Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám, csütörtök

Lenin és a modern természettudomány (Fo.yialas ax 5- oldalról) üton-modon oldandó meg az atommodell felépítésének spe­ciális fizikai feladata vagy va­lamilyen más hasonló feladat, de erre nem is törekedett. Nem volt fizikus és ilyen kérdések­kel egyáltalán nem foglalko­zott. De hogy elvileg, módszer­tanilag hogyan kell a materia­lista dialektika pozícióiról meg­közelíteni a természettudo­mányt — s most bennünket ép­pen az érdekel —, ezt Lenin olyan határozottan és mélyre­hatóan fejtette ki, hogy ma az atomfizika megfelelő területein, a többi között az elemi ré­szecskék fizikájában elért rend­kívül fontos eredményeket és vívmányokat Lenin szavaival összegezhetjük: az elektron ugyanolyan kimeríthetetlen, mint az atom; a természet vég­telen, mint ahogy végtelen leg­parányibb részecskéje is. Az anyag megismerésének mérföldköveiről A természet megismerésének mérföldköveire vonatkozólag Lenin által kifejtett nagyszerű gondolat közvetlenül össze­cseng az elektron kimeríthetet­lenségének eszméjével. Való­ban, az elektron felfedezése után nyilvánvalóvá vált, hogy az anyagnak számos olyan diszkrét formája van, amelyek, mondhatni, magának az anyag­nak a különböző fejlődési fo­kain vagy szintjein állnak, ezek a fokok pedig különböző mér­földköveket alkotnak az anyag megismerésének útján. Az elekt­ron és az atom két ilyen szin­tet alkotnak, amelyek követke­zetesen nőnek kl egymásból (az atom az elektronokból, s mint később kiderült, az atom­magból és az elektronokból]. Az anyag megismerésének út­ján mindkettő egy-egy mérföld­követ alkot, amelynek elérése után az anyag megismerésében új szakasz kezdődik, új határ keletkezik, egy távolabbi, de természetesen szintén időleges, átmeneti jellegű határ. Ezután az ember eléri az anyag megis­merésének még magasabb szint­jét, amelyet aztán a továbbiak­ban ismét meghalad a tudo­mánynak az anyagba való to­vábbi behatolása folyamán. S így tökéletesedik majd a meg­ismerés folyamata a végtelen­ségig, áttérve az egyik, koráb­ban már elért szintről a má­sik, mind magasabb és maga­sabb szintre. A tudomány fejlődésének minden foka, viszonylagos igaz­ság lévén, újabb szemeket ad hozzá az abszolút Igazság Ssz­szegéhez, mivel a relatív és az abszolút igazság között nincs áthághatatlan határ. „A mai materializmus, vagyis a mar­xizmus szempontjából történel­mileg feltételesek azok a hatá­rok, amelyeket Ismereteink az objektív, abszolút igazság meg­közelítésében elérnek, de fel­tétlen az objektív, abszolút igazság létezése, s feltétlen az, hogy közeledünk hozzá." (Le­nin Összes Művei. 16. köt. 122. oldal). „Az anyag eltűnik — ez azt jelenti — magyarázta meg Le­nin —, hogy eltűnik az a ha­tár, ameddig az anyag megis­merésében ez ideig eljutottunk, hogy tudásunk mélyebbre ha­tol. .." (Ugyanott, 243. o.). Emellett megállapította: „A dol­gok .lényege' vagy a .szub­sztancia" szintén viszonylagos; csak azt fejezi ki, hogy az em­ber egyre mélyebben ismeri meg a tárgyakat, — tegnap még csak az atomig hatolt a megismerés, ma pedig már az elektronokig és az éterig hatol, s a dialektikus materializmus hangsúlyozza, hogy a fejlődő emberi tudománynak mindezek a mérföldkövei a természet megismerése útján időleges, vi­szonylagos, megközelítő jelle­gűek." (Ugyanott, 245. o.]. A tulajdonságok anyagi hordozói Ez a kérdés mindig jelentős helyet foglalt el a szervetlen természettudományban, az utób­bi években pedig heves vitát robbantott ki a biológiában is, ahol az öröklődés anyagi hor­dozóinak elismerését ellenzők a tudománytól idegen érvekhez folyamodtak. Lenin elvi választ adott erre a kérdésre még jó­val azt megelőzően, hogy a mo­dern tudómányban heves viták robbantak kl körülötte. Lenin megjegyezte, hogy lehet egy­részt olyan anyag, amely kép­telen érzékelni, másrészt olyan anyag, amely képes érzékelés­re, de ugyanazokból az ato­mokból (és elektronokból) te­vődik össze, mint az előbbi. Ezek szerint ugyanazok az anyagrészecskék különböző módon egyesülve egymással (s csakis ebben lehet az adott esetben különbség a két anyag — az érzékelő és nem érzéke­lő anyag — között), feltétele­zik az egyik esetben az anyag bizonyos tulajdonságának (ké­pességének) meglétét, a másik esetben pedig ennek hiányát. Lenin úgy vetette fel ezt a kérdést, hogy ugyanazoknak az atomoknak a különböző kombi­nációjából az élőnek olyan tu­lajdonságai keletkezhetnek, amelyek ugyanazon atomok más kombinációja esetén hiá­nyoznak. Lenin persze tisztá­ban volt azzal, hogy ezt a prob­lémát konkrét formájában még nem oldották meg kísérleti ter­mészettudományos kutatás út­ján, de a probléma elvi felve­tése a fontos. A filozófusok és a természettudósok Lenin konkrét tanácsaival és magyarázataival segítette a ter­mészettudósokat abban, hogy a helyes útra lépjenek, korrigál­ják filozófiai pontatlanságaikat és hibáikat, megmutatta ezek­nek a hibáknak a lényegét, ve­szélyességét, s müidezt rendkí­vül körültekintően, tapintato­san, figyelmesen tette, óvakod­va attól, hogy személy szerint megsértsen valakit, akinek se­gíteni kíván. Lenintől éppen ezt keli megtanulni, hogy a fi­lozófus természettudósokkal így kell foglalkoznunk. A Lenin-centenárium méltó megünneplésére készütnek A tőketerebesi járásban a Szlovák Szocialista Akadémia járási bizottsága szervezi a V. I. Lenin születése 100. év­fordulójának közelgő jubileu­mi ünnepségeit. A SZSZA JB titkárának, Emília Majkutoe vának tájékoztatása szerint az SZLKP járási bizottságával, a járási nemzeti bizottsággal, és a CSSZBSZ járási bizottsá­gával együttműködve számos olyan akciót készítenek elő, melyeken megismertetik a já­rás lakosságát Lenin életé­vel, forradalmi munkásságá­val, a proletariátus érdekében folytatott harcával. Február folyamán eddig két szemináriumot rendeztek, me­lyeken előadások hangzottak el „Lenin a világnézeti neve­lésről", valamint „Hazánk és a Szovjetunió gazdasági együttműködése" címen. Legközelebb „Lenin a világ­proletariátus nagy vezére", valamint „Lenin az interna­cionalizmus kérdéseiről" té­makörű előadásokra kerül sor. Később „Lenin a nők sze­repéről a társadalomban" cím­mel rendeznek szemináriumot. A felsorolt és egyéb téma­körrel kapcsolatos segédanya­gokról a lektorok és előadók számára a SZSZA JB gondos­kodik. A hazai lektorokon kívül szovjet elvtársak is elláto­gatnak a járásba és több elő­adást tartanak. A tőketerebesi járásban szerzett észrevételeink, ta­pasztalataink azt igazolják, hogy a járás politikai, állam­hatalmi és társadalmi szervei dicséretet érdemlő szervező munkát végeznek a lenini ju­bileum méltó megünneplésé­re. (ikj A sí VB műsora V 9 óra: A férfiak 4x10 0 £ km-es váltófutása. ^ gAVBa képernyőn A csehszlovák tv 9 és ™ % 15,30 órai kezdettel ad £ m helyzsíni közvetítést a sí- ^ V világbajnokság mai ese- V £ ményeiről és 20 órakor Z a VB filmhíradójával je- • V lentkezik. P líaas (jobbról) „elfektette" Wohlt, de a korongot nem sikerült a Sparta hálójába juttatnia. Masopustnak (16-os) nem kellett e já­tékba beavatkoznia. GYŐZTEK A SEREGHAJTÓK Az I. jégkorong-liga 34. fordu­lójának eredményei általában a papírformának megfelelően alakul­tak. Mindkét „kullogó" győzött, s egyelőre még nem lehet tndnl, melyikük lesz kénytelen búcsút venni a ligától. Ugyancsak gyo zött a Slovan Bratislava is, tehát áll a harc a második helyért a Slovan és a ZKL Brno közfitt. Eredmények: SLOVAN —SPARTA 2:0 (1:1, 0:0, 1:0). Gólütők: Kuiela és Nedoman ský. A Slovan csapatában ismét sze repelt a meggyógyult Nedoman­ský és Haas. Jelenlétük több ön­bizalmat kölcsönzött az eddig elég mérsékelten játszó társak­nak ls. Az előbbi góljával nagy érdemeket szerzett a győzelem körül. A mezőny legjobbjai a ka­pusok, Ozurilla és Wohl voltak. Dzurilla nagy érdeme, hogy csa pata gólt nem kapott. Ez különö­sen azért volt fontos, mert a ha­zai támadósorok eléggé gólképte lennek bizonyultak. PARDUBICE—KLADNO 4:6 (1:4, 2:1, 1:1). Gólütők: Šťastný (2)i Machulda és Novák, illetve Pospíiil (2). Wimmer, Hrabé, Novák, Kopŕiva. Az első gólt a hazai csapat ütötte, de utána a vendégek 6 lö­vési kísérletből négy alkalommal vették be Lacký kapuját. Végered­ményben ez döntött. GOTTWALDOV— PLZEŇ 4:2 (1:0. 2:0, 1:2). Gólütők: Korúid (2), Králik és VaSek, Illetve Klapáč és Kaikl. Mindkét csapat eléggé óvatosan játszott. Ritkán alakult kl gól­helyzet. A hazaiak többet veszé­lyeztettek és eredményesebbek ls voltak. LITVlNOV—KASSA 4:2 (2:1, 2:0, 0:1). Gólütők: Hlinka (2), Nedveď és Egermayer, illetve Skopal és Ba­čo. A hazai csapat csak addig ját­szott elfogódottan, amíg megfele­lő előnyre nem tett szert. A 4:1 arányú vezetés után már teljesen a helyzet ura volt. £ G *8 t G si < U 4 2 "5 1 0 1 0 0 1 2°i 0 1 0 1 0 1 °m OP WWW* A TÁBLÁZAT ÁLLÁSA: 1. Jihlava 2. Slovan 3. Brno 4.'Kladno 5. Plzeň 6. Sparta 7. Pardubice 8. Kassa 9. Litvínov 10. Gottwaldov 34 24 34 20 34 21 34 17 3414 34 14 34 13 34 9 34 9 34 7 4 6172: 6 B 128; 3 10 138 4 13 111 5 15 103: 2 18 144 4 17 124: 6 19 87 4 21 105: 6 21 101 67 52 77 48 97 45 :109 38 121 33 :140 30 138 30 125 24 169 22 :1B8 20 A sportfogadás hírei A ŠPORTKA 7. játékhetének nyereményei: AZ ELSŐ HÚZÁSBÓL: I. díj: nincs nyertes, II. díj: 107 nyertes á 12 570 korona, III. díj: 4844 nyertes á 405 korona, IV. díj: 95 618 nyertes á 35 korona. A MÁSODIK HOZÁS ALAPJÁN: I. díj: egy nyertes, 200 000 koro­na, II. díj: 41 nyertes á 25 900 korona, III. díj: 2577 nyertes á 540 korona, IV. díj: 58 495 nyer­tes á 45 korona. 1 Az érmek táblázata C 9 Szovjetunió P Csehszlovákia • Svédország Norvégia • japán « NDK V Finnország ISMÉT LESZ IZGALOM Az 1. jégkorong-liga sorrend­ben 35. fordulója ismét sok iz­galmat ígér. Az érdeklődés el­sősorban a második hely jelölt­felnek újabb küzdelmeit kíséri, de kijut belőle a sereghajtók kétségbeesett erőfeszítéseinek ts. PARDUBICE—SLOVAN. Lacký kapus együttese a legutóbbi for­dulóban nem tündökölt, s mind­két pontot kénytelen-kelletlen át­engedte a keményebb kladnólak­nak. A 2. hely sem akármilyen tét, s a Slovan feltehetően min­dent megtesz a teljes siker ér­dekében. PLZEŇ—BRNO. Az utolsó ne­gyedben mintha kissé alábbha­gyott volna a plzeftl újoncok len­dülete, vagy pedig mégiscsak érezteti hatását az eddigi „nagy hajtás". Lehet, hogy még a ZKL csapatát ls sikerül megleckéztet­niük. Ezzel nagy szolgálatot ten­nének a pozsonyi csapatnak. JIHLAVA—LITVlNOV. A bajnok­csapat nyugodtan játszhat, nincs mitől tartania. A nagyon akaró litvínoviak legfeljebb szorosabbá tehetik az eredményt. KLADNO—GOTTWALDOV. A klad­nól együttes éppen az előző for­dulók sorén szolgáltatott néhány mindkétfajta meglepetést. A gott­waldoviak nagyon fognak hajta­ni, s hogy ez eredményes lesz-e, csak a Jégen dől el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom