Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

CíJ<Xuá£có k&côžót Helyet a fiataloknak... de hol? Ez a mai fiatalság... I E szállóige eredetének felkutatá­sára még a legbogarászóbb tu­dós sem vállalkozna. Alkalma­sint olyan régi, mint maga az emberiség, pontosabban: amió­ta a földön két nemzedék, öre­gek és fiatalok élnek egy kö­zösségben, egy fedél alatt, azóta hangzik fel különböző hangnemben, rendszerint rosz­szalóan, ez a sóhajtás. A két nemzedék a társadalmi fejlődés minden fokán távol állt és áll egymástól, s hogy valaha is kö­zös nevezőre jutnának, hiú re­mény. És talán nem is lenne egészséges, mert ez ellenkezne a természet törvényeivel. Ennek a természetes távol­ságnak azonban nem kell sza­kadékká mélyülnie, s az okos, józan közeledés mindkét nem­zedék javát szolgálná. Ez a „hídépítés" az igazság szerint elsősorban az „öregek" felada­ta, vagy talán inkább köteles­sége. Az Irányítás, a vezetés hegemóniája az ő kezükben van, ennélfogva ők azok, akik a fiatalsággal szemben kifogá­sokkal, feltételekkel, követel­ményekkel élnek. Hegemóniá­juknál fogva azonban a lehe­tőségük is meg van ahhoz, hogy „ennek a mai fiatalság­nak" helyet és teret adjanak. Azt már nagyon sokan és na­gyon sok helyütt elmondták, hogy az olyan típusú ifjúsági szervezet, mint amilyen a CSISZ volt, nem felelt meg a célnak, végső fokon a gyakor­lat is bebizonyította, hogy ez a megoldás nem volt a legesz­ményibb. Az utóbbi időben egyre álta­lánosabb lesz a vélemény, mi­szerint a klubok hoznák meg az áhított megoldást. És nem csak a „bölcs öregek" vé­lekednek így, hanein ez a leg­több fiatalnak a nézete is. Nos, a jószándék és az akarat is meg van, de hiányzanak az egyebek... Klubot alapítani, de hol? Hol legyen az a meghitt fészek, ahol a reményteljes klubtagok összejöhetnének, találkozhatná­nak, foglalkozhatnának evvel­avval, ahol az ízlésüknek, ér­deklődési körüknek „kiélésére" megfelelő helyet találnának? Ahol a fiatalok nemcsak mint nézők, konzumensek szerepel­nének, hanem ahol tág terük nyílna a számukra annyira szükséges mozgásra? Nem csak vidéken, de na­gyobb városokban, Pozsonyban is hiányzanak a helyiségek. Mert ki is adna bérbe megfe­lelő helyiséget holmi vékony­pénzű diákoknak, tanoncoknak, inasoknak, mikor a komoly, „felnőtt" intézmények nagyobb bért fizetnek? És tulajdonkép­pen hol kilincselhetnének eb­ben az ügyben a fiatalok? Megannyi, eddig még min­dig választalan kérdés. És az „öregek" változatlanul csóvál­ják a fejüket, hol megvetéssel, hol felháborodva, íía a fiatalo­kat az utcasarkon látják egy­két gitáros köré csoportosul­va, ha nyolcan-tizen asztalt ül­nek körül a kocsroál»an és sö­röznek-boroznak, és csoda-e ha „fogyasztás" közben hangos­kodni kezdenek?! Pedig bizonyosan többségük szívesebben lenne máshol. Hogy hol? Ezt végre már az illetékeseknek, a fejcsóváló, rosszaló „öregeknek" kellene megmondaniuk! —gé— A KIRAKATRENDEZŐ A húszéves Toronyi Marika foglalkozásá­ban legfőbb követelmény a jő ízlés és a fantázia. Tuvábbá az, hogy szép számjegyeket és betűket tudjon Írni. Ezek után talán mondani sem kell, hogy Marika kirakatrendező. A készruhaüzletek kirakatait rendezi. Mindennap két-három kirakatot. Az Odeva n. v. pozsonyi reklámközpontjának al­kalmazottja. Szlovákia fővárosában öt üzlet, a kö­zeli Szencen pedig két üzlet kirakatairól gondos­kodik. Munka közben leggyakrabban a Széplak ut­cai Elegancia üzlet kilenc kirákatának egyikében látható. Azazhogy nem látható, hiszen a rendezés alatt álló kirakatot a járókelők elől eltakarják. Vajon miért? — Ez szabály — inondja Marika. — Méghozzá helyeselhető szabály, mert ilyenkor a bábokat „meztelenre" vetkőztetjük. — S mitől függ, hogy a bábukra milyen ruha kerül? — Az üzlet vezetője érkezésem előtt előké­szítteti azt az árut, amelyet > kirakatba kíván helyeztetni. Természetesen olyan árut válogatnak ki, amit propagálni kell, vagyis ami kevésbe fogy, illetve sok van belőle. Az előkészített árut azon­ban kicserélhetem — például, ha nem tetszik a színösszeállítása. Én munka közben elsősorban ar­ra gondolok, hogy szép kirakatot csináljak. Eb­ben nem is akadályoz semmi, hiszen nem asze­rint fizetnek, hogy mennyivel járulok hozzá az üzlet forgalmának növeléséhez. — Apropó, fizetés: mennyit keres? — Ezerötszázat. Ezenkívül prémiumot is kapok. — A laikus is észreveszi, hogy a kirakatok ál­talában bizonyos időszerűséghez igazodnak: kará­csonyhoz, húsvéthoz, őszhöz, nyárhoz stb. — Nemcsak az évszakokat tartjuk szem előtt, hanem egyéb időpontokat, eseményeket is. Például a farsangot. Ilyenkor főleg estélyi ruhák kerUl­nel: a kirakatokba. Ennek meg is van az eredmé­nye: elkelnek ... Az aktualitásokkal kapcsolatban a politikai eseményeket is figyelembe kell venni. Például az NOSZF, az SZNF évfordulója stb. Ezek tiszteletére mindig külön kirakatot szentelünk. A politikai aktualitásokhoz az anyagot mindig ké­szen kapjuk, viszont a többi aktualitáshoz a díszí­tőanyagot — a faleveleket, a virágokat — saját magunk készítjük el. A nagy áruházak kirakat­rendezői azonban az ilyen dekorációs anyagot is készen kapják. — Mint a divatban általában, a kirakatokban is elsősorban a női áru áll a központi helyen? — Igen. Például az Elegancia kilenc kirakatá­ból hétbe mindig női áru kerül. Cn azonban job­ban szeretek férfi konfekcióbői rendezni. A férfi­ruha könnyebben kitömhető és formálható. — Egy-egy kirakat megrendezése előtt rajzot, tervet is készít? — Nem. A konkrét elképzeléseim mindig akkor alakulnak ki, amikor már bent állok a kirakat­ban. — Milyen gyakran rendezik át a kirakatokat? — Pozsonyban egy hétnél tovább nem maradhat ugyanaz a kirakat. Az is szabály, hogy ha az üz­letben elfogy valami abból az áruból, amely a ki­rakatban van, akkor azt azonnal ki kell cserélni. Egyébként a kirakatból csak a kirakatrendező ve­heti ki az árut, mert ő felel érte. — A hölgyek különösen szívesen megállnak a kirakatok előtt és elnézcguiik a szebbnél szebb árut. Ha a hölgy egyben kirakatrendező is, vajon mit vesz előbb észre: az árnt vagy a kirakatot? Én mindig előbb a kirakatot látom meg, s csak utána az árnt. Régebben azonban fordítva volt. — Befejezésül elárulná, hogyan lehet valaki ki­rakatrendező? — Kétféleképpen: vagy úgy, hogy az érdeklődő elvégzi azt a négyéves iskolát, amelyre a kilenc­éves iskola elvégzése után lehet jelentkezni, vagy ha érettségi után teszi le a vizsgát. En az utóbbit választottam. A szenei magyar gimnázium elvég­zése után előbb gyakorlaton vettem részt, majd Prágában vizsgáztam. FÜLÖP IMRE Kép az albumodba: ORNELLA VANNONI, olasz táncdalénekesnő rt V E D Hü C 1/ R M E K V I L A G IAoLt a világon egy kisma­* lac, annak volt egy kis háza egy nagy rengeteg erdő közepén. Egyszer, amint ebben a kis házban főzögetett magá­nak, odamegy egy nagy ordas farkas, beszól az ajtón: — Eressz be, kedves malac­kám, nagyon hideg van ide­kint, fázom. — Nem eresztelek biz én, mert megeszel. — Ereszd be hát legalább az egyik hátulsó lábam. A kismalac beeresztette az egyik hátulsó lábát. Hanem alattomban odatett egy nagy fazék vizet a tűzre. Kiest idő múlva megint meg­szólalt a farkas: — Ugyan, kedves malackám, ereszd be a másik hátulsó lá­bam is. A kismalac beeresztgtte azt is. De a farkas azzal sem érte be, hanem egy kis idő múlva megint beszólott: — Kedves malackám, ereszd be a két első lábam is. A kismalac beeresztette a két első lábát is; de a farkas­nak az se volt elég, megint megszólalt: — Edes-kedves malackám, eressz be már egészen, majd meglásd, egy újjal se nyúlok hozzád. Erre a kismalac egy zsákot szépen odatett a nyíláshoz, hogy amint a farkas jön befe­lé, egyenesen abba menjen be. Azzal beeresztette. A farkas csakugyan a zsákba farolt be. A kismalac se volt rest, hir­telen bekötötte a zsák száját, A kismalac és a farkasok Arany László meséje lekapta a tűzről a nagy fazék forró vizet, leforrázta vele a farkast, azután hirtelen felmá­szott egy nagy fára. A farkas egy darabig ordított, mert a forró víz úgy levitte a szőrét, hogy egy szál se maradt rajta. Azután addig hányta-vetette magát, míg utoljára kioldódzott a zsák szája. Kibújt belőle, szaladt egyenesen segítséget hozni. Vissza is jött nemsokára vagy tizedmagával. Elkezdték keresni a kismalacot. Addig­addig keresték, míg valamelyik csakugyan meglátta a fa tete­jén. Odamentek a fa alá, el­kezdtek tanakodni, hogy mité­vők legyenek? Mi módon fog­ják meg a kismalacot? Mert egyik se tudott a fára felmász­ni. Nagy sokára ezután elhatá­rozták, hogy egymás hátára állnak, mindnyájan, mint a lé­deci birákok, úgy aztán a leg­felső majd csak eléri. El is kezdtek egymás hátára mász­ni. A kopasz maradt legalul, mert félt feljebb menni. Így hát a többi mind az ő hátán volt. Már olyan magasan voltak, hogy csak egyetlenegy hiány­zott. Az az egy is elkezdett már mászni. Akkor a kismalac hirtelen elkiáltotta magát: — Forró vizet a kopasznakI A kopasz megijedt, kiugrott a többi alól; a sok farkas mind lepotyogott; kinek a lába, ki­nek a nyaka tört ki, a kopasz meg úgy elszaladt, hogy sose látták többet. A kismalac szépen leszállt a fáról, hazament. Többet felé se mertek menni a háza tájékának a farkasok. TÖRD A FEJED * TÖRD A FEJED • TÖRD A Vidám sarok OKOS MADAR Két fiatalember bemegy egy madárkereskedésbe, beszélő papa­gájt akarnak vásárolni. A keres­kedő egy bölcs, öreg papagájt kí­nál nekik: — Uraim! Ezt a madarat vegyék meg! Ha a jobb lábát emelik föl, németül szólal megl Ha a bal lá­bűt, akkor meg angolul! Összenézett a két fiatalember: — És ha mind a kettőt fölemel­jük? — TI hülyék! — rikácsolja bosz­szúsan az öreg Lóri. — Akkor ha­nyattestek! AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN — Nem tehetek róla tanító­néni, de az óvodában ilyenkor mindig aludni szoktunk. Mosolygós mr»Fid^ka A káposzta: üjife A, A vak veréb: szemtelen, A bőgő nem hegedű, A mackó n-m -i-*z*elen. A tó jege i. lv3id.:g. A hópihe: hófehér. Aki adós nem fizet. S az elefá-l nem égérl A kis szamár: nag, szamár! A fiók-lúd nagy „liba", Csak a vőfély innne — már, S meghívna a -''-nbi! KOVÁCS ISTVÁN VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk el­ső része, (a ftyíl Irányában foly­tatva). 16. Daru. 17. Kevert ra­bat. 18. Rejtvényünk befejező ré­sze (a nyíl irányában folytatva). 19. Török apa. 20. A törlőgumi. 21. Hibás csapadék. 22. Lagos ré­sze! 24. Az egyik szülő. 25. An­tal, Zoltán. Endre. 26. Paripa. 28. Kaszáló. 30. Qdltö Ital. 32. Éden egynemű betűi. 33.' Női név. 34. Teher közepe. 36. Kettős betű és földet forgat (ék. hiba). 38. Leánynév. 40. Faragatlan, nem si­ma modorú. 43. Látószer. 45. An­gol sportjáték. 47. Nem velem. 48. Vissza: a szocialista országok gazdaságának egyik alappillére. 49. Pengetős hangszer. 51. Vi­szonylagos. 54. Női becenév. 55. Rejtvényünk második része. 56. Kevert tél. FÜGGŐLEGES: 1. Nagy díszes ivônoharak. 2. Repülőgéptípus és kerti szerszám. 3. Száz szlovákul — kiejtve. 4. Csuk. 5. Hegység Euröpa és Ázsia határán (ék. hi­ba). 6. Személyes névmás. 7. Női becenév 8. Szovjetunió köztársa­sága. 9. Felad közepe. 10. Az egyik nem. 11. Vissza: tô a Szov­jetunióban. 12. Etna hiányosan. 13. Ismert varrógépmárka. 14. Vi­gyázd! 20. Indián törzs. 23. Kiej­tett mássalhangzó. 24. Két ma­gánhangzó. 27. Vissza: hártya szlovákul. 29. ... fere. 30. Fordí­tott kutyátl 31. Gyakori fémre. 33. Zamat, íz. 35. VIziállatok. 37. Játszma Idegen szóval. 41. Kihalt nép. 42. Zord keverve. 44. Éter és az alkohol gyöke. 46. Szalad. 48. Farkas szlovákul. 49. Morze­hang. 50. Örömben van! 52. To­jás németül. 53. Mássalhangzó ki­ejtve. Beküldte: Kazán József, Berencs KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖRŐNK HELYES MEGFEJTÉSE: Karel Capek: Meteor, Harc a szalamandrákkal, Egyszerű élet, Elbeszélések, A fehér kór, Hordu­bál. Az ellopott gyilkosság. KIK NYERTEK? Két hete megjelent fejtörőnk he­lyes megfejtői közül könyvjuta­lomban részesülnek: Balázs Tibor Losonc, Budai Zol­tán Fülek. Kovács Mária Losonc, Takács József Deákl. Leveleiteket, megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: Űj Szó, GYERMEKVILÁG, Bratislava, Gor­kého 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom