Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám, szerda
Kísértetek Ibsen színmüvének bemutatója a Thália Színházban Harmadik bemutatóját tartotta a Thália Színház. Mindjárt az elején megállapíthatjuk, hogy a társulat ezúttal is bizonyított, úgy, mint az előző két esetben. A legszebb eszközzel adott választ a különböző jóés rosszhiszemű kétkedőknek: színvonalas bemutatóval. Mi tagadás, jómagam is nem csekély aggodalommal tekintettem a színház e bemutatója elé, hiszen Ibsent színpadra vinni évekkel ezelőtt még a legnagyobb európai színpadokon sem jelentett éppen egyszerű feladatot. Ám az aggodalom — mint utólag kiderült — indokolatlan volt, mert ez a bemutató újra megerősítette azt a régi igazságot, miszerint egyegy premier kapcsán nem is annyira fejlett vagy elmaradott közönségről kell beszélni, hanem sokkal inkább jól, avagy rosszul rendezett, illetve játszott előadásról... Ibsen e színpadi alkotása családi dráma, s magán viseli mindazokat a kételyeket, amelyek a szerző műveit leginkább fémjelzik. Elsősorban a múlt és a jelen sajátos analógiájából felépített, több síkon futtatott cselekményre gondolok, melynek keretében a szerző súlyos családi, erkölcsi és társadalmi konfliktusokat ábrázol rendkívül szuggesztívan és eredetlen. Ez a kompozíció a sokrétű elemből (naturalista, lírai és olykor szimbolikus j felépített jelenetekkel együtt egyedülálló, mondhatnánk úgy is, ibseni légkört eredményez, s ezt legalább fontosabb részeivel híven viszszaadni komoly és igényes művészi feladatot jelent. Az előadást Beke Sándor rendezte. Munkája, miként az előző esetekben (Rómeó és Júlia; Isten, császár, paraszt; Két úr szolgája) ezúttal is eseményszámba ment. E rendezés egyik szimpatikus vonásának tartom, hogy nem egyszerűsítette le a Cselekményt, hanem Ibsent a maga összetettségében és sokszínűségében hűen adta vissza és ennek ellenére az átlagnéző számára is vonzó előadást kreált. Koncepciójának vezérfonala a minden korban időszerű erkölcsi konfliktusok felvázolása volt. Ogy hiszem, nem tévedek, amikor azt állítom, hogy éppen ez az egyik magyarázata a közönség kedvező reagálásának. Ez a megoldás, ha nem is teljesen, mindenesetre kissé háttérbe szorította a szimbolikus és főleg a lírai részeket, de ez a különböző körülményeket figyelembe véve nem róható fel hiányosságnak. Beke rendezése ezúttal is tehetségről és rátermettségről tanúskodik, koncepciója egészben véve rokonszenves, ám két vitatható- részlet felett mégsem tudok szó nélkül elsiklani Egyik megjegyzésem: az első felvonás kamaradrámára emlékeztető hangvétele után méginkább feltűnt, hogy a kelleténél harsányabbra sikerült a további rész, minek következtében a kitűnően sikerült befejező jelenet drámai ereje kissé eltompult. A második megjegyzésem a ruhákkal kapcsolatos. Nem vagyok benne biztos, hogy a második és harmadik felvonás közötti ruhacsere ilyen formában indokolt. A rendező mellett a szereplők is igényes feladat előtt álltak. Ibsent játszani minden színész számára komoly erőpróbát jelent, s annak ellenére, hogy a mostani bemutató szereplőinek teljesítménye nem volt mentes a hiányosságoktól, örömmel állapíthatjuk meg, hogy eredményesen vették ezt a könnyűnek egyáltalán nem mondható akadályt. Rám a legnagyobb hatással Csendes László (Osváld) érett, rendkívül kultivált játéka volt. A dráma váltakozó hangvételéhez és ritmusához jól igazodva s az alakított figura jellemével azonosulva figyelemre méltó teljesítményt nyújtott. Elismeréssel szólhatunk Lengyel Ilona (Alvingné) szerepléséről is. A cselekmény központi figuráját választékos eszközökkel keltette életre. Játékának talán egyetlen hiányossága az volt, hogy érzelmi kitörései néha nem párosultak megfelelő átérzéssel és ekkor kissé mesterkéltnek tűntek. Teljesítményének egyik legértékesebb része a dráma zárójelenete, amelyben Csendes Lászlóval együtt felejthetetlen perceket szerez a nézőnek. Dicsérő hangnemben említhetjük meg Várady Béla (Engstrand) játékát is, aki ugyan testhezálló szerepet kapott, de az általa alakított hős megfelelő megjelenítéséhez ezúttal más eszközöket kellett igénybe vennie, mind eddigi alakításai során. Az előadás nagy részében szándékát sikerült megvalósítania. Teljesítménye akkor volt elsőrangú, amikor a kissé elzüllött, de azért még mindig jó eszű, számító „tengermelléki" iparosi alakította és nem a tisztelettudó magyaros paraszthőst. Lengyel Ferenc (Manders) alakítása talán túlságosan egysíkú volt. A lelkipásztor valóban „sematikus" jellemét kissé egyoldalúan értelmezte. A társulat újoncai közül a drámában csak Varga Zsuzsát (Regina) láttuk viszont. Teljesítménye fejlődésről tanúskodik. Főleg a második részben láttunk tőle néhány szép megoldást, habár a ritmusváltozás, s ezáltal a jellemátalakulás, akárcsak előző szerepében, most is sok kívánnivalót hagyott még maga után. Platzner Tibor díszletterve jól sikerült, az ibseni játékstílushoz szükséges légkört árasztott. Elismerően kell szólnunk a dráma kísérőzenéjének szerzőjéről, Dobi Gézáról, akinek alkotása szintén hozzájárult a bemutató sikeréhez. SZILVÁSSY JÓZSEF Kulturális hírek • ARMAND GATTI francia író Rosa Luxemburgról ír drámát. A darab a szerző kiadásában jelenik meg; a jövő évadban a kasseli Staastlíeater mutatja be. • CARLOS BAKER Ernest Hemingway című 564 oldalas monográfiája a túlhajtott faktológia iskolapéldája. A szerző minden, de minden adatot összegyűjtött Hemingway-ről, azt is megtudjuk, kik voltak az ápolónők, akik gondozták az első világháborús katonakórházban, és azt is, milyen időjárás (hőmérséklet, légnyomás) volt első fia születésnapján — csak az íróról magáról nem tud semmi, de semmi érdemlegeset mondani Carlos Baker. Miki '<s nero sejtette, hogy micsody veszedelem fenyegeti, végezte o dolgát nyugodtan. A császár mulattatásának egyik módja az volt, hogy őfelsége elrejtőzf tt, és végighallgatta, higyan csúfolja meg bolondja a talpnyalókat, akik az ő közbenjárását kérve próbáltak különféle kedvezményekre szert tenni, Történt például, hogy valaki színésznek akart elszerződni az udvari színházhoz. Akli megkérdezte, hogy miféle szerepeket szeretne játszani? A BRATISLAVAI III. VILLANYTELEP Vajnorská cesta 788 azonnal felvesz: 1 ügyeletes villanyszerelőt, 2000-2400 korona btto havi fizetéssel 1 munkaerőt a salak elszállítására, havi kereset btto 2000 koronóig 1 üzemi őrt, 1500 korona btto havi fizetéssel 2 munkaerőt a víz vegyi összetételének szabályozására, btto 1900 koronáig terjedő havi fizetéssel 2 munkaerőt szénbehordáshoz a kirakodás gépesítve van. Havi kereset 2000 korona 1 ügyeletes lakatost, btto 2000 korona havi fizetéssel A villanytelep minden dolgozója kedvezményes áramfogyasztásban részesül. Valamennyi munkahelyen váltott műszakban dolgozunk, a heti munkaidő 42 óra. ÜF-204 A BRATISLAVA! DIMITROV VEGYIMŰVEK NEMZETI VAlLALAT az újonnan épült polipropilén fonalgyártó üzemrészlegén 1970. március 15-étől nagyobb számban alkalmaz férfi és női munkaerőket. A polipropilén fonalgyártó üzemet a legkorszerűbb műszaki ismeretek alapján építették, s ezért az alkalmazottak jő munkahelyen, egészségre káros befolyástól mentes környezetben dolgozhatnak. A kereseti lehetőségek a munkabeosztástól függően: • a gépkezelő és váltott műszakban dolgozó férfi munkaerőknél havi 1700-2000 korona, • a két műszakban dolgozó női munkaerőknél havi 1100-1600 korona, • a lakatosoknál - karbantartóknál 9-11 korona óránként. Étkezés és szállás függetleneknek biztosítva. — Bővebb tájékoztatást nyújt: CHEMICKÉ ZÁVODY JURAJA DIMITROVA, n. p., osobné oddelenie, Bratislava 0F-6Ő A KOMAROMI STEINER GÁBOR HAJÓGYÁR azonnali belépésre nagyobb számban alkalmaz: jí lakatosokat -Ar esztergályosokat -fc marósokat it hegesztőket szerszámköszörűsöket it szakképzett festőket és mázolókat hajóalkatrészek festésére, valamint segédmunkásokat — betanításra is. Havi kereseti lehetőség 1300-2500 korona. Függetleneknek lakást a vállalati szállásokon biztosítunk. A szakképzett, nős alkalmazottak állandó lakáshoz juthatnak. Étkezés az üzemi konyhán. A szakképzettség nélküliek szakmát tanulhatnak, szakvizsgát tehetnek. Az érdeklődők személyesen vagy írásban kaphatnak bővebb felvilágosítást a következő címen: SLOVENSKÉ LODENICE nár. pod., závod Gábora Steinera, Komárno ÜF-73 lllllllllll