Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

PROFI FUTBALL JUGOSZLÁVIÁBAN A jugoszláv labdarúgásban négy évvel ezelőtt vezették be a profiz­must. Összeegyeztethető a szocialista társadalom a profi sporttal? Erről felesleges lenne elmélkedni, mert manapság már senki sem vonja két­ségbe, hogy ott, ahol a labdarúgás jelent valamit, ott van profizmus. Az már az ízlés dolga, hogy egyes orszá­gokban nem nevén nevezik a „gyer­meket" ... Jugoszláviában 18 klub szerepel az első labdarúgó-ligában. Két évvel ez­előtt még a II. ligás csapatok is hiva­tásosak voltak, de a gyakorlat bebizo­nyította, hogy ez nem volt előnyös, főleg gazdasági szempontból. Milyen a jugoszláv profizmus? Erről szeret­nénk néhány szót szólni. Mennyit ér egy játékos? Az első osztályban szereplő előke­lő klubok 25 szerződéses játékossal rendelkeznek. A szerződés négy évre szól, de kölcsönös megegyezéssel előbb ls felbonthatják azt. Nem titok, hogy a profik között „a pénz beszél, a kutya ugat"... Az amatőröknél talán nem így van? A különbség csak annyi, hogy a pro­fik ezt nem titkolják, míg az amatő­röknél igen; pedig minden gyerek tudja, hogy az amatőrök sem „apró­pénzben" veszik fel fizetésüket... Hogy megközelítőleg világosan fel­mérhessük a jugoszláv helyzetet, ál­lapítsuk meg: egy új dinár vásárló értéke kb. 3 csehszlovák koronának felel meg. Az egyes klubok 100 000 dinárra „értékelik" a válogatott játékost, a többiek 50 000-et „érnek". De ez nem minden. A játékos lakni akar, ezért a klubtól kap ingyen egy modern la­kást. Klubcserék A napirend Az elmondottakból világosan kitű­nik, hogy a játékosok igazán becsü­letesen edzenek, mert nem kerülni be az első csapatba, nagy anyagi vesz­teséggel jár. (A kijelölt tartalékok csak a fele prémiumot kapják, s akik nem kerülnek a csapatba, azokat csak az alapfizetés illeti.) Eleinte nehe­zen szokták meg a profi rendszert a futballisták, de most már „tisztelik" az alapelvet: nemcsak előnyöket és jogokat élveznek, hanem kötelessé­geik is vannak, amelyeket a szabály­zat határoz meg. A profi futballista munkanapja reg­gel 8.45-kor tornatermi edzéssel kez­dődik: egy óra gimnasztika, kiskapu­zás, majd egy óra erőnléti edzés a természetben. Utána fürdés, masszázs, közös ebéd, majd 15 óráig kötelező alvás. Háromtól ismét edzés, labdá­val. Utána újra fürdés, masszázs, s csak 18 órától kapnak szabadot a já­tékosok. Mehetnek ahová akarnak, de 22.30-kor mindenkinek feltétlenül otthon kell lennie. A „takarodót" szi­gorúan ellenőrzik. Végeredményben azonban legtöbb játékos családos, Jgy a fárasztó napi edzések után nem is nagyon akaródzik sehová „kiruccan­niuk". Az idény folyamán változik a napi­rend. A mérkőzések előtti péntektől hétfő reggelig együtt vannak a játé­kosok. A zágrábi csapat pszichológusa szerint a vasárnap esti „karanténa" még fontosabb, mint a mérkőzések előtti összpontosítás. Egy sor értéke: 1000 dinár A klubfegyelem ellőni kihágást szi­gorúan büntetik. A „bűnjegyzék" a já­tékosok szeme előtt van, az öltöző fa» Ián lóg. így minden „vétkes" már elő­re tudja, hogy a pénztáros esetleg mennyit fog levonni fizetéséből. Hogy nem fizetődik ki fegyelmezetlennek lenni, azt a „bűnlajstrom* következő kivonatai bizonyítják: 15 perces késés az edzésről — 300 dinár büntetés, (utána minden perc 100 dinár)). Edzésmulasztás:" 1000 di­nár. A „takarodó" be nem tartása — idény előtt: 1000 dinár, idény közben 4000 dinár. A kiállításért is drágán fizet a játékos. A sportszerűtlen élet­módot is szigorúan büntetik, mert az edzés előtti mérlegelés mindenkit el­árul. Hasonlóan van ez az alkohol­fogyasztással is. Például sört inni en­gedély nélkül 1000 dinár pénzbünte­tést jelent. Aki tehát nem tud ellen­állni a csábításnak, minden bizonnyal a világ legdrágább italát issza ... Miből él a klub? Hogy a játékosokat esetleg ne bün­tessék ok nélkül, erről az önkormány­zat gondoskodik, amelyben a csapat is képviselteti magát egy futballistá­val. A kluboknak pártoló tagjaik van­nak, akik tagsági díjat fizetnek, de ez és a látogatottság nem bírná fe­dezni a kiadásokat. A jövedelem má­sik forrása a reklám. Nemcsak a sta­dion lelátóin, hanem a játékosok me­zén is láthatunk reklámszöveget. Sok helyütt a város is segíti a klubot anyagilag, hiszen a csapat külföldön és odahaza is propagálja a város ne­vét. Az országban vannak olyan klu­bok, amelyek a várostól évente mil­lió dinárt kapnak. Például Bor, ez a kisváros, ahol olajat és nemes féme­ket bányásznak. E városnak érdeke, hogy minél többen jöjjenek oda dol­gozni, ezért az odajövőknek színvo­nalas labdarúgással is „kedveskedni" akarnak. Borban állítólag azon ís gondolkodnak a „honatyák", hogy a város fogja fedezni a profi csapat mindennemű kiadásait, s az emberek ingyen járhatnak majd a mérkőzé­sekre. A nyílt profizmus bevezetése a ju­goszláv labdarúgásba teljesen bevált, mert most, amikor az átlépések és a „vállalkozások" teljesen nyíltan, a közvélemény szeme előtt zajlanak le, nincsenek olyan mahinációk mint a múltban. És a játékosok fegyelmezett­sége, — amely végeredményben ma­gával hozza a nagyobb pénzt — minő­ségileg is elősegíti a labdarúgás fej­lődését Jugoszláviában. Minden klub sajátosan szerzi az erősítéseket. A gazdagabb egyesüle­tek „vásárlással" jutnak jó képességű játékosokhoz. Például a Crvena Zvez­da, a Hajdúk Splít, az Olimpia Ljubl­jana milliókat is ad egy-egy klasz­szis futballistáért. Sok jugoszláv klub / mellett működik labdarúgó-iskola. Minden évben rendeznek toborzókat, amelyekre általában 1000 gyerek je­lentkezik. A szakemberek ezek közül kiválasztanak százat, majd egy év múlva ötvenet. A fiúk rendesen jár­nak iskolába, de emellett a futball­iskolában készülnek labdarúgó pálya­futásukra, mert a futball lesz fő fog­lalkozásuk, ha megfelelnek. Mennyit és miért fizetnek? A Dinamó Zágráb játékosai nagy pénzeket keresnek, mindegyik mo­dern lakással és luxuskocsival ren­delkezik. Az elmúlt idényben a csapat standard játékosa 60 000 új dinárt keresett. Tehát havonta ötezret. A já­tékosok azonban nem kapják kézhez az összes pénzt, hanem beleegyezé­sükkel befektetik valamilyen vállal­kozásba. Ha figyelembe vesszük, hogy Jugoszláviában az átlagkereset havon­ta ezer dinár, akkor nem élhetnek rosszul a profi futballisták ... Egyes játékosok jövedelmét a klub szabályzata határozza meg, amelyet a vezetőség dolgoz ki és a játékosok hagynak jóvá. A Zágrábi Dinamó vá­logatott futballistáinak havi fizetése 1400 dinár, míg a csapat standard játékosai 1200 dinárt kapnak. A töb­bieket teljesítményük szerint 700— 1000 dinár illeti. Minden bajnoki pontért még 770 dinárt kapnak rá­adásul; abban az esetben, ha a csa­pat az első helyen áll, még 300, ha a másodikon, akkor 250 'dinár stb. il­leti őket mérkőzésenként. De ez még nem minden, mett a bajnoki pont ér­tékét a látogatottság is meghatároz­za. Ez azt jelenti, hogy a játékosok a látogatottság szempontjából is ér­dekelve vannak. Nemcsak a pontszer­zésen van a hangsúly, hanem a játé­kon is: úgy játszani, hogy minél több néző jöjjön el egy-egy mérkőzésre. o ao « a. •0J s oc XI o o ao 3 e 13 00 a A FEHÉR CASSIUS CLAY ? Spanyolország ökölvívó szenzáció­ja a 180 cm magas és 90 kg-os Jose Manuel Ibar (felvételünkön a 188 kg-os kővel J, „művészi" nevén Ur­tain (ezt a nevet csak a szorítóban használja), aki rövid pályafutása alatt 28 mérkőzést vívott, s mind kiütéses győzelmével végződött. Ur­tain találkozói telt házakat vonza­nak, s ha megjelenik a szorítóban, szinte a hideg fut végig az emberek hátán: tudják, hogy a mérkőzés nem fog egy percnél tovább tartani, mert kiütéses győzelemmel ér véget. Az exviiágbajnok nyugatnémet Max Schmeling mondotta Urtainról: „Megsemmisítő, szörnyű erejű üté­sei vannak, amelyeket földi halan­dó nem képes elkerülni és kibírni. De tulajdonképpen ki is Urtain, aki mint derült égből a villámcsapás, úgy lett a Nyugat első számú szen­zációja? Urtain 1945-ben született, 9 test­vére közül elsőnek látta meg a nap­világot. Apjának nem okozott gon­dot a népes család eltartása, mert ismert „kőemelő" volt. A kőemelés, baszk nemzeti sport, amelyet ver­senyszerűen űznek profi és amatőr szinten Spanyolországnak ennek az elmaradott területén. Urtain apja jól fizetett profi volt. A gyerekek tőle örökölték medveerejüket. Az apa hét évvel ezelőtt meghalt. Két fia apja nyomdokain haladt, de erősebbek voltak apjuknál. Jose Manuel egyéni kőemelőcsúcsa 188 kilogramm. Egyesek többet, mások kevesebbet emeltek fejük fölé, azon­ban kevesen akadtak, akik egy má­zsás követ egymás után 192-szer emeltek volna derékmagasságba. Ur­tain a legkeményebb és legmozgéko­nyobb kőemelő volt. Ezért az újság­írók és az ökölvívó menedzserek a szorítóba csalták a származására büszke baszk fiút. Egy Hekula nevű, leleményes menedzser fedezte fel Urtaint a fa­lusi cirkusz poros porondján, amint a jómozgású, nagyszerű testi felépí­tésű fiatalember a bálványokkal „birkózik". Szó szót követett, s a fiatal baszk rövid időn belül szorí­tóba lépett. 11000 néző előtt csak 17 másodpercig tartott az első talál­kozója, mert ellenfelét ekkor kiszá­molták. Ez volt a kezdet, s a foly­tatás azt eredményezte, hogy már­cius elején Madridban már az Euró­pa-bajnoki címért küzdött a nyugat­német Peter Weland ellen. Monda­nunk sem kell, hogy Urtain kiütés­sel győzött. A szakemberek és a szakírók dicshimnuszokat zengedeznek a fé­lelmetes ökölvívóról. Benne látják a nehézsúly új világbajnokát, mert nemcsak megrendítő ütésekkel, moz­gékonysággal rendelkezik, hanem bírja az ellenfél „simogatásait" is. Szinte meg sem rezzen az ütésektől. Azt mondják, olyan kemény, mint a sziklák, amelyeket néhány évvel ezelőtt olyan könnyedén emelgetett. Urtain tervei? Amikor 12 éves volt, Gary Cooper akart lenni. Most a fehér Cassius Clay. És mi lesz belőle? Néhány éven belül ez is el­válik . . . Az oldalt összeállította: TOMI VINCE mmpi ÚJ szú Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Fiiszerkesztőhelyettesek; ai öálf Iván ás Szűcs Béla. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 537 16 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkáriág: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távirá: 09308. Journal Kiadóhivatal, Bratislava. Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai iizeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jeienského 12. Telelőn: 551-83. Előfizetési dij havonto 14,70 korona, a Vasárnapi Úi Szá negyedévre 13 korona. Terieszti a Posta Hirlapszolgáfat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal is postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná eipedieia tlafe. Brati" slava, Gottwaldovo námestie 46/VIL

Next

/
Oldalképek
Tartalom