Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

Vatsyayama világhí­rű, 1700 évvel ezelőtt írott Kamasutráját, a „szerelem tankönyvét" nyugatnémet produk­cióban filmre viszik. A történetbe, mely ere­deti indiai helyszíne­ken játszódik, két mai cselekményű témát is beleszőttek. A felvéte­len: Persis Khambatta és Jai Kumar indiai filmszínészek, A hát­térben Khajurako leg­híresebb temploma ­ahol egyébként tilos fotózni. Még ez évben elkészül Szász Péter „Kapaszkodj a fellegekbe!" című kétrészes, magyar-szovjet koprodukcióban készülő vígjátéka. A felvételen: Szvetlana Szvetlicsnaja szovjet színésznő forga­tás közben. • MAX FRISCH Játék az életrajzzal című darabjából Rolf Hädrich, a szerzővel együtt, tévéfilmet készít. • 1971 BEN ünneplik vi­lágszerte Marcel Proust szü­letésének századik évfordu­lóját. Ebből az alkalomból Luchino Visconti filmet ké­szít az eltűnt idők nyomában című világhírű regényciklus­ból. A forgatás, a tervek sze­rint, jövő ősszel kezdődik. • AZ ANGOL országos filmarchívumban pótolhatat­lan filmkincseket őriznek. Minthogy a némafilm arany­korának remekművei a köny­nyen éghető cellulóznitrát­ból készültek, amelyek ál­landóan romlanak is, az ar­chívum összes filmjeit 37 ezer font költséggel acetát filmekre másolják. • JEANLOUIS TR1NTIG­NANT. a nálunk is jól Is­mert kitűnő francia filmszí­nész Rómában forgat, Ber­nardo Bertolucci rendezésé­ben; a Moravia-regény alap­ján készülő A konformista című film főszerepét játsz­sza. Partnere Stefania Sand­relli. • MELINA MERCOURI, a világhírű görög filmszínész­nő Nizzában forgatja új filmjét, amelyet férje Jules Dassin rendez: A hajnal ígé­rete címen. Melina Mercouri a filmben lecsúszott egzisz­tencia, különböző foglalko­zásokat űz, így a többi kö­zött taxisofőr és kutyasétál­tató. • FLORINDA BOLKAN játssza a főszerepet Elio Pet­ri új filmjében, amelynek a címe: Nyomozás egy minden gyanún felüli polgár után. Partnere: Gian Maria Volon­té. • MARQUIS DE SADE, a francia irodalom e titokzatos és kétes hírnevű jelensége, egyre inkább foglalkoztatja a nyugati filmeseket. Egy angol film után most Jacques Seandelari a Filozófia a bu­doárban című bölcseleti és erotikus regényéből készít filmet, Fred Saini James, Serge Halsdorf és Martine de Breteuil főszerplésével. MM iilMIIMM • ELISABETH BERGNER, aki több mint harminc éve játszik filmen, újra felvevő­gép elé áll Londonban. Egy boszorkányt alakít a Halált jósló kísértet sírása című filmben. • AZ ELMŰLT ÉVEK leg­nagyobb kasszasikerét — úgy tűnik —, a Dickens Twist Olivér-jéből készült Olivér című zenés film hozza. Pilla­natnyilag kétszázmillió dol­lárra becsülik a film bevé­telét. Angliában csaknem 4 millió nézője volt, húsz ame­rikai nagyvárosban játsszák évek óta. A hat Oscar-díjjal kitüntetett film egyébként Moszkvában és Münchenbeu is díjat kapón. ELDORÁDÓ B URSULA ANDRESS Lon­donban forgatja új filmjét. Tökéletes péntek címmel. A film rendezője Peter Hall. Ursula Andress a filmben kalandornőt játszik, aki a férje és egy bankigazgató segítségével kirabol egv ban­kot. • JERZY ZIARN1K, ismert lengyel rendező új művének címe: Az új. A film szatiri­kus, humoros rajzot ad a bü­rokráciáról Főszereplő: Da­mian Damiecki. • CLAUDE LELOUCH vi­lághírű, nálunk is játszott Egy férfi és egy nő című filmjének a jogait eladta: musical t csinálnak belőle a Brodway-n. • MERLE OBERON, a negyvenes évek sztárja is­mét felvevőgép elé lép. Az Angiiában készülő Darling asszony magánháborúja cí­mű filmben lép fel. antiwestern A western nagy napjai már elmúltak, és e műfaj klasszikus formájában alkalmatlanná vált a jó és a rossz harcának köz­vetlen drámai bemutatására. William Goldman forgatókönyvíró és líeorge Roy HU 1 rendező Butch Cassidy és Sundance Kid című filmje új felfogásban készült, tulajdonképpen az első antiwestern. Koncepciója Arthur Penn Bonnié és Clyde című művére, az első antigengszter filmre emlékeztet. <A gazdasági válság borzongós környezetében Bonnié és Clyde a töretlen erő, a fiatalság, a szabadságra való törekvés szimbólumai, az álta­luk kirabolt bankok pedig a bűn megtestesítői. Hasonlóképpen romantikus hősök az első antiwestern hősei is, akik szembe­szegülnek az egyre személytelenebbé váló ipari és kereske­delmi társadalom baljóslatú szimbólumával, a szédületes iramban fejlődő vasúttal. Butch Cassidy és Sundance Kid megállítják és kirabolják a vonatokat, mintha csupán a seriffek és az alkalmi hősök volnának ellenfeleik. Butch Cassidyt Paul Newman, Sundance Kidet pedig Róbert Redford személyesíti meg. Szerepüket az alkonyatban játszadozó gyerekek bájával alakítják. Az előbbi a tökéletes szabadság eszméjének a megszállottja, az utóbbi pedig magányos, hivatásos harcos, régimódi, akárcsak a japán szamurájok. Amikor rájönnek, hogy megváltoztak a játéksza­bályok és körülmények, s hogy E. H. Harriman vasútmágnás által felfogadott hivatásos gyilkosok egész hordája üldözi őke-í, akkor egész természetes módon elkeserednek. Bukásra van­nak ítélve, sorsuk elkerülhetetlen. Ezt a bukást lényegében a józan ész diktálja, érthető, szükségszerű és tipikusan ame­rikai. A rendező szépiaszínű régi fotosorozat alakjában mes­terien ábrázolja. Egészében véve szellemes, jó akciófilm, s nagy igénnyel készült. William Goldman, a forgatókönyvíró hangsúlyozza, hogy a film nem igazi western, a történet végén nem gyilko­sok és rablók halnak meg, hanem szimbólumok, a változó és a mindinkább elidegenedő társadalomban még fellelhető egyé­niség és szabadság szimbólumai. És éppen ebben rejlik a film gyengéje, a kitűnő művészi megoldások és szimbólumok nem pótolják az elkötelezettséget és a szilárd jellemábrázolást. A kétórás vetítés után aiig tudunk valamit Butch Cassidyről és Sundance Kidről. Belső világuk nem tárul fel előttünk. Ezért halálukban is „a rendszer" által legyőzött romantika, fiatalság és egyéniség nem egészen világos jelképei maradnak. Imszj m CATHERINE SPAAK, a belga származású, népszerű sztár a főszereplője az is­mert olasz vígjátékrendező, Pasquale Festa Campanile legújabb filmjének is, ame­lyet most forgat Rómában Milyen szerelemmel, mennyi szerelemmel címmel. Spaak játszotta a főszerepet Cam­panille legutóbbi filmjeiben, A matriarchában, és a Hová mégy teljesen meztelenül? című komédiában is. • A „Z" VILÁGHÍRŰ REN DEZOJE, Costa-Gavras, új film forgatására készül. Ar­túr London nagy sikerű re­gényét, A vallomást viszi filmre. A történet Csehszlo­vákiában játszódik, a felsza dúlás utáni két évtizedben. Főszereplői: Simoné Signo­rét és Yves Montand. A fel­vételeket Lille-ben készítik. • HENRY FONDA Ameri­ka indiánjai című filmje se többről, se kevesebbről nem szól, mint az amerikai indiá­nok kiirtásáról a történelem folyamán. Nem is mutatta be egyetlen amerikai televízió­állomás sem, csak egy kali­forniai adó, azt viszont emiatt nyomban bojkottálta minden filmkölcsönző válla­lat, mivel „tilos témát" mert nézők elé juttatni. • DANIELLE DARIEUX főszerepet játszik Jean Gi­rault A vidéki ház című film­jében. A westernek még mindig nagy népsze­rűségnek örvendenek a mozilátogatók kö­rében. A jó westernnek nem szabad szű­kölködnie a pattanásig feszült izgalmak­ban. A klasszikus western egy másik írat­lan törvénye, hogy a jó mindig minden körülmények között diadalmaskodik a rossz felett. Ilyen filmeket már százszámra forgattak, s nyilván a jövőben is fognak forgatni. Legtöbbjük beváltja a hozzájuk fűzött re­ményeket, már ami az anyagi hasznot, a kasszasikert illeti, ám, egy-kettőre feledés­be merülnek. De vannak olyan westernek is, amelyeket a filmtörténet joggal sorol a nagy filmalkotások közé. Ezekhez tartozik Howard Hawks ameri­kai rendező vadnyugati filmje, az Eldorá­dó. Egy öregedő seriffről szól, akinek — mint élete során annyiszor — ismét igaz­ságot kell tennie. Vele szemben áll a hiva­tásos gyilkosok gengje akiket a helyi nagy­birtokos fogadolt fel, hogy eltegyék láb alól azokat a farmereket, akiken bosszút akar állni személyes sérelmekért. És a se­riff egymagában bizony nehezen birkózna meg ezzel a bandával, ha nem állna mel­lette egyik kipróbált jó barátja. Az Eldorádó vezérgondolata két öregedő ember barátsága, akik már megették a ke­nyerük javát. Howard Hawks olyan baráti kötelékről forgatott filmet, amelyet csak a halál tud elszakítani. Meg akarta mutatni, hogy a férfiak közti igaz barátság ínég nem halt kí, s hogy vannak még olyan férfiak, akik a jó ügy érdekében képesek az életüket kockáztatni, s megmentem a veszélybe került bajtársat — természetes emberi kötelesség, legalábbis annak kelle­ne lennie. Lehet, hogy Hawks, aki már több tucat filmet forgatott, az Eldoradó­ban azt is el akarja mondani, hogy bár minden mulandó, de az emlékek megma­radnak és éltető erővel sugározzák be az élet alkonyának napjait. — k~ John Wayne, az öregedő seriff

Next

/
Oldalképek
Tartalom