Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám, kedd

Bohr ismét Moszkvában Érvényben <az új alkotmány Moszkva — Egon Bahr a bon­ni kancellári hivatal államtitká­ra vasárnap esle Moszkvába ér­kezett. Mbszkval politikai körökben Brandt kancellár külön megbí­zottjának a szovjet fővárosba történt visszaérkezését, az esz­mecsere folytatását számottevő diplomáciai eseményként köny­velik el. A most induló második me­netben sem várnak a szovjet fővárosban simalefolyású eszme­cserét, jóllehet a felek most már a korábbi megbeszélések eredményeképpen jobban isme­rik egymás álláspontját. New York — Pompldou fran­cia elnök hétfőn az előzetes program szerint New Yorkba érkezett. A francia elnök a va­sárnap délutánt Nixon proto­kollfőnökének New York köze­lében levő birtokán pihenéssel töltötte, és a jelek szerint a chicagói kellemetlenségek után komolyan fontolóra vette, hogy lemondja New York-i lá­togatását. Szóvivője később be­jelentette, majd néhány perc múlva cáfolta, hogy az elnök felesége fáradtsága miatt ha­marabb hazautazik. A szóvivő kifogásolta, hogy Chicágóban szombaton nem tették meg a szükséges intézkedéseket, és a francia elnök alig tudott eljut­ni a tüntető tömeg közepette abba a szállóba, ahol díszva­csorát rendeztek tiszteletére. Vasárnap senki sem várta New York képviselői közül Pom­pidout a repülőtéren. New Yorkban egyébként vasárnap CSEHSZLOVÁK újságírók 15 tagú küldöttsége érkezett teg­nap Damaszkuszba. A küldött­ség öt napot tölt Szíriában. Új­ságíró-küldöttségünk az arab országokban az Izraeli agresz­szió következményeit tanulmá­nyozza. CORNEL BURTICA román kül­kereskedelmi miniszter tegnap Bukarestből Kairóba utazott. A román—egyiptomi gazdasági bi­zottság tárgyalásain résztvevő küldöttséget vezeti. KARL SCHILLER, nyugatné­met gazdaságügyi miniszter ma háromnapos hivatalos látoga­tásra Jugoszláviába érkezik. Megbeszéléseinek fő témáját a jugoszláv—nyugatnémet árucse­re-forgalom bővítése alkotja majd. Kommentárunk Az 1831. február 7-i belga al­kotmány még mindig érvényben van, pedig a belga politikai pártok már több mint harminc éve bonyolult tárgyalásokat folytatnak az alkotmány meg­változtatásáról; 139 év múltán érthetően sok minden kiigazí­tásra szorul. A figyelem hom­lokterében azonban az állam belső elrendezése és a nyelv­csoportok viszonya áll. Az ed­digi centralista alkotmány túl­haladott, az egyes nyelvcsopor­tok viszonyát új, modernebb alapokra kell helyezni. Tervbe vették az alkotmány mintegy negyven cikkelyének módosítá­sát és az alkotmány új alapel­veit részletező számos új tör­vénynek a kiadását. Belgiumban három nyelvcso­port él egymás mellett: a la­kosság vallon része franciául beszél, másik része flamandul, a harmadik csoport — Eupen és Malmédy tárások lakosságá­nak egy része pedig németül. További nagy probléma az, hogy Brüsszel föviros kétnyelvű terület — lakosságának három­negyed része vallon, a többi flamand. Mindkét nyelvcsoport rossz viszonyban van egymás­sál, s a nyelvkérdés következe­tes meqoldása technikailag itt is rendkívül nehéz. 1963-ban és 1965-ben olyan törvényeket fo­gadtak el, amelvek például el­rendelték, hogy a flamand nyelvcsoporthoz tartozó apák gyermekei flamand, a vallon nyelvcsoporthoz húzó apák gyermekei pedig francia isko­lába járjanak. Ennek a megol­A hosszadalmasnak ígérkező eszmecsere radikálisan lerövi­dülhetne — hangsúlyozzák Moszkvában — s célszerű hala­dásra kerülhetne sor, amennyi­ben Bonn elismerné az európai realitásokat, s Ilyen értelmű pozitív megnyilatkozásait konk­rét lépések követnék. A szovjet tárgyalópartner teljes mérték­ben szem előtt tartja a szocia­lista országok érdekeit és min­den tőle telhetőt megtesz az európai béke és biztonság meg­teremtéséért. Örömmel üdvözöl­ne tehát egy ilyen nyugatnémet fejleményt. több zsidó szervezet tömeggyű­léseket rendezett. A városban rendkívüli biztonsági intézke­déseket hoztak. A francia elnök hétfőn elő­ször a zsidó közösség vezetői­vel találkozott, majd az ENSZ­palotában U Thant főtitkárral tanácskozott. Pompidou ezenkí­vül részt vett a francia konzu­látus fogadásán, valamint a francia—amerikai társaságok díszvacsoráján. Bár végül is nem rövidítették meg Pompidou New York-i programját, rossz a hangulat a francia köztársasági elnök és kísérete körében a chicagói tüntetések és az elnöknek a tüntetést élesen megbélyegző nyilatkozata után — állapítot­ta meg az AFP tudósítója. A francia sajtó is csalódottan ír arról a .„fogadásról", amelyben Chicágóban részesítették Pom­pidout. WILLY BRANDT nyugatnémet kancellár tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Londonba érkezett. Ez az első látogatása kancellári minőségben a brit fővárosban. Elutazása előtt kije­lentette, hogy tájékoztatja majd a brit kormányt a Kelettel szem­beni politikai nézeteiről. BULGÁRIA és Japán egyez­ményt Irt alá a kereskedelem­ről és a tengeri hajózásról. Mindkét fél kötelezi magát, hogy a lehető legnagyobb elő­nyöket biztosítja partnere szá­mára az árucsere-forgalom és a tengeri hajózás terén. Az alá­irt egyezményt még nem ratifi­kálták. A THAIFÖLDI kormányerők az ország déli részeinek dzsun­geleiben, a malaysiai határ mentén elfoglalták azt a parti­zántábort, amely állítólag a ha­tármenti területek hazafias erőinek főhadiszállása volt. dásnak is sok az ellenzője, s mindkét nyelvcsoportban na­gyon élesen bírálták. A legutóbbi évtizedekben Bel­giumban sok változás történt. A változások az egyes nyelvcso­Megoldódik a nyelvviszály? portok helyzetére ls nagy ha­tással voltak. Az ország gazda­sági életében a múltban első­rendű szerepet játszott a szén és a vas. A bánya- és vasipar vallon területen volt, s ennek folytán a múltban a vallonok magasabb gazdasági és szociális színvonalon éltek, mint a fla­mandok. Flandria a múltban el­maradott és szegény volt. Mi­után Belgium a vegyipar és a modern technika felé kezdett orientálódni, Vallónta vesztett gazdasági felentőséqéböl, Fland­ria pedig virágzásnak indult. Ennek egyebek között az volt a következménye, hogy a flaman­dok erélyesebben kezdték ér­vényesíteni kulturális és egyéb követeléseiket. Már 1936-ban államreform-ía­nulmányi központ létesült abból a célból, hogy készítsen elő ja­vaslatokat Belgium új elrende­zésére. A háború után különfé­le intézmények foglalkoztak ez­zel a problémával, a legutóbb 1966 és 1968 között az ún. Mayers-blzottság. 1968-ban meg­Salisbury — Rhodesia vasár­nap éjfélkor hivatalosan köz­társasággá nyilvánította magát. Ezzel négy évvel és négy hó­nappal a Smith-kormány egyol­dalú függetlenségi nyilatkozata után az utolsó köteléket is el­szakította, amely még Nagy-Bri­tanniához fűzte. Az új köztársaság első ügyve­zető elnöke Clifford Dupont volt londoni ügyvéd lett, akit már 1965 novemberében államfőként eskettek fel. Két másik vasárnapi prokla­mációval feloszlatták a rhode­siai parlamentet és április 10-re új választásokat írtak ki. A vá­lasztási hadjáratban három part indul, de egyik párt sem kép­viseli az ország afrikai lakossá­gának érdekeit. A választáso­kon az ország lakosságának túl­nyomó többségét alkotó színes bőrűek gyakorlatilag nem ve­hetnek részt. A proklamációk nyilvánosság­ra hozatalával a hétfői nappal érvénybe lépett az ország új alkotmánya, amely a volt angol gyarmat fehér kisebbségének uralmát biztosítja. Londonban közölték, hogy Bécs — Az előzetes eredmé­nyek szerint az osztrák parla­menti választásokon az ellen­zéki Szocialista Párt 81 man­dátumot, azaz a szavazatok 48,4 százalékát szerezte meg, míg az eddig hatalmon levő Nép­párt 78 mandátumot, ami a szavazatok 44,7 százalékát je­lenti. A jobboldali Szabadság­párt 6 mandátumot kapott. Bruno Kreisky, a Szocialista Párt elnöke tegnap megkezdte kormányalakítási tárgyalásait. Politikai megfigyelők szerint koalíciós pártot alakít a Nép­párttal. Klaus kancellár beje­lentette, hogy kormánya ma le­mond. Klaus televíziós beszédében megerősítette, hogy a koalí­ciós kormányban nem fogad el vezető funkciót. Kreisky egyik beszédében foglalkozott a koalíció lehető­ségével és kijelentette, hogy pártja nem alakít kiskoalíciót a Néppárttal és a Szabadságpárt­tal. Kijelentése alapján a meg­figyelők valószínűnek tartják, hogy a Szocialista Párt a Nép­párttal nagykoalíciót alakít. A tegnapi osztrák lapok a választási eredményekkel fog­lalkozva, rámutatnak, hogy 1945 óta először fordult elő, hogy a Szocialista Párt lett az ország legerősebb pártja. A lapok is va­bukott a belga kormány, mert nem volt képes megoldani a nyelvviszályt. Most G. Eyskens vezetésével a keresztényszociá­lis-szocialista kormány próbál­kozik vele. A belga kormány február közepén jóváhagyta a nyelvviszály megoldására elő­terjesztett 35 pontos javaslatot, melynek sorsa most attól függ, megkapja-e a parlament mind­két kamarájában a kétharmados többséget. A belga kormány javaslata abból indul ki, hogy lényegében megmarad az ország jelenlegi államrendszere, nem létesült államszövetség. Továbbra is mű­ködni fognak a központi hiva­talok, de jogkörüket azzal kor­látozzák, hogy nyelvcsoportok szerint létesítenek különleges szerveket amelyek majd befo­lyásolhatják döntésüket. Az al­kotmányhoz függeléket csatol­nak azzal, hogy kulturális önál­lóságot biztosítanak az egyes nyelvterületeknek. Belgiumot négy nyelvterületre osztják: franciára, flamandra, németre és kétnyelvűre /Brüsszel f. A kulturális autonómiát a szená­tusnak kell biztosítania, amely a kulturális kérdések tárgyalá­sakor két részre oszlik. A né­met nyelvcsoportnak lehetősége lesz saját kulturális tanács lé­tesítésére, hogy ez képviselje őt. Ha a kulturális kérdések vi­tájában a szenátus elveti a kor­mányjavaslatot, a kormánynak azt újra le kell tárgyalnia, s a javaslat legközelebbi parlamen­ti vitájában a kormánynak a ja­vaslat elfogadását a bizalom Stewart külügyminiszter hétfőn az alsóházban nyilatkozott Rho­desiáról. A köztársaság kikiáltása di­lemma elé állítja az amerikai kormányt, amely hasonlókép­pen, mint az NSZK és Francia­ország még mindig konzulátust tart Salisbury-ben. Angol lapok szerint e kérdésben ellentét áll fenn a Fehér Ház és az ameri­kai külügyminisztérium állás­pontja között. Ugyanis Nixon szeretné elismerni a Smith-re­zsimet, a State Department azonban tekintettel kíván lenni a fekete-afrikai államok véle­ményére és — nem utolsósor­ban — az angol kormány érzé­kenységére. Wilson számára egyébként sú­lyos erkölcsi és politikai vere­ség a köztársaság kikiáltása, ugyanis a miniszterelnök még 1965-ben kijelentette hogy a lázadás letörése „nem hónapok, hanem hetek kérdése". Ellen­felei joggal mutatnak rá, hogy Wilson túlbecsülte a szankciók hatását, s nem használt fegy­veres erőt a lázadás letörésére, noha Anglia ezt számos más gyarmaton megtette. lószínűnek tartják a néppártiak és a szocialisták koalícióját. A Kurier szerint a Néppárt előtt két választás áll: vagy részt vesz a koalícióban vagy ellenzékbe vonul. A Kronen Zeitung azzal magyarázza a választások eredményét, hogy a Néppárt nem oldotta meg a kisemberek problémáit, és a vagyonos rétegeket támogatta. Sok területen konzervatív ál­lást foglalt el. Nem tudta meg­oldani a hadsereg problémáját, és ezzel elvesztette a fiatal vá­lasztókat. Rumor visszalépett Róma — Giuseppe Saragat olasz köztársasági elnök hét­főn délelőttre magához kérette valamennyi parlamenti párt ve­zetőit, hogy kísérletet tegyen a Mariano Rumor kijelölt mi­niszterelnök szombati visszalé­pésével még súlyosabbá vált belpolitikai válság megoldásá­ra. Az elnök előreláthatólag ezen az ülésen jelöli ki azt a politikust, akinek további fel­adata lesz az új kounány létre­hozása. Amennyiben a háború utáni évek egyik legsúlyosabb válsága fölött nem sikerül úr­rá lenni, valószínűleg felosz­latják a parlamentet, és új vá­lasztásokat írnak ki. kérdésével kell egybekötnie. Ha a javaslatot nem fogadják el, a kormánynak le kell mon­dania. Gazdasági téren a kor­mányjavaslat feltételezi, hogy az egyes területek közigazga­tása az eddiginél nagyobb ha­táskört kap, s területi gazdasá­gi tanácsok létesülnek. Brüsszel az eddiginek megfe­lelően 19 kerületre oszlik. A flamand nyelvcsoport jogainak biztosítása érdekéban a követ­kező években több flamand is­kola létesül. Mintegy hat éven belül ezzel akarják megterem­teni a flamand nyelvcsoport kulturális és iskolai teljes egyenjogúsítását. E hat év múl­tán megszűnik az a kötelezett­ség, hogy az apa nyelvcsoport­ja szerinti iskolába küldjék a gyerekeket, és lehetővé válik a szabad iskolaválasztás. Mint Eyskens miniszterelnök hangoztatta, a kormányjavaslat kompromisszum az egyes nyelv­csoportok álláspontjai között. A javasolt alkotmánymódosítá­sok várhatóan még az őszi köz­ségtanácsi választások előtt megtörténhetnek. A legnagyobb ellenzéki párt — a S'abadsug és Haladás Pártja namrégen még szembehelyezkedett a kor mányjavaslattal, most azrnban kifejezésre juttatja, hogy a par lamentben támogatni fogja a javaslatot. Ezzel a kormány megszerezheti a parlamentben a szükséges kétharmados sza­vazattöbbséget. Val' zínö tehát, hogy a belga nvc'vvlszály vé­gül ls megoldódik. JAN BLANSKÍ r®j p®ii tJ a si EURÓPA ÉRDEKÉBEN Gromtko szovjet külügymi­niszter berlini útjával összefüg­gésben számtalan feltevés lá­tott napvilágot a világsajtóban. Nos, a megbeszééésekről kia­dott közös közlemény pontot tett a különböző találgatások mögé, világosan kifejezésre juttatta, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár­saság ragaszkodik a szocialis­ta országok álláspontjához, a szocialista közösség érdekeit szem előtt tartva fejtik ki dip­lomáciai tevékenységüket, amely mintegy alkotóeleme azoknak a közös erőfeszítések­nek, amelyek fókuszában az eu­rópai biztonság megszilárdítása áll. Gromiko berlini megbeszélé­seinek kétségtelenül nagy súlyt adott az a tény, hogy arra a küszöbönálló Stoph—Brandt párbeszéd előestéjén került sor, abban az időszakban, amikor a német kérdés egész komplexumában bizonyos erje­dés tapasztalható. A világ és elsősorban Európa közvéleménye fokozott érdeklő­déssel követi nyomon mind a szovjet—nyugatnémet megbe­széléseket, amelyek folytatása céljából Egon Bahr államtitkár vasárnap érkezett vissza Moszk­vába, mind azokat a megnyilat­kozásokat, amelyek az NDK— NSZK közötti miniszterelnöki eszmecsere hozzávetőleges tar­talmát, várható kimenetelét sej­tetik. Moszkvában hangsúlyozzák, hogy a hosszúnak ígérkező tár­gyalások ugyancsak . lerövidül­hetnének, amennyiben a nyu­gatnémet politika elismerné az európai realitásokat,. s általá­ban pozitívnak ítélhető meg­nyilatkozásait konkrét tettek követnék. Mindezt azért emlí­tettük, mert pontosan ez a helyzet a két német állam vi­szonyának rendelkezésével kap­csolatban is. S mindenekelőtt ebből a szempontból önt tiszta vizet a pohárba a Gromiko lá­togatásáról kiadott közös köz­lemény is. Ennek a dokumen­tumnak ugyanis egyik sarkala­tos tétele, hogy az „NDK-n:ik minden korlátozás nélkül és egyenlő jogok alapján kell részt vennie a nemzetközi — egyebek között az ENSZ kere­tében megvalósuló — együttmű­ködésben '. Ez természetesen annyit jelent, hogy a Német Demokratikus Köztársa :< g haj­landó ezeknek az c-'v ..\nek a talaján kiépíteni 1 csolatait a szövetségi közti, t iéggal is. Viszont nem lér' kompro­misszumra lényjc, -s államisá­gát és szuverén ' s ; sértő kér­désekben. Ezt:', u ü i tehát ma­gától érthető, he gy az európai status quo e s merésének mint­egy függvénye az európai biz­tonság, következésképp az eu­rópai biztonsággal összefüggő értekezlet összehívása és annak eredménye. A szóban forgó közös közle­mény aláhúzza: a Szovjetunió és az NDK más országokkal karöltve tovább munkálkodik az európai biztonsági értekezlet előkészítésén. A szocialista or­szágok e történelmi jelentősé­gű kezdeményezése. amely fel­villantja a feszültség csökken­tésének <3/edül járható útját, minden kétséget kizáróan Ki­vívta a haladó ambarek rokon­szenvé' az egész világon. A nyuga •., hutaimakon tehát a sor, hogy bizonyítsanak!... S ebLöl a szempontból felbecsül­hetetlen hozzájárulást jelente­nónet a nyugatnémet kormány pozitív lépései. Hiszen nem ti­tok, hogy az európai biztonság egyik kulcsfontosságú problé­mája éppen a német kérdés, amely.xek rendezése nélkül aligha lehet előbbre lépni. S ezt a célt szolgálja az a foko­zott 'Mplomáciai tevékenység, amelysA a demokratikus német állam, a Szovjetunió és általá­ban a szocialista államok fejte­nek (ti napjainkban. (PJ Pompidou csalódott Az Osztrák Szocialista Párt választási győzelme Kreisky vezetésével nagykoalíció alakul?

Next

/
Oldalképek
Tartalom