Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-22 / 94. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1910. április 22. SZERDA BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 94. szám Ára 50 fillér LENIN ESZMEI GYŐZEDELMESKEDTEK Ünnepi gyűlés Moszkvában V. I. LENIN SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN Moszkva — A Kreml Kong­resszus Palotájában tegnap, közép-európai idő szerint reg­gel 8 órakor megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának és az OSZSZSZK Leg­felsőbb Tanácsának együttes ünnepi ülése Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfor­dulója alkalmából. A díszemelvényen Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter­tanács elnöke, valamint a párt és állam további magas rangú képviselői foglaltak helyet. Az ünnepi ülésen részt vesz­nek a kommunista és munkás­pártok, a baloldali szocialista pártok és a nemzeti felszabadí­tó mozgalmak képviselői is. Dr. Gustáv Húsúknak, Csehszlo vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak a vezetésével megjelent a csehszlovák küldöttség is. Az ünnepi ülést Nyikolaj Podgornij nyitotta meg. Megnyitó beszédében — ame lyet sokszor viharos taps sza­kított félbe — hangsúlyozta, hogy Lenin az egész haladó emberiségé. Mindaz amit tett és amit követői tesznek, nem egy évszázadra, hanem évszá­zadokra, évezredekre szól. A szovjet néppel együtt ün­neplik Lenin születésének 100. évfordulóját a testvérpártok és a világ haladó emberisége. A szovjet nép képviselőivel együtt megjelentek a Kongresz­szus Palotában valamennyi vi­lágrész forradalmi osztagainak küldöttségei — a szocialista, a kapitalista, a fejlődő orszá­gok kommunista és munkás­pártjai, a nemzeti felszabadító pártok és szervezetek képvise­lői — összesen 103 küldöttség. Ezenkívül az ünnepi ülésen részt vesznek a nemeztközi de­mokratikus szervezetek képvi­selői is, akik a dolgozók tíz­millióit képviselik. Nyikolaj Podgornij bevezető szavainak elhangzása után fel­csendült a szovjet himnusz, majd ezt követően Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára lépett a szó­noki emelvényre. (Folytatás a 9. oldalon) LEONYID BREZSNYEV ELVTÁRS BESZÉDE ELVTÁRSAKI TISZTELT KÜLFÖLDI VENDÉ­GEK! Száz év telt el attól a naptól, miikor megszületett a Szoviet­inió Kommunista Pártjának megalapítója, a világ első szo­ňalista államának megalkotója, iz oiosz dolgozók és a nemzet­közi munkásosztály vezére, a ángelme és forradalmár — Vla­gyimir Iljics Lenin. Lenin egész §letét, harcát és egész tevé­kenységét egy dolognak szen­elte — a munka tőke alóli fel­szabadításának. Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hletöje és szervezője volt, ne­jéhez alapvető fordulat fűződik tz emberiség történelmében: fordulat a kapitalizmusból a szocializmusba. Lenin gondolatvilága és mun­kássága olyan hatalmas arányú, alyan mélyen megértette és ki­fejezésre juttatta korának meg­oldásra érett problémáit, hogy a lenini eszmék napjainkban is hatalmas fegyvert jelentenek azok kezében, akik a népek bol­dogságáért harcolnak. Lenin ne­ve a világ minden táján harci felhívásként hangzik az elnyo­más, a jogtalanság és a kizsák­mányolás ellen, a harci egység jelképe, a kommunista eszmék győzelméért folytatott történel­mi harc győzelmének záloga A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöksége, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének kormánya e dicső napon őszinte jókívánságait fe jezik ki • a szovjet népnek, • a szocialista országokban élő testvéreinknek, valamennyi azonosan gondolkodó barátnak. • azoknak, akik új, szabad társadalmat építenek és azok­nak, akik a szociális és nemzeti felszabadulásért küzdenek, • mindazoknak, akik békét és haladást akarnak. Hálával fordulunk ma pártunk régi harcosaihoz, azokhoz, aki­ket jogosan lenini gárdának ne­veznek. Drága elvtársak, az önök tapasztalatai, az önök energiája és a forradalomnak szentelt életük mindig példaké­pül szolgált a kommunizmust építők új nemzedékének. Üdvözöljük harcostársainkat a szocialista országokból, a kommunista és munkáspártok, a baloldali szocialista pártok, a nemzeti demokratikus pártok és mozgalmak képviselőit. Már az a tény, hogy barátaink itt vannak ezen az ünnepségen, azt mutatja, mennyire megvál­tozott a világ. Mennyire válto­zik a marxizmus —leninizmussal felvértezett forradalmi erők ha­tására. Valamennyiüknek új, nagy sikereket kívánunk nagy szerű törekvésükben, a legyőz­hetetlen marxi—lenini — engel­si tanítás valóraváltásáért foly­tatott harcban V. I. Lenin, a gondolkodó és a forradalmár Eiutársak! Gondolatban térjünk vissza a XIX. századba, amikor a kapita­lizmus korlátlanul uralkodott. A tömegek kizsákmányolása, a gyarmatok kizsákmányolása, a háborúk mesés haszonhoz jut­tatták a kapitalista világ ural kodóit. A burzsoá ideológusok azt jósolták, hogy a kapitaliz­mus „arany korszaka" követke­zik. A burzsoá felvirágzás felszíne alatt már hatalmas társadalmi erők forrongtak és készültek a kizsákmányoló rendszer meg döntésére. Marx és Engels 1848­ban a kommunista párt hallia tatlaii kiáltványában hangsú­lyozta, hogy a kapitalizmust szükségszerűen szocializmus váltja fel forradalom útján és a „Világ proletárjai egyesülje­tek!" harci jelszót adták a mun­kásmozgalomnak. 1871-ben vil­lant fel a proletár forradalom első fénye. Kitűzték a párizsi kommün vörös zászlaját. A for­radalmárok vereséget szenved­tek, de azt a célt, amelyért küz­döttek, azt nem győzték le. A proletariátus sorai megerősöd (Folytatás a 2. oldalon| M ost, hogy Lenin születésének 100 évfordulóját ünnepeljük, világ­szerte megemlékeznek a nagy géniuszról és szinte teljes mértékben kimerítették mindazt, amit írni, monda­ni még lehetne Leninről. Mi is, lapunk hasábjain igyekeztünk bemutatni mint forradalmárt, politikust, filozófust, tu­dóst, szervezőt és nem utolsósorban mint embert, egyszerű és rendkívüli vonásaival, mint korunk páratlan je­lenségét, mint zsenit. Számomra már nem sok, vagy talán éppen nagyon sok maradt: megpróbálni emberközelbe hozni ezt a nagyon is egyszerű, de nagyon is rendkívüli em­bert. Persze, ezt igazán csak akkor le­hetne talán, ha személyesen ls ismer­tem volna. Sajnos, nem ismertem, de beszélgettem róla olyanokkal, akik még ismerték Az Aurora cirkálón Lipatov elvtárs beszélt róla, mikor büszkén elmesélte a cirkáló történelmi küldetését az Ok­tóberi Forradalomban. Mielőtt a tanul­ságos látogatást befejeztük volna, meg­állt egy tabló előtt s egy „magyarosan" kipödört bajuszú matróz képére mu­tatott: Ez a matróz Lipatov 1917-ben, aki most itt áll önök előtt. Akkor a Szmolnijban tartózkodó Lenin és az Aurora között ő tartotta fenn a kap­csolatot Ezt több apró részlettel 1951­ben, 34 évvel az októberi forradalom után mesélte nekünk egy ködös, novem­beri napon Leningrádban, az Aurora fedélzetén. Ugyanakkor ellátogattunk Gorki fa­luba. A falu parasztjainak gyűlésén 1921. január 9-én Lenin beszédet mon­dott Szovjet-Oroszország nemzetközi és Csak néztem, néztem a padot és arra a ligetfalusi magyar elvtársra gondol­tam, akinek nevét, sajnos, elfelejtettem, de szavai egy életen át végigkísérnek. A harmincas években voltunk nála, Balogh Edgár talán följegyezte a nevét, NÉHÁNY SORRAL... írta: LÖRINCZ GYULA belső helyzetéről. Ügy látszik, szerette azt a Moszkvától nem messzire fekvő falut, betegen is ide tért és itt is halt meg. Még betegen is fogadta a falu pa­rasztjainak küldöttségét. Abból az al­kalomból, hogy bevezették Gorkíba a villanyvilágítást, levélben üdvözli a fa­lu parasztjait. „Lenin lámpácskái" — ismételgették a falu lakói és még sokan emlékeztek rá. Elmesélték, télen nem akart a nagy villában lakni, hogy kár kettőjükre annyi fűtőanyagot pazarolni — a for­radalom utáni nehéz évek voltak ezek — meghúzódtak szerényen a villa mel letti kis, azt hiszem házmesteri lakás­ban. Vezetőnk a kerti sétányon hellyel kínált a fényképekről jól ismert fehér­léces kerti padon, melyen Lenin Krupszkajával betegen gyakran üldö­gélt. Szentségtörésnek tartottam volna ráülni... én csak a szavait. Orosz fogságba esett és 1917-ben vörös katona lett. Lenin személyi biztonságára vigyázott, lehet, hogy helyesen: a testőrség tagja lett Aztán Leninről majdnem pontosan úgy mondta, mint Majakovszkij. Egészen olyan, mint én, te, ő ... Sok gyűlésre, előadásra elkísérte, nézte, figyelte, hallgatta Lenint. Azt mondja, soha nem szólalt meg rögtön, először jól szemügyre vette a közönséget, a hallgatóit. Az ő szavai­val élve „lesaccolta őket" és csak az­után beszélt. Máshogy beszélt a parasz­tokhoz, máshogy a munkásokhoz, a ka­tonákhoz, az értelmiségiekhez. Minden­kihez megtalálta a megfelelő hangot. Nem mást mondott, csak máshogy. Ez az, amit jól megjegyeztem, és sok­szor megkérdeztem saját magamtól, vajon nem volna-e jó, ha mi is így csi­nálnánk? Az utolsó években különösen sokszor gondoltam arra, hogy ha minket is „lesaccolna" Lenin, vajon hogyan beszélne hozzánk? Maradjunk csak a kaptafánál. A kom­munista sajtó jellegéről elmélkedve Lenin 1918. augusztus 20-án a Pravdá­ban többek között megjegyzi: kevesebb politikai humbugot. Kevesebb intellek­tuális okoskodást Közelebb az élethez. Több figyelmet szentelni annak, hogyan építenek a munkás- és paraszti tömegek mindennapi munkájukkal valóban va­lami újat. Több ellenőrzést, mivel ez a valami új kommunista. Kevesebb politikai humbugot. Keve­sebb intellektuális okoskodást, mondja Lenin és éveken át tömegével fabrikál­ta a sajtónk, a rádió, a televízió, a poli­tikai humbugokat Csak néhányat említek a tipikus pél­dák közül. A gazdasági életünkben je­lentkező nehézségek normális körül­mények között szükségessé tették vol­na, hogy szigorúan szembenézzünk sa­ját hibáinkkal, azokat eltávolítsuk. Ehelyett sajtónk kampányt indított partnereink, elsősorban a Szovjetunió ellen — a nehézségek állítólag abból adódnak, hogy a Szovjetunióval kötött kereskedelmi szerződéseinkre, kapcso latainkra ráfizetünk. Mikor bizonyítani kellett volna, hogy miben, semmi konk­rét választ netn kaptunk, ellenkezőleg (Folytatás a 2 oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom