Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám, péntek

BUDAPESTI LEVÉL Az irodalom az előtérben A fiatalok pályaválasztása A szatírák és vígjátékok éve után 1970-ben, úgy látszik, az irodalom éve köszönt a magyar j á téklilmgy ártásra. 1969-ben összesen huszonegy magyar játékfilm készült, ezek közül tizenegy szatíra és vígjáték volt, hét produkció pedig társadalmi dráma. Az elmúlt év listáján az ifjúsági, a bűnügyi, a tudományos fantasztikus műfaj egy-egy filmmel szerepel. De mintha maguk a rendezők is megsokallták volna a könnyű műfajt, ez évben sorozatosan jelentkeznek súlyosveretű irodalmi témákkal. Déry Tibor, élő irodalmunk nemzetközi hírű képviselőjének Szerelem című novellájából Makk Károly készít filmet^ Makktól — aki sokáig Münchenben és Hamburgban a német televíziók számára dolgozott, majd pedig a Magyar Televíziónak forgatott filmeket — a filmgyár come-back-jétől sokat várnak a szakemberek. Déry másik műve, a „Szemtől szembe" című regény egyik epizódja Mészáros Mártát, az egyik legsikeresebb és legtermékenyebb magyar filmrendezőnót ihlette meg. Filmjének a részletein még dolgozik, s a felvételekre is csak az év vége felé kerül sor. Az élő magyar irodalom má sik jeles alkotója, Fejes Endre néhány éve sikerrel játszott színművének, a „Rozsdatemető" nek (mely több nyelven, közte németül, angolul, franciául, csehül és szerbül ís megjelent] a filmváltozatát a „Pacsirta" és az „Aranysárkány" rendezője, dr. Ranődy László szándékozik elkészíteni. A költőként ismert Garai Gábor néhány esztendeje szinte megoldhatatlan feladatra vállalkozott, amikor Christopher Frey egyik elképzelését elfogadva verses forgatókönyvet frt a XVI. századi magyar és európai költészet kiemelkedő költőjéről és drámaírójáról, Balassi Bálintról, aki korának egyik legműveltebb embere volt. A közelmúltban derült ki, hogy irodalmunk külföldön is nagyrabecísült néhány „névtelen" művének is ő a szerzője ... A rendkívül sokszálú, bonyolult élet filmre vitelére négyesztendei előkészítő munka után, Banovich Tamás vállalkozik Banovich különösen a tánefilmek révén tett szert elismerésre. Filmjének nemcsak forgatóVkönyvírója, de díszlet- és jelmeztervezője, koreográfusa és részben zeneszerzője is lesz. A „magyar új hullám" egyik fiatal tehetsége, Kardos Ferenc a XVII. században élt hadvezér és költő, a főnemes Zrínyi Miklós életéről tervez flimet, aki a törökök ellen sikerrel hadakozva, s őket megállítva nyert nemzetközi hírnevet az európai hadtörténetben. Roppant feladatot vállalt magára Huszárik Zoltán rövidfilmrendező, az oberhauseni díjnyertes „Elégia" alkotója, aki élete első játékfilmjéül a századforduló sajátos lírájú írójának, Krúdy Gyulának „Szindbáď' című művét választotta. A Krúdy-művek megfilmesítésétől félszázadon át idegenkedtek a magyar rendezők, s Budapesten úgy vélik, Huszáriknak vagy sikerült megütni azt a hangot, amelyet Jiŕí Menzel a világsikerű „Szeszélyes nyár"-ban eltalált — s ez esetben világraszóló remekművet alkothat, vagy teljes lesz a bukás... De abban mindenki egyetért, hogy az esélyt meg kell adni a tehetséges fiatal rendezőnek. A forgatókönyvíróként közismert Gyöngyössy Imre második játékfilmje témájául egy többékevésbé önéletrajzi történetet választott, amikor a személyi kultusz idején ártatlanul bezárt fiatalember börtönélményeinek a visszaadására törekszik. A külföldön is gyakran színre kerülő írónő, Fehér Klára vígjátéki forgatókönyve, a „Csak egy telefon" a protekciót veszi bonckés alá — musical formájában. A zeneszerző az eredeti tehetségű Vujicsics Tihamér, a rendező Mamcserov Frigyes. Bacsó Péter a „Tanú" című szatíra után újabb filmgroteszken dolgozik, amelynek címe: „Forró vizet a kopasznak!" A szatíra alanya ezúttal egy mai kispolgár. A Magyar Népköztársaság felszabadulásának huszonötödik évfordulójára több film is készül. Márlássy Félix, a „Budapesti tavasz" világhírű rendezője, a mai huszonévesek nézőpontjából vetíti majd a filmvászonra a felszabadulás jelentőségét. Várkonyi Zoltán egy korábban nagysikerű színdarabból készít ünnepi filmet. A tehetséges Zolnay Pál „Arc" címntel egy 1944-ben, a felszabadulás hajnalán játszódó filmet forgat. Kovács András az ugyancsak Európa-hírű, rangos rendező „Staféta" című filmje az ifjúság társadalmi beilleszkedésének a problémáit tárgyalja. Nem lenne semmi értelme, hogy a tervezett huszonhárom játékfilmről részletesen beszámoljunk. De mégis külön kell foglalkoznunk az egyre nagyobb számú koprodukciós tervekkel. Szász Péter „Kapaszkodj a fellegekbe" című kétrészes, magyar—szovjet koprodukcióban készülő vígjátékának a forgatását az idén fejezik be. Ugyancsak szovjet művészekkel közösen készül Keleti Márton „Szerelmi álmok" című Liszt életrajzfilmje, kétrészes, színes változatban. A DEFA és a MAFILM közös filmet tervez a XVIII. század legendáshírű magyar huszárgenerálisáról, Hadik Andrásról, aki lovasai élén Berlint is meghódította és egy ideig uralma alatt tartotta. A vidám hangvételű, látványos film forgatókönyve már kész, rendezőjének a személyéről most tárgyalnak. Több terv bolgár, szlovák, román művészekkel való együttműködésre épül, más stúdiók és produkciós csoportok viszont francia, olasz, angol koprodukciók szervezésén fáradoznak. A konkrétumok száma egyelőre azonban még kevés. A magyar filmgyártás tehát érdekes és a szó szoros értelmében nemcsak rangos, de igen nehéz filmek éve elé néz. Ám a filmgyárakban úgy vélik: minden remény megvan arra, hogy a rendkívül dinamikusan fejlődő magyar filmgyártás új tehetségei és régi, tapasztalt alkotói révén megállja a helyét a tehetség és igény nagy próbáján-.. FENYVES GYÖRGV IZGALOMMAL TELT HETEKET élnek át kilencedikes diákjaink, hiszen elérkezett az ideje annak, hogy jövőjükről döntsenek, s a lehetőségek, illetve képességeik mérlegelésével életre szóló pályát, szakmát válasszanak. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának tájékoztatása szerint az idei tanévben végző alapiskolásoknak jelentkezési ívüket március 15-ig kell átadniuk az iskola igazgatójának. Az űrlapon kétféle középiskolát és egy ipari szakmát tüntethetnek fel. Az utóbbit arra az eshetőségre, ha esetleg a középiskolai felvétel nem sikerülne. Az alapiskola igazgatósága a jelentkezési íveket a tanulókról készített komplex értékeléssel és véleménnyel együtt március 31-ig továbbítja a kérvényen első helyen feltüntetett középiskolába. Az ipari tanulóintézetekbe jelentkezők íveit az iskolák a székhelyüknek megfelelően az illetékes járási nemzeti bizottságok munkaügyi osztályára küldik. Valamennyi középiskolában kötelező lesz az írásbeli felvételi vizsga, mégpedig a tanítási nyelvből és matematikából. A vizsgatételek az alapiskola tananyagát ölelik fel. A felvételi bizottság szóbeli vizsga útján is meggyőződhet a pályázók tudásáról, különösképpen abban az esetben, ha szembeötlő különbség mutatkozna az írásbeli vizsga eredménye és a tanuló alapiskolai előmenetele közt. A középiskolai felvételi vizsgák május utolsó hetében lesznek. Azokban a középiskolákban viszont, ahol a jelentkezőknek tehetségvizsgát is kell tenniük (iparművészeti, képzőművészeti középiskola, konzervatórium, pedagógiai iskola, az egészségügyi iskola fogászati laboráns, illetve rehabilitációs szaka), a felvételire április utolsó hetében kerül sor. A tehetségvízsga a kérelmezett iskola sajátosságának felel meg, s a pályázó tehetségének, illetve adottságainak felmérését célozza. Az 1969—70-es tanévben — szlovákiai viszonylatban — mintegy 100 ezer 15 éves fiatal elhelyezéséről keli gondoskodniuk az illetékeseknek. Az alapiskolák végzős növendékeinek jelentős hányada általános középiskolában, illetve a korszerűbb, négyéves gimnáziumban és szakközépiskolákban folytatja tanulmányait (megközelítőleg 35 százalék). A kilencedikesek nagyobb része (kb. 50 százalék) iparitanuló-viszonyba kerül, ám lesznek olyanok is, akik az iskola kapuját elhagyva munkát vállalnak, söt akadnak majd olyan fiatalok is — szerencsére nem sokan —, akik otthon maradnak. A PÁLYAVÁLASZTÁS KÉRDÉ SE azonban nemcsak a tizenöt éveseket foglalkoztatja. Sorsdöntő elhatározás, komoly dilemma előtt állnak a tizennyolc éves tanulók is, akik előtt rövidesen kitárul az élet kapuja. Nem csoda hát, hogy a választást rengeteg töprengés, fejtörés előzi meg. A következő napokban a középiskolák végzős növendékei, a leendő érettségizők kézhez kapják a nyomtatott kérdőívet, amelyet a szüleikkel és a pedagógusokkal történt megbeszélés után március 31-ig kitöltve juttatnak vissza az iskolaigazgatóknak. A megváltozott követelmények miatt ebben az évben új jelentkezési lapokat adnak ki. (Az iskolaigazgatók a napokban már kézhez kapják.) A főIskolára pályázók egy jelentkezési ívet adnak át az iskola igazgatójának, az űrlapon azonban két felsőfokú intézményt, vagy két különböző irányzatot, illetve szakot tüntethetnek fel. A főiskolai jelentkezés illetve felvételi vizsgarendszer új koncepciója — melyet kísérletképpen a múlt évben vezettek be — nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A főiskolára pályázók által egyidejűleg benyújtott két jelentkezési ív ugyanis rengeteg bonyodalmat, félreértést okozott, s emiatt nBm egy főiskolán késlekedett a beiratások időpontja. A jelentkezési kérvények a tanulókról készített komplex véleményezéssel, illetve a kitöltött értékelési ívvel április '15ig továbbíthatók a főiskolák dekanátusaira. A tanulók jellemzésére szolgáló, ez évben újonnan kiadott értékelési ív a Javasló tanárnak lehetővé teszi, hogy átfogóbb értékelést adjon a pályázó képességeiről és adottságairól, a választott szakkal kapcsolatos készségéről. Első ízben fordul elő, hogy az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma igen nagy segítséget nyújtott a pedagógusoknak, a szülőknek és természetesen a pályaválasztó diákoknak azáltal, hogy táblázatokba szedve időben megküldte az iskoláknak a különböző egyetemek és főiskolák jegyzékét, s a felvételi keresztszámok közlésével feltüntette a továbbtanulási lehetőségeket és a felvételi követelményeket is. A főiskolai felvételi vizsgákra csak az érettségi bizonyítvány megszerzése után kerülhet sor. A felvételik időpontjáról az iskola dekanátusa dönt, s erről 14 nappal a vizsgát megelőzően értesíti a pályázókat is. (A felvételi vizsgák ez évben feltehetőleg júniusban és júliusban zajlanak le.) A főiskolai felvételi vizsgák módszerének az eldöntése a dékán kizárólagos joga, ő szabja meg a vizsgák módját, illetve azt, hogy a pályázónak az írásbelin kívül szükséges-e szóbeli vizsgát is tennie. Egyébként a főiskolai felvételik vizsgaanyaga az általános középiskolák tananyagát öleli fel. Szlovákiai viszonylatban előreláthatólag mintegy 22 ezre* jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe, felvételt azonban csak 10150 érettségizett nyerhet. A magyar tannyelvű középiskolákban ez évben 1260 fiatal érettségizik. Az illetékesek véleménye szerint ezeknek mintegy 50 százaléka továbbtanul (12 százalék főiskolán, 23 százalék egyetemen, 16 százalék pedig felépítményi iskolákban). A továbbtanulni nem szándékozó érettségizettek munkaviszonyba kerülnek. Azonban mindenképpen szükségesnek tartjuk felhívni a főiskolára vagy egyetemre jelentkezők figyelmét, hogy egyes karokon és szakokon sokszoros túljelentkezés várható. Legalábbis ez vonható le a korábbi évek statisztikai adataiból. Különösen sok jelentkezőre lehet számítani az orvostudományi egyetemen, a pedagógiai fakultáson, a jogi és a bölcsészeti karon. A társadalomtudományok, de kiváltképp a pedagógiai irányzatok iránt nagy az érdeklődés főleg a magyar tannyelvű iskolák végzős növendékei közt. Viszonylag kevesen pályáznak műszaki és közgazdaságtudományi főiskolára. A túljelentkezés, az aránytalanság következtében a továbbtanulni szándékozó érettségizőknek az elmúlt években csak 50—55 százaléka jutott be a felsőfokú tanintézetekbe. S az előzetes adatokból ítélve ez évben sem kecsegtetőbb a helyzet, tehát nem nagyobbak az esélyek! BEFEJEZÉSÜL szeretnénk hangsúlyozni: a sorsdöntő lépés előtt a fiatalok igyekezzenek reálisabban megítélni a lehetőségeket s az esélyeket és tudásukat próbálják még egyszer mérlegre tenni... TÖLGYESSY MÁRIA Felhívás Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának nemzetiségi tskolafigyi főosztálya értesíti a keletszlovákiai pedagógusokat, bogy a nyitrai Pedagógiai Fakultás dekanátusa — amennyiben kellő számú hallgató jelentkezik — magyar nyelvű konzultációs központot szándékozik nyitni Kassán, 1970 októberétől a kilencéves alapiskolák tanítói számára (6—9 évfolyamokra) a következő tantárgyakból: 1. matematika — fizika 2. magyar—szlovák 3. szaktantárgy-bővítés bármilyen tantárgyból; Kérjük az érdeklődőket, hogy jelentkezésüket — az illetékes járási nemzeti bizottság iskolafigyi szakosztályán keresztül — 1970. április lS-ig küldjék be a nyitrai Pedagógiai Fakultásra. 1