Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1970. február 15. A NAP kel: 6.51, nyugszik: 17.07 órakor. A HOLD kel: 11.04, nyugszik: 3.34 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük KOLOS — PRAVOSLAV nevű kedves olvasóinkat • 1850-ben született KREMENECZKY JÁNOS az elektrotechnikai ipari úttörője, a Magyar Wolfram-lámpagyár alapitója (+1934). • 1920-ban jelent meg a KASSAI MUNKÁS első száma. • 1955-ben hall meg OTAKAR SPÁNIEL államdíjas cseh szobrász és érmész (szül.: 1881). NEV vagy JELZÉS? Az utóbbi napokban a Hazai Tükör rovatát munkatársaink valósággal elárasztják értékes, érdekes tudósításokkal. Ma már gondot okoz a válogatás... Egyben új problémák merülnek fel. Olvasóink kifogásolják, hogy a tudósítások alatt túl sok a jelzés, hiányzik a teljes név. Állítják, hogy a teljes név nagyobb hitelt kölcsönöz az írásnak és közelebbi, közvetlenebb kapcsolatot teremt szerző és olvasó között. Miért használunk rövidítéseket? Többen kérik, hogy tudósításaik alá csak nevük kezdőbetűjét vagy az általuk megadott jelzést tüntessük fel. Itt rögvest le kell szögeznünk, hogy ehhez a szerzőnek joga van ... Mi készteti a szerzőt arra, hogy írását név nélkül, csupán jelzéssel közölje? Egyeseket a szerénységük, másokat a nyilvános szereplésből származó tartózkodás. Megesik, hogy az először jelentkező tudósító a legközelebbi munkatársak élcelődésének akarja elejét venni. Mások a főnök esetleges nem tetszését akarják elkerülni (mert ilyesmi is előfordul). A diákok néhol tanáraik kifogásaitól tartanak Az okokat sorolhatnánk tovább. Végső soron azonban minden indok cáfolható. Marad az utolsó „vád": hátha a tudósító valamiféle politikai megfontolásból nem óhajtja, hogy neve az újságban megjelenjen... Nehéz elképzelni, hogy aki egyszer tollat ragadott, fontosnak vélte életünk egyegy eseményét ' rögzíteni, pont ez az ember óvakodna nevét oda tenni saját írása alá. A szerkesztési gyakorlatban problémák merülnek fel: a kezdőbetűk sokszor azonosak, a személyek különbözők, ami az olvasót megtéveszti. Ezért kérjük munkatársainkat, a Hazai Tükör írásai alá lehetőleg írják kl teljes nevüket. így elkerülhető minden félreértés és összetévesztés. BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Az erők összpontosítása A CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi ülésein a gazdasági kérdések megvitatása során több ízben is elhangzott a követelmény: érvényesüljön a szelektív gazdaságfejlesztési politika. Lényegében az erűknek, anyagi eszközöknek a döntő területekre való összpontosításáról van sző. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a jövőben az eddiginél alaposabban fogják hányni-vetni, milyen gyárak építéséhez, ágazatok fejlesztéséhez adja hozzájárulását az állam. A kritériumok — szigorúak lesznek. Ezekbői említsünk meg néhányat. . Olyan ágaztok gyorsított továbbiejlesztésér«l van például szó, ahol a lehető leghatékonyabban hasznosítható a hazai nyersanyag, vagy ahol a nyersanyagot szocialista partnereiktől előnyösen lehet beszerezni. A felsorolás ezzel nem ér véget, mert az igényes külföldi piacokon könnyen és előnyösen értékesíthető termékeink gyártását szintén szorgalmazni kell, továbbá az építőanyagipar, a közlekedés, az elektronikai ipar és a műszergyártás gyorsított fejlesztéséről se mondhatunk ie. Vessünk egy pillantást arra, hogy milyen lehetőségek rejlenek például a hazai nyersanyag intenzívebb és észszerűbb kihasználásában. Legfontosabb nyersanyagaink egyike a fa. A logika diktálja tehát a fafeldolgozó ipar fejlesztését. Az utóbbi évtizedek alatt erről alaposan megfeledkeztünk és nyersanyagkincsünkkel olyan bőkezűen gazdálkodtunk, ahogy a világ leggazdagabb országai se tették. Amúgy természetes állapotban exportáltuk például a fát, nem egyszer a faanyagban oly gazdag skandináv országokba. A szelektív gazdaságpolitika egyik fontos vonása, hogy a meglevő faanyag értékesebbé tételére hatalmas fűrésztelepeket, bútorgyárakat épitünk. Meri különbség az, hogy erdeink ajándékát rönk formában adjuk el, vagy Unom bútorrá feldolgozva értékesítjük. Egy másik előnyben részesítendő ágazat az élelmiszeripar. Ennek fejletlensége okozta, hogy nálunk az is baj volt, ha tűlkevés termett, meg az is, ha túlságosan bő volt a termés. A szövetkezeti paraszt sehogy sem értette néha, miért rothad a gyümölcs, a zöldség a földön, miközben vagonszámra hoztuk be más országokból ezeket a termékeket. Hogy a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztését a központi szervek komolyan gondolják, azt az is bizonyltja, hogy Érsekújváron komoly-tempóban épül a konzervgyár és a következő ötéves tervben még néhány hasonló üzem építését kezdik meg. Úgyszólván korlátlan nyersanyagbázisa van az üveg- és kerámiaiparnak is. Ezen kívül ennek az iparágnak még hagyományai is vannak, amelyek gyökerei évszázadokkal ezelőttre nyúlnak vissza. Ennek az ágazatnak a reneszánszával is számol a szelektív gazdaságpolitikai, mégpedig úgy, hogy itt nemcsak a hagyományos cseh üvegre és porcelánra gondolnak a szakemberek, hanem az üveggel és kerámiai anyagokkal mint építőanyaggal is számolnak. Az építőanyagipar is azok közé az ágazatok közé sorolható, amelyet feltétlenül előnyben fognak részesíteni és amely teljes egészében a hazai nyersanyagbázisra támaszkodhat. Ezer és százezer ember közvetlenül is érdekelt az ágazat fejlesztésében, hiszen nem kisebb dolgokról van sző, mint a lakásépítési program teljesítéséről. Meg kell mondani, hogy egy — a tizenkét esztendeje meghirdetett — lakásépítési program éppen az épitőauyagipar fejlesztésének elhanyagolása miatt futott vakvágányra. Az állam, a társadalom tehát beleszól a gazdaságfejlesztésbe. Az erőknek a döntő szakaszokra való összpontosításáról van szó, hogy a nehézséget mielőbb leküzdhessük. (T. M.) KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Eszkaláció a Közel-Keleten Izrael további lépést tett az eszkaláció terén azzal, hogy támadásokat intézett az egyiptomi hátország különféle célpontjai ellen. A világsajtó különféleképpen értékeli ezt a lépést, abban azonban több nyugati tudósító megegyezik, hogy ez csakis az Egyesült Államok hallgatólagos beleegyezésével történhetett. A ČSTK Tel Aviv-i tudósítója szerint az izraeli katonai vezetők arra számítottak, hogy a támadások aláássák az egyiptomi fegyveres erők harci elszántságát és felbőszítik a lakosságot, ezzel előkészítve a talajt Naszszer elnök megbuktatására. Az izraeli spekuláció szerint az egyiptomi elnök utódja a nagy zűrzavarban könnyen beleegyezne a Tel Avlv-i feltételek elfogadásába. Ezzel Washington is elérné azt, ami két háború kirobbantásával sem sikerült, és egyúttal megakadályozná az egyiptomi—libiai—szudáni imperialistaellenes szövetség létrejöttét. Más elképzelések szerint az izraeli légitámadások meggondolatlan általános offenzívára készítethetik az arab országokat, és ez pedig a jelenlegi erőviszonyok mellett ugyancsak Izraelnek kedvezne. Ugyanakkor vége szakadna az arabok állal alkalmazott „kimerítő háborúnak". Az Egyesült Államok minden bizonnyal áldását adta az izraeli támadásokra. Ez már abból is kitűnik, hogy Washington a kiélezett helyzet ellenére ls további nagyszámú repüiőgépszáliitmányt Ígért Izraelnek. Érdekes az is, hogy Nixon elnök „már" nem bizik a négyhatalmi tárgyalások sikerében, és nemrég kijelentette, hogy „a szembenálló leieknek egymással kell megegyezniük". Szerinte a nagyhatalmak nem kényszeríthetik rá akaratukat az érdekelt országokra. Ez lényegében egy lépés vissza és jelentős engedmény Izraelnek. Washington annyira arabellenes, hogy két szövetségese, Anglia és Franciaország is kénytelen több kérdésben elhatárolni magát politikájától. Koszigin szovjet miniszterelnöknek a közel-keleti válságos helyzet gyors rendezéséről a nagyhatalmakhoz intézett levelét nem hozták még nyilvánosságra, azonban a Kairóban közzétett részietekből és utalásokból lényege ismeretes. A Szovjetunió javaslatot tesz a válság komplex és gyors rendezésére, továbbá felszólítja a nyugati hatalmakat, hogy szüntessék meg a fegyverszállításaikat Izraelnek, mert ez csak további eszkalációt jelent. Ilyen körülmények között a Szovjetunió is kénytelen lesz fokozni az arab országoknak nyújtott támogatását. A közel-keleti válság rendezésének alapja nem lehet más, mint a Biztonsági Tanács oly sokszor emlegetett és idézett határozata, amelynek lényege a háború előtti állapotok, határok visszaállítása. Ugy látszik, az Egyesült Államok a Közel-Keleten is kettős játékot folytat: az araboktól a tűzszüneti feltételek százszázalékos tiszteletben tartását követeli, ugyanakkor szövetségese Izrael egy lépést sem lesz a politikai rendezésért. Lényegében ez annyit jelent, hogy Washington a jelenlegi helyzetbe való belenyugvást követel az araboktői, ami elképzelhetetlen és irreális. Az arab országok az elmúlt hónapokban bebizonyították, hogy egyetértenek a politikai rendezéssel. Ezt a lehetőséget Izrael nem használta ki, sőt eszkalációval válaszolt. Ilyen körülmények között Ult össze Kairóban az arab országok „kis-csúcs" értekezlete, amelyen az Izraellel közvetlenül szemben álló Egyiptom, (ordánia, Szíria, Szudán és h-ak vezetői megvitatták a fokozódó támadások következtében előállt új helyzetet. A marokkói csúcsértekezlet óta ez a legszélesebb körű arab találkozó volt, amelynek záróközleménye leszögezi, hogy nem hódolnak be az ellenség akaratának, és addig folytatják a harcot, amíg fel nem szabadítják a megszállt arab teriileteket. Az arab országok e harcukban nincsenek egyedUl, küzdelmüket nemcsak a szocialista országok támogatják, hanem — amint a nemrég Kairóban 50 ország parlamenti küldöttségeinek részvételével megtartott értekezleten leszögezték, — a világ számos országának békeszerető, haladó közvéleménye is. SZŰCS BÉLA A Szövetségi Gyűlés küldöttsége hétfőn a lengyel szejm meghívására Varsóba érkezett. Képünkön: Dalibor Ijjanes a Szövetségi Gyűlés elnöke a lengyel szejm vezető képviselőivel. (Telefoto—CSTK felv.) Ötven ország parlamentjeinek képviselői Kairóban a közel-keleti helyzetről tárgyaltak. Képünkön Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke és Sukeiri, az EAK nemzetgyűlésé» nek vezető képviselője az értekezlet megnyitásán. Telefoto: ČSTK Dr. Pavel KoyS a Szlovák Film központi igazgatója és Vlagyimir Nyikolajevics Golovnya a Szovjetunió Minisztertanácsa jilmművészeti bizottságának elnökhelyettese, a szovjet filmdolgozók küldöttségének vezetője Bratislavában aláírták a szovjet és csehszlovák filmgyártás együttműködésére vonatkozó jegyzőkönyvet. (M. BorodáCová CSTK felv.) Utasítás Saigonnak Nixon: — Csszon, uram ússzon! (The Philadelphia Inquirer)