Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

Ä&jrdBkfisséneli AIIUGSülTOBHl Krőzus pénzverdéi Krözus valószínűleg gazdagabb volt, mint ahogy ezt eddig gondolták. Amerikai régészek 12 évi munka után Szardeisz ókori város romjai között az arany ipari gyártásának nyomaira bukkantak. A mai Törökország keleti részében fekvő Szardeisz a Gediza termékeny völgye és a híres, aranyhomokot hordó Pactole folyó között fekszik. A városka több civilizáció kereszteződése volt a kőkorszaktól egészen Timur kán 1402. évi inváziójáig. A régészek eddigi kutatásai nem vezettek eredményhez. 1968 nyarán azonban egy nagy „aranygyár" nyomaira bukkantak. Hosszas kutatás után bebizonyították, hogy ez a kezdetleges gyár valóban az arany alőállítására szolgált. A városban aranyat mostak és arany pénzérméket vertek. Krőzus 25 évszázaddal ezelőtt hetente több kiló aranyat gyártott. A tudósok szerint az utolsó lüdiai király ezzel a gazdagságával bizonyára leértékelte a legrégibb pénzrendszereket. Az amerikai kutatók később a város egy másik negyedét is megtalálták. A régi város sokkal nagyobb volt, mint ahogy ezt képzelték. Lakosainak száma valószínűleg 50 000-nél több volt. A kutatott terület újabb és újabb leleteket ad. Szardeisztől északra a Giges tó partján egy függőt találtak, amely az időszámításunk előtti 30 000-ből származik. Ugyanakkor találtak egy ezüst szobrot és egy réz kést is, melyek azt bizonyítják, hogy ebben az időben már mesterien megmunkálták a fémeket. A közelmúltban a Pactole folyó mentén egy mocsár iecsapolásánál mauzóleum maradványaira bukkantak. Az ókori Lüdia meghódítójának idejéből származó perzsa szobor egy borivó főurat ábrázol, lábánál felesége és két gyermeke ül. Szardeisz fokozatosan megszűnik rejtélyes lenni, és mi megismerkedhetünk a régi kultúrák valódi arculatával. (Express) A szenvedélyes telefonáló Serge Joly 24 éves gépkocsikereskedő 1966 májusában 5000 telefonhívást adott fel. Amint maga is beismerte, célja az volt, hogy idegesítse Carl Sundin párizsi vállalkozót és lányát Isabelt, akit ugyan sohasem látott, de annál jobban szeretett. így például egyszer Carl Sundon nevében 100 hentesnél rendelt marhahúst, és valamennyi üzletes leszállította az árut. Máskor, ugyancsak telefonon orvosokat, rendőröket és tűzoltókat hívott a vállalkozó házába. Az újságokban figyelemmel kísérte a lo pásokra vonatkozó híreket és a megkárosuitakat figyelmeztette, hogy az ellopott tárgyakat Sundin irodájában találják meg. Több hölgynek arra hívta fel a figyelmét, hogy Sundin kisasszony férjük szeretője ... A rendőrség végre leleplezte a szenvedélyes telefonálót. Bíróság elé állították és tizenöt hónapi börtönbüntetésre ítélték. Serge Joly nem tudta megmagyarázni magatartását, nem tudta megindokolni, miért üldözte ál(Monde) Ez a tolókocsis afrikai férfi, aki nyilat tart kezében és célba lő, nem ismeretlen valaki. Abebe Bikila, az etiópiai császár testőrtisztje, a római és a tokiói olimpia maratoni futóbajnoka látható szokatlan helyzetben. Abebe Bikilát tavasszal súlyos autóbaleset érte, eltört a nyakcsigolyája és megsérült a gerincvelője. A négus magánrepülőgépén szállították egy angliai kórházba, ajtol bénákat kezelnek. A nyíllövészetben azonban nincs olyan sikere, mint a távlutásban volt, mert a paciensek versenyében sohasem került az első helyre. (Quick) Számítógépek a vasúti közlekedés irányításában A közlekedésben is egyre fontosabb szerepet játsza nak a számítógépek Hollandiában a vasúti teherszállítás irányítása már teljesen automatikus. Az országban csak éjszaka közlekedhetnek tehervonatok, és nyolc óra alatt 47 ezer tehervagon mozgását kell irányítani. Minden egyes vagonról feljegyzéseket vezetnek. A számítógépekbe betáplálják a vagonok típusára és a rakományokra vonatkozó adatokat. Utrechtban összegyűjtik valamennyi tehervonat adatait és itt azonnal megállapítható, hogy a 47 ezer vagon közül, melyik hol és milyen árut szállít. Az új módszer bevezetése óta a holland vasutak az addigi költségeket 20 százalékkal csökkentették, a vagonokat sokkal jobban kihasználják, megszűntek á hosszadalmas üzemi telefon beszélgetések. Olaszországban vezették be elsőként Európában a vasútjegyek árusításának elektronikus rendszerét. Ró mában, Milánóban, Bolognában, Firenzében és Nápolyban másodpercek alatt áttekintést nyernek valamenynyi gyorsvonat helyjegyeiről és utasainak számáról. Még a különleges kéréseket, így például, hogy az utas az ablak mellett akar-e ülni, a hálófülkében az alsó ágyat kéri-e, vagy a nem dohányosok fülkéjében akar-e utazni, azonnal teljesítik. Az utas a vagon ós az ülés szántával ellátott vonatjegyet kap. A legkorszerűbb rendszerrel a spanyol vasutak ren delkeznek. Mivel Spanyolországban a távolsági vonatokon nem szabad a folyosó kon állni, az utasok eddig már hónapokkal az utazás előtt kénytelenek voltak be szerezni a menetjegyeket. Madridban minden egyes vasútvonalra külön-külön helyiségben árusítottak Je gyet, és így gyakran órákig sorakoztak a várakozók. Ma Madridban nyolcvan, számítógépekkel berendezett, íro dahelyiségben árusítanak je gyeket. Az utas megnevezi úticélját, az utazás napját, felmutatja vasúti igazolványát és tíz másodpercen be lü! megkapja a menetjegyet Spanyolországban mindenki rendelkezik egy ilyen iga zolvánnyal, melyek alap jáii 140 fajta vasúti illetéket fizetnek, a kor, a bevétel, a foglalkozás és a gyerekek sz'tma szerint. A légiközlekedésben már csaknem valamennyi európai országban elektronikus számítógépek tartják nyilván a menetjegyeket. A számítógépeket a repülőgépek legmegfelelőbb útvonalának meghatározására is felhasználják. (Oie Welt) Élő antennák A modern világ egyik jellemzői a tornyokon, gépkocsikon, lakóházakon, hajókon emelkedő antennák. Az antennák az utolsó 50 év alatt tűntek fel életünkben. Száz évvel ezelőtt senki sem ismerte őket, csak az állatok. Az emberek csak az utolsó évtizedekben találták fel az antennát, de sok állat már régóta rendelkezik antennarendszerű szervvel. Az ízeltlábúak nagy csoportja számára ez a legfontosabb szervük, ezzel kötnek kapcsolatot a környező világgal. Hosszú, mozgékony csápjaikkal körül tapogatják környezetüket, hogy megtudják mi történik körülöttük. Általában a rovarok csak az ilyen antennák segítségével tapogatnak és éreznek. A hangyák ezekkel az antennákkal jelzik a közeledő veszélyt. Tudósok megállapították, hogy a veszély nagyságához mérten, különböző fokú „riadót fújnak". így pl. ha a hangya különösen nagy zsákmányt talál, melyet egyedül nem tud elhurcolni, figyelmezteti társait a nagy lehetőségre. ilyenkor elsőfokú riadót jelez és a közelben tartózkodó összes hangya segítségére siet. Ha azonban fontosabb dologról van szó, nagyon nagy mozgás támad a hangyabolyban, „az összekötők" ide-oda futkosnak, antennáik segítségével közlik a hangyaboly valamennyi lakójával, hogy jelenjenek meg a „gyülekező helyen". A harmadfokú riadót csak nagy veszély esetében jelzik, olyankor, pl. ha ellenséges hangyasereg közeledik, ha valaki megrongálta a hangyabolyt, Ilyenkor az őrök hangyasavat fecskendeznek a levegőbe, és a hangyák ezt antennáikkal az egész környéken megérzik. Azonnal (gyorsabban mint a tűzoltók) egy helyre sietnek, hogy segíthessenek. Elő antennája van a szöcskének is. Csápjai a legkorszerűbb gépkocsiantennákra emlékeztetnek. A különbség csak abban van, hogy egy-egy szöcskének két ilyen antennája van. A leghosszabb a zöld szöcske csápja. A többi szöcskefajta rövid csápjaival is nagyon jól eligazodik a nagyvilágban. (Volksstimme) Pancso Tömön érdemes sportmester, gyermekkora óta a hegyek szerelmese. Ötvenéves létére fáradhatatlan turista. Természetjárás közben nemcsak gyönyörködik a szépségekben, hanem szenvedélyes gyűjtő is. Különös alakú fagyökereket, köveket gyűjt, amelyek megragadják képzeletét, s amelyek rendszerint valamilyen állatfigurára emlékeztetnek. BOLGARUA