Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

M8MIÍM A z ember és az állat kap­csolata egyidős az embe­riség történelmével. A barlang­lakó ősemberek kőbe vésték az őket körülvevő állatok képét. Ezek az állatok nyújtottak ne­kik táplálékot, ruhát és ezenkí­vül befolyásolták szépérzékü­ket. A franciaországi Altavira­barlang gyönyörű rajzai is ezt bizonyítják. Az évszázadok múlásával az eredetileg vadászó emberből ál­lattenyésztő lett. Elődeink az egyes állatfajták kiválasztása­kor fokozatosan nemcsak a hasznosságot, hanem az állatok külsejét is figyelembe vették. Az emberek már néhány év­ezreddel ezelőtt megállapítot­ták, hogy egyes állatok nem hoznak hasznot, de szépségük­nek nem tudtak ellenállni, és így az ilyen állatfajták a ház­tartásokba kerültek, az embe­rek saját gyönyörűségükre és lakásuk szépítésére tartották őket. Az első állatkertek Kínában időszámításunk előtt 2000-ben alakították meg az el­ső állatkertet, az ún. Értelmi­gyermek emlékezetébe • vési nemcsak az állatok külsejét, hanem tulajdonságait is, me­lyek gyakran azonosak az em­berével. A kis emberpalánta két csoportra osztja az állato­kat, a vonzóakra és félelmete­sekre, majd rövidesen tovább osztja őket: hasznosakra és kártékonyakra. Az érdekelt bennünket, hogy a gyerekek milyen állatokat szeretnek és milyeneket nem kedvelnek. Több gyermekfolyó­irattal és a Szlovák Televízió­elsősorban a nálunk élő állato­kat (medve, őz, szarvas, pat­kány, farkas, egér stb.) és há­ziállatokat (kutya, macska, 16) nevezték meg és csak elvétve idegen országokban élő állato­kat. Ennek az az oka, hogy gyermekeink nem ismerik az állatvilágot, ami azonban nem a gyerekek, hanem elsősorban a nevelők hibája. „Nem szeretem a k igy ót, mert a paradicsomban elcsalta Évát, az első asszonyt." „Utálom a farkast, mert meg­ette Piroskát." „Nem szeretem az egeret, mert sok kárt okoz." „A legjobban a majmot sze­retem, mert hasonlít az ember­re." „Legkedvesebb állatom a ku­tya, mert ő az ember leghűsé­gesebb barátja." „Nem szeretem a sárkányt, mert sok királyfit és királykis­asszonyt evett meg." Igy, és hasonlóan érveltek a gyerekek kérdéseinkre vála­szolva. Ez a néhány példa ís azt bizonyítja, hogy 6—14 éves gyermekeink még mindig a me­sék világában, a rajzfilmek vi­lágában élnek. Pedig az állatok elsősorban külsejük, tulajdonsá­gaik (vadság, kezesség), hasz­nosságuk stb. szerint választjuk ki és osztályozzuk. A GYERMEKEK és az ÁLLATOK 6ég parkját. Ez az állatkert nem maradt egyedül, mivel a dísz- és az értékes állatok te­nyésztése gyorsan elterjedt, elsősorban az uralkodó körök­ben, a kolostorokban és a templomok környékén. Az antik Rómában ís nagyon közkedveltek voltak az állatok. Nem ment ritkaságszámba a többezres antilop-, majom-, oroszlán-, vagy tigriscsorda. A rómaiak ezzel természetesen hozzájárultak ahhoz, hogy a tlr val együtt ankétot rendeztünk. Arra a kérdésre, hogy „Melyik a legkedveltebb állatod, melyik állatot szereted és miért"?, több mint 3000 választ kaptunk egész Szlovákiából. A válaszok alap­ján állítottuk össze ezt a két listát: Kedvelt állatok: 1. majom 2. kutya 3. papagáj 4. medve 5. csimpánz 6. őz 7. ló 8. macska 9. szarvas 10. oroszlán Nem kedvelt állatok: 1. kígyó 2. patkány 3. farkas 4. oroszlán 5. egér 6. görény 7. róka 8. béka 9. tigris 10. krokodil szabad természetben egyre ke­vesebb ilyen közkedvelt állat élt. A középkorban kissé csök­kent az állatok közkedveltsége. Általában nem tanúsítottak olyan érdeklődést a természet­tudományok iránt. Az akkori emberek inkább a szellemi élet­tel foglalkoztak. A pokol és a mennyország problémája annyi­ra lekötötte figyelmüket, hogy az állatokra nem maradt Ide­jük ... A kapitalizmus fellendülése idején és a civilizáció terjedé­sével párhuzamosan az ember újból visszatért a természethez, mely lehetőséget biztosított szá­mára a szellemi és a testi pihe­nésre. Az állatok újból bekerül­tek a háztartásokba, egyre több­fajta állatot tenyésztettek. Ez a helyzet ma is, amikor az automatizácíó, a műszaki fejlő­dés és a gyors életritmus kö­vetkeztében az állatok egyre nagyobb jelentőségűek. A mai ember számára az élő termé­szetet, a felüdülést, és az egy­hangúság megtörését jelentik. A kedvencek A gyermek már röviddel meg­születése után kapcsolatba ke­rül az állatokkal. Először állat­játékokat kap, később színes mesekönyveket, majd mesék hőseiként ismeri meg őket. A Azokat az állatokat, melye­ket a mi gyerekeink szeretnek, talán más országokban éppen nem kedvelik a kicsinyek. Ang­liában 10 évvel ezelőtt dr. Des­mond Morris felmérte, milyen állatokat szeretnek a legjobban a gyerekek. Erre az eredmény­re Jutott: Kedvelt állatok: Nem kedvelt állatok: 1. majom 1. 2. csimpánz 2. 3. ló 3. 4. maki majom 4. 5. vörös macs- 5. kamedve 6. medve 6. 7. elefánt 7. 8. oroszlán 8. 9. kutya 9. 10. zsiráf 10. kígyó pók oroszlán patkány krokodil borz gorilla víziló orrszarvú tigris A két lista összehasonlítása alapján megállapíthatjuk, hogy Angliában jobban megnyilvánul a televízió, a természetrajzi filmek, a természetrajzi, első­sorban a zoológiai irodalom ha­tása és nem kis szerepet Ját­szanak ott a kitűnően irányí­tott gazdag állatkertek, melyek lehetővé teszik, hogy a gyere­kek sokfajta és értékes állatot, vagy állatfajt ismerjenek meg. Miért nem szeretik? Aki figyelmesen átnézi anké­tunk eredményeit, megállapít­ja, hogy a szlovákiai gyerekek Ankétunk célja Sokan azt gondolják, hogy a gyerekek körében az állatok közkedveltségének a kutatása fölösleges és öncélú. Ez nem igaz. A két ankét összeállítása is azt mutatja, hogy egy ilyen ankét eredménye nem általá­nos érvényű, nem vonatkoztat­ható más országokra. Miért? Képzeljük csak el, hogy va­lamelyik író mesét írna a gye­rekeknek a komba félmajomról, amely Nagy-Britanniában olyan nagyon közkedvelt. A mi gye­rekeink ezt az állatot nem is­merik, s ezért a mesét sem tudnák megkedvelni. Ugyanígy Járnánk az orrszarvúról, a vízi­lóról szóló mesével. Hogy a gyerekek megkedveljék ezeket az állatokat, filmeket kellene vetíteni róluk, gyakrabban kel­lene róluk beszélni a rádióban, és a mesés könyvekben is sze­repelniük kellene. igy tehát az ankét eredmé­nyeit elsősorban az írók, a me­sekönyvek illusztrátorai, a ter­mészetrajzi filmek alkotói, a játéktervezők használják fel, de ugyanakkor az állatkertek ve­zetői is felhasználhatják. A gyermekek érdeklődési köre megismerésének alapján első­sorban olyan állatokat mutat­hatnak be, melyek iránt nagy az érdeklődés, miközben ter­mészetesen azok az állatok sem hiányozhatnak a mesekönyvek­ből és az állatkertekből, ame­lyeket a gyerekek nem szeret­nek. MARTA ŠURINOVÁ Az özvegyek uj elete A gyakori közlekedési balesetek, a háborúk és a nyug­talan élet következtében előtérbe került a fiatal özve­gyek problémája. A férj hirtelen halála rendszerint idegsokkot vált ki. Ezután a feleségnek és az elhunyt legközelebbi hozzátartozóinak emésztési zavarai, légzé­si nehézségei vannak és szívműködésük is rendszertelen. A pszichológusok az utóbbi időkben tanulmányozzák az ilyen eseteket és segítséget keresnek. Az életben ez gyakori eset és tragikus, hogy ilyenkor még a család tagjai és a legközelebbi barátok sem tudnak segítséget nyújtani. Zumin kaliforniai pszichológus a hadiözvegyek lelki­állapotával foglalkozik. Nézete szerint a magára maradt asszonyon a legjobban egy hasonló sorsú asszony segít­het. Ezért azt az egyszerű módszert alkalmazza, hogy az özvegynek lehetővé teszi, hogy nyilvánosan és han­gosan elmondhassa gyötrelmeit és ezzel enyhítsen fáj­dalmán. Az első csoportos gyógyításon 30 fiatal özvegy veti részt. Az asszonyok 6—18 hónapon keresztül pszicholó­gus irányításával elmondják élményeiket, és eközben nyíltságra, őszinteségre ösztönzik őket. A gyógyítás folyamán senki sem vigasztalja, és nyug­tatja meg az asszonyokat. Előbb vagy utóbb maguk rájönnek, hogy uralkodniuk kell érzéseiken. Eleinte visszautasítanak minden azzal kapcsolatos gondolatot, hogy újból férjhez menjenek. A későbbiekben azonban, amikor az özvegy már megbékül azzal a gondolattal, hogy egyedül maradt, megváltozik kapcsolata a társa­dalommal. Még a legszebb és legfiatalabb özvegyek társadalmi helyzete is nehezebb, mint a fiatal lányoké. Zumin 30 özvegye közül 4 újból férjhez ment. A pszi­chológus azt hangsúlyozza, hogy a magára maradt asz­szony nem beteg. Lelkiállapotának és fájdalmának ter­mészetes következménye ez, és ezért segítenünk kell nekik, hogy a depressziójuktól megszabaduljanak. Mérgezőanyagok a svájci sajtokban Tavaly júliusban az amerikai és kanadai egészség­ügyi szervek nem vettek át egy nagyobb svájci sajt­szállítmányt, mivel megállapításuk szerint a sajt nagy mennyiségű vegyszert tartalmazott. Svájcban kivizsgál­ták a küldeményt és elismerték a reklamáció jogossá­gát. A hatóságok Intézkedtek, hogy megakadályozzák a tej- és a tejtermékek mérgezését. Megállapították a mérgek forrását is, A vegyszerek leggyakrabban úgy kerültek a tejbe, hogy a csűrökben vegyszerekkel védekeztek a kártevők ellen, és gyakran ezzel a vegyszerrel a szénát is beper­metezték. Az istállók és ólak fehérítésére használt anyagok is tartalmaznak olyan káros anyagokat, ame­lyek a tejbe kerülnek. Az aldrin nevű műtrágyát a ti­lalom ellenére a legelőkön és réteken is használták. A svájci hatóságok szigorúan ellenőrzik most az ér­vényes szabályok betartását és újabb intézkedéseket terveznek. Az egyes kantonokban betiltották a káros anyagokat tartalmazó különböző készítmények haszná­latát. A külföldről behozott takarmányt is ellenőrzik. Cigaretta-diéta Tu-tul A dohányos zsebében megszólal egy miniatűr szerkezet. Azonnal félbeszakítja munkáját, és rágyújt egy cigarettára. Ez a dohányzásról való leszoktatás legújabb módszere. Az állandóan magánál hordott ké­szülék a nap folyamán annyiszor jelez, ahány cigarettát az illető naponta elszívhat. A páciens, aki elhatározza magát a kúrára, becsületszavát adja, hogy amint a ké­szülék megszólal, azonnal rágyújt, még akkor is, ha éppen nincsen kedve cigarettázni. Mivel a páciens tud­ja, hogy a készülék rövidesen megszólal, nem növeli az elszívott cigaretták számát. A készülék hétről hétre ke­vesebbszer jelez. A csökkenés eleinte olyan minimális, hogy a dohányos alig veszi észre, és így idegállapota nem változik. A második és a harmadik héten feszült­sége fokozódik, de a készülék előbb vagy utóbb mégis megszólal, és így nem mond le elhatározásáról. Az ú-j módszert a Harvard Egyetem két szakembere dolgozta ki. Eddig 40 páciensen próbálták ki és közü­lük 32-en már csak 4 cigarettát szívnak el naponta, nyolcan egészen leszoktak a dohányzásról. A szakem­berek szerint a dohányzás csak rossz szokás. A ciga­rettára rendszerint idegfeszültség hatására, vagy bizo­nyos helyzetben gyújtanak rá. Ha valaki vállalja a ci­garetta-diétát, ugyanolyan feszültséggel várja a beren­dezés jelzését, még akkor is, ha a készülék egyre rit­kábban jelez. A kísérletek folytatódnak és az ered­ményeket gondosan feldolgozzák. Mindenesetre az új­fajta készülék mind az egészségünk mind a pénztárcánk szempontjából ís kifizetődőbb, mint a dohányzás. llllllllllllllllllllll^^^^^^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom