Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-18 / 91. szám, szombat

Az Iraki Köztársaság alelnöke hazánkban Értekezlet a pártmunka időszerű kérdéseiről (CSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja munkájának időszerű kerítéseiről, különösen a pártkönyvesere eddigi lefo­lyásáról tárgyalt tegnap a prágai várban a CSKP kerületi és járási bizottságai vezető dolgozóinak országos értekezlete a CSKP KB elnöksége és titkársága tagjainak jelenlétében. Az értekezleten beszédet mondott Gustáv Husák, a CSKP KB eJső titkára. Részletesen foglalkozott az országban és a pártban mutatkozó jelenlegi helyzet egyes problémáival éa pozitívan értékelte azt a mun­kát, amelyet a párt végzett a CSKP Központi Bizottsága poli­tikája megvalósításának érde­kében. Az értekezlet, amelyet Josef Kempný, a CSKP KB elnökségé­nek tagja, a KB ttikára veze­tett, értékelte, hogyan valósít­ják meg a pártszervezetek a gyakorlatban a CSKP KB ja­nuári plénuma politikai határo­zatait. Értékelte mindenekelőtt a párt központi, kerületi és járási aktívájával folytatott ed­digi beszélgetések eredményeit. Megállapította, hogy ezek a be­szélgetések pozitívan hozzájá­rultak a kommunista párt egészséges derékhadának esz­mei és cselekvő egyeeítéséhez. A párt most döntő szakaszához érkezett ennek a jelentős pár­ton belüli akciónak, amikor a beszélgetések súlypontja áthe­lyeződik a CSKP alapszerv«ze­tetbe. Az értekezlet résztvevői egyet­értettek abban, hogy a CSKP Központi Bizottságának a párt­tagokhoz és az alapszerveze­tek hez intézett levelében kife­jezésre juttatott politikai irány­vonala és a CSKP KB januári plénuma további határozatai beváltak a gyakorlatban, és to­vábbra is a párt elvSzerű és kö­vetkeaetes tevékenységének alapjául szolgálnak ebben az időszakban, amikor az akció­Eredményes munkát végeznek Tanácskoztak a járási nemzeti bizottságok elnökei (CSTK) — j Tegnap tartották Bratislavában a szlovákiai já­rási nemzeti bizottságok elnö­keinek tanácskozását. Egyd Pe­pich vezérőrnagynak, az SZSZK belügyminiszterének megnyitója után Štefan Sádovský, a szlo­vák kormány alelnöke tartott beszámolót. A tanácskozás elnökségének tagjai voltak: Daniel Futej, az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezetője, július Hanus, a szlovák kormány alelnöke és Petronella Višiiovcová, az SZNT helyi képviseleti szer­vekkel foglalkozó bizottságának elnöke. Sádovský elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy a nemzeti bizottságok Szlovákiában jelentős feladatot hajtottak végre, amikor a fel­szabadulás 25. évfordulója al­kalmából versenyre keltek a munkakezdeményezés fejlesz­tése érdekében. Ez a sok jelen­tős értéket eredményezett ver­seny abban az Időszakban is zavartalanul folytatódott, ami­kor más szakaszon megmutat­kozott a jobboldali opportunlz­IDUS káros befolyása. A szónok ezután részletesen ismertette azokat az intézke­déseket, amelyekkel a kormány a nemzeti bizottságok munká­jának tökéletesítésére törek­szik. Továbbá hangsúlyozta, hogy a szlovák kormány nagy­ra értékeli a szlovákiai nemze­ti bizottságok járási konferen­ciáinak eredményeit, amelyek jelentősen hozzájárultak poli­tikai, gazdasági és társadalmi életünk konszolidálódásához. Sádovský elvtárs a továb­biakban rámutatott, hogy a nemzeti bizottságok képviselői­nek tevékenysége kifejezetten aktívabb lett, és hozzájárul népünknek a Szovjetunió né­peihez fűződő barátsága és testvéri szövetsége megszilárdí­tásához. A kormány alelnökének be­számolója után a járási nemzeti bizottságok elnökei felszólalá­saikban beszámoltak a nemzeti bizottságok tevékenysége töké­letesítésével összefüggő Idő­szerű kérdésekről. képesség fokozására, valamint a jobboldali opportunizmus kép­viselőivel, a revizionistákkal és a likvidátorokkal való könyör­telen leszámolásra törekszik. A körülmények úgy hozták, hogy az értekezlet megtartásá­ra a CSKP KB 1969. évi áprilisi plétuimának első évfordulóján került sor; ez a plénum mutat­ta meg a reális kivezető utat a válsághelyzetből, és hozott, mint ahogy az élet igazolta, döntő fordulatot a párt, a tár­sadalom és az állam fejlődésé­ben. A fő témával kapcsolatos vi­tában számos vezető párt- és állami személyiség szólalt fel a cseh országrészekből és Szlo­vákiából. Az értekezlet részt­vevői kifejezték forró jókíván­ságaikat Ludvík Svoboda köz­társasági elnöknek, aki szintén jelen volt az értekezleten, ab­ból az alkalomból, hogy magas kitüntetés érte — odaítélték neki a nemzetközi Lenin-béke­díjat. Az értekezlet kegyelettel adó­zott Victorio Codovilla, az Ar­getitin Kommunista Párt elnöke wnlékénetc. Részvéttávirat (CSTK) — A CSKP Központi Bl zeitsága részvéttáviratot küldött Argentína Kommunista Pártja KHz ponti Bizottságának Victorio Co­dovllly etnnk elhunyta alkalmából. A részvéttáviratban a OSKP KB értékali Victorio Cndovllly elvtárs nak az argentin dolgozók küzdel­mének szervezésében szerzett ér­demelt és egyéniségének jelentő­ségét a nemzetközt kommnnista mozgalomban. (CSTK) — Dr. Dalibor Hanes, a CSSZBSZ KB elnöke a prágai International Szállodában teg nap délelőtt nyitotta meg a CSSZBSZ központi, cseh és szlo­vák központi bizottságainak együttes ülését V. I. Lenin szü­letése 100. évfordulójának al­kalmából. Az ülésen részt vett I. Sz. Cserkaszov, a Szovjet— Csehszlovák Baráti Társaság ál­landó képviselője, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségé­nek első titkára. (ČSTK) — A csehszlovák kor­mány meghívására tegnap ha­zánkba érkezett Hardan Abdal Giiafar Takriti repülömarsall, az Iraki Köztársaság alelnöke. A prágai repülőtéren a ven­déget Martin Dzúr vezérezre­des, nemzetvédelmi miniszter A bratislavai Kultúra és Pi­henés Parkjában tartották meg konferenciájukat tegnap Szlo­vákia fővárosa nemzeti bizott­ságainak képviselői és dolgo­zói. Ladislav Martinák főpolgár­mester beszámolójában ismer­tette a fővárosnak a legutóbbi években elért fejlődését. El­mondotta, hogy az 1964-es és 1969-es években a fővárosban több mint 18 000 lakás épült, s a tervek szerint ez idén is 3100 épül. Ennek ellenére a város egyik legégetőbb gondja a lakáskérdés. Rámutatott, hogy a lakótelepeken a bölcső­dék, az óvodák, az üzletek és a kulturális intézmények építé­se lemarad. A fővárosban gon­dot okoz a víz- és az áramellá­tás, a nem megfelelő Qzlet- és úthálózat, s nem utolsósorban a szolgáltatások minősége is. A beruházási építkezések terén 582 millió koronát képvisel a be nem fejezett építkezések ér­téke. A szónok azután felsorol­ta az egészségügy terén mutat­kozó fogyatékosságokat. Az objektív okok mellett — mondotta — vannak olyan problémák, amelyeket a ma­Dalibor Hanes a CSSZBSZ 30 alapító és érdemes tagjának át­adta a V. I. Lenint ábrázoló em­lékérmeket, melyeket a CSSZBSZ KB V. I. Lenin szüle­tése 100. évfordulója alkalmá­ból adott ki. A CSSZBSZ tevékenységéről és távlati feladatairól dr. Anto­nín Kroužil, a CSSZBSZ közpon­ti titkára tartott beszámolót. „Szövetségünk — mondotta — aktívan és rendszeresen segíti Csehszlovákia Kommunista Párt­ját az Ideológiai fronton." és más közéleti személyiségek fogadták. A délutáni órákban az Iraki Köztársaság alelnökét Franti­šek Hamouz, a csehszlovák kor­mány alelnöke fogadta. A baráti légkörben folytatott beszélgetés során tanácskoztak a két ország gazdasági kapcso­latainak néhány kérdéséről. gunk erejéből is megoldhat­nánk. Ilyen például az üzletek nyitvatartási idejének megha­tározása, úgy, hogy a dolgozók munkaidő után is be tudjanak vásárolni. Ide tartozik a szol­gáltatások minőségének a javí­tása és a város és a levegő tisztaságának a megvédése. Az­után szólott a nemzeti bizott­ságok feladatairól, amelyeket az elkövetkező időszakban kell megoldaniuk, és hangsúlyozta a tömegpolitikai munka fontos­ságát. A főpolgármester beszámoló­ját vita követte. A vita után a konferencia résztvevői határo­zatot fogadtak el, amelyben biz­tosítják a CSKP Központi Bi­zottságát, hogy minden erejük­kel a párt politikájának érvé­nyesítésére törekednek. -Dj­Tanácskoznak a szlovák zeneszerzők (CSTK) — Ladislav Novomes ký nemzeti művésznek, az SZLKP KB elnökségi tagjának és Miroslav Váleknek, az SZSZK művelődésügyi miniszterének részvételével tegnap kezdődött Bratislavában a Szlovák Zene­szerzők Szövetségének gyűlé­se. A gyűlést Eugen Suehofl nemzeti művész nyitotta meg és vezette. A szövetség bizott­ságának beszámolóját Ladislav Slovák érdemes művész, a szö­vetség alelnöke tartotta. • Szlovákiában már június közepén megjelenik bolgár be­hozatalból az első 1500 tonna újburgonya. Kielégítő lesz az el­látás a tavalyi termésből szár­mazó burgonyából ls. E hónap végén egy 15 000 tonnás szállít­mány érkezik a Szovjetunióból, A bratislavai nemzeti bizottságok feladatai A CSSZBSZ központi bizottságainak ülése EK ITÖJ/I y. I. LENIN ÉLETE (13) 1H7U IV. 18. Lenin mindig harcolt a nem­zeti elnyomás és az egyenlőt­lenség ellen, amely annyira előnyös a kizsákmányolók szem­pontjából. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme után fáradhatatlanul gondosko­dott a nemzeti köztársaságok fejlesztéséről, a népek barát­ságában a szovjet állam erejé­nek alapját látta. Kitűzte a feladatot, hogy a szovjet köz­társaságokat egy szövetségi ál­lamban kell egyesíteni. De hogyan egyesítsék őket? Milyen alapon? Ezt a kérdést részletesen megvilágította az Oroszországi Kommunista (bol­sevik) Párt Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságának tag­jaihoz intézett, „a Szovjetunió megalapításáról" és „A nem­zetiségek vagy autonomizálá­suk kérdéséhez" című levelei­ben. Megvilágította, hogy meg kell teremteni a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, egyenjogú és önálló nemzetek önkéntes szövetségét, amely a oroletár internacionalizmus el­veire épül. így okolta meg a történelemben még soha nem látott, új sok nemzetiségű ál­lam megteremtésének szüksé­gességét. Azét az államét, amely a népek barátságára épült. A tanácsok első össz-oroszor­szági kongresszusa (1922 de­cember) a lenini eszmék való­ra váltásával elfogadta a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulásáról szóló határozatot. Lenint a nép­biztosok tanácsának elnökévé választották. 1922 decemberében betegsége ismét súlyosbodott. 1923 janu­ár—februárban valamivel job­ban érezte magát. Ebben az idő­ben diktálta híres utolsó cik­keit: „Levél a kongresszushoz", „Naplójegyzetek", „A szövetke­zésről", „A mi forradalmunk­ról", „Hogyan szervezzük újjá a munkás-paraszt főiskolát", „Inkább kevesebbet, de jobbat", amelyek politikai végakaratát képviselik. A hajlíthatatlan akarat, a fe­lelősségtudat, a pártról, a szov­jetország további fejlődéséről való gondoskodás erőt adott Leninnek ahhoz, hogy leküzdje a betegség által rákényszerített szenvedéseket és megtegye azt, ami — úgy látszott — már meg­haladja az emberi lehetőségek határát —, hogy a súlyos be­tegség ellenére, alig másfél hónap alatt egész sor nagysze­rű művet írjon. A szocializmus felépítésének terve Az egymással szorosan össze­függő legutolsó lenini levelek ós cikkek lényegében egységes munkát alkotnak, amelyben be­fejeződik a szocializmus szov­jetunióbeli építésére vonatkozó nagy terv kidolgozása, és amely kifejti általánosított for­mában Oroszország szocialista átalakításának programját a felszabadító világmozgalom ál­talános perspektívájának fényé­ben. Ugyanakkor, amikor Trockij ós hívei azt állították, hogy Oroszországban — úgymond — nincsenek meg a szocializmus felépítésének feltételei, Lenin tudományosan bebizonyította, hogy Oroszországnak igenis megvan mindene, amire szüksé­ge van, és ami elegendő a szo­cializmus győzelméhez. A fő fel­adat — mutatott rá Lenin — az, hogy helyreállítsuk és tovább­fejlesszük az ipart, különöskép pen a nehézipart, megszüntes­sük a technikai-gazdasági elma radottságot, a világ élenjáró or­szágai közé jussunk. Evégett iparosítani és villamosítani kell az országot, növelni a munka termelékenységét. A szocializmus felépítése szempontjából elengedhetetlen­nek tartotta a munkásosztály és a parasztság szövetségének erő­sítését. A munkásosztálynak ve­zetnie kell a parasztságot, be kell vonnia a szocialista építés­be, segítenie kell a parasztok­nak, hogy átépítsék a maguk szétforgácsolt egyéni kis gazda­ságait nagy. kollektív gépesített gazdaságokká. Az egyetlen út ahhoz, hogy a parasztokat be­vonjuk a szocialista építésbe, a szövetkezés. Benne egyesíteni lehet a parasztok egyéni érde­keit az állam és az egész tár­sadalom közös érdekeivel. A szovjet állam tartozik segíteni a parasztok szövetkezeti mozgal­mán, el kell látnia őket trak­torokkal és más mezőgazdasági gépekkel. Lenin a szocializmus felépíté­sét összekapcsolta a kulturális forradalom megvalósításával. Javasolta, hogy ne sajnálják a pénzt a népoktatásra. A párt elé állította a feladatot, hogy minél gyorsabban meg kell szüntetni az írástudatlanságot, bővíteni kell az elemi, a közép-, a szak­felsőiskolák hálózatát, fejlesz­teni kell a tudomány minden ágát, fel kell.nevelni az új népi értelmiséget. Emellett arra ta­nított, hogy ne vessék el az em­beriség által teremtett egész kultúra legjobb vívmányait, ha nem támaszkodjanak rájuk. Ilyenformán a szocializmus felépítésének lenini tervében a fő láncszemeket az ország ipa­rosítása, a mezőgazdaságnak szövetkezeti úton való szocialis­ta átalakítása, a kulturális for­radalom megvalósítása alkották. A proletár állam — tanította Lenin — a szocializmus felépí­tésének alapvető eszköze. A szovjethatalom szétzúzta a ré­gi államapparátust és új appa­rátust teremtett, s ennek mun­kájába széleskörűen bevonta a dolgozó tömegeket. Ez hatalmas történelmi vívmány. Kezdetben azonban az apparátus egyes ágai rosszul dolgoztak. A fia­tal szovjet kádereknek még nem volt tapasztalatuk az ál­lamigazgatási munkában. Lenin állhatatosan tanította a tömegeket az államvezetésre, az ügyintézés technikájának elsajátítására. Elszántan har colt a bürokratizmus, a dolgo­zók szükségletei és érdekel Iránt tanúsított közönyös maga­tartás, a formalizmus ellen. Maga adott példát a szervezett­ségre. A népbiztosok tanácsá­nak az 6 elnöklése alatt le­folyt ülései mindig a dolgok lé­nyegével foglalkoztak. Lenin egyetlen percet sem késett. Azt követelte az előadóktól és min­den felszólalótól, hogy pontos, ellenőrzött adatokra, számokra és világos tételekre építsenek. Nem tűrte az általános fráziso­kat, a homályos kijelentéseket, a bizonytalan és pontatlan je­lentéseket. Figyelmesen meg­hallgatta a vidékről érkezettek felszólalásait, az egyszerű dol­gozók véleményét. Lenin értékelte és elősegítette a kollektivitást a munkában. Egy személyben eldönteni min­den fontos kérdést a párt köz­ponti bizottságában vagy a nép­biztosok tanácsában való meg­vitatás nélkül helytelennek te­kintette. Mindig arra töreke­dett, hogy az adott kérdést sok­oldalúan megvitassák és kollek­tív döntést hozzanak róla. A kollektivitást a párt- és állam­vezetés igen fontos elvének te­kintette. Ugyanakkor megvilágította, hogy a vezetés kollektív Jelle­ge nem zárja ki, hanem egyene­sen feltételezi a szigorú szemé­lyi felelősséget a rábízott dolo­gért. Minden állami és pártmun­kástól kezdeményezést, szigorú egyéni felelősséget, a törvények és a rendeletek végrehajtásá­nak gondos ellenőrzését s an­nak ellenőrzését követelte, hogy mi történik valójában, ahogyan ezt mondani szerette. Különösen nagy követelménye­ket támasztott a kommunisták­kal szemben. A párt tagjai — hangsúlyozta — nem élveznek semmiféle elsőbbséget és előjo­got a többi dolgozókkal szem­ben, csupán nagyobb kötelezett­ségeik vannak A tanácsi dolgozóktól és párt­munkásoktól Igen szigorú fe­gyelmet követelt, egyben ő ma­ga volt a fegyelmezettség pél­daképe. Végrehajtani azt, amit a párt elhatározott, a saját ma­ga számára törvénynek tekintet­te. A szovjet törvények és a szo­cialista együttélés szabályai mindenki számára kötelezőek. Nem engedte meg, hogy e sza­bályokat bárki kedvéért ls meg­szegjék. (Folytatluki

Next

/
Oldalképek
Tartalom