Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

KODÁLY ZOLTÁN KÓRUS Dicső múltra tekinthet vissza, 1957-ben alakult meg, és sok éven át Szlovákia legjobb kórusai közé tartozott. Utána hullámvölgy következett. A kórus szétesett, csak néhány évvel ezelőtt szervezték újjá. • Az újjáéledést új ritmusú lelkes munka követte, amely­nek szép eredménye volt tavaly a Kodály-napokon való sikeres szereplés. A kórusnak anyagi gondjai vannak, még a legfontosabb kiadásokat Is nehezen tudja fedezni. A létszám bővítésével Is probléma van. A problémák ellenére a kórus színes és tartalmas ter­vet dolgozott ki. Többek között: részt vett az énekka­rok járási fesztiválján, ellátogat Magyarországra és a Szovjetunióba. A kórus sokat köszönhet a vezetőség lelkiismeretes tagjainak és zenei vezetőjének, Ag Tibornak. Mázsár László Kevesen vannak A Vöröskereszt nagybo­daki szervezete a múltko­riban gyűlést tartott, me­lyen Csaplár Erzsébet, Hel­ler Piroska és Zsigral Gyu­la a tagság tevékenységé­ről számoltak be. Tavaly a tagok létszáma 121 volt, s öttel gyarapodott. Vi­szont önkéntes véradásra csak tizenketten jelentkez­tek, ami a falu népességé­hez viszonyítva bizony ke­vés. Tenni kellene valamit! Ciprusz Kálmánné Rozsnyó határába érkezett A messze Északról, Nor­végiából a sólyomfélék csa­ládjába tartozó, nálunk rit­kán látható gatyás ölyv (Buteo 1. lagopus Pontopp) A telet Itt tölti Közép-Eu­rópában, és csak március végén tér vissza költőte­rületére. Ez a madár közeli roko­na a mi közönséges egerész ölyvünknek (Buteo buteo L.j, csak abban különbözik tőle, hogy valamivel hosz­szabbak a szárnyai, csüdje az ujjakig tollas, fehér farkán többnyire szélesebb fekete végszegély van, szá­nya alsó része majdnem teljesen fehér, csak az el­sőrendű evezőtollak vége és töve sötét. Román Tibor Két hír Napfödémesral Átadták a helyi nemze­ti bizottság és a posta új épületét. Nagyon is szük­séges volt ez, mivel a hi­vatal dolgozói eddig mos­toha körülmények között dolgoztak. Falunk nem feledkezik meg az idősebb lakosok­ról sem ezt bizonyltja a nőszövetség legutóbbi ak­ciója is. A múlt hónapban teadélutánra hívták meg a legidősebbeket, és meg­ajándékozták őket. Manczal Erzsébet 14 kg-os ponty A vadászok és a horgá­szok havonta megjelenő lapja (Pofovníctvo a ry­bárstvo) idei első számá­ban számol be Jozef Gor­don nagy fogásáról... Az említett horgász szep­tember 7-én a medvei Du­na-ágon korán reggel — öt óra négy perckor rak­ta le horgait. Fél tíz táj­ban volt az első nagy hú­zása ... Hosszú küzdelem után 93 cm hosszú, 14 kg sú­lyú pontyot emelt ki a partra. Képünkön a szerencsés horgász látható ritka zsák­mányával. Edénykölcsönzés A Szlovákiai Nőszövetség lontói alapszervezetében 75 asszony és leány jelenti a tagságot. Évente több táncmulatságot és társas­kirándulást szerveznek. Megjárták már Bajmócot, Pőstyént, Trencsénteplicet, de még Budapestet is. A táncmulatságok, és színelőadások megrendezé­séből eredő tiszta jövede­lemből két esztendővel ezelőtt 200 személyes edénykészletet vásároltak s megindították a kölcsön­zést. Ebből 1968-ban 2500 korona, 1969-ben pedig 975 korona bevételük volt. A készlet ára majdnem megtérült, s bármikor ren­delkezésükre áll. Névadó ünnepségek, eljegyzések, lakodalmak és más ünnepi alkalmak esetén szívesen kölcsönzik. Csak az ilyen és hason­ló ünnepségek rendezői tudják igazán, hogy a lon­tói asszonyok ötlete nem­csak érdekes, hanem hasz­nos is. Szabó Márta Feszty-tanya Kingyesen Mostanában sokat ír a szlovákiai sajtó a Feszty­féle omladozóban levő mű­vésztanyáról, mely jelenleg a keszegfalusi efsz birtok­állományához tartozik. Ez a nádfedeles kunyhó a. múlt század művésznagyjainak gerendára írt emlékeivel napról napra pusztul. Lyuk a tetőn, lyuk a falon ... pusztulás! Valami mégis történt! KAJTÁR JÖZSEF, a komá­romi múzeum igazgatója nyilatkozott és szeretné mű­emléknek nyílváoítatnl a kunyhót, mert akkor jogo­sult lenne a múzeum bir­tokába venni. Állítólag már történtek is ez irányban lépések. Gjvári Győző A harmaci templom titka Nem műemlék, hisz csak 1800-ban épült. A falu kró­nikájában azonban olvasha­tó, hogy annak idején, ami­kor építették, helyén egy régi templom állott. Ezt csak részben bontották le, a megmaradt részt beépí­tették az új templomba. A régi templomot még Mátyás kora előtt, a XIV—XV. szá­zadban itt élő csehek épí­hették. Zsófi Klára Tető alatt A losonci panelüzem az egykori vásártéren műkö­dik, mely előregyártott épületelemekkel látja el a város építkezéseit. A mun­kahelyek fölé az elmúlt na­pokban vasvázas csarnokot építettek. Ez az intézkedés a dolgozók egészségének védelmét s talán a terme­lékenység növelését is biz­tosítja. Kanizsa István óh, a sár... Nána községet 1960-ban Párkányhoz csatolták. Az­óta 3-km-es szakaszon jár­dát építettünk, 1 km hosz­szúságban megjavítottuk az utakat, nemrégen fejez­tük be a kilencéves alap­iskola bekerítését, a te­mető bekerítése ís befe­jés előtt áll. Községünk küzd a por és a sár ellen, hisz az összekötő utak nagyon rossz állapotban vannak. A városi nemzeti bizott­ság eddig több mint 10 ezer köbméter kavicsot értékesített a községünk­ben levő kavicsbányákból, és ha még nem apadt ki ez a forrás, akkor a nánai utakra is jut ta­lán ... Száraz Lászlóné A SZÉP EGYSZERŰ TOLMÁCSA Rákay József világéletében egyszerű parasztember volt. A Szilicei-fennsík sarkában, Borozván született és ott is nőtt fel. Nem járt felsőbbfokú iskolába, a művészet alap­jait sem tanulta képzett mesterektől. A borzovai táj oltotta a szépet szomjúhozó lelkébe a művészi hajlamot, s a nehéz paraszti munkát adó határ ihlette a búzavirág, a tölgyfalevél, a pipacs, meg a pász­tortáska szépségének művészi tolmácsolására. A szántóvető nehéz munkájának fáradalmait estén­ként a falusi parasztház csendjében egyetlen szerszáma, a faragókés társaságában pihente ki. S ami szépet egész nap a határt járva látott, azt este nehéz munkához szo­kott keze leheletfinom könnyedséggel varázsolta a fo­kosnyélre, sulyokra, a karikásostor nyelére. Számos munkáját csodálják a rozsnyói múzeum látoga­tói. Rákay József ma már nyugdíjas és örül, hogy több ideje jut kedves szórakozásának művelésére. Kovács Zoltán OK 3 TAP Azaz Nagy Gábor Félen. A rádiózás már 13 éves korá­ban hobbyja volt. Képességeit bizonyítja, hogy a komá­romi járás rádiós „rókavadászatán" második helyezést ért el. A szlovákiai versenyen előkelő helyezéshez ju­tott. Még csak 21 esztendős, de igazolt hívásainak száma lassan meghaladja a félezeret. A legértékesebb igazoló­lapokat Etiópiából, Franciaországból, Japánból, Kanadá­ból, Brazíliából kapta. Nagyobb eredmények elérésére lenne képes, ha a kör­nyéken megfelelő lársra akadna, akivel tapasztalatait ki­cserélhetné. Ez az időtöltés nemcsak hobby, hanem fe­lelősségteljes munka is. A rádiótechnika alapjait ismer­nie kell az amatőr rádiósnak. Több nyelv ismerete is szükséges. Nagy Gábor hasznosnak és kellemesnek tartja a rádió­zást, és tervei közé tartozik a különböző külföldi okle­velek megszerzésén kívül az is, hogy falujában a hason­ló érdeklődésű fiatalokból klubot szervezzen. Mózes Imre IS EGY NAPON TÁVOZTAK Pozsonyeperjesen megható temetési szertartás kereté­ben búcsúztak el a rokonok és ismerősök egy idős há­zaspártól. A 87 esztendős Lengyel Miklós reggel 7 óra­kor távozott az élők sorából. 83 esztendős felesége még ugyanazon a napon délután 2 órakor meghalt. Érttető, hogy megható volt az idős házaspár temetése. Mórocz Láfzló higanygőzlámpa világit A község évről évre fej­lődik. Ezt bizonyítja az új üzlet, a járda építése, az út portalanítása és a nem­régiben — a járásban első­ként — üzembehelyezett higanygőzlámpás világítás. A község fejlesztésében nagy érdeme van a hnbel­nökének, Nagy Józsefnek, aki szívügyének tartja a fa­lu korszerűsítését. Bodzsár Gyula üj téglagyár Kicsinden Az érsekújvári járásban megkezdte működését a Kicsindi Hnb és az efsz téglagyára Hind József nyugdíjas vezetésével. Kí­sérletként eddig 8000 tég­lát égettek. Meindlik Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom