Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-17 / 64. szám, kedd

Ha maid felépül GyermekkJi-Oiíiua:' mi u Elismeréssel és nagy kíváncs ggal figyeltem a téglagyári munkások nehéz, számomra azonban romantikus munkáját. A sors több mint tíz évvei ezelőtt úgy hozta, hogy három napig apámat helyettesítettem a tornaijai téglagyárban. Míg ő a feketebalogl fenyvesekben az épülő házunkhoz szükséges fákat döntögette, én az agyagbányából a földet csilléztem. Ahogyan apám az erdőben, úgy én is elfáradtam a műszak végére. A minap az utam a gyár mellett vitt el. Bementem szétnézni. A csillézőket azonban hiába kerestem. A munkájukat ma már a szállítószalag végzi el. A nyerstéglakihordó fiatalokat is mintha a föld nyelte volna el. — A tégla gyártását már évekkel ezelőtt gépesítettük — tájékoztat Klaudínyi Pál igazgató. — Míg régebben egy műszakban húsz ember dolgozott itt, addig ma csak tíz. Hogy mit jelent ez gazdasági téren, azt mondanom sem kell. Eltűntek a régi kiöregedett téglaszárítók, és mesterséges szárítók vették át szerepüket. Sajnos azonban nem annyi, mint amennyire a zavartalan termeléshez szükség lett volna. Az égetőkemence így nincs teljesen kihasználva. — A kemence még a régi — mondja az igazgató —, de nézze csak, a kéménye már nem füstöl úgy, mint azelőtt. A múlt év derekától gázfűtést használunk, és ezzel havonta 120 tonna porszén és 50—60 tonna kazánszén megtakarítását érjük el. Jelentős eredmény ez, arról nem'is beszélve, hogy a nyerstéglagyártás gépesítésével és az égetőkemence gázfűtésre történt átépítésével a termelési költségeket csaknem száz százalékkal csökkentették. Nézem a korszerűsített, kívülről azonban kiöregedett gyárat. Ki tudja, hány ház épült már fel tégláiból. A hegy, az agyagbegy, pedig csak nem akar fogyni. A gyár kapacitásának növelésére már nincs lehetőség. Igaz, a betontömbkészítő részlegen ma már állandóan három műszakban dolgoznak. Az egyre növekedő igényeket kielégíteni azonban úgy sem tudják. Pedig a hegy még bírná nyersanyaggal legalább kétszáz évig. — Az idén megkezdjük egy korszerű téglagyár építését — újságolja az igazgató. — A tervek szerint 1972-ben kezdi meg a termelést. Évi teljesítménye 40 millió téglaegység lesz, és lehetőség nyílik nagyobb választák előállítására is. A Kohóipari Építővállalat végzi majd a munkálatokat, és legalább ötven segédmunkást kellene számukra szereznünk. Ezek a gyár üzembehelyezése után itt maradnának nálunk, az új téglagyárban kapnának munkát. Megállunk az épülő téglagyár helyén. Én gondolatban igyekszem magam elé képzelni a korszerű létesítményt. Az igazgató azonban még mindig a régi gyárat látja maga előtt. — A betontömbökhöz szükséges salak minősége nem megfelelő. A cementszállítás zavartalan, csak a vasúti ciszternákkal van sok vesződés. Sok férfimunkaerő is hiányzik — mondja. — Ha a lakásépítés terén nem érünk el eredményt, nem tudunk szakkádereket sem felvenni. Kis szünet után így folytatja: — A rendeletek értelmében reszortunkban is lehetőség van arra, hogy nálunk a dolgozó fiatalok a 24 hónapos tényleges katonai szolgálatból csak ötöt töltsenek le, a többi időt a gyárban dolgozzák le. Gond, baj, nehézség akad tehát Itt is. Téglára, betontömbre azonban igen nagy szükség van mindenütt, így hát sok akadályt kell leküzdeniük, hogy az idei tervfeladatokat teljesíteni tudják. A szocialista munkaverseny szélesebb körű kibontakozása ehhez nagyban hozzájárulna. A gyermekkori romantika eltűnt — gondolom magamban, amikor kilépek a téglagyár kapuján. A régi gyár korszerűbb lett, könnyebbé vált az Itteni munka. Az új gyár minden bizonnyal megváltoztatja a környék arculatát ls. A kiöregedett gyár azonban tovább fog dolgozni, hogy a tégla és az építőanyag ne legyen többé hiánycikk. NÉMETH JÁNOS Búvárkodás az emberi szervezetben TŰZVÉSZ A SEJTVILAGBAN Bacilusok, vírusok vagy mérgező anyagok támadására „kigyullad" a sejtvilág; „lángra lobban" a sértett terület, és nyüzsög, mint a feldúlt hangyaboly. Gyulladás ott keletkezik, ahol bármi okból sejtek pusztulnak el. A szomszédság védekezni kezd: az erek kötőszövete, ez az eleven, éber társaság sebtiben munkához lát, hogy megtisztítsa a károsított területet az Idegenektől. Ez a gyulladás igazi értelme, legyen az tüdőlob vagy egyszerű furunkulus. Ha a tűzfészek lokalizálása nem sikerül, általános gyulladás, lázas betegség keletkezik — a tűz továbbterjed ... Az éridegek riadójára, amely „elhallatszik" a csontvelőig, felvonul a „gennysejtek" fehérgárdája és körülveszi az „égő" tömböt. A biokémiailag megváltozott szövetek savai, valamint a forróság fokozzák a fehérvérsejtek mozgékonyságát. A véráram kezdeti sebes sodra később megtorpan, mert az erek közben kitágulnak. A vérbő edényekből folyadék és sejtek bújnak elő (izzadmány), ami duzzanatot okoz. Értjük már most a gyulladás négy jellemző tünetét: pír, meleg, duzzanat és fájdalom. Egy újabb felfogás szerint (Busse—Grawitz) a tűzoltás munkáját és az elpusztult részek eltakarítását nem annyira a vérből kilépett fehérvérsejtek, mint inkább a helybeli szövetelemek közül mozgósított tartalékok végzik. Ök sietve „beöltöznek" a falósejtek egyenruhájába, azaz boszorkányos gyorsasággal átváltoznak fehérvérsejtszerű elemekké, majd a tűz lezajlása után „leszerelnek". A gennyes gyulladás két mozzanatra tagolható: a beveEzen a karácsonyünnepen csakúgy, mint már hosszú hetek óta mindennap, egyetlen dolog foglalkoztatta Bécs polgárait. Nevezetesen az a hír, hogy Napóleon feleségül veszi Ferenc császár lányát. Erről folyt a szó az előkelő „Stadt Frankfurt" asztalainál is, ahol Szepessy báró felütötte főhadiszállását. A különc bárói, aki ezúttal szokatlanul csinosan volt öltözve, vacsorájának elköltésében sűrűn megzavarták a futárok, akik a titkos vállalkozás előkészületeiről hozták a jelentéseket. Eddig minden úgy ment, mint a karikacsapás, de most... Áruló van a seregben, méltóságos uram! Elfogtunk egy lovas kurírt, akinél, megmotozván őt, levelet találtunk. A névtelen levélíró értesíti Kolowrat grófot a tervünkről! 1 fciiiiin o>V Még szerencse, hogy kézre került a gazfickói (gy elhárult a veszély Hanem a levélíró .1 Hej, milliom ördög! Nem szabad futni hagynunkl Magam akarom megszorongatni a torkát! zető, izzadmányos és a heggel foltozó, anyagpótló szakaszra. Vannak felületi gyulladások katarrusok: nátha, légcső- és hörghurut), amelyek csak izzadmányosak és hegesedés nélkül gyógyulnak. Ilyen még a bőrön kúszó orbánc, ha szelídebb fajta. Némelykor rostos az izzadmány (mellhártya, szívburok, hashártya, dlftéria), ami összenövésre és kérgesedésre vezet. Kísérheti a gyulladást vérzés (tífusz, vérhas, agyvelőgyulladás), ami általában súlyos szövődmény. A gyulladásos gócnak lehet távolhatása akkor is, ha a tűz nem harapózott tova. A környéki nyirokcsomók, a lép, a vesék, a csontvelő — megérezhetik a legkisebb furunkulust. Különösen a csontvelő sejtgyárában folyik ilyenkor eszeveszett munka. Egy köbcentiméter genny ugyanis ötmilliárd fehérvérsejtet tartalmaz, ami annyit jelent, hogy a vér összes készlete csupán tíz köbcentiméter gennyhez elegendő. El lehet képzelni, milyen ütemben kell a csontvelőnek dolgoznia, hogy lépést tartson a gennyképződéssell A gyulladás még hormonmirigyek gyámsága alatt is áll. Különösen a mellékvesék jelentősek. Hormonjaik lobgátló hatásukban osztoznak az AT 10zel, a D2 és D3 vitaminokkal, a szalicilátokkal, a szulfonamidokkal és antibiotikumokkal. Az orvoslás feladata azonban távolról sem merülhet ki kritikátlan „tűzoltásban". A túlbuzgóság (polypragmasia) veszedelmes lehet. A sablonos gyulladásgátlás éppoly hiba, mint az oktalan lázcsillapításl BACILUSOK TÁRSBÉRLETBEN Testüregeink nyirkos barlangjait, a kifelé nyílókat (száj, bél stb.), bacilusok lakják, s velük örökbérleti jogviszonyban, szimbiózisban élünk. A vastagbél gombás növényzete, baktériumflórája nélkülözhetetlen segítség emésztésünk befejezésében. Ez ideig a coli-bacilusnak tulajdonítottuk a vezérszerepet az anyagbontás fináléjában. Tudtuk, hogy B- K-vitaminokat termel, sőt a divatos B12 képződésében is közreműködik. Ha bántalmazzuk, vérszegénység fenyeget! S mivel az antibiotikumok (penicillin és társai) colikertészetünket károsítják, a vérszegénységen kívül bélzavarokat kelthetnek. Legújabban megingott a hitünk a coli alvidéki egyeduralmában. Kitűnt, hogy a bélflórának csak egy százalékát jelenti, tehát több figyelmet érdemelnek többi bennlakóink: a bifidus, a tej- és vajsavbacilusok stb. A tudomány még nem tudott rendet teremteni „társbérlőink" között, ezért a bélfertőzések ismerettana meglehetősen hézagos. Annyi kétségtelen, hogy barlanglakóink újonnan beköltözött, bélidegen élősdiekkel szemben türelmetlenek és torzsalkodók. De melyik társbérlő nem az? Egy rendkívül figyelemre méltó felfogás szerint szervezetünk minden idegen, fertőző bacilussal hajlandó a bélflórához hasonló társbérleti szerződést kötni! Tévesnek bizonyul az a gondolat, hogy az ellenanyagok (antitestek) csak védelmül szolgálnak, és a bejutott bacilusok elpusztítását célozzák. Ellenkezőleg: az antitestek képződése lehetővé teszi az együttélést a parazitákkal. A szervezet nem harcra törekszik, hanem vendégjogot, letelepedési engedélyt biztosít számukra — a szó szoros értelmében „lakást utal ki" a jövevényeknek. Ha sejtekbe internálja őket, ezt tudományosan „endobiőzisnak" hívjuk. Ilyen a lappangó gümőkór és még sok hasonló kórforma. Az immunitás (védettség) megszokott fogalmával ellentétes tapasztalat, amely az új felfogást igazolja, még a következő: az egyszerű sömör (herpes simplex) vírusa iránt ötéves korig fogékony az ember, azon túl már nem. Ha valaki azonban addig fertőződött, és antisejtjei képződtek, egész életén át visszatér a betegség. A TITOKZATOS TOBOZMIRIGY Koponyánk legtitokzatosabb, legzárkózottabb, valódi szerepében máig sem tisztázott lakója a tobozmirigy. Nevét a fenyő termésére emlékeztető alakjától nyerte. A kutatók legnagyobb bosszúságára ez a lencsényi szervecske a szinte megközelíthetetlen agyöbölben, a koponyalakások leghátsóbb udvarában rejtőzik, ami azért baj, mert „kilakoltatása", műtéti kiirtása súlyos technikai nehézségekkel jár — sok kísérleti állat elhullt a beavatkozástól. Ezért tudunk oly keveset róla. Orvosi könyvek gyakran idézik Descartes-ot, a modern bölcselet atyját, aki a tobozmirigyet tekintette a lélek székhelyének. Ez azonban súlyos tévedés, mert a nagy filozófus éppen ellenkezőleg azt tanította, hogy a lélek osztatlanul kapcsolódik minden szervünkhöz, azaz nincs külön szobája a testben. A rejtélyes szervecskét sokáig hormont termelő mirigynek tartották, de úgy látszik, ez Is tévedés volt. A hibás feltevés onnan származott, hogy a szerv daganataival ivari és szellemi koraérettség Jár együtt és ezt úgy magyarázták, hogy a különben ivargátló hormon termelése a daganat következtében kiesvén, az ellenkező hormonok, például a hipofízisé, túlgyors fejlődéséhez vezetnek. A tobozmirigy szellemi koraérettséget előidéző hatásával próbálták megfejteni a csodagyermek tüneményét ls. Ez az elmélet azonban az újabb vizsgálatok és klinikai megfigyelések nyomán megdőltnek tekinthető. Kiderült, hogy nemcsak a tobozmirigy túltengése okoz koraérettséget és egyéb tüneteket, hanem az agyvelő szomszédos részei és a hormonlánc többi állomásának betegségei is. Koraérettség előfordulhat teljesen ép tobozmirlgy esetében Isi Ebből az következik, hogy a daganat a környéki agyvidékekre gyakorolt nyomás útján váltja ki a koraérettséget, azaz nem a „tobozhormon" kiesése a kórokozó tényező. További megfigyelések igazolták, hogy a tobozmirlgy teljes pusztulása vagy veleszületett hiánya sem okoz különösebb zavart az Ivari és szellemi fejlődésben. A tobozmirigy 40—60 életév között nő meg a legnagyobbra. Érdekes, hogy a radioaktív foszfor nagy mennyiségét sokkal gyorsabban kebelezi be, mint többi szerveink. Kétségtelen, hogy számottevő tényező az anyagcserében és a vérkeringéssel ls legszorosabb öszszeköttetésben áll, de mégsem hormonmirigy. Békaporontyok, varangyok és halak bőrének festékes sejtjeit a tobozmirigy kivonatának befecskendezése összehúzódásra bírja, ami arra a feltevésre emlékeztet, hogy fejlődéstanilag egy „harmadik szem" maradványának felelne meg. A látódombhoz tartozó furcsa szervecske még sok titkot rejteget. Nagy reményekre jogosít. (ah) 1970. III. 17.