Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-22 / 94. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1910. április 22. SZERDA BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 94. szám Ára 50 fillér LENIN ESZMEI GYŐZEDELMESKEDTEK Ünnepi gyűlés Moszkvában V. I. LENIN SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN Moszkva — A Kreml Kongresszus Palotájában tegnap, közép-európai idő szerint reggel 8 órakor megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának együttes ünnepi ülése Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából. A díszemelvényen Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, valamint a párt és állam további magas rangú képviselői foglaltak helyet. Az ünnepi ülésen részt vesznek a kommunista és munkáspártok, a baloldali szocialista pártok és a nemzeti felszabadító mozgalmak képviselői is. Dr. Gustáv Húsúknak, Csehszlo vákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának a vezetésével megjelent a csehszlovák küldöttség is. Az ünnepi ülést Nyikolaj Podgornij nyitotta meg. Megnyitó beszédében — ame lyet sokszor viharos taps szakított félbe — hangsúlyozta, hogy Lenin az egész haladó emberiségé. Mindaz amit tett és amit követői tesznek, nem egy évszázadra, hanem évszázadokra, évezredekre szól. A szovjet néppel együtt ünneplik Lenin születésének 100. évfordulóját a testvérpártok és a világ haladó emberisége. A szovjet nép képviselőivel együtt megjelentek a Kongreszszus Palotában valamennyi világrész forradalmi osztagainak küldöttségei — a szocialista, a kapitalista, a fejlődő országok kommunista és munkáspártjai, a nemzeti felszabadító pártok és szervezetek képviselői — összesen 103 küldöttség. Ezenkívül az ünnepi ülésen részt vesznek a nemeztközi demokratikus szervezetek képviselői is, akik a dolgozók tízmillióit képviselik. Nyikolaj Podgornij bevezető szavainak elhangzása után felcsendült a szovjet himnusz, majd ezt követően Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára lépett a szónoki emelvényre. (Folytatás a 9. oldalon) LEONYID BREZSNYEV ELVTÁRS BESZÉDE ELVTÁRSAKI TISZTELT KÜLFÖLDI VENDÉGEK! Száz év telt el attól a naptól, miikor megszületett a Szovietinió Kommunista Pártjának megalapítója, a világ első szoňalista államának megalkotója, iz oiosz dolgozók és a nemzetközi munkásosztály vezére, a ángelme és forradalmár — Vlagyimir Iljics Lenin. Lenin egész §letét, harcát és egész tevékenységét egy dolognak szenelte — a munka tőke alóli felszabadításának. Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hletöje és szervezője volt, nejéhez alapvető fordulat fűződik tz emberiség történelmében: fordulat a kapitalizmusból a szocializmusba. Lenin gondolatvilága és munkássága olyan hatalmas arányú, alyan mélyen megértette és kifejezésre juttatta korának megoldásra érett problémáit, hogy a lenini eszmék napjainkban is hatalmas fegyvert jelentenek azok kezében, akik a népek boldogságáért harcolnak. Lenin neve a világ minden táján harci felhívásként hangzik az elnyomás, a jogtalanság és a kizsákmányolás ellen, a harci egység jelképe, a kommunista eszmék győzelméért folytatott történelmi harc győzelmének záloga A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya e dicső napon őszinte jókívánságait fe jezik ki • a szovjet népnek, • a szocialista országokban élő testvéreinknek, valamennyi azonosan gondolkodó barátnak. • azoknak, akik új, szabad társadalmat építenek és azoknak, akik a szociális és nemzeti felszabadulásért küzdenek, • mindazoknak, akik békét és haladást akarnak. Hálával fordulunk ma pártunk régi harcosaihoz, azokhoz, akiket jogosan lenini gárdának neveznek. Drága elvtársak, az önök tapasztalatai, az önök energiája és a forradalomnak szentelt életük mindig példaképül szolgált a kommunizmust építők új nemzedékének. Üdvözöljük harcostársainkat a szocialista országokból, a kommunista és munkáspártok, a baloldali szocialista pártok, a nemzeti demokratikus pártok és mozgalmak képviselőit. Már az a tény, hogy barátaink itt vannak ezen az ünnepségen, azt mutatja, mennyire megváltozott a világ. Mennyire változik a marxizmus —leninizmussal felvértezett forradalmi erők hatására. Valamennyiüknek új, nagy sikereket kívánunk nagy szerű törekvésükben, a legyőzhetetlen marxi—lenini — engelsi tanítás valóraváltásáért folytatott harcban V. I. Lenin, a gondolkodó és a forradalmár Eiutársak! Gondolatban térjünk vissza a XIX. századba, amikor a kapitalizmus korlátlanul uralkodott. A tömegek kizsákmányolása, a gyarmatok kizsákmányolása, a háborúk mesés haszonhoz juttatták a kapitalista világ ural kodóit. A burzsoá ideológusok azt jósolták, hogy a kapitalizmus „arany korszaka" következik. A burzsoá felvirágzás felszíne alatt már hatalmas társadalmi erők forrongtak és készültek a kizsákmányoló rendszer meg döntésére. Marx és Engels 1848ban a kommunista párt hallia tatlaii kiáltványában hangsúlyozta, hogy a kapitalizmust szükségszerűen szocializmus váltja fel forradalom útján és a „Világ proletárjai egyesüljetek!" harci jelszót adták a munkásmozgalomnak. 1871-ben villant fel a proletár forradalom első fénye. Kitűzték a párizsi kommün vörös zászlaját. A forradalmárok vereséget szenvedtek, de azt a célt, amelyért küzdöttek, azt nem győzték le. A proletariátus sorai megerősöd (Folytatás a 2. oldalon| M

ost, hogy Lenin születésének 100 évfordulóját ünnepeljük, világszerte megemlékeznek a nagy géniuszról és szinte teljes mértékben kimerítették mindazt, amit írni, mondani még lehetne Leninről. Mi is, lapunk hasábjain igyekeztünk bemutatni mint forradalmárt, politikust, filozófust, tudóst, szervezőt és nem utolsósorban mint embert, egyszerű és rendkívüli vonásaival, mint korunk páratlan jelenségét, mint zsenit. Számomra már nem sok, vagy talán éppen nagyon sok maradt: megpróbálni emberközelbe hozni ezt a nagyon is egyszerű, de nagyon is rendkívüli embert. Persze, ezt igazán csak akkor lehetne talán, ha személyesen ls ismertem volna. Sajnos, nem ismertem, de beszélgettem róla olyanokkal, akik még ismerték Az Aurora cirkálón Lipatov elvtárs beszélt róla, mikor büszkén elmesélte a cirkáló történelmi küldetését az Októberi Forradalomban. Mielőtt a tanulságos látogatást befejeztük volna, megállt egy tabló előtt s egy „magyarosan" kipödört bajuszú matróz képére mutatott: Ez a matróz Lipatov 1917-ben, aki most itt áll önök előtt. Akkor a Szmolnijban tartózkodó Lenin és az Aurora között ő tartotta fenn a kapcsolatot Ezt több apró részlettel 1951ben, 34 évvel az októberi forradalom után mesélte nekünk egy ködös, novemberi napon Leningrádban, az Aurora fedélzetén. Ugyanakkor ellátogattunk Gorki faluba. A falu parasztjainak gyűlésén 1921. január 9-én Lenin beszédet mondott Szovjet-Oroszország nemzetközi és Csak néztem, néztem a padot és arra a ligetfalusi magyar elvtársra gondoltam, akinek nevét, sajnos, elfelejtettem, de szavai egy életen át végigkísérnek. A harmincas években voltunk nála, Balogh Edgár talán följegyezte a nevét, NÉHÁNY SORRAL... írta: LÖRINCZ GYULA belső helyzetéről. Ügy látszik, szerette azt a Moszkvától nem messzire fekvő falut, betegen is ide tért és itt is halt meg. Még betegen is fogadta a falu parasztjainak küldöttségét. Abból az alkalomból, hogy bevezették Gorkíba a villanyvilágítást, levélben üdvözli a falu parasztjait. „Lenin lámpácskái" — ismételgették a falu lakói és még sokan emlékeztek rá. Elmesélték, télen nem akart a nagy villában lakni, hogy kár kettőjükre annyi fűtőanyagot pazarolni — a forradalom utáni nehéz évek voltak ezek — meghúzódtak szerényen a villa mel letti kis, azt hiszem házmesteri lakásban. Vezetőnk a kerti sétányon hellyel kínált a fényképekről jól ismert fehérléces kerti padon, melyen Lenin Krupszkajával betegen gyakran üldögélt. Szentségtörésnek tartottam volna ráülni... én csak a szavait. Orosz fogságba esett és 1917-ben vörös katona lett. Lenin személyi biztonságára vigyázott, lehet, hogy helyesen: a testőrség tagja lett Aztán Leninről majdnem pontosan úgy mondta, mint Majakovszkij. Egészen olyan, mint én, te, ő ... Sok gyűlésre, előadásra elkísérte, nézte, figyelte, hallgatta Lenint. Azt mondja, soha nem szólalt meg rögtön, először jól szemügyre vette a közönséget, a hallgatóit. Az ő szavaival élve „lesaccolta őket" és csak azután beszélt. Máshogy beszélt a parasztokhoz, máshogy a munkásokhoz, a katonákhoz, az értelmiségiekhez. Mindenkihez megtalálta a megfelelő hangot. Nem mást mondott, csak máshogy. Ez az, amit jól megjegyeztem, és sokszor megkérdeztem saját magamtól, vajon nem volna-e jó, ha mi is így csinálnánk? Az utolsó években különösen sokszor gondoltam arra, hogy ha minket is „lesaccolna" Lenin, vajon hogyan beszélne hozzánk? Maradjunk csak a kaptafánál. A kommunista sajtó jellegéről elmélkedve Lenin 1918. augusztus 20-án a Pravdában többek között megjegyzi: kevesebb politikai humbugot. Kevesebb intellektuális okoskodást Közelebb az élethez. Több figyelmet szentelni annak, hogyan építenek a munkás- és paraszti tömegek mindennapi munkájukkal valóban valami újat. Több ellenőrzést, mivel ez a valami új kommunista. Kevesebb politikai humbugot. Kevesebb intellektuális okoskodást, mondja Lenin és éveken át tömegével fabrikálta a sajtónk, a rádió, a televízió, a politikai humbugokat Csak néhányat említek a tipikus példák közül. A gazdasági életünkben jelentkező nehézségek normális körülmények között szükségessé tették volna, hogy szigorúan szembenézzünk saját hibáinkkal, azokat eltávolítsuk. Ehelyett sajtónk kampányt indított partnereink, elsősorban a Szovjetunió ellen — a nehézségek állítólag abból adódnak, hogy a Szovjetunióval kötött kereskedelmi szerződéseinkre, kapcso latainkra ráfizetünk. Mikor bizonyítani kellett volna, hogy miben, semmi konkrét választ netn kaptunk, ellenkezőleg (Folytatás a 2 oldalon)