Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

A tudomány világából m - - - W< Hü ' 50 ,<P> • Az időjárás nemcsak az emberek életét, hanem az életkörülményeket is befolyásolja, s mindent, ami a világon történik. Az időjárással, éghajlattal és vízzel kapcsolatos problémák megoldása köztársaságunkban a hidrometeorológiai intézethez tartozik. Az intézet ez évben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, s az ezzel kapcsolatos ünnepségeket öszszekötik a meteorológiai világnappal, melyről március 23-án emlékeznek meg. A meteorológia fejlődése A meteorológia a fiatal tudományágak közé tartozik. Az első meteorológiai megfigyeléseket a 17. században végezték, abban az időben, amikor megalkották az első műszereket a légnyomás, a szél, a csapadék és a levegő nedvességtartalmának a mérésére. Ezek segítségével aztán a világon több helyütt megkezdték az időjárás rendszeres tanulmányozását. Szlovákia területén a 18. században végezték az első megfigyeléseket és méréseket. Az első kísérletek Adam Reiman, eperjesi orvos és tudós nevéhez fűződnek, aki 1717 és 1720 között végezte kísérleteit. A legrégibb meteorológiai állomások közé tartozik a pozsonyi, az árvaváraijai és az ógyallai. Századunk elején gyors ütemben bővült a meteorológiai állomások hálózata. 1914-ben Szlovákia területén már 45 meteorológiai állomás és 243 csapadékmérő-állomás volt, melyek a budapesti Állami Meteorológiai Intézethez tartoztak. A Csehszlovák Meteorológiai Intézet 1920. január 14-én alakult meg Prágában. Feladata az volt, hogy összegyűjtse a köztársaság területén végzett meteorológiai megfigyelések eredményét és naponta előrejelzést adjon kl. Szlovákiában 1939-ben alakult meg a hidrológiai és meteorológiai intézet. Naportfo főbb mint egymillió adat 1945 után csaknem valamennyi megfigyelőállomást újjá kellett építeni. 1946-ban a pozsonyi intézet már annyira kiépült, hogy biztosíthatta a légi közlekedés számára fontos időjárási adatokat, és naponta időjáráselőrejelzést adhatott ki. A hegyekben is építettek meteorológiai állomásokat. Legmagasabban fekvő ilyen állomásunk a Chopokon és a Lomnici csúcson van. Ma, gyakorlatilag minden egyes országnak van már meteorológiai állomása. Naponta csaknem 100 000 megfigyelést végeznek a szárazföldön és a hajókon működő állomások, és mintegy 11000 mérést a légkörben. Ez azt jelenti, hogy több mint egymillió adatot gyűjtenek össze az időjárási viszonyokról. Az egyes állomások kicserélik az összegyűjtött adatokat, felhasználva őket az időjárás előrejelzésénél. A nemzetközi munkamegosztást a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet hangolja egybe, amely az ENSZ egyik szakszerve. Az időjárásra vonatkozó adatokat távírókkal, és rá diótávírókkal továbbítják. A közvélemény a leggyakrabban a rádióban, a televízióban és a napi sajtóban közölt idöjárásjelentés által kerül kapcsolatba a meteorológiai szolgálattal, melyet az időjárási viszonyok elemzése alapján állítanak össze. A mi meteorológiai szolgálatunk Európa és az Atlanti-óceán egész területének időjárási térképe alapján dolgozik. Négyszer naponta állítanak össze ilyen térképet. A meteorológus munkáját bizonyos szempontból az orvos munkájához hasonlíthatjuk: mindketten a diagnózist állapítják meg, majd ennek alapján megjósolják a további fejlődést. A népgazdaságnak nyújtott segítség Az időjárásjeientést nemcsak egyének, hanem a népgazdaság valamennyi ágazata is felhasználja. A mezőgazdaság számára külön előrejelzést adnak ki felhíva a földművesek figyelmét az egyes káros jelenségekre. A repülőtereket tájékoztatják a repülőgépek útvonalán várható időjárásról. Az építőipart elsősorban az erős fagy és a viharos szél előrejelzése, az energetikai ipart pedig a vezetékeket megrongáló zúzmaraképződés előrejelzése érdekli. A pozsonyi hidrometeorológiai intézet évente több mint 160 000 tájékoztatást és előrejelzést ad ki. Sokan azt hiszik, hogy a meteorológusok csak az időjárás előrejelzésével foglalkoznak. Ez tévedés. Na gyon fontos egyes területek időjárási és éghajlati viszonyainak a több évi megfigyelések alapján történő felmérése. Ezeket kihasználják az új üdülőközpontok építésénél, az új lakótelepek, városnsgyedek tervezésénél, gyárak építésénél és a mezőgazdaságban is A meteorológusok foglalkoznak a légkör tisztaságával is. Ez a kérdés évről évre nagyobb problémát jelent. Pozsony és Kassa, valamint a többi ipari központ környékén külön állomásokat létesítettek a légkör szenynyeződésének mérésére. A légkör radióaktív részecskéket is tartalmaz, melyeket a szél az egész légkörbe elji|ttat. Ezek a részecskék az atomkísérletek után és kisebb mértékben az atoinvillanyerőművekbő

1 kerülnek a levegőbe. A légkör radioaktivitásának mérése is a meteorológiai intézetek munkája. A Hidrometeorológiai Intézet fontos része a hidrológiai szolgálat. Már ötven éve naponta mérik a folyók vízszintjét. Az adatokat a Hidrometeorológiai Intézetnek továbbítják, amely ezek alapján előrejelzést ad kl a várható vízállásról. Hasonlóan megfigyelik a föld alatti vizeket is. A Hidrometeorológiai Intézet adatai alapján a rádió naponta közli az egyes folyók vízállását. Mivel a mi folyóink határainkon túl is folytatják útjukat, a hidrológusok állandó kapcsolatban állnak a szomszédos országok szakembereivel és kicserélik az adatokat az egyes folyók vízállásáról. A Hidrometeorológiai Intézet részletesen feldolgozza az egyes folyókra és a föld alatti forrásokra vonatkozó adatokat, melyeket aztán felhasználnak a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és a közlekedés területén. Nagyon fontosak ezek az adatok a duzzasztógátak, a zsilipek, a védőgátak üzemeltetésénél, a gátak építésénél és a folyók szabályozásánál. Így a hidrológiai szolgálat is fontos szerepet játszik népgazdaságunkban. Népgazdaságunk egyes ágazatai évről évre nagyobb követelményekkel lépnek fel a Hidrometeorológiai Intézettel szemben. Igy pl. a légiközlekedés fejlődése egyre pontosabb adatokat kíván az időjárásról. Ezeket csakis korszerű automatikus műszerekkel biztosíthatjuk. A szuperszonikus utasszállító repülőgépek megkövetelik majd, hogy néhány éven belül a légkört 25 km-es magasságig alaposan megismerjük. A népgazdaság egyes ágazatai is egyre jobb és hosszabb időre szóló időjáráselőrejelzést igényelnek. Az igényes feladatok teljesítése szükségessé teszi a szakemberek számának növelését és ugyanakkor a legkorszerűbb berendezések és műszerek használatát. Nagyon fontos segítséget nyújtanak majd a meteorológiai radarok. Az első radarközpontot a Kis-Kárpátokban, a főváros közelében építik fel és a terv szerint már jövőre átadják. Hasonló állomást építenek Kelet-Szlovákiában is. A radarberendezések segítségével Szlovákia egész területén és a szomszédos országok határmenti területein is részletesen megfigyelhetjük az időjárás alakulását, elsősorban a felhőképződést, a zivatarokat és a szélviharokat. Jelentős segítséget nyújt majd az a berendezés, amely segítségével foghatjuk majd a meteorológiai mesterséges bolygók jelzéseit. Az ilyen berendezések már jövőre gyakorlati segítséget nyújtanak az időjárás előrejelzésében. A meteorológiában ezenkívül felhasználjuk a korszerű számológépeket is. Sok-sok újdonság szerepel még a Hidrometeorológiai Intézet tervében azzal a céllal, hogy jobb tájékoztatást adhasson az embereknek, az intézményeknek és szervezeteknek és ezzel hozzájáruljon népgazdaságunk színvonalának emeléséhez. A csökkent szellemi képességű gyerekek gyógyítása diétával Az orvosi tudomány jelentős sikereket ért el, amikor az utóbbi időben sikerült kigyógyítani a fenilketonuriában szenvedő gyerekeket. Ez a ritka betegség lelki fogyatékosságok közét tartozik. Már csecsemőkorban megnyilvánul és eddig gyógyíthatatlannak tartották. Észak-Kajna-Vesztfáliában 1955 óta kötelező az újszülöttek kivizsgálása, hogy vajon nem szenvednek-e ebben a betegségben. 1966—68-ban 445 634 gyermek született Nyugat-Németországban és közülük 67-nél fedezték fel a betegség tüneteit. Ugyanebben az időszakban a kivizsgált 11127 felnőtt közül 110-nél állapították meg ezt a betegséget. A szellemi fogyatékosság 30 fajtájának megnyilvánulása közül eddig a fenilketonuriát vizsgálták ki a legalaposabban. Ismerik már a betegség okát is. A beteges tüneteket közvetlenül az anyagcserezavarok okozzák. Ennek következtében még a magzati stádiumban rendellenességek lépnek fel az agyban és ez a születés ntán gyengeelméjűségben nyilvánul meg. Biokémiai módszerekkel már az újszülött első napjaiban megállapítható, hogy a gyengeelméjűséget az anyagcsere zavarai okozzák-e. A gyengeelméjű gyermekeket diétával ki tudják gyógyítani. Nem ehetnek húst, halat, közönséges kenyeret és zöldséget. Minél előbb kezdik meg a diétát, annál nagyobb a remény a felgyógyulásra. A gyermeknek 8—11 éves koráig kell szigorú diétái tartania és azt nem szabad félbeszakítani. Nyugat-Németországban ezzel a módszerrel már sok szellemileg fogyatékos gyermeket gyógyítottak ki. A magas láz megakadályozza a rákot A rákkutatás során alaposan kivizsgálják Hamburg lakosságát. Dr. Gerhard Schulx megfigyelései alapján megállapította, hogy azok az emberek, akik súlyos magas lázzal járó betegségen estek át, kb. 5 évvel a betegség után a rákkal szemben immúnisakká válnak. Már régen tudták, hogy a láz következtében a beteg immúnissá válik kiilöDböző fertőzésekkel szemben, most aztán az a feltevés alakult ki, hogy ez a hatás a rákra is vonatkozik. Ha ez az elmélet bebizonyosodik, megnyílik a rák megelőzéséhez vezető út. Öt éven belül ezért suk személyt kell ki vizsgálniuk és ehhez a vizsgálathoz a legjob ban egy nagyváros felel meg. Fel kell je gyezni minden egyén egészségi állapotát é a lázzal járó betegségeit. 11a a kísérle időszak után megállapítanák, hogy azok személyek, akik magas lázzal járó betegst gen estek át, nem kaptak rákot, akkor hamburgi orvos elmélete bebizonyosodik. Süllyed Nagy-Britannia déli része A földkéreg mozgása okozza, hogy a brit sziget északnyugati része egyre jobban kiemelkedik a tengerből, viszont a délkeleti tengerpart a víz alá süllyed. Taylor és Smalley a Science Journalban közölt tanulmányukban azt írják, hogy e folyamat következtében London idővel a Lan Manche csatorna partján fog elterülni. A szigetországban már hosszabb ideje figyelik ezeket a változásokat. A legutóbbi mérések szerint a sziget délkeleti része ma 30—6U centiméterrel alacsonyabban fekszik, mint 1850-ben. Egyes helyeken a talaj 6U év alatt 60 centimétert süllyedt. Ezzel kapcsolatban felvetődik London jövőjének kérdése. A várost az a veszély fenyegeti, hogy a süllyedés következtében a tenger martaléka lesz. London területe már 2000 éve lakott. Ma a brit főváros 15—75 méterrel fekszik a tengerszint fölött. Ha a talaj továbbra is 60 évenként 60 centimétert süllyedne, a város legalacsonyabban fekvő pontjai 1500 év múlva a víz alá kerülnének. A magasabb pontjai 4500—9000 év múlva kerUInének hasonló sorsra. Ez az időszak egy emberöltőhöz viszonyítva nagyon hoszszú, geológiai szemszögből nézve azonban aránylag rövid időszakról van szó. Anglia délkeleti partját annyi idő múlva önti el a tenger, mint amennyi a legutóbbi jégkorszak óta telt el. Ez is azt bizonyítja, milyen gyorsan változik a föld felszíne. N G/3 Dr. PETER FORGAC