Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

A tudomány világából m - - - W< Hü ' 50 ,<P> • Az időjárás nemcsak az emberek életét, hanem az életkörülményeket is befolyásolja, s mindent, ami a vi­lágon történik. Az időjárással, ég­hajlattal és vízzel kapcsolatos prob­lémák megoldása köztársaságunkban a hidrometeorológiai intézethez tar­tozik. Az intézet ez évben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, s az ezzel kapcsolatos ünnepségeket ösz­szekötik a meteorológiai világnap­pal, melyről március 23-án emlékez­nek meg. A meteorológia fejlődése A meteorológia a fiatal tudomány­ágak közé tartozik. Az első meteo­rológiai megfigyeléseket a 17. szá­zadban végezték, abban az időben, amikor megalkották az első műsze­reket a légnyomás, a szél, a csapa­dék és a levegő nedvességtartalmá­nak a mérésére. Ezek segítségével aztán a világon több helyütt meg­kezdték az időjárás rendszeres ta­nulmányozását. Szlovákia területén a 18. században végezték az első meg­figyeléseket és méréseket. Az első kísérletek Adam Reiman, eperjesi orvos és tudós nevéhez fűződnek, aki 1717 és 1720 között végezte kí­sérleteit. A legrégibb meteorológiai állomások közé tartozik a pozsonyi, az árvaváraijai és az ógyallai. Századunk elején gyors ütemben bővült a meteorológiai állomások há­lózata. 1914-ben Szlovákia területén már 45 meteorológiai állomás és 243 csapadékmérő-állomás volt, melyek a budapesti Állami Meteorológiai In­tézethez tartoztak. A Csehszlovák Meteorológiai Intézet 1920. január 14-én alakult meg Prágában. Fela­data az volt, hogy összegyűjtse a köztársaság területén végzett meteo­rológiai megfigyelések eredményét és naponta előrejelzést adjon kl. Szlovákiában 1939-ben alakult meg a hidrológiai és meteorológiai intézet. Naportfo főbb mint egymillió adat 1945 után csaknem valamennyi megfigyelőállomást újjá kellett épí­teni. 1946-ban a pozsonyi intézet már annyira kiépült, hogy biztosíthatta a légi közlekedés számára fontos időjárási adatokat, és naponta idő­járáselőrejelzést adhatott ki. A he­gyekben is építettek meteorológiai állomásokat. Legmagasabban fekvő ilyen állomásunk a Chopokon és a Lomnici csúcson van. Ma, gyakorlatilag minden egyes országnak van már meteorológiai ál­lomása. Naponta csaknem 100 000 megfigyelést végeznek a szárazföl­dön és a hajókon működő állomá­sok, és mintegy 11000 mérést a légkörben. Ez azt jelenti, hogy több mint egymillió adatot gyűjtenek össze az időjárási viszonyokról. Az egyes állomások kicserélik az összegyűjtött adatokat, felhasználva őket az időjárás előrejelzésénél. A nemzetközi munkamegosztást a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet hangolja egybe, amely az ENSZ egyik szakszerve. Az időjárásra vo­natkozó adatokat távírókkal, és rá diótávírókkal továbbítják. A közvélemény a leggyakrabban a rádióban, a televízióban és a napi sajtóban közölt idöjárásjelentés ál­tal kerül kapcsolatba a meteoroló­giai szolgálattal, melyet az időjárási viszonyok elemzése alapján állíta­nak össze. A mi meteorológiai szol­gálatunk Európa és az Atlanti-óceán egész területének időjárási térképe alapján dolgozik. Négyszer naponta állítanak össze ilyen térképet. A me­teorológus munkáját bizonyos szem­pontból az orvos munkájához hason­líthatjuk: mindketten a diagnózist állapítják meg, majd ennek alapján megjósolják a további fejlődést. A népgazdaságnak nyújtott segítség Az időjárásjeientést nemcsak egyének, hanem a népgazdaság va­lamennyi ágazata is felhasználja. A mezőgazdaság számára külön előre­jelzést adnak ki felhíva a földműve­sek figyelmét az egyes káros jelen­ségekre. A repülőtereket tájékoztat­ják a repülőgépek útvonalán várható időjárásról. Az építőipart elsősorban az erős fagy és a viharos szél előre­jelzése, az energetikai ipart pedig a vezetékeket megrongáló zúzmara­képződés előrejelzése érdekli. A po­zsonyi hidrometeorológiai intézet évente több mint 160 000 tájékozta­tást és előrejelzést ad ki. Sokan azt hiszik, hogy a meteoro­lógusok csak az időjárás előrejelzé­sével foglalkoznak. Ez tévedés. Na gyon fontos egyes területek időjá­rási és éghajlati viszonyainak a több évi megfigyelések alapján történő felmérése. Ezeket kihasználják az új üdülőközpontok építésénél, az új la­kótelepek, városnsgyedek tervezésé­nél, gyárak építésénél és a mező­gazdaságban is A meteorológusok foglalkoznak a légkör tisztaságával is. Ez a kérdés évről évre nagyobb problémát jelent. Pozsony és Kassa, valamint a többi ipari központ környékén külön állo­másokat létesítettek a légkör szeny­nyeződésének mérésére. A légkör ra­dióaktív részecskéket is tartalmaz, melyeket a szél az egész légkörbe elji|ttat. Ezek a részecskék az atom­kísérletek után és kisebb mértékben az atoinvillanyerőművekbő 1 kerül­nek a levegőbe. A légkör radioakti­vitásának mérése is a meteorológiai intézetek munkája. A Hidrometeorológiai Intézet fon­tos része a hidrológiai szolgálat. Már ötven éve naponta mérik a folyók vízszintjét. Az adatokat a Hidrome­teorológiai Intézetnek továbbítják, amely ezek alapján előrejelzést ad kl a várható vízállásról. Hasonló­an megfigyelik a föld alatti vizeket is. A Hidrometeorológiai Intézet ada­tai alapján a rádió naponta közli az egyes folyók vízállását. Mivel a mi folyóink határainkon túl is folytat­ják útjukat, a hidrológusok állandó kapcsolatban állnak a szomszédos országok szakembereivel és kicseré­lik az adatokat az egyes folyók víz­állásáról. A Hidrometeorológiai Intézet rész­letesen feldolgozza az egyes folyók­ra és a föld alatti forrásokra vonat­kozó adatokat, melyeket aztán fel­használnak a vízgazdálkodás, a me­zőgazdaság és a közlekedés terüle­tén. Nagyon fontosak ezek az ada­tok a duzzasztógátak, a zsilipek, a védőgátak üzemeltetésénél, a gátak építésénél és a folyók szabályozásá­nál. Így a hidrológiai szolgálat is fontos szerepet játszik népgazdasá­gunkban. Népgazdaságunk egyes ágazatai évről évre nagyobb követelmények­kel lépnek fel a Hidrometeorológiai Intézettel szemben. Igy pl. a légi­közlekedés fejlődése egyre ponto­sabb adatokat kíván az időjárásról. Ezeket csakis korszerű automatikus műszerekkel biztosíthatjuk. A szu­perszonikus utasszállító repülőgépek megkövetelik majd, hogy néhány éven belül a légkört 25 km-es ma­gasságig alaposan megismerjük. A népgazdaság egyes ágazatai is egyre jobb és hosszabb időre szóló időjá­ráselőrejelzést igényelnek. Az igényes feladatok teljesítése szükségessé teszi a szakemberek számának növelését és ugyanakkor a legkorszerűbb berendezések és műszerek használatát. Nagyon fon­tos segítséget nyújtanak majd a me­teorológiai radarok. Az első radar­központot a Kis-Kárpátokban, a fő­város közelében építik fel és a terv szerint már jövőre átadják. Hasonló állomást építenek Kelet-Szlovákiá­ban is. A radarberendezések segít­ségével Szlovákia egész területén és a szomszédos országok határmenti területein is részletesen megfigyel­hetjük az időjárás alakulását, első­sorban a felhőképződést, a zivata­rokat és a szélviharokat. Jelentős segítséget nyújt majd az a beren­dezés, amely segítségével foghatjuk majd a meteorológiai mesterséges bolygók jelzéseit. Az ilyen berende­zések már jövőre gyakorlati segít­séget nyújtanak az időjárás előre­jelzésében. A meteorológiában ezen­kívül felhasználjuk a korszerű szá­mológépeket is. Sok-sok újdonság szerepel még a Hidrometeorológiai Intézet tervében azzal a céllal, hogy jobb tájékozta­tást adhasson az embereknek, az in­tézményeknek és szervezeteknek és ezzel hozzájáruljon népgazdaságunk színvonalának emeléséhez. A csökkent szellemi képességű gyerekek gyógyítása diétával Az orvosi tudomány jelentős sikereket ért el, amikor az utóbbi időben sikerült kigyó­gyítani a fenilketonuriában szenvedő gyere­keket. Ez a ritka betegség lelki fogyatékos­ságok közét tartozik. Már csecsemőkorban megnyilvánul és eddig gyógyíthatatlannak tartották. Észak-Kajna-Vesztfáliában 1955 óta köte­lező az újszülöttek kivizsgálása, hogy vajon nem szenvednek-e ebben a betegségben. 1966—68-ban 445 634 gyermek született Nyu­gat-Németországban és közülük 67-nél fe­dezték fel a betegség tüneteit. Ugyanebben az időszakban a kivizsgált 11127 felnőtt kö­zül 110-nél állapították meg ezt a betegsé­get. A szellemi fogyatékosság 30 fajtájának megnyilvánulása közül eddig a fenilketonu­riát vizsgálták ki a legalaposabban. Ismerik már a betegség okát is. A beteges tüneteket közvetlenül az anyagcserezavarok okozzák. Ennek következtében még a magzati stá­diumban rendellenességek lépnek fel az agyban és ez a születés ntán gyengeelmé­jűségben nyilvánul meg. Biokémiai módszerekkel már az újszülött első napjaiban megállapítható, hogy a gyen­geelméjűséget az anyagcsere zavarai okoz­zák-e. A gyengeelméjű gyermekeket diétával ki tudják gyógyítani. Nem ehetnek húst, ha­lat, közönséges kenyeret és zöldséget. Minél előbb kezdik meg a diétát, annál nagyobb a remény a felgyógyulásra. A gyermeknek 8—11 éves koráig kell szigorú diétái tarta­nia és azt nem szabad félbeszakítani. Nyugat-Németországban ezzel a módszer­rel már sok szellemileg fogyatékos gyerme­ket gyógyítottak ki. A magas láz megakadályozza a rákot A rákkutatás során alaposan kivizsgálják Hamburg lakosságát. Dr. Gerhard Schulx megfigyelései alapján megállapította, hogy azok az emberek, akik súlyos magas lázzal járó betegségen estek át, kb. 5 évvel a be­tegség után a rákkal szemben immúnisakká válnak. Már régen tudták, hogy a láz követ­keztében a beteg immúnissá válik kiilöDböző fertőzésekkel szemben, most aztán az a fel­tevés alakult ki, hogy ez a hatás a rákra is vonatkozik. Ha ez az elmélet bebizonyoso­dik, megnyílik a rák megelőzéséhez vezető út. Öt éven belül ezért suk személyt kell ki vizsgálniuk és ehhez a vizsgálathoz a legjob ban egy nagyváros felel meg. Fel kell je gyezni minden egyén egészségi állapotát é a lázzal járó betegségeit. 11a a kísérle időszak után megállapítanák, hogy azok személyek, akik magas lázzal járó betegst gen estek át, nem kaptak rákot, akkor hamburgi orvos elmélete bebizonyosodik. Süllyed Nagy-Britannia déli része A földkéreg mozgása okozza, hogy a brit sziget északnyugati része egyre jobban ki­emelkedik a tengerből, viszont a délkeleti tengerpart a víz alá süllyed. Taylor és Smal­ley a Science Journalban közölt tanulmá­nyukban azt írják, hogy e folyamat következ­tében London idővel a Lan Manche csatorna partján fog elterülni. A szigetországban már hosszabb ideje fi­gyelik ezeket a változásokat. A legutóbbi mérések szerint a sziget délkeleti része ma 30—6U centiméterrel alacsonyabban fekszik, mint 1850-ben. Egyes helyeken a talaj 6U év alatt 60 centimétert süllyedt. Ezzel kapcsolatban felvetődik London jö­vőjének kérdése. A várost az a veszély fe­nyegeti, hogy a süllyedés következtében a tenger martaléka lesz. London területe már 2000 éve lakott. Ma a brit főváros 15—75 méterrel fekszik a tengerszint fölött. Ha a talaj továbbra is 60 évenként 60 centimétert süllyedne, a város legalacsonyabban fekvő pontjai 1500 év múlva a víz alá kerülnének. A magasabb pontjai 4500—9000 év múlva kerUInének hasonló sorsra. Ez az időszak egy emberöltőhöz viszonyítva nagyon hosz­szú, geológiai szemszögből nézve azonban aránylag rövid időszakról van szó. Anglia délkeleti partját annyi idő múlva önti el a tenger, mint amennyi a legutóbbi jégkorszak óta telt el. Ez is azt bizonyítja, milyen gyorsan változik a föld felszíne. N G/3 Dr. PETER FORGAC

Next

/
Oldalképek
Tartalom