Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó

Áj falucsak lakosai a közelmúltban megem­lékeztek felszabadulásuk 25. évfordulójáról. Az ün­nepségen, melyen négy pol­gárnak kitüntetést adtak át, igényes kultúrműsort mutattak be. í-as) Új híd Félen Az 1848—48-i magyar szabadságharc egyik legendás ütkö­zete volt a branyiszkői csata 1849. február 5-én. Ez év feb­ruár 5-én lesz 121 éves évfordulója. A Görgey vezényelte Feldunai hadtest Vácnál kisikolva az osztrák haderő halálos öleléséből, merész terv megvaló­sításáboz kezd. — Ipolyságon, Léván és a bányavárosokon át tör előre a Szepességre, s innen Iglón, Lőcsén át Eperjes felé. De az országút Szepesváralja után a Szepes és Sáros vár­megye határát képező Branyiszkő nevű hegységen vezet ke­resztül, melynek égbe meredő csúcsait, az országút kanya­rulatait az osztrákok védelmezik erősen. A hegy elfoglalása élethalálkérdés. A hős Guyon tábornok maga áll a rohamo­zó 33. és 13. honvédzászlóalj élére, és ádáz küzdelemben nagy áldozatok árán elfoglalja Branyiszkőt, szabaddá teszi az utat Eperjes felé. Az elesett branyiszkői hősük emlékére a szepesváraljai temetőben 1907-ben emelt emlékművet a kegyelet. Az eredeti felirat: „Előre! Az itt nyugvó branyiszkői hősök emlékére." A fasiszta szlovák államban levésték az eredeti szöveget. Ez került a helyébe: „Na pamiatku slovenským hrdinom spod Braniska, padlým za záujmy cudzieho národa." A magyar felirat egyformán emlékezett minden itt elesett hős honvédről. Magyarról, szlovákról, más nem­zetiségűről egyaránt. Hisz mind hősök voltak s nem idegen érdekekért hanem az elnyomott népek szabadságáért har­coltak. Nem volna most méltányos az eredeti magyar felírást fel­újítani? B. J. ünnepeltek A Doprastav az új év el­ső napjaiban átadta Félen a Kis-Dunát átszelő új hi­dat. Az új híd vasbetonból készült. Érdekessége, hogy csak a folyó két partján álló pillérek tartják, a fo­lyót szabadon fveli keresz­tül. A 6 millió korona be­ruházással épült hidat már át is adták a forgalomnak. -zes­A harang súlya: 72 mázsa Barabás József kassai munkatársunk figyelmezte­tett, hogy rovatunkban „Az egész világ megcsodálhat­ja" címmel közölt hírben téves adat jelent meg. A hírt a Csehszlovák Sajtó­iroda anyagából vettük át, mely szerint a Szent János harang súlya 1964 kg. Ez­zel szemben az igazság a következő: A kérdéses harangot csakugyan Illenfeld Ferenc kassai ágyú- és harangön­tő öntötte, Szent Orbán, a szőlőművelés védőszentje tiszteletére 1557-ben, az 1556-i nagy tűzvészben el­pusztult kassai harangok töredékeiből. A harang 2 méter átmérőjű és 168 cm magas. Súlya 72 mázsa, vagyis 7200 kg, tehát nem 1964, ahogy a tudósító ír­ja. A harang derekát Krisz­tus a keresztfán, Szfiz Má­ria Szent Jánossal, Kassa város utolsó címere és még más dombormű díszíti. A harang később az 1628­ban épült Szent Orbán to­ronyba, majd onnan a mú­zeumba került. A Szent Or­bán torony, Kassa neveze­tes műemléke, még 1968 decemberében leégett. Csonka falai azóta komo­ran meredeznek az égre, és semmiféle intézmény nincs, amely ezt az értékes mű­emléket renoválná. Eső mossa, fagy szaggatja fa­lait, pusztul. (b. j.) Pofozó kő Tŕebíč környékén (Cseh­ország) a föld határát ki­jelölő köveket pofozókőnek nevezik. Ez az érdekes el­nevezés azzal a régi ha­gyománnyal magyarázha­tó, hogy valamikor nagy­pénteken a földművesek el­sőszülött fiaiknak megmu­tatták földjeiket. Az apa itt arcul csapta fiát, hogy sohase felejtse el, hol ér véget a földje. Érdekes ba­rázdakő van Tŕebíč és Stŕí­tež között. A kőbe az év­számon és a név kezdőbe­tűin kívül egy keresztet, egy patkót, egy kalapácsot és Tŕebíč címerét vésték. A monda szerint egy bizo­nyos kovács azzal dicse­kedett barátai előtt, hogy a követ kiemeli a földből és vállán elviszi a tŕebíči főtérre. A mintegy három mázsás követ a kovács fel­emelte, de összecsuklott és a kő alatt lelte halálát. Fiai az apja emlékére vé­sették a kőbe a felsorolt jelképeket. (Sedláček felvétele J Tanítók — szülők bálja öeménden Deménden már hagyo­mányossá vált, hogy az alapiskola pedagógusai és a Szülők és Iskolabarátok Szövetsége minden év ja­nuárjában megrendezi a pedagógusok és a szülők bálját. A tanítók ilyenkor közösen szórakoznak a szü­lőkkel. A befolyt pénzt az Iskola felszerelésére vagy a tanulók közös kirándulá­sára használják fel. Az idei bál szervezését Tóth György igazgató vállalta a magyar iskola pedagógu­saival. Mindenki jól érezte magát és jól szórakozott. (B. J.) Farsangolás Ájban Apturingi farsangi — za dva grajcary pálenky! Itt is adnak, ott is ad­nak, egy nagy darab sza­lonnát! A gazdának a padján, macska ül a szalonnán, menjenek lehajtani, ne­kem is nagy darabot hoz­ni — dús!! Lelkiismeretes vadetetést végeznek, hogy a vadorzók dróthurkait elkerüljék a településekig bemerészkedő vadnyulak Fazekas János, Ján Stano, Nágel Imre, Varga Zoltán és Bélik elvtárs nem riadt vissza a félméteres hótól sem. Szalai Kálmán volt a kocsisak, aki vasár­napját is fe'áldozta a vadgondozás érdekében. A vadásztársaság legidősebb tagja, a hetvenesztendős Bartos Imre bácsi néhány esztendővel ezelőtt 250—300 ragadozó madarat lőtt ie ebben az időszakban, most a fiatalabbak körében sürgeti a ragadozók irtását. A hasznos vadak téli menüje Szfigyénben az elmúlt hónapban így alakult: a nyulak és az őzek nagy táp­értékű szálas takarmányt és Incernát kaptak, míg az ígéretes fácán- és fogoly-állomány gabonaocsfiban és szemes takarmányban részesült. Még egy terv: vadászvacsorára készülnek az efsz klub­jában. MONCZ LÁSZLÓ Csak így tovább Bár Méhiben már 10 éve felépült az új kultúrház, most fordult elő először, hogy a fiatalok kultúrmű­sort mutattak be. Remél­jük, hogy a Demeter Fe­rencné és Martinovics Já­nosné által vezetett fiata­lok a jövőben még sok örö­met és szórakozást nyújta­nak a lakosságnak. BODOLLÚ DEZS0 Ezt a szokást Áj község­ben 1952-ig tartották, amíg voltak községi pásztorok — emlékezik Ando János bá­csi. Az utolsó farsangoló Rigó Józsi bácsi volt. Farsang elején az volt a szokás, hogy a pásztorok hosszú vasrúddal és tarisz­nyával felszerelve elindul­tak a gazdákhoz és a kö­vetkező kis versikével kö­szöntötték a családot: Erre a gazda levágott egy jó darab szalonnát és felszúrta a pásztor rúdjá­ra. Nagyon jót mutatott a sokféle szalonnadarab, amint a rúdon lógott. A fa­lubeli gyermekek vidám nevetése kísérte a farsan­goló pásztorokat. Ahol na­gyobb darabot reméltek, ott még hozzátették a kö­vetkező kis mondókát a versikéhez: Megkésett köszönet Fiam szilvesztereste azonnali orvosi segítségre szorult. Rövidesen meg is érkezett a mentő és az új­vári kórházban az ünnep ellenére az orvosok türel­mesen és nagy megértés­sel vizsgálták meg a be­tegeket. Az orvosok áldo­zatkészségéről tesz tanúbi­zonyságot dr. Csontos Gá­bor udvardi körzeti orvos is, aki törött lábbal, man­kón járva gyógyítja bete­geit. Ezért az áldozatkész­ségért köszönet és tisztelet illeti meg az egészségügyi dolgozókat. NÉMETH IZABELLA Ahányszor billenti a szarka a farkát, annyi bankó üsse a gaz­da markát. F. R. Hasznos kezdeményezés Az egegi szövetkezéfe­sek nem használják az 1951-ben épített villany-do­hányszárítQt az önköltsé­gek csökkentése érdeké­ben. Hogy a dohányszárí­tót azért kihasználják, új akkumulátortöltőt létesí­tettek benne. Az ötlet na­gyon jól bevált, nagyon sok érdeklődő keresi fel ezt a szolgáltató üzemet Léváról és a zólyomi járás valamennyi szövetkezeté­ből. Megrendeléseket kap­nak más járásokbői is: A szövetkezet ez évben jelentősen ki akarja bőví­teni szőlészetét és ehhez 23 000 db betonoszlopra lesz szüksége. Ezért egy másik munkacsoport Pász­tor Ferenc vezetésével a téli hónapokban betonosz­lopokat gyárt Eddig már 7000 db készült el. A szö­vetkezet ezzel csökkenteni tudja a szőlőtelepítés beru­házási költségeit és ezen­kívül munkát biztosít a szövetkezet tagjainak a té­li hónapokban. BELÁNYI JÁNOS Vadászgondok Szőgyénben Ritkaságnak számít, ha a dél-amerikai monszunos dzsungelek lakója, a filodendron (Phylodendron vulga­ris-Mostrea delicosa, kontyvirágfélék-Aracea) házi fog­ságban kivirágzik. A gútai plébánián egy alig ötéves filodendron három egészséges virágbimbót hajtott. Az egyik bimbó gyor­sabban növekedett és hamarabb kinyílt. A botanikusok nagy csodálkozására a virág „magos" volt, tehát termést is hozott. Azóta a termés már be is érett. Az első „szü­ret" után megtudtuk, hogy a filodendron termése — gyümölcs. Szerintünk egyike a legízletesebb déligyü­mölcsöknek. Kissé kásás, íze a sárgadinnyére emlékez­tet. Finom! A botanikusok szerint a filodendron másik két virága már „magtalan" lesz, tehát nem várható termés. Füredi L. László plébános azonban bizakodik. Remél­jük, hogy nemsokára újra beszámolhatunk a második két bimbó kinyílásáról is. Mosovics Lajos — (Foto: Horváth Géza) Az olvasó kérdez Izsák Edit vágsely­lyei olvasónk két kérdés­sel fordult a Hazai Tükör­höz: 1. Szép hajasbabáját el­rontották, szeretné megja­víttatni, foglalkoznak-e va­lahol játékjavítással? 2. Barátnőm szeretne részt venni a jövő évi szép­ségversenyen. Hány éves korig és hol lehet jelent­kezni? 1. Játék javítást (babasze­met is) a következő címen végeznek: Oprava hračiek, Bratislava, Sedlárska 3. Más hasonló javító létezé­séről nem tudunk. A játék csomagban is elküldhető, a javítási határidő 2—3 hó nap. A kijavított játék visz szaküldését azonban nem vállalják, személyesen keli átvenni. 2. A Miss Csehszlovákia szépségversenyt az idén már ötödször rendezik meg. Jelentkezni lehet 17­től 26 évig. Feltétel, cseh­szlovák állampolgárság és a köztársaság területén áp­rilis 30-ig rendezett vala­miféle szépségversenyen szerzett győzelem. Jelent­kezés a következő címen: Mladý svet szerkesztősége, Praha 1, Panská 8 A dön­tőt június ?0 án rendezik Karlovy Vary ban. ahol megválaszt iák Miss Csehor­szágot, Miss Szlovákiát és Miss Csehszlovákiát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom