Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

11111111 n Polanski önbizalma Roman Pulanski, a híres lengyel származású rendező egy ame­rikai lapnak adott interjújában filmjeiről és a kritikusokról be­szélt, mondván, hogy müveit sokszor nem értik meg. így hangzott a beszélgetés: • Ifjú Jolinny Weissmiiller, az egykori híres Tarzán fia egy tudoraányos fantasztikus film­ben debütál. A THX 1138 című produkcióban egy robotot ala­kít. • Ingmar Bergman és Fede­rico Fellini mégsem készíti el Szerelmi kettős című közös filmjét. Tervükről azért voltak kénytelenek lemondani, mert Grimaldi, a producer az utolsó pillanatban bejelentette, nem hajlandó finanszírozni a filmet, mert túl drága. • Leonardo Kiegel Az urany­nyal beborított lány című film­jének a forgatását tervezi. A női főszerepre Brigitte Bardot-t szerződtette. • Jules Dassin Hajnali ígéret című filmjében Melina Mercou­rin kívül fellép a híres görög színésznő unokahúga, Marika Nestora is. • Monica Vitti és Marcel lo Mastroianni alakítja a főszere­pet a Szerelem vagy halál cí­mű vígjátékban. Amióta rendező, állandóan meg­kísérli, hogy megmagyarázza, mi­lyennek kell lennie a modern filmnek. A filmet valamiféle szó­rakozásnak képzeli el? — Azt hiszem, a film olyan ki fejezésl eszköz, amelyet úgy hasz­nálhatunk fel, ahogy akarunk. Számomra a művészet egy válfa­ja, akárcsak a festészet vagy a •zene. Az utóbbi időben nagyszabású filmeket készít Hollywoodnak, együttműködik az ismert nagy vál­lalatokkal, híres színészeket szer­ződtet. Féltékenyek-e kollégái, és felróják-e, hogy esetleg elárulta korábbi nézeteit? — Sohasem árultam el önma­gamat. Csupán az történt, hogy Hollywood felajánlotta azt, amire vágytam. Filmjeim mindig ugyan­abban az irányban haladtak. So­hasem vetettem meg a gépezetet, mely segíthet munkámban. Arról van szó, hogy tudom kezelni, ami­re sokan képtelenek lennének, nem találnák fel magukat, és alá­rendeltjeivé válnának. A Kés a vízben című első film­je óla megoszlik a kritikusok (inről alkotott véleménye, különö­sen a Zsákutcát értékelték éllé­rően. Nemrégiben megnéztem ezt a filmemet, első ízben a mozikban együtt a közönséggel. Azt kell mondanám róla, hogy szép film, valószínűleg a legjobb müvem. Ami a kritikusokat illeti, egy példát említek. Egy újságírónő a Zsák­utcáról azt írta, hogy nem olyan iu, mint az Utálat, amikor meg­nézte az Utálatot, akkor meg azt írta. hogy nem olyan jó, mint a Kés a vízben. Ha mindezt elol vassa az ember, akkor rájön, hogy tulajdonképpen az újságíró nőnek egyik filmem sem tetszett. Da a kritikusok maguk is ellsme­rk, hogy a filmek önmaguktól szereznek tekintélyt, függetlenül attól, mit mondanak róla. A Cli tizen Kane annak idején nem ka­pott valami jó kritikát, de szeret­nék ma látni egy kritikust, akt nem mondja azt, hogy ez a film remekmű. Mit tart éleiében a legfonto­sabbnak':' — A munkámat. Abban a pilla­natban, amikor megkezdem a mun­kát új filmemen, nem érzem töb­bé magam körül a világot-. Minél inkább közeledik a forgatás vége. annál inkább ideges vagyok. A Rosemarv gyermeke forgatásán kevésbé voltam ideges, mint egyébként, valószínűleg azért, mert egy fantasztikus gépezet állt rendelkezésemre, de lehet, hogy azért, mert cinikusabbá, gondta­lanabbá és közönyösebbé váltain. Mit gondol önmagáról:' — Mint ismeretes, mindig pre tenciózus voltam. Mindig rendkí vül nagyra értékeltem magam már tizennégy éves koromban is. Azt hiszem, sokat segített ez a hi­vatásomban: mindig hittem ab­ban, amit csinálok. És ez nagyon fontos. (msz) A napfényes Itáliában mindenféle különlegességgel szórakoztatják a mozilátogatőkat. Évről évre légiónyi díjat, jutalmat, serleget osztanak a filmszínészeknek, rendezőknek, producereknek, hogy a közönség egyre lanyhulőbb érdeklődését valahogy felszítsák a mozilátogatás és a filmművészet iránt. A kClünös díjak egyik legküiönüsebbikét a minap adták át Rómában, ahol Munica Vitti és AI­berto Sordi, az olasz filmművészet két világhírű reprezentánsa az „Év filmházaspárja" címet nyerte el az „Amore Mio Aiutami" vagyis „Segíts, kedvesem" című vígjátékban nyújtott alakításáért. k'z a mulatságos filmburlcszk rendkívül nagy sikert aratott és eddig negyven ország vásárolta meg — valószínűleg ez is közrejátszott a döntésben, hogy nekik ítélték a kicsinyített és aranyn zott Donatello „Dávid" másolatot, az olasz Oscar díjat is . Képünkön: Monica Vitti és Alberto Sordi. az ,,Kv filnihá/aspárja"elnevezésn díj átvétele után . . . Színészek artista-estje A francia szinészszakszervezet hagyománya, hogy se­gítségre szoruló idős tagjai „Fond"-jába, pénzalapjába livröl évre egyre jelentősebb összegeket fizet be. Ez a segdóaiap majdnem teljes egészében az évente hagyo­mányosan megrendezésre kerülő úgynevezett artista góta-is' jövedelméből telítődik meg. Világhírű színészek vállalnak artista mutatványokat az Odeon Színházban, és az érdeklődök kedvenceiket teljesen új szerepkörben láthatják. Az idei, immár harminchatodik ilyen színész artista­gálaesten nemcsak a francia, hanem a Franciaországban forgató külföldi színészek, így többek között Gina Lolli* brigida (mint műlovarnő), Burt Lancester (létraszám), Dustin Hoffmann IegyensúlyozóI és mások is felléptek. A két legnagyobb sikerű szám az idén Jean Paul Belmon­dóé és Pliilippe Avroné, valamint Nicole Croisilié volt. Belmondo az idén kötélpályát építtetett húsz méter magasban és azon inotorbiciklizett, miközben különféle motorosbravúrokat mutatott be. Philippe Avron — a népszerű „Szárnyas Fifi" aki a közelmúltban Pozsonyban forgatott — viszont magas­trapézon dolgozott a szépséges Nicole Croisilievel (ké­pünkön). 1 lT3l Koncentráció Két régi nagy na«, Ingrid Bergman fa háttérben) és An­thnny Quinn (az előtérben bal­ra) valamint Tom Fielding az első filmjében szereplő fiatal, új sztár (jobbra) olvas, illetve sakkozik, a most készülő új amerikai vígjáték, a „Séta a ta­vaszi esőben" című film forga­tása közben, miközben a dísz­letmunkások felvételre alkal­mas körülményeket igyekeznek teremteni a Tennessee i külső felvételeken. A kép megjelentetését a film rendezője eredetileg meg sze­rette volna akadályozni, mert úgy vélte: „Nem jő, ha az em­berek azt látják, hogy egy film felvétele közben a sztárok más­sal és nem a filmmel foglal­koznak." A fotoriporter azonban nein értett egyet a rendezővel és publikálta a képet, melynek ö adta a „Koncentráció" címet...

Next

/
Oldalképek
Tartalom