Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

CíJ<Xuá£có k&côžót Helyet a fiataloknak... de hol? Ez a mai fiatalság... I E szállóige eredetének felkutatására még a legbogarászóbb tudós sem vállalkozna. Alkalmasint olyan régi, mint maga az emberiség, pontosabban: amióta a földön két nemzedék, öregek és fiatalok élnek egy közösségben, egy fedél alatt, azóta hangzik fel különböző hangnemben, rendszerint roszszalóan, ez a sóhajtás. A két nemzedék a társadalmi fejlődés minden fokán távol állt és áll egymástól, s hogy valaha is közös nevezőre jutnának, hiú remény. És talán nem is lenne egészséges, mert ez ellenkezne a természet törvényeivel. Ennek a természetes távolságnak azonban nem kell szakadékká mélyülnie, s az okos, józan közeledés mindkét nemzedék javát szolgálná. Ez a „hídépítés" az igazság szerint elsősorban az „öregek" feladata, vagy talán inkább kötelessége. Az Irányítás, a vezetés hegemóniája az ő kezükben van, ennélfogva ők azok, akik a fiatalsággal szemben kifogásokkal, feltételekkel, követelményekkel élnek. Hegemóniájuknál fogva azonban a lehetőségük is meg van ahhoz, hogy „ennek a mai fiatalságnak" helyet és teret adjanak. Azt már nagyon sokan és nagyon sok helyütt elmondták, hogy az olyan típusú ifjúsági szervezet, mint amilyen a CSISZ volt, nem felelt meg a célnak, végső fokon a gyakorlat is bebizonyította, hogy ez a megoldás nem volt a legeszményibb. Az utóbbi időben egyre általánosabb lesz a vélemény, miszerint a klubok hoznák meg az áhított megoldást. És nem csak a „bölcs öregek" vélekednek így, hanein ez a legtöbb fiatalnak a nézete is. Nos, a jószándék és az akarat is meg van, de hiányzanak az egyebek... Klubot alapítani, de hol? Hol legyen az a meghitt fészek, ahol a reményteljes klubtagok összejöhetnének, találkozhatnának, foglalkozhatnának evvelavval, ahol az ízlésüknek, érdeklődési körüknek „kiélésére" megfelelő helyet találnának? Ahol a fiatalok nemcsak mint nézők, konzumensek szerepelnének, hanem ahol tág terük nyílna a számukra annyira szükséges mozgásra? Nem csak vidéken, de nagyobb városokban, Pozsonyban is hiányzanak a helyiségek. Mert ki is adna bérbe megfelelő helyiséget holmi vékonypénzű diákoknak, tanoncoknak, inasoknak, mikor a komoly, „felnőtt" intézmények nagyobb bért fizetnek? És tulajdonképpen hol kilincselhetnének ebben az ügyben a fiatalok? Megannyi, eddig még mindig választalan kérdés. És az „öregek" változatlanul csóválják a fejüket, hol megvetéssel, hol felháborodva, íía a fiatalokat az utcasarkon látják egykét gitáros köré csoportosulva, ha nyolcan-tizen asztalt ülnek körül a kocsroál»an és söröznek-boroznak, és csoda-e ha „fogyasztás" közben hangoskodni kezdenek?! Pedig bizonyosan többségük szívesebben lenne máshol. Hogy hol? Ezt végre már az illetékeseknek, a fejcsóváló, rosszaló „öregeknek" kellene megmondaniuk! —gé— A KIRAKATRENDEZŐ A húszéves Toronyi Marika foglalkozásában legfőbb követelmény a jő ízlés és a fantázia. Tuvábbá az, hogy szép számjegyeket és betűket tudjon Írni. Ezek után talán mondani sem kell, hogy Marika kirakatrendező. A készruhaüzletek kirakatait rendezi. Mindennap két-három kirakatot. Az Odeva n. v. pozsonyi reklámközpontjának alkalmazottja. Szlovákia fővárosában öt üzlet, a közeli Szencen pedig két üzlet kirakatairól gondoskodik. Munka közben leggyakrabban a Széplak utcai Elegancia üzlet kilenc kirákatának egyikében látható. Azazhogy nem látható, hiszen a rendezés alatt álló kirakatot a járókelők elől eltakarják. Vajon miért? — Ez szabály — inondja Marika. — Méghozzá helyeselhető szabály, mert ilyenkor a bábokat „meztelenre" vetkőztetjük. — S mitől függ, hogy a bábukra milyen ruha kerül? — Az üzlet vezetője érkezésem előtt előkészítteti azt az árut, amelyet > kirakatba kíván helyeztetni. Természetesen olyan árut válogatnak ki, amit propagálni kell, vagyis ami kevésbe fogy, illetve sok van belőle. Az előkészített árut azonban kicserélhetem — például, ha nem tetszik a színösszeállítása. Én munka közben elsősorban arra gondolok, hogy szép kirakatot csináljak. Ebben nem is akadályoz semmi, hiszen nem aszerint fizetnek, hogy mennyivel járulok hozzá az üzlet forgalmának növeléséhez. — Apropó, fizetés: mennyit keres? — Ezerötszázat. Ezenkívül prémiumot is kapok. — A laikus is észreveszi, hogy a kirakatok általában bizonyos időszerűséghez igazodnak: karácsonyhoz, húsvéthoz, őszhöz, nyárhoz stb. — Nemcsak az évszakokat tartjuk szem előtt, hanem egyéb időpontokat, eseményeket is. Például a farsangot. Ilyenkor főleg estélyi ruhák kerUlnel: a kirakatokba. Ennek meg is van az eredménye: elkelnek ... Az aktualitásokkal kapcsolatban a politikai eseményeket is figyelembe kell venni. Például az NOSZF, az SZNF évfordulója stb. Ezek tiszteletére mindig külön kirakatot szentelünk. A politikai aktualitásokhoz az anyagot mindig készen kapjuk, viszont a többi aktualitáshoz a díszítőanyagot — a faleveleket, a virágokat — saját magunk készítjük el. A nagy áruházak kirakatrendezői azonban az ilyen dekorációs anyagot is készen kapják. — Mint a divatban általában, a kirakatokban is elsősorban a női áru áll a központi helyen? — Igen. Például az Elegancia kilenc kirakatából hétbe mindig női áru kerül. Cn azonban jobban szeretek férfi konfekcióbői rendezni. A férfiruha könnyebben kitömhető és formálható. — Egy-egy kirakat megrendezése előtt rajzot, tervet is készít? — Nem. A konkrét elképzeléseim mindig akkor alakulnak ki, amikor már bent állok a kirakatban. — Milyen gyakran rendezik át a kirakatokat? — Pozsonyban egy hétnél tovább nem maradhat ugyanaz a kirakat. Az is szabály, hogy ha az üzletben elfogy valami abból az áruból, amely a kirakatban van, akkor azt azonnal ki kell cserélni. Egyébként a kirakatból csak a kirakatrendező veheti ki az árut, mert ő felel érte. — A hölgyek különösen szívesen megállnak a kirakatok előtt és elnézcguiik a szebbnél szebb árut. Ha a hölgy egyben kirakatrendező is, vajon mit vesz előbb észre: az árnt vagy a kirakatot? Én mindig előbb a kirakatot látom meg, s csak utána az árnt. Régebben azonban fordítva volt. — Befejezésül elárulná, hogyan lehet valaki kirakatrendező? — Kétféleképpen: vagy úgy, hogy az érdeklődő elvégzi azt a négyéves iskolát, amelyre a kilencéves iskola elvégzése után lehet jelentkezni, vagy ha érettségi után teszi le a vizsgát. En az utóbbit választottam. A szenei magyar gimnázium elvégzése után előbb gyakorlaton vettem részt, majd Prágában vizsgáztam. FÜLÖP IMRE Kép az albumodba: ORNELLA VANNONI, olasz táncdalénekesnő rt V E D Hü C 1/ R M E K V I L A G IAoLt a világon egy kisma* lac, annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén. Egyszer, amint ebben a kis házban főzögetett magának, odamegy egy nagy ordas farkas, beszól az ajtón: — Eressz be, kedves malackám, nagyon hideg van idekint, fázom. — Nem eresztelek biz én, mert megeszel. — Ereszd be hát legalább az egyik hátulsó lábam. A kismalac beeresztette az egyik hátulsó lábát. Hanem alattomban odatett egy nagy fazék vizet a tűzre. Kiest idő múlva megint megszólalt a farkas: — Ugyan, kedves malackám, ereszd be a másik hátulsó lábam is. A kismalac beeresztgtte azt is. De a farkas azzal sem érte be, hanem egy kis idő múlva megint beszólott: — Kedves malackám, ereszd be a két első lábam is. A kismalac beeresztette a két első lábát is; de a farkasnak az se volt elég, megint megszólalt: — Edes-kedves malackám, eressz be már egészen, majd meglásd, egy újjal se nyúlok hozzád. Erre a kismalac egy zsákot szépen odatett a nyíláshoz, hogy amint a farkas jön befelé, egyenesen abba menjen be. Azzal beeresztette. A farkas csakugyan a zsákba farolt be. A kismalac se volt rest, hirtelen bekötötte a zsák száját, A kismalac és a farkasok Arany László meséje lekapta a tűzről a nagy fazék forró vizet, leforrázta vele a farkast, azután hirtelen felmászott egy nagy fára. A farkas egy darabig ordított, mert a forró víz úgy levitte a szőrét, hogy egy szál se maradt rajta. Azután addig hányta-vetette magát, míg