Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám, csütörtök

Két nemzedék A tudást sehogyan sem tudom elképzelni emlékezés nélkül. BENEDEK ISTVÁN Az öreg melóssál vonaton utaztam együtt. Egy ideig néztük a hó hideg bársonyával borttatt csallóközi tájat, aztán szinte egyszerre gyújtottunk cigarettára. Jó kemény arca volt. Kócos, makacs haj, gondok ekéjétől barázdált homlok, kis kecskeszakáll és bajusz, mintha megelevenedett volna a moszkvai Tretyakov Képtárban őrzőit Joganszon-kép — Öreg gyár az Uraiban — egyik figurája. A mozdony ráérős türelemmel vonszolta maga után a szerelvényt, én pedig könyvem felett titokban útitársam vonásait tanulmányoztam. Arra gondoltam, hogy gondhálós hony. loka mögött lüktet a nyers valóság, az élet, ott őrzi a mosolyt és a könnyet, a szomorúságot és a bánatot, a jót és a rosszat, a gyönyört és a kínt... ehhez képest még a betűk világa is halott világ. Letettem a könyvet. — Nem megy az olvasás? — Nem, zavar a kerekek csattogása ... — Pedig maga olyan olvasó embernek látszik, tanító, vagy olyasféle ... — Ogy valahogy, bár tanulni jobban szeretek, mint tanítani. Kissé bizalmatlanul méregetett, láttam, túl fiatalnak tart, de aztán deres üstököm láttán megnyugodott. A vonat közben gurult a szigorúan meghatározott pályán, néha megállt egyegy állomáson, türelmetlenül dohogva, mintha várna valakit, vagy valamit, egy embert, egy élményt, de hát mi történhet egy vonat életében. A sínek mentén álldogáló pírossapkás ember is várt valamire, aztán lemondón, unottan felemelte az indítótárcsát. Már megbeszéltük az időjárást, megtudtam, hogy a komájához megy borért Medvére, hogy az egyik villanytelepen dolgozik, mint géplakatos. Aztán inkább udvariasságból, mint kíváncsiságból megkérdeztem: — Család van? — Van. Egy fiú. Villanyszerelő. Vagyis ... olyan ezermester, de tanult szakmája a villanyszerelés. Elhallgatott, csak a cigarettáját szívta erősebben. Aztán nehézkesen, mint aki hideg vízbe veti magát, megint beszélni kezdett. — Látja, vele van a baj. A fiammal. Ezt adja össze, ha tudja. Mert ezt még egy tanult ember sem tudta nekem megmagyarázni, pedig jó néhánynyal beszélgettem. Az én apám fűtő volt egy nagy gyárban, az anyám meg házakhoz járt mosni. És hatan voltunk testvérek. Nyolcéves koromban ettem először cukorkát. Ládát raktam két napig a szomszéd fűszeresnek, aztán adott két árpacukrot. Ma már nem ismerik. Az olyan hosszú cukorka volt, de akkor nagyon ízlett, még ma is számban az íze, pedig eltelt azóta ötven év. Az öregem nagyon jó ember volt, nem ivott az el egy fillért sem, a füstölnivalót is csak paklidohányból sodorta, papírba, mert az volt a legolcsóbb. hát nem jutott, na. A kenyér mindig fontosabb volt, mint a cukorka. A vonat megint egy állomáson vesztegelt. Egy fiú meg lány szállt fel. Szépek voltak, fiatalok, és látva a kupéban a sűrű füstöt, gyorsan továbbmentek. — Fiatalok — mondta a férfi. Valami meleg szeretet bujkált a hangjában. — Jó nekik, jobb mint nekünk volt, csak ők nem tudnak róla, mert nem emlékeznek semmire. Látja, én annyit koplaltam, de annyit... Meg mindig használt ruhában jártam, anyám könyörögte ki a nagyságáktól. Az első új ruhát akkor vettem magamnak, amikor az első fizetésemet kaptam. Amikor aztán megnősültem, azt mondtam, nekünk pedig csak egy gyerekünk lesz, mindegy nekem, akár fiú, akár lány, de csak egy lesz, mert én azt rendesen akarom felnevelni. Azt akarom, hogy étele is meg KEDVEZŐ EV VÉGI MÉRLEG Megalakult az ifjúsági lakásszövetkezet £ Az első lakásokat a jövő év végén adják át 9 Kötelezettségvállalások a CSKP KB felhívására # Találkozók és versenyek Q Megszervezték a sportszerek kölcsönzését Ha átlapozzuk a Kelet-szlovákiai Vasműben a Munkásifjúsági Szövetség üzemi szervezetének 1969. évi krónikáját, arról győződhetünk meg, hogy a fiatalok gazdag tevékenységet fejtettek ki. Többet tettek, mint amennyit vártak tőlük, és többet, mint az előző esztendőben. A szervezet legnagyobb eredménye közé tartozik az ifjúsági lakásszövetkezet megalakítása. Sok utánajárásba került, amíg megtarthatták a szövetkezet első gyűlését. Az ügy megvalósításához hozzájárult a vállalat vezetősége is. Az alakuló gyűlésen elfogadták a szövetkezet alapszabályait, megválasztották a vezetőséget. A szövetkezeti lakások építését már januárban megkezdik. Az építkezést a pozsonyi Satelit ifjúsági építővállalat fogja végezni. A házak Kassa-Ojvárosban épülnek fel — összesen 130. Ebből 18-at már 1970 végén átadnak a lakóknak, a fiatal házasoknak. A Munkásifjúsági Szövetség nemcsak a fiatalok lakásépítkezéséről gondoskodik, hanem azok politikai neveléséről, kulturális és sporttevékenységéről, a szórakozási lehetőségek biztosításáról, valamint a fiataloknak a munkafolyamatba való bekapcsolásáról is. Az év folyamán különféle politikai iskolázásokra, beszélgetésekre és munkaaktívákra került sor. A CSKP felhívására a fiatalok nagyon értékes kötelezettségvállalásokkal válaszoltak, s azokat már 95 százalékban teljesítették is. Pl. a karbantartó üzem fiataljai 4000 ingyenes brigádóra ledolgozására vállalkoztak, s abból már több mint 3000-t le is dolgoztak. A hengermű fiataljai a termek takarításával, ablaktisztítással és a konstrukciók mázolásával 150 ezer korona értékű munkát végeztek el. A közlekedési üzem fiataljai azt ajánlották fel, hogy néhány kilométeres szakaszon megtisztítják a vasúti pályát. Némely üzem fiataljai pompás vlkendházakat építettek Kassa környékén. Minden üzemi szervezet tagjai gyűjtöttek ócskavasat és részt vettek önkéntes műszakokban. Néhány találkozást is rendeztek a vállalat fiataljai az SZNF résztvevőivel, írókkal és más neves személyekkel. A Nonstop Ifjúsági Klub pedig bizonyos alkalmakra több menetet rendezett. Ezek közül a legérdekesebb a 153 kilométeres Dargó— Dukla-menet, melyre a Szlovák Nemzeti Felkelés alkalmából került sor. A rendezvények közül kiemelkedik az SZNF 25. évfordulója alkalmából megtartott 25 évesek találkozója. A köztársaság megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére „Ismerd, meg hazádat" címmel rendeztek versenyt a fiatalok. A verseny során egyebek közt történelmi és földrajzi kérdésekre kellett felelniük a résztvevőknek. A versenyben minden üzemi szervezet részt vett. Három selejtező fordulóból került ki a legjobb tíz versenyző, ezek értékes jutalomban részesültek. Az első három versenyző Olaszországba, Franciaországba, illetve Ausztriába utazott. Jó ötletnek bizonyult — az idén megszervezett — a sportszerek kölcsönzése. A fiatalok kölcsön vehetik a szervezet sátrait, alvózsákjait, úszópárnáit stb. A szervezet kiváló fiatal szakemberek egy csoportját — kohómérnököket — angliai tanulmányútra küldte. Az 1969-es esztendőben a vállalat fiataljai nagyon sok kiránduláson, társasutazáson vettek részt hazánk területén és külföldön. A fiatalok jól szórakoztak a gyakran megrendezett teaesteken, melyek során saját maguk szolgáltatták a zenét. A sportrendezvények közül kiemelkedik a labdarúgó, a röplabda, a kosárlabda és az atlétikai torna, valamint az úszó- és a sítanfolyam. V. FARKOŠOVSKÁ ruhája is legyen, meg ne fájjon a szíve a többi gyerek játékáért. Aztán gürcöltünk, uram, az asszony is, meg én is. Fogunkhoz vertük a garast, zsugorgattunk, abból lett a rendes lakás, a terített asztal ... meg minden ... neki... a gyereknek. — No és mi a baj, a fiú már nem ilyen? — Azt nem mondhatnám. Dolgos ember, nem kocsmás, még a bagóra sem költ, nem dohányzik. A felesége fodrásznő, az naponta egy százast megkeres, csak úgy borravalóban, mert azt mondják, aranykeze van. A fiú meg, ha kijön a gyárból, azt se tudja, hová menjen előbb, annyi helyre hívják, hogy csinálja meg a tévét, vagy a rádiót, vagy ezt, vagy azt, mert ért az mindenhez. A nyáron is ő szerelte be egy barátja családi házába a villanyt, a vizet, meg a gázt, aztán amikor a gázgyárból kimentek ellenőrizni, azt mondták, hogy még öreg szakik is dicsekedhetnének ilyen munkával... Tudja, az a baj, hogy nincs az megelégedve semmivel a világon. Annak semmi nem elég jó, semmi nem elég szép. Aztán, ha beszélni akarok a fejével, ha elmondom, hogyan nőttem fel, meg milyen volt az én életem az ő korában, mindjárt kész a válasz: ugyan, fatter, hagyja már ezeket az óhéber dumákat. Az akkor volt, én meg most élek. És jól akarok élnil Tudja, mit vernénk mi össze a Nyugaton az Ilonkával?! Hát mi az istent akarsz még — kérdem tőle. Olyan lakásod van, hogy azelőtt a gyárigazgatónak se jutott olyan, minden nyáron más országban nyaraltok, az autóra már együtt van a pénz, csak azt várod, mikor kerülsz sorra. Mi kell még? Azt mondja, hogy a megbecsülés kell, meg hogy ott kint saját gyára lehetne, az Ilonkának meg saját boltja, hogy ott úr lehetne... Hát látja, ez a baj, ezt nem értem. „Ott kint úr lehetne" ... Amikor elvégezte a kilencediket, szinte térden kúszva könyörögtünk neki, tanuljon tovább, menjen egyetemre. Hányszor biztattuk magunkat az asszonnyal, persze csak úgy félig tréfásan, de a szívünkben mégis reménykedve: majd ha a Pistiből mérnök lesz... a feleségem^ még azt is eltervezte, hogy milyen ebédet főz, amikor majd avatják... de hát ki tehet arról, hogy nem akart tanulni. Meg aztán ... hogy őszinte legyek, a szomszéd gyerek, akivel együtt jártak egészen a kilencedikig, egyetemet végzett. Most ezerhatszázat keres egy hónapban. A Pistinek ez csak a mellékese... De hát látja, az én fiam soha nem cipelt ládákat azért, hogy árpacukrot kapjon ... A vonat lassan döcögött és a havas-piros háztetőkről antennák fémkarjai integettek a távolodó vonat után. P. GY. Új üzlet Alsószecsén Oj önkiszolgáló üzletet adnak át rendeltetésének nemrég Alsószecsén. A korszerű, félmii lió koronás beruházással épült létesítményben vendéglátó üzem is megnyílt. (Kücs Gyula) SZULÖK, NEVELŐK FÓRUMA Az ifjúság és a pályaválasztás Nem fél a hidegtől. (Alexy felvétele) A PÁLYAVÁLASZTÁS az ember életének egyik legfontosabb és legfelelősségteljesebb mozzanata. Az, hogy az egyén hogyan illeszkedik be az általa választott hivatásba, elégedett lesz-e a munkájával, kedvező lesz-e a társadalmi életbe való bekapcsolódása, s életpályája megfelel-e az érdeklődésének és képességeinek — számos tényezőtől függ. Ifjúságunk többsége 15 éves korában áll e létfontosságú kérdés előtt. A fiataloknak ekkor kell először dönteniük, milyen hivatást, azaz milyen iskolát, vagy munkát választanak. Bár ez az életkor nem éppen a legalkalmasabb az ilyen komoly lépés eldöntésére, mivel a fiatalok fejlődése (fizikai, mozgási, intellektuális, érzelmi stb.) még nem állandósult, sőt a későbbi években is még számos változáson megy át. Ifjúságunk többsége azonban (több felmérés eredménye igazolja) már megközelítőleg tudja, mit óhajt a Jövőben tenni, már a legtöbbnél kialakult a hivatáshoz, vagy valamilyen cselekvési formához való viszony. A kisgyermeknek, illetve a kisiskolásoknak még nincs semmilyen tárgyi ismereten alapuló kapcsolata a hivatáshoz. Az óvodáskorú gyermek játékából, kedvenc szórakozásából már esetleg következtethetünk arra, mi lehetne a gyermekből. Ez a sejtés azonban csak nagyon ritkán lehet tartós. A kisgyermekek erősen ingadoznak, gyakran változtatják vágyaikat, tevékenységüket, s nagyon eltérő és változékony ösztönök befolyásolják. Többnyire külső megnyilvánulások befolyása alatt vannak, esetenként kedvenc és szeretett hozzátartozóikat követik, befolyásolhatja őket az idő szelleme, a divat stb. A pályaválasztás nagymértékben függ az iskoláskor folyamán kialakult érdeklődési kör sajátosságaitól is. Néha előfordul, hogy a gyermek egész kicsi korától következetesen kitart valamilyen pálya mellett. Ez valamilyen egyéni tehetség jele. A gyermek figyelme a későbbiek folyamán valamilyen konkrét hivatás felé irányul. A végleges döntés, illetve elhatározás viszont többnyire csak az alapiskola utolsó évfolyamában várható. A VÁLASZTÁST különböző tényezők indokolják. Az éveken át féltve őrzött vágy sok esetben konkrét döntéshez vezet. Előfordulhat azonban, hogy népgazdasági okokból nem teljesíthető minden fiatal óhaja, s nem elégíthetők ki sajátos igényeik. Ha a választott élethivatást a fiatalnak valami miatt nem sikerül elérnie, ezt a kudarcot nem mindegyik egyformán viseli el. Rendszerint egy másik pályát választanak, ami azt bizonyítja, hogy a fiatal döntése még nem eléggé tartós. Az új pályához való alkalmazkodás azonban több szemponttól függ. Ha a fiatalkorút olyan pályára kényszerítjük, melyhez egyáltalán nem érez vonzalmat, ez azt eredményezheti, hogy munkateljesítménye nem fogja elérni a lehetőségek határát, sőt munkaundort okozhat. A szülők, a legközelebbi hozzátartozók és az ismerősök jelentősen befolyásolhatják a gyermekek pályaválasztását. A szülőnek tanácsadás esetén tiszteletben kellene tartania a gyermek érdeklődését és képességeit. Hogyan ismerhetők ezek fel? A gyermek képességei és érdeklődése tevékenységében jut kifejezésre. Ha a gyermeknek elegendő időt szentelünk, ha figyelemmel kísérjük, mit csinál a szabad időben, ebből megítélhetjük, mi az, ami leköti érdeklődését, mivel foglalkozik szívesen. Az érdeklődés tartósságáról, valamint a képességekről pontosan csak alapos megfigyelés és értékelés, az életkörülmények, a nevelési eszközök hatásainak a figyelembe vételével lehet meggyőződni. A szakszerű pszichodiagnosztikai felmérés, azaz a képességvizsgálat igényes tevékenység. Ha a szülők vagy a nevelők meg akarják Ismerni gyermekeik lelkivilágát, első sorban a szellemi teljesítmény megállapítására kell törekedniük. A képességmérés nem történhet gépiesen, valamilyen pontosan, előre kidolgozott rendszer alapján. A pszichodiagnosztikában sem szorítkozhatunk kizárólag a megfigyelésre, legyen az bármennyira gondos és hosszan tartó. Például a szülők nem minden esetben ismerik gyermekeik képességét, holott közvetlen közelükben élnek. Ez nemcsak azért van így, mert érzelmük akadályozza a tárgyilagos megítélést, de főképp azért, mert nincs lehetőségük összehasonlítani gyermekeik képességét más, hasonló korúak képességeivel. A tanítók véleményét is gyakran befolyásolják empirikus tényezők. A pszichodiagnosztikai felmérések igazolják, hogy több pedagógus véleménye ugyanazon tanulóról sok esetben jelentősen eltér. A szülők és a nevelők az ifjúság képességeinek a megítélésénél — ami a. pályaválasztás szempontjából elkerülhetetlen — különféle szempontok szerint igazodhatnak. A IÖ KÉPESSÉGŰ gyermekek az új, igényes és összetett feladatokat gyorsan és könnyen sajátítják el, azaz tanulékonyak. A gyönge képességűek lassan, nehézkesen sajátítják el a teendőket. A jó képességűek mások segítsége nélkül, önállóan is képesek boldogulni a probléma megoldásánál, a gyengébbek viszont csak többszöri ismétlés útján érik el a kívánt eredményt. A magas képességűekre jellemző, hogy tevékenységükben valamilyen rendszert vezetnek be. A gyengébbek ismeretei hézagosak. A jó képességűek fő ismertető jele, hogy munkájukban rugalmasak, míg a gyengébbek nehézkesek, lassú gondolkodásúak. A képességmérés további ismérve a feladatok megoldásának a gyorsasága. A képességek természetesen összefüggnek az egyén tulajdonságaival is. A tanuló képességei nagymértékben megítélhetők aszerint is, hogy milyen érdeklődést tanúsít valamilyen tevékenység iránt, mennyire behatóan foglalkozik valamivel, milyen figyelmet szentel valamilyen jelenségnek. Az említett szempontok azonban csak általános érvényűek, esetenként a helyzet jelentősen eltérhet az általánostól. A képességek a gyermek pályairányítása szempontjából döntő jelentőségűek. A személyiség sokoldalú fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása szempontjából is nagyon lényeges a képességek szerinti pályaválasztás. Amennyiben a tanulót — a pályaválasztást illetően — helyesen befolyásoljuk, s megfelelő tanáccsal látjuk el, megteremtjük ezáltal a fejlődéshez szükséges kedvező feltételeket, s eleve biztosítjuk a jövendő hivatásában elérhető jobb teljesítményt. A döntés előtt álló gyermeknek ismernie kell a különféle foglalkozásokat. Ám a tájékoztatást és felvilágosítást nem elegendő csak az alapiskola utolsó évfolyamában nyújtani. A kilencedik évfolyamban tartott különféle toborozó előadások lényegesen nem befolyásolják a pályaválasztást. A döntésnél nagyon hasznos a szakemberekkel való találkozás annál is inkább, hogy összhangot teremtsünk a gyermekek vágyai és a népgazdaság érdekei és szükségletei közt. A SIKERES MUNKA szempontjából feltétlenül szükséges a választott pálya iránti helyes vonzalom. A jól végzett munka folyamán nő és szilárdul a hivatáshoz való viszony, fokozódik az érdeklődés, fejlőtftiek a képességek. A fiatal munkához való viszonyát természetesen befolyásolja a pálya sajátossága is, a kereseti lehetőség, a szakképzettség, az oktatók vagy a szakemberek. Ezektől a tényezőktől függ a gyermek tanulási, illetve munkateljesítménye is. A fiatalok elhelyezése, a helyes tanácsadás — mely tekintettel van képességeikre és érdeklődésükre — nemcsak minden egyén, de az egész társadalom érdeke, mert csak így válik lehetővé, hogy megelőzzünk számos csalódást, s elkerüljünk minden, a túlságosan nagy igények okozta kudarcot. Dr. M. VALLAŠEKOVÁ 1970. 1. «.-, 6