Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKW0KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BI ZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1970. február 6. PÉNTEK BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 31. szám Ára 50 fillér Megkezdődött az SZLKP Központi Bizottságának plenáris ülése Bratislaváhan csütörtökön a délutáni órákban megkezdte tárgyalását Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának plénuma. A CSKP KB el­nökségének megbízásából az ülésen a következő elvtársak vesznek részt: Gustáv H u s á k elvtárs, a CSKP KB első titkára, a Közpon­ti Bizottság elnökségének tagja és Jozef L e n árt elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja. jelen vannak továbbá: az SZLKP járási bizottságainak ve­zető titkárai, az SZLKP KB osztályvezetői, az SZSZK kor­mányának miniszterei, akik nem tagjai az SZLKP Központi Bizottságának, a kerületi ellen őrző és revíziós bizottságok el­nökei, valamint a sajtó, a rádió 'és a televízió vezető dolgozói. A tárgyalások első napját Ján J a n i k elvtárs, az SZLKP KB elnökségének tagja, az SZLKP bratislavai fővárosi bizottságá­nak vezető titkára vezette. Az SZLKP KB plénumának napirendjén néhány káderintéz­kedés, továbbá a párt gazdaság­politikájának a CSKP KB leg­utóbbi plénuma határozatából következő szlovákiai feladatai és a tagsági igazolványok ki­cserélésével kapcsolatban a párt akcióképességének, aktivi­tásának és eszmei egységének fokozására irányuló intézkedé­sek szerepelnek. Az SZLKP KB plénuma mun­kabizottságot választott meg. A CSKP KB-nak a párt gazda­ságpolitikája kérdéseivel kap­csolatban hozott határozata megvalósításának javaslatát előkészítő bizottság. V. Va­čok, J. Cislák, H. Ď u r ­k o v i č, A. M i š e j e, J. S p i r e k, V. D a u b n e r,' V. P i r o s í k és J. Hanus elv­társ. A tagsági igazolványok kicse­rélésével kapcsolatban a párt akcióképessége, aktivitása és (Folytatás a 6. oldalon) Megteremtjük társadalmunk további sikeres előrehaladásának feltételeit Dr. Peter Colotka elvtárs beszéde Tiszteit Elvtársak! A CSKP tavalyi májusi plé­numa határozatainak szellemé­ben pártunk a figyelmét a sú­lyos gazdasági problémánk megoldására fordítja. A CSKP KB plénumának múlt heti tár gyalása értékelte a gazdaság konszolidációjára eddig tett in­tézkedéseket, egységesítette a további eljárásra vonatkozó né­zeteket és a jövőbeni mun­kánkra vonatkozólag kitűzte a kiindulási alapokat és a konk­rét feladatokat. A Központi Bizottság plená­ris ülését a párt- és kormány­szervek vonalán nagyarányú előkészületek előzték meg. E munkálatok eredményeit tartal­mazzák azok az anyagok, ame­lyeket az SZLKP KB tagjai és póttagjai kézhez kaptak. Hűla elvtárs beszámolóját, valamint a CSKP Központi Bi­zottságának a párt gazdaságpo­litikája fő kérdéseivel kapcso­latos határozatát közzétették és ez lehetővé teszi számomra, hogy országos szempontokból kiindulva azoknak a fő gondola­toknak és célkitűzéseknek meg­világításával foglalkozzam, ame­lyeket az SZLKP KB elnöksége a párt gazdaságpolitikájának szlovákiai megvalósítása során a legfontosabbaknak tart. Csehszlovákia, de főképp Szlovákia gazdasági fejlesztésé­ben a háború utáni fejlődés fo­lyamán figyelemre méltó ered­ményeket értünk el A szocia­lista gazdaság bebizonyította nagy előnyeit, t'uituiia a rejtett fejlesztési forrúsuivüi, és meg­oldott olyan bonyolult kérdésé­ket ts, mint amilyen Szlovákiá­nak az elmaradott agrárterület­ből fejlett ipari-mezogazdasági országgá való átalakítása volt. Az utóbbi húsz év alatt Szlová­kiában tízszeresére emelkedett az ipari termelés, korszerű ipar­ágak épültek ki, megvalósult a mezőgazdaság szocialista nagy­üzemi átépítése. Megoldódott Szlovákia régi fájó problémája — a munkanélküliség, és vi­szonylag magas életszínvonalat értünk el. Szlovákiában ma az egyéni fogyasztás általában a fejlett országok színvonalán mo­zog. Jelentős eredményeket ér­tünk el az egészségügy, az is­kolaügy terén és a társadalmi togyasztás egyéb szakaszain. A népgazdaság fejlesztésében kétségtelenül olyan sikereket értünk el, amelyeknek társadal­mi jelentőségét hiába igyekez­tek lebecsülni az antiszocialis­ta elemek. Emellett tudatában vagyunk, hogy gazdaságunk fej­lődésében voltak és vannak olyan hibák és fogyatékossá­gok, amelyeknek következmé­nyeit mindnyájan eresszük. Hosz­szabb ideje tartó problémákról van szó, amelyek az extenzív növekedés forrásainak kimerí­tésében, a fejlesztés minőségi lehetőségei céltudatos és kon­cepciós felhasználásának tisztá­zatlanságában és a felkészület­lenségben gyökereznek. A No­votný-féle pártvezetés nem tud­ta megoldani ezeket a problé­mákat. A fogyatékosságokat ismer­tük és leküzdésükhöz pártunk az irányítás tökéletesített rend­szerének útjait kereste, akár­csak más szocialista országok is teszik. E problémáról beszá­molónkban bővebben fogok be­szélni. Szeretném azonban már most hangsúlyozni, hogy az a helyzet, amelybe kerültünk, és amelynek megoldása legköze­lebbi feladatunk, nem magának a szocialista rendszernek a kö­vetkezményeképpen állt elő, ha­nem ellenkezőleg, éppen azért kerültünk e helyzetbe, mert nem voltunk képesek megfele­lően kihasználni azokat az elő­nyöket, amelyeket a szocializ­mus a termelőerők harmonikus fejlesztéséhez objektíven kiala­kít és különösképpen azért, mert a szocialista gazdaságban a termelés irányításába meg­engedtük, hogy belevigyenek, illetve beletsempésszenek a szocializmustól idegen, jobbol dali-opportuuista nézeteket és gyakorlatot. 1968 januárja után a párt ak­kori vezetősége ahelyett, hogy a párt- és állami szerveket a gazdaság folyamatos és kon­cepciós problémáinak megoldá­sára irányította volna, megen­gedte az ösztönös fejlődést, és gyakorlatilag több mint egy évig nem foglalkozott gazdasá­gi problémákkal. Akkor, amikor a felgyülemlett problémákat kellett volna megoldani, népsze­rű politikát folytatott, meghát­rált a különféle demagógiák előtt, teret engedett a megen­gedhetetlen ösztönösségnek és anarchiának a gazdaságban. A párt vezetősége tulajdonképpen meg sem kísérelte e kedvezőt­len fejlődés megállítását, és így a párt vezető szerepe a gaz­daság irányításában fokozato­san elveszett. Az irányítási rend­szer ily módon fokozatosan széthullott. Ösztönös nyomások kezdtek érvényesülni főleg a bérterületen, és a kiegyensúlyo­zatlanság, amelyben már évek óta szenvedett gazdaságunk, súlyosan fenyegető méreteket öltött. Elemi erejű inflációs fej­lődés fenyegetett, amelynek megnyilvánulásait a lakosság a belföldi piacon mutatkozó áru­hiányban észlelte. Ogy vélem, nem kell külön hangsúlyozni, hogv e felelőtlen politika és gyakorlat következményeit mindmáig érezzük. Miután múlt év áprilisában változás következett be a párt vezetőségében, az a sürgős fel­adat állott a párt előtt, hogy megállítsa a gazdaság kiegyen­súlyozatlan fejlődését, és ren­det teremtsen annak irányításá­ban. A CSKP KB májusi plénu­ma realizációs irányelvével ösz­tönzést adott a gazdaság javítá­sára. Az inflációs fejlődés meg­állításához vezető első komoly lépést azok a stabilizációs in­tézkedések jelentették, amelye­ket a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok valósítottak meg. Ma, amikor az SZLKP KB plé­numa összeült, hogy megoldja a gazdasági kérdéseket, felelős­ségünk tudatában kijelenthet­jük, hogy a párt vezetésével e rövid idő alatt már megkezdő­dött azoknak az előfeltételeknek a kialakítása, amelyek szüksé gesek ahhoz, hogy a gazdaság további fejlődése a konszoli­dáció felé haladjon. Előkészí­tettük és jóváhagytuk az 1970. évi tervet, a szövetségi és a köztársasági állami költségve­téseket, bevezettük a vállalati adók új rendszerét, megtiltot­tuk az árak emelését, megkezd tiik a bérek szabályozását. Bizonyos, hogy 1970-ben gaz daságunkban még sok probléma lesz, de már megvannak azok a támaszpontok és kiindulási ala­pok, amelyeken pártunk veze tésével megújul gazdaságunk tervszerű fejlöt^se, es ebben teljes mértékben és felelősség­gel részt vesznek a legfelsőbb (Folytatás a 2. oldalon) Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára Jozef Lenárt, az SZLKP KB el­ső titkára 1923. április 3-án szü­letett Liptovská Porúbka köz­ségben. 1953 és 1956 között el­végezte Moszk­vában az SZLKP KB pártlőiskolá­ját. 1939 és 1941 között mint munkás, később mint laboráns dolgozott a Ba­ta cégnél Zlín­ben. Részt vett a Szlovák Nem­zeti Felkelés­ben. A háború után az SZLKP poprádi körzeti bizottságán és az SZLKP Köz­ponti Bizottsá­gán dolgozott. .1950—51-ben a partizánskej Augusztus 29 ci­pőgyár igazga­tója, 1951-től 1953-ig könnyűipari miniszter­helyettes volt. 1962—63-ban képviselője és elnöke volt a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, 1963 és 1968 között a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnöke volt. 1950 és 1953, majd 19Í57 és 1966 között tagja volt az SZLKP Központi Bizottságának. 1956-tól 1958-ig az SZLKP Bratislavai Kerületi Bizottságának vezető titkára és 1958-tól 1962-ig az SZLKP KB titkára volt. 1958-ban tagja lett a CSKP Központi Bizottságának. 1968 tói a CSKP KB elnökségé­nek póttagja, a KB titkára és titkárságának tagja volt. 1980­tól 1969-ig Nemzetgyűlési kép­viselő, 1969-től a Népi Kamara képviselője volt. A Szlovák Nemzeti Kelkelés Érdemrend, az 1948. február 25 Érdemrend, „Az országépítésben szerzett érdem mekért" és a „10 éves a Népi Milícia" érdemérem tulajdonosa. 1970 februárjában az SZLKP KB plénuma mint tagot egy­hangúlag kooptálta az SZLKP Központi Bizottságába és meg­választotta az SZLKP KB első titkárává, a KB Elnökségének ós titkárságának tagjává. KÖZEL-KELET ] A NAGYHATALMAK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉSE A BIZTONSÁGI TANÁCS ELŐTT New York — Tájékoztató je­lentést terjesztettek csütörtökön a nagyhatalmak ENSZ-nagykö­vetei a Biztonsági Tanács elé a közel-keleti válság politikai ren­dezésének előmozdítását célzó tárgyalásaikról. A tárgyalások megkezdése óta" első ízben ke­rült sor ilyen jellegű lépésre. Nsanze Tere/ice-szel, Burundi állandó ENSZ-képviselőjével, a Biztonsági Tanács e havi elnö­kével Charles Yost, amerikai ENSZ-nagykövet ismertette a négyhatalmi tárgyalások eddi­gi fejleményeit. A Biztonsági tanács elnöke a hallottakról tájékoztatást ad a Biztonsági Tanács többi tagjának. Kairó — Husszein jordániai uralkodó csütörtökön délelőtt Kairóba érkezett, hogy Nasszer elnökkel a szombaton megnyíló „kiscsúcs" előkészületeiről és az arab-izraeli konfrontáció ka­tonai vonatkozásairól tárgyal­jon. Hivatalos közlések szerint a két államfő ezúttal a katonai kérdéseknek biztosit elsőbbsé­get. Ugyancsak a katonai erőfesz! lésekkel áll összefüggésben Mo­hamed Favzi tábornok, egyip­tomi hadügyminiszter szerdán befejeződött jordániai látogalá­sa Favzi, aki nemcsak az EAK hadügyminisztere, hanem az arab keleti és nyugati front tő parancsnoka is, Jordániában a stratégiai tervek összehangold sár öl tárgyalt. Kairóba való visz­szatérése előtt méltatta a jordá niai fegyveres erők ..magas harci értékét". A napirenden levő kérdések részletes kibontására a szoinlia­ton megnyíló kairói „kis csúcs­értekezleten" kerül majd sor, az EAK, Jordánia, Szíria, Irak <:s Szudán vezetőinek részvételé vei. Nixon válaszolt Koszigin üzenetére Washington — Nixon ameri­kai elnök szerdán válaszolt Ko­szigin szovjet miniszterelnök­nek a Közel-Kelettel foglalkozó üzenetére. Dobrinyint, a washingtoni szov­jet nagykövetet a nap folyamán bekérették az amerikai külügy­minisztériumba, ahol Sisco a State Department közel-keleti ügyeiben illetékes államtitkára átnyújtotta Nixon válaszút. Ziegler, a Fehér Ház sajtótit­kára nem volt hajlandó részle­teket közölni „sem a Válaszle­vél tartalmáról, sem pedig hang­neméről". Nyugati hírügynökségek egy­behangzó és általában hivatalos vagy magas állású washingtoni körökre hivatkozó értesülései szerint Nixon válasza: — sikraszáll a korábban elő­terjesztett amerikai „békeindit­ványok" mellett és sürgeti a Szovjetuniót, hogy „adjon kon­struktív választ" ezekre a javas­latokra; — hangoztatja, hogy az Egye­sült Államok szüntelen erőfeszí­téseket tesz annak érdekében,, hogy a háborúskodó felek „tisz­teletben tartsák a tüzszüneti megállapodásokat". (Folytatás a 10. aidaion J

Next

/
Oldalképek
Tartalom