Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP A NAP kel: 6.26, nyugszik: 17.28 órakor. A HOLD kel: 1.54, nyugszik: 9.34 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ALBIN nevű kedves olvasóinkat • 1785-ben halt meg SAJNOVICS JÁNOS nyelvtudós, csillagász, aki nagyszombati kiadásában először kö zölte a Halotti Beszéd teljes szövegét (szül.: 1733J • 1910 ben halt meg JACOBUS HENRICUS VAN'T HOFF No bel-díjas holland fiziko-kémikus, a sztereokémia meg alapítója (szül.: 1852 )• 1960 ban halt meg FRANTIŠEK HEČKO szlnvák költő, író, elbeszélő (szül.: 1905). BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK SZAKMUNKÁSKÉPZÉST ŰJ BARÁTOK, MUNKATÁRSAK Szerkesztőségünk széles körű nemzetközi kapcsolatokkal büszkélkedhet. Ennek egyik s talán legeredményesebb formája a szerkesztőségek rendszeres, minden évben megismétlődő csere. Igy munkatársaink minden esztendőben magyarországi, szovjetunióbeli, romániai, jugoszláviai, lengyelországi, bulgáriai szerkesztőségek vendégei s úgyszintén vendégül látjuk a felsorolt országokból érkező cseretársakat. Az együttműködési hálózat most ismét tovább bővült. A napokban látogatott el hozzánk Gotyár Gyula elvtárs, a Salgótarjánban megjelenő Nógrád című megyei napilap főszerkesztője, akivel ugyancsak megállapodtunk a rendszeres cserében. A Nógrád munkatársát áprilisban, Csehszlovákia felszabadulásának évfordulója előtt látjuk vendégül. A Nógrád alig egy héttel ezelőtt ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Elődje — a Munkás 1945. február 24-én jelent meg hetilapként. A lap címe többször változott. Nógrád fej alatt 1964. február elsejétől jelenik meg napilapként. Magyarországon a fiatalabb napilapok közé sorolható, jelenlegi példányszáma 20 000 körül mozog. Napi nyolc és vasárnap 12 oldalon jelenik meg. Ennyit dióhéjban barátainkról, szomszédainkról, akikkel karöltve soksok közös probléma megoldásálioz szeretnénk hozzájárulni. Ezúttal közöljük munkatársainkkal, tudósítóinkkal, levelezőinkkel, hogy a Tájékoztató harmadik számát a héten adtuk postára. Bizonyára számos hasznos tanácscsal, ötlettel lesz a segítségükre. Mai számunkban közöljük a felszabadulási rejtvényverseny első kérdéseit és a jégkorong-világbajnokság tippszelvényét is. Kellemes szórakozást! Aligha van újságolvasó ember, akinek fel ne tűnt volna, hogy a lapok hirdetés oldalain egyre nagyobb teret kapnak a vállalatok dolgozókat hívogató, csalogató ajánlatai. Mindebből a közgazdasági problémákban járatlan ember is csak arra következtethet, hogy a munkaerő-piacon a kereslet lényegesen nagyobb a kínálatnál. A Szövetségi Tervezésügyi Minisztérium felmérése szerint a foglalkoztatottság országos viszonylatban is már erősen közeledik a maximumhoz. Szlovákiában valamivel kedvezőbb a helyzet, mert itt a nők foglalkoztatottsága terén (és a mezőgazdaság gépesítése, korszerűsítése révén) még vannak bizonyos tartalékok. És még ennél is kedvezőbb a helyzet DélSzlovákiában. Szűkebb hazánk tehát még lehetővé teszi az iparosítást. Ha Komárom, Érsekújvár vagy Léva és Rimaszombat környékén egy-egy vállalat gyárat épít, a munkaerő biztosítása még távolról sem jelent olyan problémát, mint a cseh országrészekben. A helyzet azonban teljesen itt se felhőtlen. Ugyanis a DélSzlovákiában jelenleg még aktivizálható munkaerő többsége — képesítés nélküli munkaerő. Olyan, amilyenről a Tervezésügyi Minisztérium szakemberei így nyilatkoznak: „Csak alapos átképzés után alkalmazhatók az iparban". Ez a megállapítás, különben, már a gyakorlatban is megmutatkozott, mégpedig a Csallóközben, a dunaszerdahelyi cukorgyár beindításakor, amikor az új igazgatónak (annak ellenére, hogy viszonylag ezen a vidéken van a legtöbb szabad munkaerő) a szakmunkások szerzése okozott legtöbb gondot. Véleményünk szerint nem szakiskolára, hanem szakiskolákra lenne szüksége Dél-Szlovákiának, hogy lakossága és az ország javára, a kor színvonalának megfelelően hasznosítani tudja a munkaerő feleslegét, amely mennyiségileg már itt is egyre csökken. Ennek kapcsán arra kell gondolnunk, hogy Dél-Szlovákiában a szakmunkásképzés terén bizonyos tekintetben visszaesés tapasztalható. Elsősorban azért, mert az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején megszüntették a magyar tannyelvű tanonciskolákat annak ellenére, hogy szükségességüket már a7. élet igazolta és az iskolák megszüntetésének a termelés színvonala látja kárát. Sokan arra hivatkoznak, előnyösebb, ha kivétel nélkül minden egyes tanonc elsajátítja a szakkifejezéseket, úgy, hogy az egész ország területén használni tudja. Állítólag azért „egységesítették" a tanoncképzést. Az ilyen érvelés — mondani se kell — sántít. Főleg azért nem állja meg a helyét, mert a szakmunkásképzésnél elsősorban a szakma elsajátításáról van szó. Nem egy tizenöt-tizenhat éves fiatal a tanonciskolában azért futott zátonyra, mert ideje nagyobbik felét — ahelyett, hogy a szakma elsajátítására fordította volna — nyelvtani szabályok magolásának szentelte. Szakiskolák, tanonciskolák kellenek tehát Dél-Szlovákiába is, hogy a holnap ipari munkásai, technikusai anyanyelvükön tanulhassanak szakmát. Az országnak rájuk is szüksége van. Méltó színvonalú aktivizálásuk cseheknek, szlovákoknak, magyakornak egyaránt hasznukra válik. (T. M.) KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A MÁSODIK FRONT DÉLKELET-ÁZSIÁBAN? Délkelet-Ázsia már évtizedek óta a világpolitika igen kényes pontja. A vietnami háború megmérgezi a nemzetközi légkört és akadályozza a leszerelési problémák megoldásához szükséges bizalom megteremtését. A vietnami háború még ma is a világpolitika egyik legsürgősebb megoldásra váró kérdése. Az amerikai imperializmus semmiképp sem akar megválni a számára stratégiai fontosságú Délkelet-Ázsiától. Ezért nem sikerül megegyezésre jutni sem a párizsi tárgyalásokon, sem más fórumokon. Az Egyesült Államok olyan megoldást szeretne, amely továbbra is biztosítaná befolyását Ázsia e részén. Minden eszközzel támogatja a saigoni katonai klikket, és a nagy hűhóval beharangozott csapatkivonásokból jóformán nem lett semmi. A legutóbbi vietnami harctéri jelentések arról tanúskodnak, hogy az elmúlt évhez viszonyítva csökkentek a harci cselekmények, a Felszabadítási Front a tárgyalások idején nem kezdett újabb nagy támadásokat. Nyugtalanító hírek érkeznek azonban Laoszból, ahol az amerikaiak szeretnék a hazafias erők kezén lévő területeket megszerezni, és a Vietnami Demokratikus Köztársaság határán felsorakozni. A nyugati lapok már arról írnak, hogy Délkelet-Ázsiában „második front" van kialakulóban, vagy lehetséges, hogy egy „második Vietnam." 1963. óta az amerikaiak már ötször megpróbálták felszámolni a laoszi népi erőket, a Pathet Laót. Ez azonban nem sikerült, mivel a laoszi tömegek támogatják a hazafias erőket, és nem akarják, hogy országuk az Egyesült Államok támaszpontjává változzék. 1964-ben a laoszi jobboldali katonatisztek katonai puccsal magukhoz ragadták a hatalmat, a hazafias erők képviselőit kizárták a kormányból, Souvanna Phouma herceget meggyőzték, hogy maradjon a kormány élén és ezzel őrizze meg azt a látszatot, mintha az Amerika-barát laoszi kormány továbbra is semlegességi politikát követne és csakis a hazafias erők akadályozzák az országban az egység helyreállítását. Az elmúlt években a vientiane-i kormány egyre több katonai segítséget kap az Egyesült Államoktól, és különösen az elmúlt évben az amerikai repülőgépek naponta bombázták a felszabadított területeket. A jobboldali erők tavaly hosszas előkészület után, több száz amerikai repülőgép támogatásával támadást intéztek a stratégiai fontosságú Kőedény síkság ellen, és azt a szívós harcokban elfoglalták. Miközben Washingtonban terveket szőttek a hazafias erők kezén lévő további területek elfoglalására, a Pathet Lao egységei rajtaütésszerű támadással visszafoglalták a síkságot. A jobboldali erőknek azonban, amikor visszavonultak maradt annyi idejük, hogy kitelepítették a síkság mintegy húszezer lakosát. Most kíméletlen szőnyegbombázással próbálják megtörni a hazafias erőket, hogy visszaszerezhessék a síkságot. Laoszban egyre nagyobb intenzitással folyik a harc, ami nyugtalanságot kelt a világ békeszerető országaiban. Ogy látszik, Washington nem tanult • vietnami kudarcból, Laoszban ugyanazokkal a módszerekkel és eszközökkel próbálkozik. Nem kétséges, hogy itt sem vár rá siker, mert végül is a laoszi nép dönt sorsáról. SZQC

S BÉLA — Én mondom nektek, klan-testvérek, DélVietnamban úgy érzi magát az ember, akár csak otthon ... (Junge Welt karikatúrája) VALAHOL AMERIKÁBAN Az 1948-as februári események 22. évfordulója ünnepségeinek központi akciója a prágai Óvárosi téren tartott manifesztáció volt. A dolgozók, a népi milícia és a csehszlovák néphadsereg közös manifesztáctófán beszédet mondott dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára. (Telefoto — CSTK) A szovjet hadsereg megalakulásának 52. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából Prágában február 23-án találkozót tartottak a csehszlovák vöröskatonák. A találkozón részt vett a szovjet háborús veteránok bizottságának küldöttsége. A. 1. Cserepanov altábornagy, a küldöttség tagja ünnepi beszédet mondott. A kiadós esőzések és a hirtelen olvadás következtében az NSZK-ban február 23-án több folyó kilépett a medréből. A Rajna például négy méterrel megáradt. A folyó vize többhelyütt elöntötte az utakat, ám a leleményes fiúk feltalálták a közlekedés módját. (Felv. Telefoto — AP)