Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk | Biztató kezdet után biztató folytatás? Nemcsak a hét, hanem bátran állíthatjuk, hogy egy egész korszak legkiemelkedőbb eseménye zajlott le csütörtökön a Német Demokratikus Köztársaság Erjurt városában. Két évti zed óta először történt meg, hogy a bonni állam kormány­fője a másik német állam, a szocialista Németország földjé­re lépett. Annak a Németországnak a földjére, amely a bonni vezetők elképzelései szerint mindmáig „nem létezett", amelyet nem voltak hajlandók elismerni, amellyel nem akartak tár­gyalni, s amelyet különféle agresszív tervek szerint be akar­tak olvasztani a bonni államba. Szociáldemokrata—szabad de­mokrata kiskoalíciónak kellett átvennie a kormányzást, hogy felmelegedjék a fagyos légkör, s az adenaueri—kiesingeri me­rev politikai irányzatot rugalmasabb, ésszerűbb politikai kur­zus kövesse. 0 A kezdeményező nagylelkűsége A megvalósult eríurti találko­zó az NDK évek óta tanúsított kitartó törekvésének az ered­ménye, ez elvitathatatlan tény. Idézhetnénk az NDK kormá­nyának számtalan javaslatát, mellyel kereste a közeledést, illetve a kapcsolatok felvéte­lét a nyugatnémet állammal, hogy rendezzék végre közös dolgaikat. Ugyanúgy elvitatha­tatlan tény az ls, hogy a szo­cialista Németország kormá­nyának javaslatai, szerződéster­vezetei süket fülekre találtak Bonnban. Azzal a különbséggel, hogy míg az adenaueri—kiesin­geri időkben Bonn kereken visszautasított minden NDK­kezdeményezést, az utóbbi idő­ben udvariasan nyugtázza eze­ket a kísérleteket, a „legpozití­vabb" válasza: „igen, de ..." S ezen a „de"-n van a hang­súly. Nem zárkózik el kereken a közeledés, a két német ál­lam viszonyának rendezése elől, de ... örökös kikötéseivel, fenntartásaival, indokolatlan feltételeivel csak húzta-halasz­totta az érdembenl tárgyalások megkezdését. Az NDK kormá­nya azután is nagylelkűséget tanúsított Bonn Irányában, hogy Willy Brandt kancellár elfogad­ta Willi Stoph miniszterelnök párbeszéd-javaslatát, s hogy segítsen a nagy konzervatív el­lenzékkel szembenéző bonni kancellár helyzetén, Berlin he­lyett politikailag kevésbé ex­ponált várost jelölt meg a ta­lálkozó színhelyéül. Igy esett a választás Erfurtra. # Erfurttól... A hivatalos bejelentés óta Erfurtra irányult a világ fi­gyelme. Érthető: a német kér­dés nemcsak a két német állam kérdése, hanem eu­rópai kérdés is, összefügg a há­ború utáni európai viszonyok rendezésével, a jövőt illetően pedig a tartós európai bizton­ság megteremtésével. Ebből a szempontból érdekes volt, mit hoztak magukkal politikai poggyászukban a tárgyalófelek. Willi Stoph, az NDK minisz­terelnöke nyilatkozatában vilá­gosan kifejtette és leszögezte azt az alapelvet, amelyből a szocialista Németország soha, semmilyen körülmények között, semmiféle taktika kedvéért nem engedhet. Ez az elv: a két né­met állam között a nemzetközi jog alapján normális, egyenjo­gúságon alapuló, minden meg­különböztetést kizáró kapcso­latoknak kell létrejönniük. Eb­ből következik az is, hogy a bonni állam nem tarthat igényt a németek kizárólagos képvi­seletére. Ennek az alapelvnek lényeges pontja, hogy a két német állam kölcsönösen, kor­látozás nélkül ismerje el egy­más nemzetközi jogalanyiságát, területi sérthetetlenségét és ál­lamhatárainak épségét, ami elv­ben és gyakorlatban mindkét német állam szuverenitásának elismerését és tiszteletben tar­tását, s egyben a második vi­lágháború után kialakult hatá­rok tiszteletben tartását ts je­lenti. Ebből következne az is, hogy mindkét német államot felvennék az ENSZ-be. Willi Stoph javaslatában fontos kité­tel, hogy mondjon le a két né­ľj!!fi j met állam az atomfegyverről, •**• baktérium- és vegyi fegyverek gyártásáról és a felével csök­1970. kentse a fegyverkezési kiadá­sokat. Mivel jött Brandt Erfurtba? 3 Nem állt elő valamilyen saját tervezettel, utalt a bonni kor­mány október 28-i kormány­ul. 21. nyilatkozatában felvázolt el­képzelésekre, s hangoztatta, kormánya eleve mindenképpen arra törekedett, hogy egyálta­lán sor kerüljön a találkozóra. A további kényesebb kérdések megtárgyalását attól teszi füg­gővé, milyen haladást érnek el a tárgyalások további szaka­szaiban. Igy egyelőre kerülik a berlini kérdést, s csak „a né­met kérdés rendezése után" foglalkoznának a város státusá­nak kérdésével. A két német állam létezésével kapcsolatban is nagyon diplomatikusan nyi­latkozott Brandt, amikor kije­lentette, hogy „Németország megosztottságának következmé­nyeit nem lehet meg nem tör­téntté tenni, mi azonban fára­dozhatunk annak érdekében, hogy ennek a megosztottság­nak a következményeit enyhít­sük". # ... Kasselig A kancellár de facto elisme­ri a történelmi tényeket, azt azonban nem merte kinyilatkoz­tatni, hogy az NDK nemzetközi jogilag létező, önálló szuverén állam, s mint ilyennek kell fel­vennie a kapcsolatot a bonni államnak. Már pedig ez olyan kérdés, melyet egy ideig ugyan meg lehet kerülni, ám a tár­gyalások csak akkor vezethet­nek konkrét eredményre, ha a józanság felülkerekedik, s Bonn végül is elismeri a megváltoz­tathatatlan realitást — az NDK szuverén létezését. E körül még sok a bonyoda­lom. Az erfurti béketüntetés a szocialista Németországban élő németek nemes vágyát fejezte ki, a közös mártírok buchen­waldi emlékművének megko­szorúzása is szép gesztus volt. Am aggodalomra ad okot, hogy a bonni Németországban — a kancellár erfurti látogatása idején — neofasiszta garázdák támadásokat intéztek a Német Kommunista Párt székházai el­len, s terrorizálják a józanságra hajló közvéleményt. Brandt kancellár óvatos megfogalma­zásaiból kiolvasható, hogy kon­cepciójának alakulására befo­lyással van a CDU/CSU ellen­zék nyomása, sőt, a Szabad De­mokrata Párt nézete a német kérdés rendezéséről nem min­denben mozdítja elő a tényle­ges közeledést. Scheel külügy­miniszter a napokban tett cél­zást arra, hogy a tárgyalásokat bonni részről „a berlini falak lerombolásához és a lakosság közti szabadabb érintkezés „fel­tételéhez kell kötni, ami való­jában finomabb formában az adenaueri idők revolverező po­litikájának folytatását jelente­né. Nagy nyugati lapok, például a londoni Daily Telegraph „Nyugat-Németország történel­mi vívválasztójának" nevezte az erfurti találkozót. Kétségte­lenül van ilyen jelentősége, a gyakorlatban azonban azt je­lenti Erfurt, hogy megkezdő­dött a párbeszéd. Folytatása, eredményessége a bonni fél őszinte megegyezési törekvésé­től függ. Mit akar Bonn — ezt kell most konkrétan tisztáznia a következő találkozóig, amely­re pontosan két hónap múlva május 21-én a nyugat-német­országi Kasselban kerül sor. A tárgyalófelek álláspontjai és nézeteltéréseik ismertek. Az ellentétek fokozatos leküzdése, a megegyezés útjának egyenge­tése — ez az egyetlen módja és értelme annak, hogy a biz­tató kezdet után újra meg újra összejöjjenek a két német ál­lam képviselői. LÖRINCZ LÁSZLÓ Az erfurti vasútállomáson Willi Stoph, az NDK miniszterel­nöke meleg kézszorítással üdvözölte Willy Brandt nyugatné­met kancellárt (jobbról). (ČSTK — Zentralbild felvétel) Történelmi párbeszéd? (Folytatás az 1. oldalról) Jelen voltak továbbá a két fél tanácsadói és szakértői. Az NDK miniszterelnöke el­fogadta az NSZK szövetségi kancellárjának meghívását, hogy a következő megbeszélést 1970. május 21-én Kasselban tartsák. Brandt szövetségi kancellár tisztelettel adózott a náci ura­lom áldozatai emlékének és megkoszorúzta a buchenwaldi emlékművet. Elkísérte őt Ottó Winzer, az NDK külügyminisz­tere. Az NDK Népi Kamarája szom­baton hallgatja meg Willi Stoph miniszterelnök beszámolóját Brandt kancellárral folytatott erfurti megbeszéléseiről. Az NDK parlamentjének ülését az államtanács javaslata alapján hívták össze. Varsó — „A nyugatnémet po­litika húsz éve után, amelynek célja a német szocialista állam felszámolása volt, az NSZK kor­mányfője erfurti látogatásával — tekintet nélkül a megbeszé­lések további eredményeire — hivatalos és anyagi bizonyíté­kát adta a két német állam lé­tezése elismerésének, — írta a Zyczie Warszawy". Ez a tény a szocialista tábor nagy történel­mi győzelme. Párizs — Az Humanité vezér­cikkben foglalkozik az erfurti tanácskozással. „Willy Brandt megerősítette, hogy egyetért bi­zonyos elvekkel, amelyeket meg kellene vizsgálni, de egyúttal olyan kikötéseket támasztott, amelyek korlátozzák nyilatko­zatát. Erfurt után is igen távol áll egymástól az NDK és Bonn állásfoglalása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a további ta­lálkozók ne lehetnének gyümöl­csözőek. Budapest — A Magyar Hírlap rámutat, hogy az NDK küldött­sége igen pontosan körülhatá­rolt, teljesen jogos és logikus állásfoglalással lépett fel. Brandt beszéde óvatos, kevéssé polémikus volt. Brandt beszédé­nek fő vonása az volt, hogy nem szabad bezárni az ajtókat és ez elég a tárgyalások folyta­tásához. Bonn — a Német Kommunis­ta Párt elnöksége az erfurti ta­lálkozóval kapcsolatban nyilat kozatot adott ki, amely megál­lapítja, hogy az NDK és az NSZK miniszterelnökének talál­kozója hasznos és szükséges volt. A nyilatkozat rámutat, hogy az erfurti találkozó fő eredmé­nyeként lépéseknek kellene kö­vetkezniük a béke biztosítására és a két német állam egyenjo­gú békés egymás mellett élésé­nek biztosítására. A nyugatné­met kancellár azonban Erfurt­ban nem tette meg az ebbe az irányba mutató döntő lépést, hiszen újból elutasította az NDK nemzetközi jogi elismerését. E visszautasítás mögött a nyugat­német reakciós és militarista köröknek az a régi törekvése húzódik meg, amely a második világháború eredményeinek, a jelenlegi európai határoknak a revíziójára és az első német szocialista állam felszámolásá­ra irányul. A Bundestag gyűlése után tegnap délután Franké minisz­ter, a nyugatnémet küldöttség tagja tájékoztatta a sajtó kép­viselőit az erfurti találkozóról. Hangoztatta, hogy a beszélgeté­sen főleg a „kritikus kérdések­ről" volt szó. HASZNOS ESZMECSERE A bolgár párt- és kormányküldöttség befejezte lengyelországi látogatását Varsó — A Todor Zsivkov ve­zette bolgár párt- és kormány­küldöttség befejezte lengyelor­szági hivatalos látogatását, és elutazott Varsóból. A varsói re­pülőtéren Gomulka, Spychalski, Chyrankiewicz búcsúzott a ven­dégektől. A bolgár küldöttség csütörtö­kön megtekintette a varsói Ursus traktorgyárat. Az üzem megtekintése után találkozott az üzem dolgozóival. A gyűlésen Zsivkov és Gomulka mondott beszédet. Gomulka nemzetközi kérdé­sekről beszélt és nagy figyel­met szentelt az európai bizton­ság, valamint Lengyelország és az NSZK kapcsolatának. Hang­súlyozta, hogy az a politika, amely a mai európai határok megváltoztatására törekszik, a béke ellen irányul. A további­akban Lengyelország és az NSZK kapcsolatairól beszélt. Kijelentette: az idő majd meg­mutatja, vajon követik-e tettek Brandt nyugatnémet kancellár szavait. Véleménye szerint még nem érkezett el az idő ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt ér­tékeljék a lengyel és a nyu­gatnémet kormány képviselői­nek véleménycseréjét az Ode­ra—Neisse határról. Hangsúlyozta, hogy az euró­pai béke biztosításának alapve­tő feltétele a két nőmet állam elismerése. A két német állam képviselőinek találkozója meg­nyitja az utat a kapcsolatok rendezéséhez és ez egyúttal hozzájárul az európai kapcso­latok normalizálásához. CEAUSESCU A MEZŐGAZDASÁGI PROBLÉMÁKRÓL Bukarest — Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának március 17-19­én tartott ülésén kijelentette, hogy az elért sikerek ellenére a román mezőgazdaság nagyon elmaradt. A plénumon elsősor­ban gazdasági kérdésekkel fog­lalkoztak. Ceausescu megállapította, hogy a párt mezőgazdasági po­litikája helyes volt, de a gya­korlati megvalósításában hibá­kat követtek el. Helyes volt — mondotta —, hogy elsősorban az iparosítást helyezték előtér­be, de hiba volt, hogy nem for­dítottak elegendő eszközt a me­zőgazdasági termelés korszerű­sítésére. Továbbiakban bejelentette, hogy az elkövetkező években Románia szocialista fejlesztésé­ben központi helyet foglal el a mezőgazdaság. 1971-től 75-ig az állam évente átlag 16 milliárd leit fordít a mezőgazdaság fej­lesztésére, ami kétszer több, mint az idén. NGUYEN THO CHAN, a VDK moszkvai nagykövete tegnap a Vietnami—Szovjet Baráti Tár­saság nevében aláírta az együtt­működési tervet, amely magá­ban foglalja a Lenin születése 100. évfordulója és Ho SÍ Minh születése 80. évfordulója, a VDK 25. évfordulója és a DNFF 10. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeket. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határo­zata értelmében 1970 júniusá­ban képviselőválasztások lesz­nek a Szovjetunióban. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára fogadta Günteir Mittagot, az NSZEP Politikai Bizottságának tagját, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására Magyarországon tartózkodik. SARAGAT olasz elnök Maria­no Rumort bízta meg a kor­mányalakítással. Rumor vezet­te a kereszténydemokrata ide­iglenes kormányt. FUDZSIJAMA volt japán kül­ügyminiszter tegnap Pekingbe utazott. Fudzsijamát Macumu­ra, a Liberális Demokrata Párt egyik vezetője és további hat politikus kíséri. A KÖZÖS PIAC miniszterta­nácsa a brüsszeli ülésen a tagállamok gazdasági kapcso­latairól tárgyalt. A tanácskozá­son megvitatták a Közös Piac kibővítésének kérdését is. TYITOV, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete tegnap át­adta Hidas Antal írónak 70. születésnapja alkalmából a Szovjet Becsületrendet. NIXON elnök törvényjavasla­tot terjesztett elő, mely sze­rint támogatásban részesítenék azokat az amerikai diákokat, akik csekély jövedelmű csalá­dokból származnak. HRISTO RODOPSZKl, 28 éves bolgár újságíró gyalog teszi meg a Szófia és Moszkva köz­ti 5000 km-es távolságot, hogy így adózzon tisztelettel Lenin emlékének. A nagy távolságot nyolc hónap alatt teszi meg, és a terv szerint november 4-én érkezik Moszkvába a Lenin Mauzóleumhoz. Megemlékezések Lenin születésének 100. évfordulójáról Világszerte nagy előkészüle­tek folynak Vlagyimir Iljics Le­nin születésének 100. évfordu­lója megünneplésére. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tegnap orszá­gos szeminárium kezdődött, amelyen Lenin műveiről, forra­dalmi tanításáról tartanak elő­adásokat. Pénteken Budapesten az MSZMP fővárosi bizottságának székházában kétnapos szimpó­zium kezdődött Lenin születé­sének 100. évfordulója alkal­mából. Katona Imre, az MSZMP fővárosi bizottságának titkára felszólalásában többek között hangoztatta, hogy Lenin 55 kö­tetes munkája és közel 9000 dokumentum-gyűjteménye ki­meríthetetlen forrása a kom­munista eszmének. A nagy forradalmár születé­se évfordulójának megün­neplésére készülnek Tanzánia dolgozói is. A kormány külön bizottságot hozott létre az ün­nepségek megrendezésére, amelynek elnöke Mhando kül­ügyminiszter. Dar es Salámban már megnyitották az első kiál­lítást is, amely Lenin forradal­mi munkásságát mutatja be. Nagy-Britannia Kommunista Pártja szintén méltóképpen kí­ván hozzájárulni a nagy évfor­dulóhoz. A tervek szerint „Le­nin és napjaink" címmel ván­dor-kiállítást nyitnak meg, amely bemutatja az angol dol­gozóknak a nagy forradalmár tevékenységét. Április 26-ra a birminghami városháza nagy­termében ünnepi nagygyűlést hívtak össze, amelyen fohn Gollan, a párt főtitkára mond beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom