemző pél­da rá a chilei helyzet. A ke­reszténydemokrata Frei elnök megbízatása az idén lejár, ősz­szel elnökválasztások lesznek. Mivel az elnök nem váltotta be választási ígéreteit, mintaprog­ramként reklámozott reformpo­litikájával nem segítette elő az ország gazdasági fellendülését, a tömegek anyagi jólétét és nem sikerült megszüntetnie az észak­amerikai olaj- és bányamonopó­liumok annyit bírált basásko­dását, a választók elfordultak tőle, s most a kommunistáktól is támogatott szocialista Salva­dor Allendét, a baloldal egysé­ges jelöltjét kívánják az elnö­ki székbe ültetni. Politikai rob­banás fenyeget. A hadsereg bi­zonyos körei el akarták mozdí­tani Frei elnököt, hogy kemény­kezű diktátort ültessenek he­lyébe. A puccsisták számítását azonban keresztülhúzták, a ter­vezett puccs dugába dőlt. Ve­szélye persze nem múlt el. Ugyanakkor erősödött a dolgo­zók és a diákok tömegmozgal­ma. A tömeghangulat a kor­mányra is hatott, s Valdez kül­ügyminiszter a soronlevő teen­dők között sürgette a diplomá­ciai kapcsolatok felújítását Ku­bával, ami távolodást jelent a washingtoni politika múltbeli teljes kiszolgálásától. Tiszti puccsok vagy puccs­kísérletek árnyéka sűrűn vető­dik Bolíviára, az ónköztársaság­ra, amelynek elnöke, Ovando Candia tábornok, az egykori erőskezű diktátor megpróbált kacérkodni a liberalizálódással. Az utóbbi idők fejleményeivel kapcsolatban gyakran kínálko­zik párhuzam a forradalmi na­cionalízálás útját követő perui rendszer s az őt utánzó bolíviai kormányzat között. A bolíviai módszer sokkal óvatosabb és ellentmondásosabb. Igaz viszont, hogy Bolívia természeti kincsei­nek kiaknázása terén teljesen az észak-amerikai monopóliu­moktól függ. Külföldi segítség nélkül pangana olajtermelése. Mivel a monopóliumok szeke­rét toló tiszti csoportok az utób­bi hónapokban többször is meg­kísérelték Ovando Candia meg­döntését, a napokban pedig Paz Estenssoro exelnök híveiből to­borzódó képviselők csoportja szőtt ellene összeesküvést, Ovando Candia akaratlanul is balra tolódik. Ezzel magyaráz­ható, hogy az utóbbi időben lé­pések történtek az ország gaz­dasági kapcsolatainak kibővíté­sére a Szovjetunióval, Csehszlo­vákiával, Lengyelországgal és Magyarországgal. Viharos kimenetelű elnökvá­lasztás színhelye Kolumbia, Ro­jas Plnilla, az 1953—1957-es évek hírhedt diktátora, múltjá­val látszólag teljesen szakítva, olyan demokratikus reformok­kal lépett fel elnökjelöltként, hogy ez szinte hihetetlen volt. nem is hittek neki a választók, így az elnöki széket augusztus 7-én a Nemzeti Frontot képvi­selő konzervatív párti Misael Pastrana Borrero foglalja el — a kolumbiai hagyományoknak megfelelően — liberális elődöt váltva fel. A vereségébe bele­nyugodni nem tudó diktátori hajlamú Pinilla polgárháború­val fenyegetödzött, s ezt olyan komolyan vette, hogy a távozó Carlos Lleras Restrepo elnök kénytelen volt elrendelni a rendkívüli állapotot. # Háttérben a monopolista érdekek Más latin-amerikai országok­ban is fennáll a puccs veszélye. Ez szinte olyan jellegzetes tü­net, mint a partizánmozgalom elterjedése, melyet Brazíliában, Argentínában s másutt a sze­génységben élő katolikus alsó papság is kezd támogatni. A hé­ten azonban a szinte hagyomá­nyos sémától eltérő események is lejátszódtak Latin-Ameriká­ban. A Brit Nemzetközösséghez tartozó Trinidad és Tobago szi­getállamban katonai lázadás tört ki. A lázadók néger kato­nák, akik csatlakoztak a „fe­kete hatalom" elnevezésű né­ger faji mozgalomhoz és szem­beszegültek Eric Eustace Wil­liams kormányával. A szigetor­szágban ostromállapotot ren­deltek el. Nem egyszerű belviszályról van szó. Az egy államban egye­sített két szigetet még Kolum­busz fedezte fel. Angol gyar­matok voltak, s 1962-ben el­nyert függetlenségükig magu­kon viselték a brit koloniaiista politika minden jegyét. Az 5212 négyzetkilométer területű or­szág 975 ezer főnyi lakosságá­nak 47 százaléka néger, 37 szá­zaléka indiai, a többi mulatt, arab, kreol stb. Mintegy 16 ezer fehér él itt, többnyire angolok, amerikaiak, franciák, spanyo­lok, akik szakemberekként ki­váltságos helyzetet élveznek. Az önállósodásra törekvő szi­getország már tavaly alkudozott a British Petroleum társasággal az olajforrások sorsáról, s vé­gül abban állapodtak meg, hogy a kínált 35 millió és a követelt 56 millió helyi dollár kárpótlás helyett 40 millióval éri be a tár­saság az államosított olajbányá­kért. Ám az ország természeti kincsei aligha kerülnek nemze­ti kezelésbe, mert kiaknázásuk­ra vegyes társaságok alakultak, s ezekben döntő része van a Tesoro Corporation amerikai társaságnak. Érthető, hogy a lakosság összes rétegei közül a többséget jelentő négerek van­nak a leglealázottabb helyzet­ben, s ezért lázadoznak. 9 Nem szabad megismétlődnie a múltnak Az amerikai és az angol flot­ta készenlétben áll, hogy a lá­zadás elharapódzása esetén be­avatkozzék az ott élő fehérek érdekében. Ez a készültség ön­kéntelenül az anguillai és a cura­caói brit, illetve holland bea vatkozásra emlékeztet. Lehet-e féken tartani a volt gyarmatok népeinek emancipálódási moz­galmát? Mint a tények bizonyít­ják, csak egy ideig. A legtöbb latin-amerikai országban terjed az a felismerés, hogy szakítani kell az észak-amerikai mono­póliumokkal, s másutt, a szocia­lista országokban kell partnert keresni. Bolívia példáját követ­ve ezt teszi például Venezuela is. Azért utazta be Charles Meyer, a washingtoni külügy­minisztérium latin-amerikai megbízottja „tűzoltóként" Chi­lét, Bolíviát és Perut, hogy el­tántorítsa őket hasonló szándé­kuktól. Keserűen ismerte be az United States News and World Report: „Az amerikai üzletem­berek abba a kategóriába tartoz­nak, akiket minden oldalról tá­madás ér: a baloldali politiku­sok meg a jobboldal is, még a katonák, sőt az egyház is tá­madja őket." LŐRINCZ LÁSZLÓ Mérgező harcgázok a Bundeswehrrtek? Bonn — Mint a TASZSZ hír­ügynökség bonni tudósítója közli, a nyugatnémet diákszö­vetség egy, bonni sajtóértekez­letén bizonyítékokat tárt az új­ságírók elé arról, hogy a nyu­gatnémet hadsereg, a Bundes­wehr, megrendelésére állami és magáncégek titokban újfajta mérgező harcgázok létrehozá­sán dolgoznak. A sajtótájékoztatón kijelen­tették, hogy a Bundeswehr már­is négyféle mérgező harcgázzal rendelkezik. A harcgázokat előállító egyik központ a Fraunhoffer, Gesell­schaft, amelynek 17 tudomá­nyos intézményéből 5 intéz­mény tevékenységét teljes egé­szében a hadügyminisztérium fi­nanszírozza. Ezek az intézmé­nyek csak a hadügyminiszté­rium megrendelésére dolgoznak. A vegyészeti laboratóriumokban titkos munka folyik a nagyha­tású idegbénító mérges gázok „tökéletesítésén". A Német Szövetségi Köztár­saság hadügyminisztériuma a nyilvánosságtól félve, sürgősen cáfolatot adott ki és kijelen­tette, hogy a Bundeswehr nincs „felfegyverezve" mérgező anya­gokkal". Elfogadták az Apollo-program költségvetését Washington — Az Apollo-13 amerikai űrhajó három űrhajó­sa pénteken a szenátus előtt adott magyarázatot a holdexpe­díció kudarcáról. Megfigyelők szerint az űrhajósok szenátusi beszámolója időzítésének hátte­rében az a körülmény áll, hogy az amerikai szenátus köreiben az űrkutatási program költség­vetésének megnyirbálását köve­telik az Apollo-13 sikertelen út­ja következtében elkedvetlene­dett politikusok. A képviselőház csütörtökön Az FKP Politikai Bizottságának tanácskozása Párizs — A Francia Kommu­nista Párt Politikai Bizottsága tegnap foglalkozott a demokra­tikus szabadságokat elnyomó törvényjavaslattal. A kormány által előterjesztett törvényja­vaslat hivatalosan az erőszak elnyomását szolgálja, de a va­lóságban veszélyezteti a gyüle­kezési és a sztrájkjogot, s ezál­tal a munkások demokratikus szervezetek létezését is. Az FKP Politikai Bizottsága felhívja a kommunistákat, szer­vezzenek akciókat a dolgozók egységének megszilárdítására a veszély elleni harcban. A Po­litikai Bizottság ezenkívül fog­lalkozott a francia fiatalság problémájával is. Finn javaslat a Biztonsági Tanács munkájának módosítására New York — A Biztonsági Tanács tagjai megvitatják a finn küldöttség javaslatát, hogy e szerv tartson rendszeresen gyű­lést a tagállamok miniszterei­nek részvételével. A finn kül­döttség szerint megvan a re­mény arra, hogy a javaslatot elfogadják. A finn kormány elképzelése szerint az üléseket kétszer évente tartanák meg: tavasszal és ősszel. Napirenden nem konkrét problémák, hanem az általános politikai terv szere­pelne. A kölcsönös vélemény­csere hozzájárulna a konkrét kérdések megtárgyalásának megkönnyítéséhez. Bonn és Madrid párbeszéde hosszas vita után jóváhagyta az 1974. évi előirányzott Apollo­programokat és az 1970. július 1-én kezdődő pénzügyi évre vo­natkozóan elfogadta az Orszá­gos Űrhajózási Hivatal (NASA) 3,6 milliárd dolláros költségve­tési javaslatát. « A houstoni űrközpont űrhajós részlegének igazgatója, dr. Ró­bert Gilruth újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, reméli, hogy az Apollo-13 kudar­cának okát hamarosan sikerül felderíteni. A német kommunisták az NDK elismerését követelik Bonn — A Német Kommunis­ta Párt az „Unsere Zeit" című hetilap legutóbbi számában cikket közölt, amelyben megin­dokolja, miért kellene az NSZK­nak a nyugatnémet lakosság ér­dekében a nemzetközi jog alap­ján elismernie a Német Demok­ratikus Köztársaságot. Véget kell vetni a határok megváltoztatására irányuló kí­sérleteknek, mert ez háborút jelenthet. Európában csak ak­kor lehet béke, ha tiszteletben tartják az utolsó háború ered­ményeit, és elismerik a létre­jött w határokat, vagyis a nem­zetközi jogi alapon elismerik az NDK-t — hangoztatja töb­bek között a cikk. Majd így folytatja. Az NDK nemzetközi jogi ala­pon történö elismerése csapást mérne Sprinerre, Straussra, Kiesingerre, Thaddenre, a fegy­verkezési tőkére, Kruppra és a Bundeswehr tábornokaira. Ezek azok a körök, amelyek megta­gadják a munkásságtól a dön­tésben való részvétel jogát, szükségállapot törvényeket hagynak jóvá, és nem retten­nek vissza az újnácikkal való szövetkezéstől sem. Ezek az erők gátolják a leszerelést és az európai biztonság megte­remtését. Befolyásukat korlá­tozni kell, még mielőtt további károkat okoznának. Az NDK nemzetközi jogi elismerése nyil­vánvalóan csődbe juttatná po­litikájukat. Bonn — Scheel nyugatnémet külügyminiszter kétnapos spa­nyolországi látogatása során el­sősorban a Nyugat katonai kér­déseiről tárgyalt. Tolmácsolta a spanyol vezetőknek, hogy Eu­rópa milyen nagy gonddal fi­gyeli a Földközi-tenger térsé­gében az erőviszonyok megvál­tozását. A bonni miniszter eb­ben veszélyt lát a NATO szem­pontjából, s ezért természetes, hogy kapcsolatokat kell fenn­tartani Spanyolországgal, mely­nek stratégiai helyzete egyre jelentősebb. A nyugatnémet sajtó kihang­súlyozza, hogy a bonni minisz­ter a spanyol ellenzékkel is tárgyalt. Nem véletlen, hogy a Frankfurter Rundschau terje­delmes ripotort közöl a spanyol szakszervezeti vezetők ellen, hangsúlyozva, hogy Spanyolor­szágban semmilyen jel sem mu­tat a liberalizálódásra. ALI SZABRI, az Arab Szocia­lista Unió Legfelsőbb Végrehaj­tó Bizottságának tagja csütör­tökön látogatást tett Andrej Grecsko marsallnál, a Szovjet­unió honvédelmi miniszterénél és baráti megbeszélést folyta­tott vele. JOZEF NÁLEPKA mérnök, Csehszlovákia jugoszláviai nagykövete csütörtkön Belgrád­ban a jugoszláviai és a külföldi újságírók számára sajtókonfe­renciát tartott Csehszlovákia felszabadítása 25. évfordulójá­nak alkalmából. A NOVOSZTYI Sajtóiroda nagy példányszámban — angol, francia, német, spanyol, arab és más nyelveken — közzétette Leonyid Brezsuyev „Lenin mü­ve él és győzedelmeskedik" cí­mű beszámolóját, melyet az SZKP KB, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa közös ünne­pi ülésén adott elő V. I. Lenin születése 100. évfordulójának alkalmából. IVAN BASEV bolgár külügy­miniszter május 3—7-e között hivatalos látogatást tesz az Egyesült Arab Köztársaságban, egyiptomi kollégája, Mahmud Riad meghívására. ü THANT ENSZ-főtitkár fel­kérte az ENSZ-tagállamokat, hogy adjanak önként 700 000 dollárt a július közepe táján megrendezésre kerülő New York-i ifjúsági viiágkongresz­szus szervezési költségeinek fe­dezésére. A kongresszust az ENSZ fennállása 25. évforduló­jának alkalmából rendezik. VARSÓBAN pénteken délelőtt a szakértők tanácskozásával folytatódtak Lengyelország és az NSZK kormányküldöttségei­nek megbeszélései. GEORG FERDINAND DUCK­WITZ, az NSZK külügyminiszté­riumának államtitkára május 4—6 között látogatást tesz Ju­goszláviába Mirko Tepavac kül­ügyi államtitkár meghívására. A két országot kölcsönösen ér­deklő kérdésekről fognak tár­gyalni. CSEHSZLOVÁKIA szovjet had­sereg általi felszabadítása 25. évfordulójának alkalmából dr. Antonín Gregor Csehszlovákia lengyelországi nagykövete láto­gatást tett a LEMP központi sajtóorgánuma, a Tribúna Ludu szerkesztőségében. MIIGI LONGO, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára csütörtö­kön fogadta az A. M. Rumjan­cev, az SZKP KB tagja vezette szovjet pártküldöttséget. Az SZKP küldöttsége részt vett Ró­mában V. I. Lenin születése 100. évfordulójának ünnepsé­gén, amely az OKP KB nyilvá­nos ülésében csúcsosodott ki. A MUNKÁSPÁRTI képviselők kétharmada Nagy-Britanniában azt a nézetet vallja, hogy Wil­son miniszterelnöknek ez év őszére általános választásokat kellene hirdetnie. A legcélsze­rűbb időpontnak októbert tart­ják. AZ EXPO 1970-EN Oszakában pénteken megtartották Svájc nemzeti napját. A nemzeti nap hivatalos vendége Rudolf Gnä­gi, a Svájci Államszövetség al­elnöke volt. VLAGYIMIR NOVIKOV, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese pénteken fogadta a Kremlben a Faruk Uszmán Hamadallah őrnagy, belügyminiszter vezette Szudán Forradalmi Tanácsnak küldött­ségét, mely részt vesz V. I. Le­nin születése 100. évfordulójá­nak moszkvai ünnepségein. AZ EGYESÜLT Arab Köztár­saság és a dél-vietnami Ideigle­nes forradalmi kormány közti diplomáciai kapcsolatokat nagy­követi szintre emelték — Jelen­tették be csütörtökön hivatalo­san Kairóban. A BAUMANI VÁLASZTÓKÖR­ZET dolgozói Moszkvában Leo­nyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát javasolták a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa kül­döttjelöltjének. A WALTER ULBRICHT, az NSZEP KB első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke által vezetett NSZEP-küldöttség, mely részt vett a V. I. Lenin születése 100. évfordulójának alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeken, pénteken vissza­tért Berlinbe. AZ EGYESÜLT Arab Köztár­saság, a Szudáni Demokratikus Köztársaság, Jordánia, Irak és Kuwait elhatározta, hogy meg­alakítja az arab nemzetközi lé­giforgalmi társaságok első unió­ját. A LEGNAGYOBB argentin vá­rosokban csütörtökön a sztráj­koló munkások és a rendőrség összetűzésekor több mint 60 személy sebesült meg és kb. 50-et tartóztattak le. Az általá­nos sztrájk, melyet a CGT hir­detett ki a kormány gazdaság­politikája elleni tüntetése je­léül, megbénította a gazdasági életet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom