Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám, szerda

Statisztikai jelentés Csehszlovákia népgazdaságának 1969. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) Tovább emelkedett a befeje­zetlen beruházások száma. A kedvezőtlen helyzeten a kor­mány intézkedéseivel csak a második félévben sikerült némi­leg változtatni. A tervdokumen­táció előkészítésében, az építke­zési telkek előkészítésében új­ra csak megismétlődtek a ko­rábbi fogyatékosságok, s az építkezések ideje továbbra is túlságosan elhúzódott. A közlekedésben érezhető kedvezőtlen irányzatokat tovább mélyítették a lerövidített mun­kahétben összpontosuló szállí­tási igények és a szállítási ka­pacitások elégtelen kihasználá­sa a munkaszüneti napokon. A külkereskedelemben tovább­ra is bonyolult volt a helyzet és tartott az egyensúlyhiány. Az esztendő nagyobb részében nem sikerült megakadályozni, hogy a szocialista országok viszony­latában gyorsabban növekedjék az import, mint az export. Ked­vezőbben alakult a kivitel a ka­pitalista országokba; az előze­tes számítások szerint 14,2 szá­zalékkal nőtt, ugyanakkor a be­hozatal csak 6,2 százalékkal. A lakosság életszínvonala 1969-ben tovább emelkedett. Gyorsan fokozódott a személyi és a társadalmi fogyasztás. Vi­szont a személyi fogyasztás gyorsabban nőtt, mint a nem­zeti jövedelem. A kiskereskedelmi forgalom 1968-hoz viszonyítva 11,9 szá­zalékkal nőtt; az ipari cikkek eladása 16,2 százalékkal. Az utóbbi két évben a textilüzle­tek forgalma 38,8, a cipőboltok forgalma 26,9, az egyéb ipari cikkeket árusító üzletek forgal­ma pedig 44,4 százalékkal nőtt. Emelkedtek a nyugdíjak és nőtt a kifizetett nyugdíjak száma is. Az életszínvonal emelkedésére azonban kedvezőtlenül hatottak a nehézségek az áruellátásban és a közszolgáltatás terén. A nem kielégítő választék és minő­ség sokszor a leginindennapíbb cikkek hiánya és a szolgáltatá­sokban tapasztalt fogyatékossá­gok sok kellemetlenséget okoz­tak a lakosságnak, és nagymér­tékben csökkentették azt a sza­bad időt, amelyet a munkaidő csökkentésével nyert. Továbbra is a lakásépítésben a legkedve­zőtlenebb a helyzet; összesen 83 400 lakást építettek, vagyis nem teljesítették a kormány gazdasági irányelvét, amely szerint 1969-ben 105 000 lakás építését kellett volna befejez­ni. A kiskereskedelmi árak emel­kedése következtében növeked­tek a családok létfenntartási költségei, mégpedig 3,6 száza­lékkal. A nominálbérek 7,3, a reálbérek pedig 3,6 százalékkal emelkedtek. A népgazdaság fejlődésében érvényesülő ösztönösség, a központi és a középfokú irányí­tó szervek gyengülése és a ve­zetők tekintélyének a csökke­nése különösen a termelési szférában hatott érzékenyen. El­uralkodott a magasabb árú ter­mékek gyártására irányuló tö­rekvés és nem ritkán a burkolt áremelés. A szállítói-átvevői kapcsolatokban továbbra is tel­jes mértékben a szállítók vol­tak fölényben. Egyes vállalatok bevételeik egy részéhez érdem­telenül jutottak. A pénzforrások központilag meghatározott nö­vekedési ütemét azonban ennek ellenére sem sikerült elérni. A névlegesen szereplő bruttó jö­vedelmet, amely 10,9 százalék­kal nőtt, 1968-hoz viszonyítva nagyobb mértékben a béralapok feltöltésére használták fel. A rentabilitás nagyjából az előző év szintjén maradt. A Cseh Szocialista Köztársa­ság és a Szlovák Szocialista Köztársaság népgazdasági fej­lődésében általában azonos irányzatok érvényesültek, és ál­talában azonos nehézségek, il­letve problémák merültek fel. Az SZSZK-ban gyorsabb volt a források kialakításának üteme; az ipari termelés 7,4 százalék­kal nőtt, a CSSZK-ban 4,6 szá­zalékkal. A beruházások értéke az SZSZK-ban 18,8, a CSSZK­ban 12,6 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom in­dexe az SZSZK-ban 113,4, a CSSZK-ban 111 százalék volt. Szlovákiában a nagyobb arányú növekedést főként a foglalkoz­tatottság gyorsabb ütemű növe­kedése eredményezte. Az egy főre eső jövedelem és a kiske­reskedelmi forgalom az SZSZK­ban alacsonyabb volt, mint a CSSZK-ban. Csehszlovákia népgazdaságá­nak azonban vannak tartalékai, és megvannak a feltételek ah­hoz, hogy leküzdjük a fejlődés nehézségeit. A további sikeres fejlődés feltétele az állami terv szerepének fokozása, a vállalati fegyelem megszilárdulása, a munkafegyelem megjavítása, va­lamint a dolgozók kezdeménye­zésének kibontakozása. IPAR Különösen szükség van erre az ipari termelésben, amely ta­valy nem érte el a kormány gazdaságfejlesztési irányelvei­ben feltételezett szintet, vagy­is a 7 százalékot. A termelés növekedését 84 százalékban fo­kozott munkatermelékenységgel biztosították. 1968-hoz viszonyítva tavaly csökkent a közszükségleti cik­kek termelésének üteme, ugyan­akkor meggyorsult a termelő­eszközök gyártásának üteme. A közszükségleti cikkek termelé­sét rendkívül előnytelenül befo­lyásolta az élelmiszeripari ter­melés lassú ütemű fejlődése (index 101,3), ami főként az alacsony hústermelés következ­ménye. A közsszükségleti ipar számos további ágazatában is lassú volt a termelésnövekedés üteme. (A textilipar indexe 103,3, a bőrfeldolgozó iparé 105,8 stb.). Lassúbb volt a fejlő­dés egyes gépipari termékek előállításában is, például a gép­kocsigyártás csak 5,5 százalék­kal, a tévékészülékek gyártása 9,1 százalékkal nőtt, ugyanak­kor a rádiókészülékek gyártása még az 1968-as szintet sem érte el, mintegy 6 százalékkal ma­radt el mögötte. A már korábban foganatosí­tott intézkedések ellenére is ne­hézségek vannak a tüzelőanyag­és villamosenergia-ellátásban és az építőanyag-ellátásban. A bá­nyászok rendkívüli munkakez­deményezéseinek eredménye­képpen 1968-hoz viszonyítva ta­valy 6,2 százalékkal nőtt a bar­naszén és 4,4 százalékkal a kő­szén jövesztése. A villamosener­gia-termelés növekedése ugyan­akkor messze elmaradt a köve­telmények mögött. Az építőanyaghiány továbbra is gátolta a sikeres építőmun­kát. Az ipari építőanyagok ter­melése mindössze 3,2 százalék­kal, a cement gyártása 3,7 szá­zalékkal volt csak nagyobb mint 1968-ban. A többi építő­anyag termelése ugyanakkor még az 1968-as szintet sem érte el. Sikeresnek mondható a vegy­ipari termelés fejlődése: 9,4 százalék. A gép- és fémmeg­munkáló ipar termelése 6,9 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1968-ban. Csökkent az ipari foglalkoz­tatottság növekedésének üteme (index 100,6). Az év második felében némi­leg javult a bérek és a munka­termelékenység növekedése közti arány. Az évi átlagban azonban a bérek emelkedése mintegy 1 százalékkal haladta meg a munkatermelékenységét. Az ipari foglalkoztatottság el­térően alakult az államszövet­ség két köztársaságában. A CSSZK-ban nagyjából az előző év szintjén maradt, míg az SZSZK-ban 3,3 százalékkal nőtt. A bérek emelkedése mindkét köztársaságban gyorsabb volt, mint a munkatermelékenységé. A CSSZK-ban 4,8 százalékkal, az SZSZK-ban 3,9 százalékkal nőtt a munkatermelékenység, az ipari bérek pedig mindkét köztársaságban mintegy 5,6 szá­zalékkal emelkedtek. A gazda­sági eredmények tekintetében általában az SZSZK-ban gyor­sabb volt a fejlődés, mint a CSSZK-ban. Bár a belföldi piac áruellá­tásában túlteljesítették a kor­mány gazdaságfejlesztési irány­elveinek irányszámát (5,3 szá­zalék), nem érték el azt a szin­tet, amelyet a kormány stabili­zációs intézkedései feltételez­tek (13 százalék). Az áruérté­kesítés növekedése az SZSZK­ban valamivel gyorsabb volt (index 108,1), mint a CSSZK­ban (index 106,8). MEZŐGAZDASÁG Az 1968-as évhez hasonlóan a mezőgazdaságban tavaly is gyorsabb ütemben fejlődött a növénytermesztés, mint az állat­tenyésztés. A kedvező időjárás lehetővé tette a betakarítási munkák sikeres elvégzését. A betakarítási veszteségek csök­kentése, a vetésterület bővíté­se és a nagyobb hozamú gabo nafajták alkalmazása révén si­került túlszárnyalnia még az 1968-as rekordtermést is, még­pedig 535 000 tonnával (7,3 szá­zalék). Számos további termény termesztésében is jobb eredmé­nyeket értek el, mint 1968-ban. Gabonafélékből tavaly 94,8 ezer tonnával többet, cukorré­pából 2 millió 200 ezer tonná­val kevesebbet, burgonyából pe­dig 381,5 ezer tonnával keve­sebbet vásároltunk fel, mint 1968-ban. A takarmányszükség­let — az 1969—70-es évre — 93.3 százalékban fedezett, vagy­is 1,8 százalékkal nagyobb a takarmánykészlet. A tehenek hasznossága tovább növekedett, s a csökkenő állomány ellené­re ís biztosítani tudtuk a tejjel és tejtermékekkel való ellátást. Az átlagos évi tejhozam 2447 liter volt — az előző évi 2309 literrel szemben. Az állatte­nyésztési termékek termelése — H tejen és a tojáson kívül — alacsonyabb volt, mint az előző évben. A munkaerőhiány továbbra is fennállt. Továbbra is kevés a fiatal munkaerő. A mezőgazda­sági termelés fejlesztése szem­pontjából ez rendkívül kedve­zőtlen állapot. A kedvező or­szágos eredményhez nagyban hozzájárultak a Szlovákiában elért eredmények, ahol — az 1967-es évhez viszonyítva — ta­valy 4 százalékkal növekedett a termelés. Ezt a növekedést lényegesen befolyásolták a nö­vénytermesztésben elért ered­mények. Ebben az ágazatban Szlovákiában 6 százalékos nö­vekedést értünk el. (Országos viszonylatban ez a növekedés csupán 1,1 százalékot tett ki.) ERDŐGAZDASÁG Annak ellenére, hogy a faki­termelés kisebb volt az előző évinél, tavaly 352 000 erdei köb­méterrel teljesítettük túl a ter­vet. A fakitermelés lényegében megfelel a kívánt szintnek. Az előző évvel szemben 2000-rel csökkent az e területen dolgo­zók száma, ugyanakkor az át­lagbér 7 százalékkal növekedett. VÍZGAZDÁLKODÁS Ezen a szakaszon kedvezően alakult a fejlődés. A vízellátás terén nem voltak különösebb zavarok. Újabb vízvezetékek épültek, s a lakosság ivóvízellá­tása 1 százalékkal növekedett. A vízgazdálkodás terén tavaly 2,3 milliárd korona beruházásá­ra került sor. A szennyvíztisz­tító berendezésekre 500 millió koronát ruháztunk be. ÉPÍTŐIPAR Az elmúlt évben csökkent az építőipari termelés üteme. Nem kielégítő a lakásépítkezés és a lakáskarbantartás. Ennek leg­főbb oka az építőanyaghiány. Az építőipari termelés fejlődé­sét az állandó munkaerő-csök kenés is befolyásolta. Az építkezési munkálatok ér­téke az elmúlt évben 67,2 mil­liárd koronát tett kl. A cseh­országi építővállalatok ebből 30.4 milliárd korona, a szlová­kiai építővállalatok pedig 14,6 milliárd korona értékű munkát végeztek el. Az építőipari vál­lalatok termelése az elmúlt év­vel szemben 5,8 százalékkal nö­vekedett, s nem érte el a terve­zett 6,5 százalékot. Az építőiparban tavaly 475 000 alkalmazott dolgozott, vagyis három ezerrel kevesebb, mint 1968 ban. Az építőiparban dol­gozók átlagos havi keresete 7,1 százalékkal növekedett. Az át­lagos béremelkedés ezek sze­rint gyorsabb volt, mint a mun­katermelékenység növekedése, amely csupán 6,4 százalékkal növekedett. KÖZLEKEDÉS A közlekedésben továbbra is kedvezőtlen volt a fejlődés. A teherszállítás — 1968-hoz viszo­nyítva — 3 százalékkal csök­kent. Ehhez nagyban hozzájá­rultak azok a vállalatok, ame­lyek nem biztosították idejében a ki- és berakást. Ugyanakkor felelősség terheli a vasutasokat is, akik nem állították elő a szükséges vasúti kocsikat. A vasút 566 millió személyt szállított. Szlovákia területén 156 kilo­méter távon villamosították a vasútvonalat. A folyamokon 3,8 millió tonna terhet szállítottak, ami 11 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. TUDOMÁNY A tudományos-műszaki fej­lesztésre tavaly 9,2 milliárd ko­ronát fordítottunk. A tudomá­nyos-műszaki beruházások az elmúlt évben 1,3 milliárd koro­nát tettek ki. KÜLKERESKEDELEM Külkereskedelmünket — a szocialista országokkal — a be­hozatal növekedése és a kivitel csökkenése jellemzi. Fizetési mérlegünk ennek következté­ben — a szocialista országok­kal — rosszabbodott. A tőkésországokkal folytatott kereskedelmi kapcsolataink kedvezőbben alakultak. A beho­zatal összetételében növekedett a gépek és a berendezések, a vegyi termékek, az élelmiszer és a közszükségleti cikkek rész­aránya. Ezzel szemben csökkent a tüzelőanyag, az ásványi nyers­anyagok és a fémek behozatalá­nak részaránya. Kivitelünkben növekedett az ásványi nyers­anyagok és fémek, ugyanakkor csökkent a gépek és a berende­zések, valamint a közszükségle­ti cikkek részaránya. BÉREK A dolgozók alapjára befize­tett összegen kívül bérekre 101,5 milliárd koronát fizettek ki. Ez az összeg, a jutalmakat is hozzászámítva, a bruttó jö­vedelem 52,5 százalékát teszi ki (a múlt évben 54,1 százalé­kot). A gazdasági eredményekből való részesedés összege novem­ber végéig elérte a 2,6 milliárd koronát. A részesedés 1 főre eső átlaga 1968-ban 591 koronát, a múlt év november végéig 695 koronát tett ki. A foglalkoztatottság a szocia­lista szektorban 1969-ben hason­lóan alakult, mint 1968-ban. Eb­ben a szektorban a dcflgozók létszáma 117 ezerrel emelkedett, s így elérte az 5 960 000-et. Az új alkalmazottak 70 százaléka a terciális 9Zférában helyezke­dett el. A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS KIADÁSAI A lakosság bevételei 1968-hoz viszonyítva 11,4 százalékkal növekedtek. A bevételek növekedését fő­leg a bérek emelkedése ered­ményezte, kisebb arányban a foglalkoztatottság növekedése. A nominálbérek a szocialista szektorban 1968-hoz viszonyítva megközelítőleg 7,3 százalékkal emelkedtek és elérték az 1878 koronás átlagot. Az átlagos no­minálbérek a közlekedésben, a közétkeztetésben és az élelmi­szeriparban növekedtek a leg­gyorsabban. A reálbérek emel­kedése a nominálbérek emelke­dési ütemének kb. a felét érte el. A lakosság betétjeinek össze­ge 1969-ben 5,8 milliárd koro­nával növekedett. A fogyasztói árak és a szol­gáltatások szintje 1969-ben az előbbi évhez viszonyítva átlag közel 4 százalékkal emelkedett. Az ipari termékek árai több mint 6 százalékkal, a szolgál­tatások ára több mint 5,5 szá­zalékkal emelkedett. A második félévben a közben foganatosí­tott intézkedések következtében csökkent a fogyasztói árak mozgása. 1969-ben az előző évhez viszo­nyítva emelkedett a textil, a lábbeli, a tüzelőanyag, a fehér­nemű mosásának, a vendéglői étkezés és a készételek ára. Né­hány árufajtánál ezzel szemben csökkentek az árak. EGÉSZSÉGÜGY, ISKOLAÜGY Az egészségügyben rosszabbo­dott a dolgozók szakmai össze­tétele. Tovább csökkent az egészségügyi káderek száma, akik más ágazatokba mentek át, ahol előnyösebb fizetési és munkafeltételeket biztosítottak számukra. Az egy orvosra jutó lakosok száma 1968-hoz viszonyítva 26­tal emelkedett és elérte a 473­at. Az óvodákban 380 000 gyere­ket tartanak nyilván, 9 száza­lékkal többet, mint az előző évben. Az alapiskolák diákjainak száma az előző tanévhez viszo­nyítva tovább csökkent. SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS A szociális gondoskodásra fordított kiadások összege to­vább emelkedett. 1969-ben ezek a kiadások (a táppénzzel együtt) 36,2 milliárd koronát tettek ki, vagyis 13,3 százalékkal többet, mint 1968-ban. NÉPSZAPORULAT A múlt évben több gyermek született, és növekedett a ter­mészetes szaporulat. Az élve született gyermekek száma 223 000, ami 1968-hoz viszonyít­va 9000-rel több. 1969-ben az elhalálozottak száma 159 000, ami 1968-hoz vi­szonyítva 6000-rel több. A válá­sok száma tovább emelkedett: 23 000 házasságot bontottak fel. 1969 végén Csehszlovákiának 14 448 000 lakosa volt, ebből Csehországra 9 909 000, Szlová­kiára 4 539 000 lakos jut. A Libereci Textilgépipari Kísérlett Intézetben — fennálásának 17 éve alatt — számos modern gépet szerkesztettek. Képün­kön a kísérlett Intézet mennyiségtan-fizikai osztályának egyik dolgozója korszerű műszerekkel hidraulikus, vetélő nélküli szö­vőgép működését ellenőrzi. (CSTK — J. Saroch felv.) 1970. I. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom