Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám, kedd

Heves harcok Dél-Vietnamban Hazánk és a VDK diplomáciai kapcsolatainak 20. évfordulójára Saigon — A DNFF egységűi hétfőre virradóan 15 ellenséges állás, köztük az amerikai légi­erő egyik parancsnoksága ellen intéztek rakéta- és aknatáma­dást. Hírügynökségi jelentések szerint Dél- Vietnamban fokozó­dó erővel folynak a szárazföldi harcok. Hétfő reggel az amerikai B­52 esek az Ashau völgyében, va­lamint Saigontól 102 km-re északnyugatra lakott területek-/ re 360 tonna bombát szórtak. Egy saigoni szóvivő beszá­molt arról, hogy az amerikai csapatok a niúlt hét végén 19 halottat és 100 sebesültet vesz­tettek A hanoi „Nhan Dan" című lap hétfőn közölte az amerikai há­borús bűiitettekel kivizsgáló bi­zottság közleményét, mely sze­rint január 28-án 40 amerikai vadászbombázó több hullámban bomba- és rakétatámadásokat intézett a Ha Tlnh tartomány­ban és a Quang Binh tartomány­ban lévő lakott területek ellen. A támadások nagy károkat okoztak és sok emberéletet kö­veteltek áldozatul. Washington — Amerikai ve­zető körökben tovább érvénye­sül a kincstári optimizmus a dél-vietnami katonai helyzet megítélésében. lames Louienstein és Richard Moose „tanácsadók" nemrégi­Négy évtized... ben Dél-Vietnamban jártak és észrevételeikről jelentés formá­jában tájékoztatták az amerikai szenátus külügyi bizottságát. A jelentés hangoztatja, hogy „a győzelem és a háború befejezé­se egyáltalán nem tűnik távoli­nak". Idézi inagasrangú ameri­kai katonatiszteknek azt a vé­leményét, hogy az amerikai hadsereg hat hónapon belül „megsemmisítő vereséget mér az ellenségre". A két tanácsadó jelentése el­ismeri, hogy a háború „vietnami­zálásában" elért eredmények csekélyek Hano: — A „Nhan Dan" hét­fői száuiábun vezéri íkket közöl Csehszlovákia és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvé­telének 20. évfordulója alkal­mából. A diplomáciai kapcsola­tokat 1950. január 2-án létesí­tenék. A Vietnam és Csehszlovákia testvéri kapcsolatai szüntelenül szilárdulnak és fejlődnek — ír­ja a Nhan Dan. Csehszlovákia Kommunista Pártja, kormánya és népe őszintén támogatott a francia gyarmatosítók elleni há­borúban, segített bennünket a szocializmus építésében, és tá­mogatott az amerikai imperia­listák agressziója elleni har­cunkban is. Befejeződött ÍZ összindiai szakszervezeti kongresszus illése Delhi'— Vasárnap fejeződött be az összindiai szakszervezeti kongresszus /AlTUCj 28. ülése. A kongresszus határozataiban kitűzte a dolgozóknak az élet­feltételek megjavítása érdeké­ben támasztott követelményeit és harcba szólította az indiai népet a monopóliumok és a reakció ellen. Az egvlk határo­zat értelmében 1970-ben mesz­szemenö intézkedéseket kell megvalósítani a népgazdaság további ágazatainak államosítá­sára, végre kell hajtani a föld­reformot, biztosítani kell a dol­gozók minimális bérét, el kell ismerni a szakszervezeti jogo­kat, be kell tiltani a vallási súr­lódásokat előidéző propagandát, hatálytalanítani kell azt az al­kotmánytörvényt, amely a va­gyoni állapothoz köti az alap­vető polgári jogokat. Egy másik határozat az NDK haladéktalan elismerésére szó­lítja fel a kormányt. Az AITUC kongresszusát boj­kottálták egyes szervezetek, amelyek az ún. Indiai Kommu­nista (marxista) Párt ellenőr­zése alatt állnak. A" küldöttek­nek a kongresszuson való rész­vétele azonban azt bizonyította, hogy a szervezetek túlnyomó többsége nem akar szakadást a szakszervezeti kongresszus­ban. Bővülnek Jugoszlávia és a Közös Piac kapcsolatai Brüsszel hétfőn megkez­dődött a Közös Piac és Jugosz­lávia közötti kereskedelmi egyezményről kötendő tárgya­lások befejező szakasza. A megbeszélések a hét végéig tartanak. Céljuk tisztázni a hosszú lejáratú egyezmény, va­lamennyi részletkérdését. A tárgyalások már 1968 őszén megkezdődtek, amikor a Közös Piac miniszteri tanácsa megbízta a brüsszeli bizottsá­got lépjen érintkezésbe Jugosz­láviával. A Közös Piac és Jugoszlávia kereskedelmi kapcsolatai gyors ütemben bővülnek. Az 1958— 1968-as években a két fél kö­zötti árucsere értéke megsok­szorozódott. Közös piaci körökben úgy vélekednek, hogy a hosszú tar­tamra szóló kereskedelmi egyezményt a tavaszi hónapok­ban írják alá. SZURDI ISTVÁN és Nicolae Bozdog, Magyarország és Romá­nia belkereskedelmi miniszte­rei Budapesten egyezményt ír­tak alá a két ország belkeres­kedelmi árucsere-forgalmáról az 1970-es évre. MARTIN, az argentin katonai kormány külügyminisztere ki­jelentette, hogy Buenos Aires­be nem érkezett semmiféle ja­vaslat a chilei kormánytól a latin-amerikai miniszterek kon­ferenciájával kapcsolatban, amelynek „Kuba újrafelvétele az Amerikai Államok Szövetsé­gébe" lenne a célja. STRUYE, a belga szenátus el­nöke azt a nézetét fejtette ki a La Libre Belgique című lap ve­zércikkében, hogy össze kelle­ne hívni az európai biztonság kérdésével foglalkozó konferen­ciát. A NIGÉRIAI kormány vasár nap kiutasította E. Dewy ezre­dest, Nixon elnök Nigéria meg­segítésével foglalkozó tanács­adóját A LENGYEL „Könyv és tudo­mány" elnevezésű politikai könyvkiadó Lenin születése 100. évfordulójának alkalmából ki­adta Marx és Engels Kommunis­ta Kiáltvány című munkáját. A KUBAI cukorgyárak 2,5 mil­lió tonna cukrot állítottak elő január 31-ig. Ez a mennyiség megfelel a júliusig tervezett gyártási terv negyedének. AZ AP az Új-Kína hírügynök ségre hivatkozva jelenti, hogy Pekingben szombaton aláírták az 1970-es évre szóló finn —kí­nai kereskedelmi egyezményt. AZ ETIÓPIAI haditengerészet napja alkalmából tartott ünnep­ségekre vasárnap baráti látoga­tásra befutott Massawa etiópiai kikötőbe a Blesztjascsij szovjet torpedóromboló. IVAN BASEV bolgár külügy­miniszter meghívására Aldo Mo­ro olasz külügyminiszter feb­ruár 12—13-án hivatalos láto­gatást tesz a Bolgár Népköztár­saságban. BUENOS AIRES közelében az ún. „peronista fegyveres erők" egy csoportja katonai őrszemet támadott meg vasárnap. A me­rénylők fegyvereket és lőszert zsákmányoltak. KLAUS osztrák kancellár va­sárnap Bécsben Rainer Barzel­lal, a nyugatnémet CDU/CSU parlamenti csoportjának veze­tőjével tanácskozott. Az Oszt­rák Néppárt és a CDU/CSU kap­csolatainak megszilárdításáról volt szó. A NEW YORK-1 kikötő 3000 alkalmazottja vasárnap beszün­tette a munkát. Fizetésemelést és a nyugdíjkorhatár leszállítá­sát követelik. A VENEZUELAI Moron város közelében robbanás rongálta meg az amerikai Mobil Oil Com­pany vállalat olajvezetékét. A merényletet venezuelai partizá­nok követték el. A vietnami kommunisták ma emlékeznek meg pártjul., a Vietnami Dolgozók Pártja megalakulásának 40. évfordulójáról. A jubileum alkalmából a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ban a dokumentumfilmek, hanglemezek, kiadványok egész sora jeleni meg, amelyek a párt megvívott harcait elevenítik fel, forradalmi tevékenységének főbb szakaszait domborítják ki. A negyven esztendeje alakult Indokínai Kommunista Párt vezelésével a vietnami nép harcot indított a francia gyarma­tosítók és a japán betolakodók ellen. S ha ma visszapillan­tunk a megtett négy évtizedre, meg kell mondanunk, hogy a vietnami kommunisták megalkuvás nélkül küzdöttek az ország függetlenségéért, a dolgozó nép szabadságáért. Nem volt köny nyű ez a harc. sőt ma is megfeszített munkát követel. A nemzeti függetlenség kivívása, a forradalom győzelme után a vietnami kommunisták minden erejük latbavetésével láttak hozzá a szocializmus alapjainak lerakásához. Nos, a békés építőmunkálioz távolról sem voltak meg a szükséges feltételek Az Egyesült Államok légiháborúja, amely a VDK népe hősi harca következtében csúfos kudarcot szenvedett, tetemes károkat okozott az országnak. Ám a vietnami kom­munisták Ho Si Minh elnök útmutatásaihoz híven, a legne hezebb feltételek között is lankadatlanul iolytatták az or­szégépítő munkát. Amit az agresszor az egyik nap lerombolt, annak újjáépítéséhez már másnap hozzáláttak. így azután nem csoda, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság népgaz­dasága a nehézségek ellenére is számotteve sikereket éri el. Hogy csak néhány példát említsünk: a mezőgazdasági ter­melés 1954—1964 között 60 százalékkal növekedett. Sőt, a termelési eredmények akkor sem csökkentek, amikor az amerikaiak több mint egymillió tonna bombát dobtak le az öntözőberendezésekre, a vietnami falvakra. Az ipari termelés ugyanebben az időszakban nyolcszorosára emelkedett. Ugyan­akkor nem feledkezhetünk meg az iskolaügy, egészségügy és általában a művelődésügy terén elért nagyszerű eredmények­ről. A párt megalakulása 40. évfordulója alkalmából mondott beszédében LE DUAN, a Vietnami dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a VDK népe kész folytatni Ho Si Minh elnök művét, s a Vietnami Dolgo zók Pártja a testvérpártok egységének a megszilárdítására törekszik (P) Szovjet—nyugatnémet kereskedelmi megállapodás Essen — Vasárnap Essenben szovjet—nyugatnémet kereske delmi megállapodást írtak alá. A megállapodás értelmében a Szovjetunió földgázt szállít az NSZK-ba, és a szovjet gázipar részére nagy átmérőjű csöveket vesz az NSZK-ban. Egyidejűleg a vásárolt csövek és berende­zések kifizetésére hitelmegálla­pndást írtak alá. A megállapodás a Szojuz Nyejtye Ekszport. a Promszirjo Ekszport és Vnyestorgbank szovjet kereskedelmi vállalatok, ill. a Ruhrgas, a Mannesmann es a Deutsche fíank nyugatné­met cégek között jött létre. Az aláírásnál jelen volt Patolicsev szovjet külkereskedelmi minisz­ter és Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter. A megállapodás értelmében a Szovjetunió 1973 októberétől kezdve 20 éven keresztül össze­sen több mint 52 milliárd köb méter földgázt szállít, az NSZK pedig 1,2 millió tonna 1420 mil­liméter átmérőjű csövet és egyéb gázipari felszerelést ad el az 1970—72-es időszakban, valamint 1,2 milliárd márka hi­telt nyújt a csövek és a felsze­relések megvásárlására. A tár­gyaló felek foglalkoztak azzal n lehetőséggel is, hogy ameny­nyiben nyugatnémet részről Hyen igény jelentkezik, a szov­jet földgázszállítmány össz­menmvsége akár 80 milliárd köbméterre is emelkedhet. Az essem Kaiser-hov Szállo­dában történi ünnepélyes alá­írás után Patolicsev és Schiller megbeszélést tartott a szovjet­nyugatnémet gazdasági kapcso­latok kibővítéséről. Utána a két miniszter kijelentette: nagy le­hetőséget látok a gazdasági kapcsolatok . kibővítésére, mert mindkét ország nagy gazdasági tartalékokkal rendelkezik. N y i lat koz at N y ugat-Berlinről Berlin - Az Egyesült Álla­mok, Nagy Britannia és Fran­ciaország nyugat-németországi nagykövetei január 31-én azo­nos tartalmú ievelet intéztek a Szovjetunió NDK-beli nagykö­vetségéhez és ebben „aggodal­muknak" adnak Kifejezést azzal Mi köze van Henlein vejének Ausztriához? — kérdezheti az olvasó. Nos, Kurt Wokan nyu­gatnémet üveggyárosról van szó, ak; nemrégen üveggyárat vásá­rolt egy felső-ausztriai kisvá­rosban, Sohneegatternben, és a gyár 360 dolgozója közül 200-at azonnali hatállyal elbocsátott. Ez a Wokan sajtóértekezle­tén a Volksstimmo tudósítójá­nak kérdésére megerősítette, hogy veje, Konrád Henlein „szudétanémet vezetőnek" és beismerte azt is, hogy Gertiard Frank, Hermann Franknak, Heydrich utódjának a fia az ő nyugat-németországi üzemében vezető állást tölt be. Wokan úgy látszik, sokat ad . a családi hagyományokra. Ezen­kívül jellegzetes német vállal­kozó. Amikor január 1-én ér­vénybe lépett az új munkaidő­törvény, illetve a 40 órás mun­kahét fokozatos bevezetéséről a szakszervezetekkel aláírt szer­ződés, a sebeegatterni üveggyár dolgozói üzemi gyűlést tartot­tak. Ugyanig januártól 43 órás munkahetet kellett volna beve­zetni az tizemben. A dolgozók fJTjl. gyűlésükön követelték a kol­— U lektív szerződés betartását. Mi­vel Wokan törvényellenesen he­1970. tl két túlóra ledolgozását kö­vetelte a dolgozóktól, a munká­3- sok tiltakozásul 20 percre be­r szüntették a munkát. Megtorlá­^ sul Wokan 200 munkást azon­nali hatállyal elbocsátott, kö­zöttük terhes nőket és rokkan­takat is, akiket a törvény értel­mében nem szabad elbocsátani. Henlein veje Az említett sajtóértekezleten Wokan provokatív módon lépett fel a szakszervezettel szemben. Kiviláglott, milyen módszere­ket alkalmaz gyárában, megta­gadja a kollektív szerződésben biztosított bérek kifizetését az­zal a megjegyzéssel, hogy az „ő" munkásai amúgy is eleget keresnek. Kitűnt az is, milyen körülmé­nyek között vásárolta meg Wo­kan a schneegatternl üveggyá­rat. A nyugat-németországi Eus­kírehonben levő fő üzeme szá­mára ugródeszkát keresett a Szabadkereskedelmi Társulás térségbe, s emellett felhasznál­ta a márka felértékelését, ami megnehezíti Nyugat-Németor­szág exportját, míg Ausztriában ezáltal a kivitel könnyebbé vá­lik. Az osztrák társadalombiz­tosítási törvények betartásával azo-iban Wokan eeválta'án nem törődik. Érdekes, hogy a schnee­gatterni üveggyárat, amelyet eredetileg 60 millió schillingre becsültek, Wokan ennek az üsz­szegnek kis töredékéért szerez­te meg, s ugyanakkor 3,2 millió schilling hitelt kapotl az állami banktól. Az egész ügy a munkabíróság elé került. Közben főként Fel­ső-Ausztriában széles körű szoli­daritási mozgalom indult a schneegatterni üvegmunkások támogatására. Miért kelt oly nagy feltűnést ez az eset? És miért nem sza­bad jelentőségét lebecsülni? Először is meg kell akadályozni azt, hogy egy vállalkozó dikta­tórikusán lépjen fel, s ugyan­akkor a szakszervezeti jogok tiszteletben tartásáról, a szak szervezetek elismeréséről van szó. Ezen túlmenően ennek az ügynek még más szempontjai is vannak. Az osztrák gazdasá­got az utóbbi években egyre nagyobb mértékben és ütemben árasztja el a külföldi töke. Ez nemcsak Ausztria függetlensé­gét veszélyezteti, hanem gyen gíti a munkásság helyzetét is. A schneegatterni provokáció­val összefüggésben az Arbeiter Zeitung, a Szocialista Párt lap­ja a következőket írta: „Az ide­gen tőke részvétele elsősorban a nyugatnémet cégek részvéte­le innrunkhan egyrészt a^ia' az előnnyel jár, hogy meggyorsítja az iparosítást, ugyanakkor azon­ban hátránya, hogy idegen urak döntenek osztrák munkások sor­sáról. És itt van a dolog gyökere. Hisz nem igaz az, hogy az ipari fejlődés meggyorsítása csupán külföldi tőke részvételével le­hetséges. Az osztrák vállalko­zók sokkal nagyobb szerepet játszhatnának, de az utóbbi évekban egvre csökken az ipari beruházások hányada, s bár 1969-ben egy kevéssé emelke­dett ez a hányad, még mindig alig éri el az összberuházások lb százalékát. Ennek politikai okai vannak. Az osztrák nagypolgárság kül­földi töke segítségével akar fel­lépni az-osztrák munkásosztály ellen. Ezért támogatja a kül­földi tőke behatolását és ter­jeszkedését az osztrák gazda­sági életben. Az Osztrák Szo­cialista Párt pedig támogatja e törekvést. Muhri, az Osztrák Kommunis­ta Párt elnöke ezzel kapcsolat­ban kijslentette, a gyorsabb ipari fejlődés éppúgy lehetsé­ges, mint az ország gazdasági és politikai függetlenségének biztosítása. Meg lehet és meg kell akadályozni azt, hogy Ausztriában a külföldi tőke pa­rancsoljon, és hogy a külföldi oá'lalkozók felléphessenek az ors-áa munkássága ellen. kapcsolatban, hogy. a közelmúlt­ban fennakadások voltak a Nyu­gat-Berlin s az NSZK közötti „polgári forgalomban" A Szovjetunió NDK-beli nagy­követsége ezzel kapcsolatban a következőket jelentette ki: Az említett írásos megkere­sésnek indokolatlanságát hang­súlyozva a szovjet fél kijelen­ti: — Ha a bonni hatóságok nem követtek volna el Nyugat­Berlinben ismételten provoká­ciós cselekményeket, mint pél­dául a Bundestag törvénytelen ülésezései ebben a városban, akkor nem került volna sor en­nek megfelelő reagálásra a Szovjetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság részéről. A Nyugat-Berlinnel kapcsolatos is­meretes egyoldalú felelőssé géből kiindulva a szovjet fél továbbra is kellő választ fog adni a bonni hatóságoknak azokra a kísérletekre, hogy jog­ellenesen kiterjesszék illetékes­ségüket Nyugat-Berlinre, amely, mint ismeretes, különálló, az NSZK-tól független politikai egység. Lengyel-francia megbeszélések Varsó — A lengyel és francia külügyminisztérium képviselői között hétfőn kétnapos tanács­kozás kezdődött Varsóban a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a két ország kapcsolatairól. A lengyel kül­döttséget Adam Willmann kül­ügyminiszter-helyettes, a fran­ciát I Beaumarchais külügy­minisztériumi főigazgató vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom