Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-12 / 9. szám, hétfő

Közlemény a csehszlovák kormányfő lengyelországi látogatásáról (Folytatás as 1. oldalról) vonatkozóan elsősorban a népgazdaság modem ágaza­taiban. Megegyeztek abban, hogy a termelés kooperáció­ját és szakosítását illetően el kell mélyíteni az együtt­működés eddigi formált a trak­tor-, a mezőgazdasági gépek és az autógyártásban. Ezt ki kell terjeszteni az elektronikai Ipar­ra, az automatizációra és a számítástechnikára, az építő­ipari és az útépítő gépek előál­lítására, a megmunkáló gépek gyártására, a kohászatra és a vegyiparra is. A jelenlegi szük­ségleteket és az 1970. évit kö­vető várható fejlődést és lehe­tőségeket tekintetbe véve vizs­gálták meg a kölcsönös áru­csere kérdéseit is. A megbeszélések érintették a vasúti közlekedés és a tranzit­forgalom megjavításával össze­függő kérdéseket is, és ezzel kapcsolatban megfelelő intéz­kedéseket hoztak. Megegyeztek abban, hogy a gazdasági és tudományos-tech­nikai együttműködés csehszlo­vák—lengyel bizottságát meg­bízzák a kétoldali együttműkö­dés komplex távlati program­jának kidolgozásával. A tárgyalások folyamán egy szersmind leszögezték, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság tevőlegesen hozzá akar járulni a szocialista országok egységé­nek, együttműködésének és in­ternacionalista kapcsolatainak megszilárdításához — ebben lát­ják kezességét a szocialista vívmányok megőrzésének —, va­lamint a szocialista közösség államai gazdasági és politikai erejének további gyarapításá­hoz. Mindkét fél egyöntetűen kifejtette, hogy tovább akarják erősíteni a Varsói Szerződés szervezetét. Hangoztatták, hogy a Szovjetunióval és a szocialis­ta közösség további államaival való szövetség és barátság vál­toztathatatlan vezérelve a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság külpolitikájának. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Nép­köztársaság mélységes meggyő­ződése, hogy a testvéri szocia­lista országok széles körű gaz­dasági integrációjának a KGST 1969 áprilisi XXIII. rendkívüli ülésszakának határozatában le­fektetett programja, valamint a KGST tagországai közötti kétől dalú együttműködés elmélyülése alapvető Jelentőségű a munka­megosztás és a termelés ko­operációja folyamatának meg­gyorsítása, a magasabb haté­konyság elérése és a szocialis­ta közösség államai gazdasági potenciáljának sokoldalú fejlesz­tése szempontjából. A Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság egyet­értenek abban, hogy ennek a programnak a megvalósítása létfontosságú nemzeti érdeke valamennyi szocialista ország­nak, megszilárdítja az egész kö­zösség felzárkózottságát és megfelelő erőt és helyet bizto­sit számára a világban. A tárgyalások részvevői szé­les körű véleménycserét foly­tattak az Időszerű nemzetközi problémákról. Mindenekelőtt az európai biz­tonság és együttműködés prob­lémáival foglalkoztak. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság tevőlegesen támogatja a bizton­ság és az együttműködés kérdé­seinek megtárgyalására, az eu­rópai értekezlet összehívására irányuló kezdeményezést, ame­lyet az 1969. március 17-i buda­pesti felhívás tartalmaz. Ez a kezdeményezés kedvező vissz­hangra és nagy érdeklődésre talált egész Európában. A tárgyaló felek megelége­déssel nyugtázták, hogy kedve­ző fogadtatásra talált a Var­sói Szerződés tagállamai kül­ügyminisztereinek prágai érte­kezletén kifejtett javaslatok, va­lamint a szocialista országok­nak az európai békéről és biz­tonságról közzétett, 1969. de­cember 4-én kelt moszkvai nyi­latkozata is. Mindez arról ta­núskodik, hogy EurópábOT meg­értek a reális feltételek a fe­szültség csökkentésére, a biz­tonság követelményeinek kia­lakítására, a Jószomszédi kap­csalatok és a békés együttmű­ködés fejlesztésére. Mindkét fél tudatában van annak is, hogy léteznek még olyan erők, amelyek aňnak el­lenére, hogy ma már nem lép­hetnek fel nyíltan az európai ér­tekezlet gondolata ellen, tovább­ra is különféle akadályokat gör­dítenek a feszültség csökkenté­sének útjába. Vonatkozik ez min­denekelőtt a NATO állásfogla­lására és az NSZK-ban meg­nyilvánuló revanslsta irányza­tokra. Mindkét kormányfő megállapí­totta, hogy ha az NSZK új kormánya a szocialista orszá­gokkal kapcsolatos politikájá­ban nemcsak szavakban nyilvá­nítja ki reális állásfoglalását az Európában fennálló status quo-val kapcsolatban, ezzel hozzájárul valamennyi európai nemzet biztonsága alapvető fel­tételeinek megteremtéséhez. Ezzel összefüggésben kiemel­ték, hogy az NSZK és a szo­cialista országok kapcsolatai­nak rendezését megkönnyítené, ha az NSZK elismerné a jelen­legi határokat — beleértve az Odera—Neisse határt és a két német állam közti határokat—, lemondana a német nép kizáró­lagos képviseletének igényéről, az egyenjogúság alapelvein megteremtené a kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztár­sasággal és kezdettől fogva ér­vénytelennek ismerné el a mün­cheni diktátumot. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kedvezően értékeli a Lengyel Népköztársaságnak az NSZK-val kapcsolatos javas­latait, S teljes mértékben tá­mogatja a Lengyel Népköztár­saság és további szocialista ál­lamok valamennyi intézkedését a kollektív biztonság rendsze­rének, Európában a tartós bé­ke alapjának kialakítására. Mindkét miniszterelnök meg­elégedését fejezte ki, hogy Hel­sinkiben szovjet—amerikai meg­beszélések kezdődtek a straté­giai fegyverkezés korlátozásá­ról. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy ez további lépéseket tesz lehetővé az általános és teljes lefegyverzés útján. Csehszlovákia és Lengyelor­szág szolidárisak a vietnami népnek az amerikai agresszió elleni hősi harcával. További szocialista országokkal együtt a / jövőben is sokoldalú segítséget .nyújtanak a vietnami népnek igazságos harcában. Mindkét ál­lam továbbra is támogatni fog­ja a vietnami probléma politikai rendezéséért kifejtett igyeke­zetet a VDK és a Dél-vietnami Felszabadítási Front javaslatai­nak szellemében. A tárgyaló felek kifejezték, hogy támogatják az arab or­szágok népeinek harcát az im­perializmus által ösztökélt iz­raeli agresszív politika ellen. Hangoztatták annak elkerülhe­tetlenségét, hogy az izraeli ka­tonaság távozzék a megszállt arab területekről. Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa 1967. novem­ber 22-i határozata szerint az alapvető feltétele a közel-kele­ti konfliktus politikai rendezé­sének. Mindkét kormányfő hangoz­tatta azt a meggyőződését, hogy a tárgyalások hozzájárultak a csehszlovák—lengyel barátság internacionalista kapcsolatainak megszilárdításához és a szocia­lista országok közösségének megerősítéséhez. A megbeszéléseket a nyíltság és a kölcsönös bizalom légköre jellemezte, és kifejezésre jut­tatta a nézetegységet vala meny­nyi megtárgyalt kérdésben. Elhunyt P. I. Bel ja j ev SS I • * űrhajós Moszkva — 1970. január 10-én súlyos betegség után meghalt Pavel Ivanovics Beljajev ezre­des, a Szovjetunió űrhajósa, a Szovjetunió Hőse — közli az összes szovjet lapokban Január 11-én közzétett nekrológ. A nek­rológot Leonyíd Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, az SZKP KB Politikai Irodájának és titkár­ságának más tagjai és póttag­jai, A. A. Grecsko marsall, a Szovjetunió nemzetvédelmi mi­nisztere, a fegyveres erők to­vábbi legmagasabb képviselői, M. V. Keldis, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának elnö­ke, a társadalmi szervezetek vezető képviselői és a szovjet űrhajósok írták alá. Beljajev ezredes haláláról a következő orvosi jelentést ad­ták ki: Beljajev ezredes, a Szov­jetunió űrhajósa 1969. decembe­rében bélfekély következtében hirtelen belsővérzést kapott. Az operáció után trombózis lépett fel s ezt általános hashártya­gyulladás követte. P. I. Beljajev minden beavatkozás ellenére ál­talános vérmérgezés, tüdőembő­lia következtében 1970. január 10-én, 00.20 órakor meghalt. Újévi ünnepség a VDK-ban A VDK kormánya a február 6-i holdújév ünnepségeivel kapcso­latban kiadott irányelvekben le­szögezi, hogy tovább folyik a küzdelem Vietnam egyesítéséért. Az agresszor vereséget szenve­dett, azonban tovább kell harcol­ni Ho Sl Minh elnök végakara­tának teljesítéséért, Dél teljes fel­szabadításáért és északon a szo­cializmus alapjainak építéséért. Az űjévet a jövőbe vetett biza­lommal kell köszönteni, de nem szabad megfeledkezni az éber­ségről, és kerülni kell a pazar­lást. A kormányelnökség irányel­vei számos konkrét gazdasági problémát is (elvetnek. A svéd kormány 4 millió svéd koronát adományozott a Nemzetközi Vö­röskeresztnek a vietnami lakosság megsegítésére. Eszmei és szervezeti egység (CSTK) — Szombaton tartotta ülését Bratislavában az SZSZK Lenini Ifjúsági Szövetsége Köz­ponti Bizottságának plénuma. Megvitatta további tevékenységé­nek módját és álláspontját Szlo­vákia ifjúsági mozgalmának egye­sítő folyamatában. Dagmar Benková, a szövetség titkára beszámolt az LISZ KB alapító értekezlete óta eltelt idő­szakban végzett tevékenységéről. A beszámoló után bekapcsolódtak a vitába a plénum tagjai, és be­számoltak a szervezetnek a Járá­sokban kifejtett munkájáról. Hangsúlyozták, hogy az ifjúsági mozgalom egyesítésének célja a marxizmus—leninizmus, a prolo­tár internacionalizmus és a de­mokratikus centralizmus elvein felépített eszmei és szervezeti egység. A tanácskozás befejező részé­ben a plénum tagjai tiltakozó ha­tározatot fogadtak el az ameri­kai katonaság vietnami eljárása ellen. Az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez kedvezőek a feltételek Ottó Winzer nyilatkozata a Scinteianak • Közép Szlovákiában sikerült biztosítani a zavarmentes köz­lekedést annak ellenére, hogy mindennap néhány cm-rel növe­kedik a hóréteg, és helyenként erős a szél. Mindez a járási közúti igazgatóság dolgozói igyekezetének köszönhető. Pél­dául a tegnapra virradó éjsza­ka több mint 400 ember, köz­tük 160 brigádmunkás dolgo­zott az utakon. Az Osztrák Kommunista Pári a parlamenti választások előtt' Bécs — Az Osztrák Kommu­nista Párt szombaton országos értekezlettel indította el a vá­lasztás előtti kampányt. Franz Muhri, az OKP elnöke beszámolójában megemlítette, hogy a párt 1945 óta a legne­hezebb választási küzdelem előtt áll. Ezzel kapcsolatban rámutatott a párton belüli vál­ságos helyzetre, melyet ki akar­nak használni politikai ellen­feleik. Felhívta a tagságot, hogy az elkövetkező hetekben szüntessék be a véleménycse­rét, és kizárólag a parlamenti választásokkal foglalkozzanak. Ausztriának a felszabadulás óta végbement belpolitikai fej­lődéséről szólva hangsúlyozta, hogy az országban elért ered­mények nem az Osztrák Nép­párt és az Osztrák Szocialista Párt 20 éves koalíciójának, sem pedig a Néppárt négyéves egyeduralmának köszönhetők, hanem csakis a dolgozó nép igyekezetének és munkájának. A vita után kinevezték az OKP egyes jelöltjeit a parla­menti választásokba. BUKAREST — Románia Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának lapja a Scinteia vasár­napi számában közölte Ottó Winzerrel, az NDK külügymi­niszterével készített interjút az európai biztonságról és a bé­kés együttélésről. Winzer többek között a kö­vetkezőket mondotta: „A szocia­lista országok aktivitásának eredményeként könyvelhető el, hogy kibontakozott az európai biztonságért indult mozgalom, és hogy az európai biztonsági rendszer megteremtésére sok­kal jobbak a feltételek, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt." Arra a kérdésre, ml szükséges a fe­szültség enyhítéséhez, Winzer a következőket válaszolta: „Az 1969. december 3—4. napjaiban Moszkvában megtartott találko­zó kommünikéjében az áll, hogy a részt vett országok az államok közti kapcsolatoknak az egyen­jogúság, a be nem avatkozás, a szuverenitás elveinek alapján épült fejlesztését támogatják. Ha valamennyi európai állam kivétel nélkül ezekhez az el­vekhez igazodnék, akkor min­den bizonnyal jelentős módon enyhülne a feszültség, s nem lenne semmi akadálya az Euró­pa biztonságát tárgyaló értekez­let megrendezésének, ami Euró­pa életében történelmi válto­zást eredményezhetne." A két német állam kapcsola­táról Winzer kijelentette: „Lé­nyegesen enyhülhetne az Euró­pában uralkodó feszültség, ha a két német állam megkötné a kölcsönös egyenjogú kapcsola­tok kialakításáról szóló szer­ződést." Az NSZK jogi agressziója Az NDK sajtój'a az NSZK törvényeiről Berlin — „A konzervatív re­akciós körök 20 éves uralmá­nak örökségeként a Német Szö­vetségi-Köztársaságban tovább­ra is érvényben van a törvé­nyek, rendeletek és bírósági végzések egész rendszere, me­lyekben Jogilag leszögezik az egész Németország képviseleté­nek kisajátítását, a szomszédos országokkal szembeni revansista követelményeket, az NDK-val és a többi európai államokkal szembeni diszkriminációs intéz­kedéseket." — állapítja meg az NSZK törvényhozásáról szóló dokumentum, melyet szombaton és vasárnap az NDK valameny­nyi napilapja közölt. A dokumentum kivonatban közli az NSZK törvényeit és nétiány sorban ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke vasárnap a Kremlben fo­gadta a Szovjetunióban tartóz­kodó McCarthy amerikai sze­nátort. TITO elnök február 20 án az EAK-ba látogat, megtekinti az asszuáni gátat, majd megbeszé­lést folytat Nasszer elnökkel. A jugoszláv elnök azután Szu­dánba és Líbiába utazik. U THANT, az ENSZ főtitká­ra tegnap Loméba, Togo állam fővárosába érkezett. AGNEW amerikai alelnök va­sárnap reggel Singapore-ból Bali-szigetére repült, ahol meg­beszélést tart Adam Malik in­donéz külügyminiszterrel. SZOVJET katonai repülők öt­tagú küldöttsége érkezett szom­baton Párizsba a francia légi­erő hivatalos meghívására. A küldöttséget Rizsov ezredes ve­zeti. további törvényrendeleteit, rá­mutat arra, hogy ezeket az erő­szak, a revanš imperialista po­litikája, az NDK-val és a többi európai államokkal szembeni nyílt ellenségeskedés szülte. A dokumentum szerint az NSZK valamennyi eddigi kormánya azt az elvet vallotta, hogy a német birodalom továbbra is az 1937, évi határain belül létezik, és jogilag a Német Szövetségi Köztársaság képviseli. A továbbiakban azokat a tör­vényeket sorolja fel, melyek értelmében más államok polgá­rai az NSZK állampolgárainak tartandók. Ez a törvény, az NDK valamenyi polgárára, Lengyel­ország és a Szovjetunió egyes területeinek lakosságára is vo? natkozik. Csehszlovákiát illető­leg a törvény például a német birodalomnak a Csehszlovák Köztársasággal 1938. november 20-án kötötX egyezménye érvé­nyességére nivatkozik. A dokumentum befejező ré­szében megállapítja, hogy a nyugatnémet revansisták jogi agressziója megmételyezi Eu­rópa légkörét és megbontja a nemzetek és államok békés és normális együttélését. Kiírják a választásokat Angliában? London (ČSTK) — Az angol politikai megfigyelők- valószí­nűnek tartják, hogy Wilson mi­niszterelnök márciusra kiírja az általános választásokat. A kor­mány ugyanis nem hajlandó a munkások számos bérkövetelé­sét teljesíteni, és ezért az an­gol miniszterelnök szeretné a választásokat megtartani, mie­lőtt teljes erővel kibontakozik a sztrájkmozgalom. Már most három és fél millió alkalmazott követel béremelést, de ez a szám még növekedni fog. Wil­sonnak viszont számolnia kell azzal is, hogy a Munkáspárt népszerűsége meglehetősen csökkent, és a választási győ­zelem egyáltalán nem biztos. Szovjetellenesség a kínai vezetők körében A moszkvai Pravda vasárnapi számában Tomas Kolesznyi­csenko szinte az egész nem­zetközi összefoglalót a 70-es évek kezdetét jellemző demok­ratikus és szocialista erők, va­lamint az imperialista reakció és agresszió erői közti küzde­lem kiéleződésének szentelte. Többek között hangsúlyozza: „A nemzetközi kommunista mozgalomnak és a szocialista világrendszernek nagy károkat okoz a kínai vezetők nagyha­talmi kalandor és szovjetellenes irányzata. Az utóbbi időben nagyszabású katonai előkészü­leteket tettek, melyek félreért­hetetlenül provokációs jellegű­ek, fokozzák kirohanásaikat a nemzetközi kommunista moz­galom ellen és szovjetellenes hisztériát szítanak. A pekingi vezetők szembe­szállnak a világ forradalmi vál­tozása igazi erőivel, a valóság­ban az imperializmus védnökeit kommunistaellenes propagan­dára serkentik. Kínában az im­perialisták a zavargásokat, az ember megbecstelenítését és a nép életszínvonalának lerom­lását a szocialista országok „törvényszerű" jelenségéként mutatják be, s ezt a dolgozók főleg a kapitalista és fejlődő országok lakossága középréte­geinek megtévesztésére és meg­félemlítésére használják fel. Különösen figyelemre méltó, hogy Kínában a „szovjet ve­szély" ürügye alatt militarizál­ják az ország életét. A kínai sajtó tele van ilyen felhívások­kal: „Fel kell készülni a hábo­rúra és az elemi csapásokra", A kínai lapok nemrégen közöl­ték a Chung-Cshi folyóirat ez idei első számának cikkét, mely a következő jelszóval fordul a kínai néphez: „Fokozni kell a háborúra való felkészülést." A pekingi vezetők szovjetelle­nes irányzata azonban semmi jót nem hoz a kínai népnek. Az élet maga is arra oktat, hogy a pártütőknek a marxiz­mus—leninizmus elveinek, és a proletár internacionalizmusnak elárulása csak kudarcot ered­ményez. 1970 I. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom