Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám, szerda

Az igék forrásainál Könyvhónapi kirándulás Ipolyság csöppnyi mezőváros, határállomás, a környék kulturális központja. Jól ismerem alacsony házait, néhány üzletét, postáját regényes zsivaját és nyugtalanságát. Ismerem a fiatalokat is: tanulnak, szórakoznak, sétálnak, vagy szakkörökben foglalatoskodnak. Sokan ácsorognak a főtéri könyvesbolt előtt, vagy a polcokon keresgélik kedves íróikat, költőiket. Nagy részük irodalomértő, szorgalmas olvasó. Nézzünk körül Ipolyságon is: keressük csak meg az anynyiszor elmarasztalt magyartanárokat. Vass Ottó magyar—orosz szakos tanár, a József Attila Irodalmi Színpad megalakítója, rendezője, műsorszerkesztője. Az irodalomszerető diákokból 1963-ban kovácsolódott egységes, aktív társaság, ekkor alapult meg a középiskola Irodalmi Színpada. Eddig nyolc önálló műsort vittek színre. Az első kezdetleges, félénk előadásuk egy József Attila öszszeállítása volt. Utána hét önálló műsor következett. A kezdetről a következőket mondja: — A hatvanas évek elején indultak a Jókai napok. Beke Sándor vezetésével s néhány lehetséges színész irodalmi összeállítással, verses műsorral jelentkezett. Ekkoriban született meg az irodalmi színpad terve. Azóta eltelt néhány év. Prométheusz című műsorunkkal Komáromban nagydíjat nyertünk. Kétszer szerepeltünk Balassagyarmaton. Ogy beszéltek rólunk, mint az egyik legjobban szereplő együttesről. Lemezjátszót, asztalilámpákat, könyveket kaptunk ajándékba. Akkoriban előadásunk formájával tűntünk ki a színvonalas magyarországi együttesek közül. A Nógrád c. megyei lap fellépésünk után „meglepő győzelemről" írt. Hogy áll jelenleg az együttes? — Huszonöt tagunk van, ebből 9 elsős. A versmondást nem azonosítom a merev, mozdulatlan és kifejezéstelen gajdolással. Az Ébredés c. összeállításban igyekeztem felhasználni az oratóriumformát. Éreztem, a műsor témája így kívánja. Az oratóriumforma korlátozta a mozgást, helyesebben a versek erősen megkötötték a mozdulatokat, a kritikus kis rosszmájúsággal ránkfoghatta volna a kimértséget, természetellenességet. Elsős szereplőimmel igyekszem megtaníttatni a szabad, gátlástalan mozgást. Nehézségek? Diákjaim nagy része a falusi iskolákban végezte el a kilencéves iskolát, kiejtésük erősen palócos. Márpedig szép magyar beszéd és kifinomult mozgás nélkül nincs jó irodalmi színpad. — Az együttes tagjait bizonyára jobban érdekli az irodalom, mint a többi diákokat.., — Részben. A társulat Vs-ét. A többiek színészi ambíciójukat élik ki, vagy egyszerűen szavalni akarnak: szórakozásból, önmutogatásból. — Melyik műsorotoknak volt a legnagyobb sikere? — Hirtelenében nehéz erre válaszolni. Várjunk csak! Azt hiszem a Prométheusz és az Ébredés volt a legsikeresebb. Az Ébredés összeállításánál igyekeztem felhasználni az előbb említett oratóriumformát. — Jól ismerem az ipolysági embereket. Nem túlzok, ha azt mondom, hírhedt versre süket közönsége. Mit tehet az Irodalmi Színpad? — Két „könnyebb" műsort is tervezek a közönség meghódítására. Heltay: Zsuzsu kisaszszonyát és Karinthy Frigyes Emberke tragédiáját. Nemcsak a közönség verbuválása az egyetlen célom, hanem tanulmányozni szeretném a színpad lehetőségeit és kísérletezni. Az Emberke tragédiája az oratóriumforma végét jelenti, egy új, természetesebb, őszintébb előadásforma kezdetét. — Terveitek? Készülünk a Jókai napokra. A műsor ideiglenes címe a Csehszlovákiai magyar irodalom. Témája gondolati szempontból két részre tagolódik: a kisebbségi magyarság nehézségeit, törekvéseit tükröző versek mellett szeretném megszólaltatni az általánosabb emberi problémák, szabadság és humanizmus gondolatától ihletett költeményeket. • Korpás Pál, szlovák—magyar szakos tanár. Munkahelye? Ipolysági Magyar Középiskola. A középiskola és az irodalom kapcsolatáról szerettem volna tőle megtudni néhány dolgot. — A JAISZ, a versértő, irodalomkedvelő és szavalni tudó diákok egyesülete. Az iskola általános keresztmetszete bizonyára mást mutat. — Nincs teljesen igazad! Diákjaink nagy részét ugyanis érdekli az irodalom. Az érdeklődést azonban fokozni lehet, és fokozni kell. Hogyan? Rávezetni a diákokat az olvasás élvezetére. Eloszlatni az előítéleteket. Alapos műelemzéseket végzünk az iskolában, így rávezetjük az olvasót, hogy a vers és a próza megér napi néhány perc fáradozást. Ügy viszonyulni a diákokhoz, hogy érezzék, közösen alkotunk. Ezért számomra már nem meglepetés, hogy az elsőben csupán Jókait olvasgató tanulók, harmadikban érdeklődve nyúlnak mai írók műveihez. Elolvassák Németh László, Déry Tibor vagy Illyés Gyula könyveit is. — Középiskolákban mindig akad néhány tollforgató, írogató ember.. . — Nálunk is vannak néhányan. Sajnos, nem szívesen mutogatják verseiket vagy elbeszéléseiket. Szívesebben beszélnek olvasmányaikról, a nehezebb gondolati művekről. Számomra mindig megnyugtató, ha egy diákom kételyeit, kifogásait hallom, mert a szkepszis nálunk legtöbbször eredeti bírálótehetséggel párosul. Tanulóink könyvgondjain lehetőségeinkhez képest segítünk. Kiállításokat rendezünk az iskolafolyosón: verseskötetekből, regényekből. Iskolánknak van egy könyvfelelőse, aki kapcsolatban- van a könyvesbolttal. Sajnos, kiadóink drágán és kevés példányban dobják piacra a könyveket. Az Üj Szó nagyobb terjedelemben és mozgékonyabban tudósíthatna hazai és magyarországi kiadványokról. Lapjaink kevés csehszlovákiai magyar anyagot közölnek, aránytalanul többet az ismeretlen vagy alig-alig ismert külföldi szerzőktől. Remélem, lapjaink észreveszik irodalmunkat. Baj lenne hallgatni értékes alkotásainkról. Megköszönöm a beszélgetést. Ám asztaltársaságunk még sokáig elidőzött az irodalomnál, modernségnél és a tanításnál is. Egy író-olvasó találkozó után jöttünk össze: beszélgetni, vitatkozni. Költök és tanárok. Versírók és versértők. Régi ismerősök és jó barátok. VARGA IMRE Festői környezetben tanulnak — Karva? — válaszolt kér- fáradozik szakmai ismereteik merkednek a ma már aránylag déssel egy harcsabajszú öreg elmélyítésén, internátus áll ritkán előforduló kádár- és bácsi a bajcsi erdő mellett, ami- rendelkezésükre, ahol napjában bognárszakmákkal. A kertészekor a falu iránt érdeklődtünk ötször étkeznek. ti tagozat tanulói elsajátítják a - menjenek arra, aztán meg _ a2 jskolára csa

k parktervezés a város- és faluerre es aztán arra! olyan lányokat és núkat v

e. csmositás .smereteit is. Ha verset szándékoztunk vol- szünk fel — mondja Duka Duka István elmondotta, na írni, megköszöntük volna a István igazgatóhelyettes —, hogy a karvai iskola tanulói az jő rímet: „Karva, arra", de mi- akik sikeresen elvégezték az elméleti és gyakorlati oktatável az ottani, országviszonylat- alapfokú kilencéves iskolát és son kívül még kül- és belföldi ban is híres mezőgazdasági válamelyik mezőgazdasági tanulmányutakon is részt vesztechnikumba akartunk eljutni, üzemmel Jföldművesszövetke- nek, amelyek számukra egyrészt így a számára nyilván köny- zettel, állami gazdasággal) hasznos kikapcsolódást, másnyen érthető, ám a mi eligazí- szerződést kötöttek. Az üzem részt további Ismeretek szerzétásunkat korántsem szorgalma- téríti az oktatási és internátusi sét teszik lehetővé. A kertészek zó magyarázatra mondtunk va- költségeket, a végzett, segéd- és szőlészek minden nyáron 2 lami köszönés-félét és sofőrünk levéllel rendelkező ifjú szak- hetet töltenek Morvaországban, rálépett a gázpedálra. Kanya- emberek pedig az üzemben te- az első évfolyam lakatos, bogrogtunk aztán jobbra is meg vékenykednek majd. nár és kertész-szakos tanulói balra, jó Volgánk szaporán fo- . k , Mezőgazdasági pedig n magy

31,01-5

2^

1 Toln

a gyasztotta a kilométereket és ^^ m

e^

éb

e riogatnak, amikor azt htttük: elérkeztünk r

e,

t de a korszerű oktatás le

g- Karva kis falu, de a több a világ végére, megjelent az f

ontosbbb segédeszközeivel ren- mint 200 fiatal mégsem unatországút Jobb oldalán az am- delkezö jskolák köz

é tartozik. kőzik itt, mert szabad idejüktott tabla. Karva. A 6 szake

mberekből álló taná- ben teadélutánokat, álarcos báFestői szép vidék. Magas töl- ri ka

r vezetésével a diákok lókat, vetélkedőket rendeznek tés védi a mellette elhaladó és egyik héten elméleti, másik hé- és a különféle sportágakban is a márciusi napfényben már a te

n gyakorlati ismereteket sa- összemérik erejüket, tavasz közeledtét érző, vihánco- játítanak el. Az iskolában Je- . ... VP7Ptňq

ŕ„„ „ k

ö. ó r 1 ásl" 'fel k 1 ál t <M e lek "Tlut ™ ^ ^ f vefkUokľatÄeV-lM evár kéménvef áUn'ak Az ut- ^T^ o^Í^! ^ új tanulót szándékozik felvencák ren^zettek. Kocsink egy- IgSÄ^ J** aránt könnyen fut a falut át- tal

> virágtermesztéssel, a ko- " efkiľsme® 1970. S

uf

a

,

k

Ö

0

n

OrSZágÚtOn éS 8 m é

k" Vá

Cfrrr

ég8

el; U mľ

ÔgaZ

dr re * utakon ság

i lakatos szakmával, az asz- ^ |

s

y széles s

iVjú tuIII 18. Itt, ebben a faluban tanulnak talos-, kádár- és bognármester- d

á . nv

(j|t6 karvai iskolát azok a lányok és fiúk, akik el- séggel. Az ipari jellegű szak- Hn««mfiliák ki a natrvszerű kí5

határozták, hogy mezőgazdasá- mákat „összeházasították". így gi szakképzettséget szereznek. a kovácsok hegeszteni is tanul- U K K Panaszuk nem lehet: . 25 oktató nak, a bognárok pedig mégis- (komlósi) ÚJ SZÓ GYŐRY DEZSŐ 70 ÉVES GYŐRI DEZSŐ: A férfiének Európa romjain A Nap fölkél, a Nap lenyugszik, az ember folyvást szül s temet, a bűn zordon törvényeket gyárt, s a törvény büntetéseket. Az élet szül, temet, rohan s úgy dalol mindezek fölött, mint réz-antenna a viharban, mint költő vert csaták mögött, mint özvegy boldog-szőtlanul második násza fekhelyén, mint friss motor, ha jól begyúl, mint én egy új kor reggelén. , Nem gyászra hív a sors: dologra, Csak újabb sorsintés a gyász. A világ: élő könyvek-könyve és lelketrázőn magyaráz. Az élet szül, temet, dalol... s úgy nő ki újult fokokon, mint korhadt fán a gomba húsa, mint zöld fű kormos romokon, mint tört tojáshéjból csibék a táncos napfény dallamán, mint ércből vas, ha jól kiég, mint én most új kor hajnalán. (1945 tavaszán) Én minden népet féltek attél Átok átoknak hegyén-hátán. S a sors? A sors sosem segít, a Duna, mint egy hosszú sóhaj, fogja össze kis népeit. A szélben s a történelemben új rend tüzes szikrája ég, s ők hajbakapnak polgármődra, hogy leves, hús és főzelék. Az én fájdalmam erre nézvést már nem egyéni, nem magán, sok szenvedést formált munkálva igaz szándékom motorán: mindnek kívánom, amit egynek, hiszen közös a nyeremény, én minden népet féltek attól, amitől féltem az enyém. 1937 ISKOLÁINK FIGYELMÉBE! Felhívjuk a kilencéves alapiskolák és az általános középiskolák figyelmét, hogy a Csehszlovák Rádió Magyar Szerkesztősége március 29-én az iskolai adás keretén belül Győry Dezső-műsort sugároz az író 70. születésnapja alkalmából. Mivel a műsorban elhangzó szöveg segédanyagként is alkalmazható a napokban megjelenő Győri-diafilmhez, ajánljuk azt f eljátszani az iskolai fonotéka számára. A két világháború közötti költészet reprezentatív alakja: Győry Dezső 1970. március 18-án ünnepli 70. születési évfordulóját. A Rimaszombatban született Győry — aki a polgári Csehszlovákia idején újságíróként, publicistaként is a legjobbak közé tartozott — az 1919-es magyar vörös hadsereg egyik újságjánál jegyezte el magát az írással. Költői tevékenységének megkezdése egybeesik kisebbségi irodalmunk kibontakozásával. 1927-ben megjelent harmadik kötetét, az „Ojarcú magyarokat" — mely életművében az első nagy emelkedőt jelenti —• Móricz Zsigmond is lelkes örömmel üdvözölte. Ezt a kötetet méltán tarthatjuk a sarlós mozgalom nagyerejű irodalmi nyitányának. További köteteiben (Hol a költő, A hegyek árnyékában, Zengő Dunatáj stb. J a magyar kisebbség életproblémáinak mély átélése harcos internacionalizmussal és a fasiszta barbárság ellen bátran fellépő „kardos humanizmussal" párosul. Az Emberi Hang című poémája — melyet a Tiso-uralom idején, 1939-ben Pozsonyban írt és jelentetett meg — a magyar antifasiszta irodalom egyik legszebb dokumentuma. Az 1949 óta Budapesten élő Győry a magyarországi olvasóközönség előtt elsősorban regényíróként ismert. Az ötneves évektől megjelenő regényei (Viharvirág, Sorsvirág, Tűzvirág stb. J nagy népszerűséget szereztek neki. Reméljük, hogy öszszes verseinek kötete, mely a mostani évforduló tiszteletére jelenik meg (Emberi Hang címen), a költő Győry Dezsőt is közelebb hozza a széles magyar olvasótábor szívéhez. Minden ok és jog megvan erre, mert a kiváló jubiláns költő életműve a XX. század egyetemes magyar irodalmának értékes alkotő része. y. L.