utoljára kioldódzott a zsák szája. Kibújt belőle, szaladt egyenesen segítséget hozni. Vissza is jött nemsokára vagy tizedmagával. Elkezdték keresni a kismalacot. Addigaddig keresték, míg valamelyik csakugyan meglátta a fa tetején. Odamentek a fa alá, elkezdtek tanakodni, hogy mitévők legyenek? Mi módon fogják meg a kismalacot? Mert egyik se tudott a fára felmászni. Nagy sokára ezután elhatározták, hogy egymás hátára állnak, mindnyájan, mint a lédeci birákok, úgy aztán a legfelső majd csak eléri. El is kezdtek egymás hátára mászni. A kopasz maradt legalul, mert félt feljebb menni. Így hát a többi mind az ő hátán volt. Már olyan magasan voltak, hogy csak egyetlenegy hiányzott. Az az egy is elkezdett már mászni. Akkor a kismalac hirtelen elkiáltotta magát: — Forró vizet a kopasznakI A kopasz megijedt, kiugrott a többi alól; a sok farkas mind lepotyogott; kinek a lába, kinek a nyaka tört ki, a kopasz meg úgy elszaladt, hogy sose látták többet. A kismalac szépen leszállt a fáról, hazament. Többet felé se mertek menni a háza tájékának a farkasok. TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED • TÖRD A Vidám sarok OKOS MADAR Két fiatalember bemegy egy madárkereskedésbe, beszélő papagájt akarnak vásárolni. A kereskedő egy bölcs, öreg papagájt kínál nekik: — Uraim! Ezt a madarat vegyék meg! Ha a jobb lábát emelik föl, németül szólal megl Ha a bal lábűt, akkor meg angolul! Összenézett a két fiatalember: — És ha mind a kettőt fölemeljük? — TI hülyék! — rikácsolja boszszúsan az öreg Lóri. — Akkor hanyattestek! AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN — Nem tehetek róla tanítónéni, de az óvodában ilyenkor mindig aludni szoktunk. Mosolygós mr»Fid^ka A káposzta: üjife A, A vak veréb: szemtelen, A bőgő nem hegedű, A mackó n-m -i-*z*elen. A tó jege i.

lv3id.:g. A hópihe: hófehér. Aki adós nem fizet. S az elefá-l nem égérl A kis szamár: nag, szamár! A fiók-lúd nagy „liba", Csak a vőfély innne — már, S meghívna a -''-nbi! KOVÁCS ISTVÁN VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, (a ftyíl Irányában folytatva). 16. Daru. 17. Kevert rabat. 18. Rejtvényünk befejező része (a nyíl irányában folytatva). 19. Török apa. 20. A törlőgumi. 21. Hibás csapadék. 22. Lagos része! 24. Az egyik szülő. 25. Antal, Zoltán. Endre. 26. Paripa. 28. Kaszáló. 30. Qdltö Ital. 32. Éden egynemű betűi. 33.' Női név. 34. Teher közepe. 36. Kettős betű és földet forgat (ék. hiba). 38. Leánynév. 40. Faragatlan, nem sima modorú. 43. Látószer. 45. Angol sportjáték. 47. Nem velem. 48. Vissza: a szocialista országok gazdaságának egyik alappillére. 49. Pengetős hangszer. 51. Viszonylagos. 54. Női becenév. 55. Rejtvényünk második része. 56. Kevert tél. FÜGGŐLEGES: 1. Nagy díszes ivônoharak. 2. Repülőgéptípus és kerti szerszám. 3. Száz szlovákul — kiejtve. 4. Csuk. 5. Hegység Euröpa és Ázsia határán (ék. hiba). 6. Személyes névmás. 7. Női becenév 8. Szovjetunió köztársasága. 9. Felad közepe. 10. Az egyik nem. 11. Vissza: tô a Szovjetunióban. 12. Etna hiányosan. 13. Ismert varrógépmárka. 14. Vigyázd! 20. Indián törzs. 23. Kiejtett mássalhangzó. 24. Két magánhangzó. 27. Vissza: hártya szlovákul. 29. ... fere. 30. Fordított kutyátl 31. Gyakori fémre. 33. Zamat, íz. 35. VIziállatok. 37. Játszma Idegen szóval. 41. Kihalt nép. 42. Zord keverve. 44. Éter és az alkohol gyöke. 46. Szalad. 48. Farkas szlovákul. 49. Morzehang. 50. Örömben van! 52. Tojás németül. 53. Mássalhangzó kiejtve. Beküldte: Kazán József, Berencs KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖRŐNK HELYES MEGFEJTÉSE: Karel Capek: Meteor, Harc a szalamandrákkal, Egyszerű élet, Elbeszélések, A fehér kór, Hordubál. Az ellopott gyilkosság. KIK NYERTEK? Két hete megjelent fejtörőnk helyes megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Balázs Tibor Losonc, Budai Zoltán Fülek. Kovács Mária Losonc, Takács József Deákl. Leveleiteket, megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: Űj Szó, GYERMEKVILÁG, Bratislava, Gorkého 10.