Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám, kedd

Felszabadulási ünnepségek (ČSTK) — Kassa felszabadításának 25. évfordulója alkalmából a Pionírok Házában tegnap megrendezték a pionírok és a város politikai és közéleti személyiségeinek találkozóját. A legjobb pionírokat és ifjúsági vezetőket Ján BrondoS, az SZLKP kassai városi bizottságának vezető titkára köszöntötte. A fiatalság szívélyesen üdvözölte körében Nyikolaj Jersovot, Kassa felszabadítóját. • * * (ČSTK) — Tegnap érték el tetőpontjukat Eperjesen a felszabadítási évforduló ünnepségei. A Tokajik-moziban délelőtt egybegyűltek a pionírok, az iskolások és a fiatalság. A város fiataljai ünnepi gyűlésükön szívélyesen fogadták a Nagy Honvéd Háború veteránjait, a felszabadító seregek volt parancsnokait, akiket Andrej Petrooics Fokin ezredes, a Szovjetunió hőse vezetett. Fokin ezredes volt a parancsnoka a 320. gárdaezrednek, mely Eperjest 25 évvel ezelőtt felszabadította. Eperjes felszabadulási ünnepségei keretében délután megnyitották a kelet-szlovákiai képzőművészeknek a város felszabadítása 25. évfordulója alkalmából rendezett kiállítását. A város polgárai azután megkoszorúzták az elesett szovjet hősök emlékművét. Koszorúkat helyeztek el a járási és városi szervek küldöttségei, az üzemi dolgozók és az ifjúság is. Az Eperjes felszabadítása 25. évfordulóján megtartott ünnepségek .befejezéseképpen tegnap ünnepi naggyűlés volt a kultúrparkban, s ezen részt vett az SZSZK párt- és kormányküldöttsége Václav Vačok iparügyi miniszter vezetésével, V. Sz. Medov bratislavai szovjet főkonzul, Ján Pirö, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára, a szovjet háborús veteránok bizottságának küldöttsége, élén A. P. Fokin ezredessel, a Szovjetunió hősével, a fczovjet, magyar és lengyel testvérvárosok, valamint Prostéjov és Kassa testvérvárosok küldöttségei. Tiszacsernyo fejlesztése — országos ügy (Folytatás az 1. oldalról) kek döntő többségét erre szállítják rendeltetési helyükre, és jórészt az exportot is ezen a vonalon bonyolítjuk le. Súlyos hiba, hogy a tiszacsernyői átrakőállomás műszaki fejlesztésére a tárca mindeddig nem fordíthatott nagyobb gondot. Tekintve, hogy a hazánkba érkező nyersanyag és más termék nagy része ezen az állomáson megy keresztül, továbbá azért, mert késik a II. számú (a déli) fővonal továbbfejlesztése, ma hazánkban a közlekedés fejletlensége szab nemegyszer határt az általános gazdasági fejlődésnek. A bizottság tagjai a vita során egyetértettek abban, hogy. a tiszacsernyői probléma megoldása — országos ügy. A képviselők közül többen azt javasolták, hogy az SZNT közlekedés-, postaügyi és távösszeköttetési bizottsága az átrakóállomér, fejlesztését teljesen külön, elsőrendű fontosságú ügyként kezelje, hogy az ne sikkadhasson el a reszort ezernyi más problémája között. Ami a beruházásokat illeti, á közlekedési építkezések igen igényesek és milliárdos összegeket követelnek. Hogy csak egy problémát említsünk: a teherkocsik összekapcsoló szerkezetét az elkövetkező néhány év alatt önműködő szerkezetekkel cserélik fel. Kétségtelen, hogy ez — hosszabb távon — kifizetődik, mert egy-egy munkaszakaszon majd csökken a dolgozók száma. A terv végrehajtása azonban mintegy hárommilliárd koronába kerül. A Duna vizének a kihasználásáról is sok szó esett a vita során. Mind a közlekedésügyi miniszter, mind a jelenlevő képviselők egyetértettek abban, hogy végre már itt az ideje a dunai erőmű felépítésének. Ennek nemcsak energetikai szempontból lesz jelentősége, hanem a közlekedést is megkönynyíti. Ami a tátrai sívilágbajnokságra való felkészülést illeti, a képviselők megállapították, hogy a feladatokat alapjában véve teljesítették. Korszerűsítették a helyi érdekű villamos vasutat, elkészült a fogaskerekű vasút és az útviszonyok is javultak a Tátrában. (T. M.) űj utakon a lakáskérdés megoldása felé A Szövetségi Sajtó- és Tájékoztatásügyi Bizottság, valamint á Szövetségi Műszaki Beruházási-Fejlesztési Bizottság képviselőinek az újságírókkal rendezett tegnapi prágai találkozója egyik legégetőbb problémánk: a lakáspolitika jegyében zajlott le. Ing. J. GoCar, a Műszaki és Beruházási-Fejlesztési Bizottság alelnöke rövid ismertetésében élesen bírálta az elmúlt években a lakáspolitikában elkövetett hibákat. Csak ezekkel indokolható — mondotta —, hogy a cseh országrészekben 1966ban és 67-ben 10 000 lakás építését nem fejezték be, hogy 68-ban több mint 5000-re, 69ben, pedig kb. 4400-ra volt tehető a „félbemaradt" lakások száma. Szlovákiában, ahol egyelőre még 1000 lakosra évente 6—6,8 új lakás jut, az 1971—75. évi terv 198 000 lakás felépítését írja elő. Ez év végéig 68 000 új lakásra számíthat a szlovákiai lakosság. Az általános javulás az állami lakáspolitikára kidolgozott modelltől várható, melynek tervezete már elkészült. A modell a régi hibás koncepció elemzésével, új utakon járva, az új elvek stabilizálására törekszik. Abból az elvből indul ki, hogy a lakosság jogosan tart igényt jó és korszerű lakásokra, melyeikből a fejlődés és a szaporulat folytán soha sincs elegendő, és amelyeknek a minőségét is állandóan javítani kell. —km— A pártellenes tevékenység nem tűrhető tovább A cseh szakszervezetek elnökségének állásfoglalása (ČSTK) — A Cseh Szakszervezeti Szövetségek Tanácsának elnöksége tegnapi ülésén megvitatta a Cseh Szocialista Köztársaságban a kultúra és a művészet terén uralkodó politikai helyzetet. Főleg a művészi alkotőszövetségek vezetőségének állásfoglalásával, valamint azokkal az intézkedésekkel foglalkozott, melyeket e szövetségek egyes funkcionáriusainak tevékenységére való tekintettel kellett végrehajtani. A CSSZSZT elnöksége, a Cseh Nemzeti Front elnökségének 1970. január 7-én hozott határozatával teljes mértékben egyetért, azonosítja magát azzal az állásfoglalásával, hogy nem tűrheti tovább a művészi alkotószövetségek funkcionáriusainak pártellenes tevékenységét, tűrik visszaélnek helyzetükkel és a köztisztelettel, melyet népünk a művészet és annak alkotói iránt tanúsít, káros hatással vannak az egész művészeti frontra és tettükkel ártanak köztársaságunk társadalmi érdekelnek ls. Örömmel fogadja a kulturális dolgozók nyilatkozatát, melyet 1969 decemberében a kultúráról tartott országos értekezleten fogadtak el, valamint a kormány és a Cseh Művelődésügyi Minisztérium intézkedéseit. Kifejezi támogatását mindazon művészeknek, akik a reakciós irányzatú kulturális dolgozók által ellenük vezetett támadások ellenére a Szovjetunióval és a szocialista államokkal való barátság, a szocialista államokkal való őszinte együttműködés mellett foglaltak állást. Parlamenti küldöttségünk Minszkben (Folytatás az 1. oldalról) vább bővül a csehszlovák—szovjet együttműködés, és mindkét ország építő sikerei hozzájárulnak ahhoz, hogy a mindig időszerű lenini eszmék az egész világon győzedelmeskedjenek. A minszki repülőtéren a csehszlovák küldöttséget Szergej Pritickij, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság elnökségének elnöke, Makszim Tank, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Takácsának elnöke és a főváros magasrangú képviselői fogadták. A csehszlovák küldöttséget röviddel megérkezése után fogadta Szergej Pritickij, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A baráti találkozón részt vettek Vlagyimir Lobanov miniszterelnök-helyettes, Anatolij Gurinovics külügyminiszter és az elnöki tanács tagjai. A szívélyes beszélgetésen a Szövetségi Gyűlés tevékenységéről Vojtech Mihálik, a Nemzetek Kamarájának elnöke tájékoztatta a vendéglátókat. A délutáni órákban a küldöttség megtekintette a város nevezetességeit és ellátogatott a tudományos akadémiára is. Vendégek a Tribúna szerkesztőségében (ČSTK) — A szovjet nagykövetség képviselői és a szocialista országok központi lapjainak levelezői tegnap ellátogattak a Tribúna prágai szerkesztőségébe. Sz. V. Cservonyenko szovjet nagykövetet, a bolgár, a magyar, az NDK-beli és a lengyel elvtársakat OldFIch Svestka, a Tribúna főszerkesztője üdvözölte. Köszönetet mondott azért a nagy politikai, elvtársi és erkölcsi segítségért, amelyet a CSKP KB cseh irodájának lapja megalapítása óta élvezett. Sz. V. Cservonyenko nagyra értékelte a szerkesztőségi kollektíva munkáját, gratulált a Munkaérdemrendhez és sok erőt és energiát kívánt neki további munkájához. Csehszlovákia konszolidációja Budapest — A Magyar Nemzet, a Hazafias Népfront lapja vasárnapi számában jelent meg Víg István című cikke: „A csehszlovák konszolidáció lépcsői". A cikkíró megállapítja, hogy az áremelés megtiltása és az ellátás javulása kedvező visszhangot váltott ki. A dolgozók aktivitása fokozódik, s egyre inkább valóra válik az a gazdasági tény, hogy elosztani csak azt lehet, amit munkával létrehozunk. Cikkében továbbá hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja az elmúlt év áprilisa óta nagy munkát végzett. Az új elnökség dr. Gustáv Husák első titkárral új folyamatot indított el. Néhány hónappal az áprilisi plénumot követően Gustáv Husák megállapította: „Túl vagyunk a mélyponton". A konszolidációs folyamatban a párt harcot indított azok ellen az erők ellen, amelyek a csehszlovák társadalom válságainak okai voltak. Feltárta és felszámolta e válság okait és gyökereit. KOMOLY PROBLÉMÁK (ČSTK) — Az SZSZK cigánykérdéssel foglalkozó kormánybizottsága tegnap J. Hanus miniszterelnök-helyettes vezetésével ülést tartott, amelyen jóváhagyták az 1970-es tervet. A terv szerint a bizottság az 1971—1980-as évben figyelmét a cigányok problémáinak megoldására irányítják. A kormánybizottság foglalkozott a cigányok foglalkoztatásának kérdésével is, ugyanis ezen a téren kevés eredményt értek el. A tavalyi év végén 20 000 szabad munkahely állt rendelkezésre, ennek ellenére 9000 cigányférfi munka nélkül volt. Súlyosak az Iskolába járás problémái ls. A kelet-szlovákiai kerületben végzett felmérés szerint az 1968—69-es iskolai évben a 21000 iskolaköteles cigánygyerekből rendszeresen csak 14 000 járt iskolába, 1400 gyerek egyáltalán nem járt Iskolába. Walter Ulbricht a sajtóértekezleten (Folytatás az 1. oldalról) i „Nemzetközi jogi Érvényű, ' ' erőszakot kizáró egyezményeket csak olyan államok köthetnek, amelyek kölcsönösen nemzetközi jogi érvénnyel elismerik, azaz a nemzetközt jog alanyának tekintik egymást. 9 Rámutatott: Brandt kancellár beszédében nem jelentette ki, hogy a szövetségi köztársaság kész az európai határok — beleértve az Odera— Neisse határ és a két német állam között húzódó határ —, tehát a jelenlegi európai status quo elismerésére. 3

Kiemelte: az erőszakot kl• záró szerződések problémája a szocialista közösség országainak közös ügye. Walter Ulbricht hangoztatta: ha a nyugatnémet kancellár nem ismeri el a jelenlegi európai határokat, akkor Javaslata az erőszakot kizárő szerződés megkötéséről, csak kísérleti léggömbnek tekinthető. Hangsúlyozta: a Szovjetunió és az NDK tanácskoztak, mielőtt szovjet részről megkezdtéík volna a megbeszéléseiket a szövetségi köztársasággal az erőszakot kizáró egyezményre vonatkozó tárgyalások előkészítéséről. Megállapította: a Német Demokratikus Köztársaság megvárja, hogy milyen álláspontot foglal el a szövetségi köztársaság a Szovjetunióval remélhetőleg sorrakerülő érdemi tárgyalásai során. Rámutatott, hogy az NDK javaslata az erőszakot kizáró szerződés megkötéséről, ugyanazon az alafton nyugszik, mint a Szovjetunió elképzelése. Az NDK államszerződés-tervezetével foglalkozva az államtanács elnöke aláhúzta: „Nagyon komolyan vesszük a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti egyenjogú kapcsolatok felvételére vonatkozó egyezmény meg/kötésének ügyét." Bevezető nyilatkozatában és újságírók kérdéseire válaszolva kitért az NDK államszerződéstervezetével kapcsolatban. Azzal a „váddal" foglalkozva, hogy az NDK államszerződéstervezete „maximális" követeléseket tartalmaz, rámutatott: a tervezetnek egyetlen olyan pontja sincs, amely az NDK-t előnyös helyzetbe hozná, az NSZK-nak hátrányos lenne. A tervezet nem követel semmiféle előjogot az NDK-nak. Ugyanakkor azonban világos, hogy semmilyen körülmények között sem egyezhetünk bele semmiféle olyan megoldásba, amely bármiféle előjogot biztosítana a szövetségi köztársaságnak —, jelentette kl Walter Ulbricht. Rámutatott, hogy a Német Demokratikus Köztársaság húsz éve a nemzetközi jog alanya és — hasonlóan a szövetségi köztársasághoz — nem mond le az ehhez fűződő jogokról és kötelezettségekről. Az NDK nem tekinti az NSZK-val folytatandó tárgyalások előfeltételének az államszerződés-tervezet elfogadását, hanem Bonntől is konkrét elképzelések kifejtését várja. Walter Ulbricht részletesen foglalkozott a bonni kancellár parlamenti beszámolójában elhangzott, s más nyugatnémet megnyilvánulásokban rendszeresen visszatérő, „a nemzet egységére" hivatkozó érveléssel. A Német Demokratikus Köztársaság szocialista német nemsajtókonferenciája zeti állam, a nyugatnémet szövetségi köztársaság tőkés NATO állam, korlátozott nemzeti szuverenitással, — mondotta Walter Ulbricht. Az NSZK szuverenitását korlátozó párizsi szerződésekre utalva kijelentette: „A párizsi szerződések ellenére az a véleményünk: a bonni kormánynak rendelkeznie kell annyi bátorsággal, hogy elegendő szuverenitást biztosítson magának az NDK által javasolt nemzetközi jogi érvényű államszerződés aláírásához". Kiemelte: Brandt jelenleg csak azért hangoztatja misztikus módon a nemzet egységét, hogy kitérjen az NDK-val kialakítandó normális, egyenjogú nemzetközi jogi érvényű kapcsolatok megteremtése elől. Aláhúzta, a potsdami szerződésben foglaltak jelentőségét a Német Demokratikus Köztársaság szuverén kül- és belpolitikája számára. ' Kiemelte, hogy a potsdami megállapodásokat — így a határokra vonatkozóikat is — végérvényesnek kell tekintenL A potsdami tanácskozáson részt vevő hatalmak megállapodását az az elgondolás vezérelte, hogy a potsdami megállapodásokat egészen rövid idő alatt békeszerződéssel szentesíthetik — mondotta Ulbricht, és hozzátette: Nyugat-Németországban is tisztában vannak azzal, hogy lehetetlenség a jelenlegi európai határok bármiféle megváltoztatása. Az NSZK számára is az elképzelhető legjobb változat az európai status quo alapján kialakítandó európai biztonság és a kapcsolatoknak ezen az alapon történő normalizálása. Nyugat-Berlin helyzetével nem foglalkozott részletesen, hanem utalt az NDK ismert álláspontjára: ez a város nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz és soha nem fog hozzátartozni. Visszautasította az „emberi könnyítésekre" vonatkozó nyugatnémet tárgyalási javaslatokban megmutatkozó demagógiát, és rámutatott, hogy a Brandtkormány akkor lép fel valóban az emberiesség érdekében, ha szakít azzal a politikával, amelynek lényege és célja agresszív és embertelen. Ez megköveteli: — az európai status quo, különösen pedig az NDK állami létének nemzetközi Jogi érvényű, fenntartás nélküli elismerését; — az NDK és a szövetségi köztársaság közötti határok államhatárokként történő, feltétel nélküli elismerését; — a kizárólagos képviseleti igény valamennyi formájáról és a Hallstein-doktrínáról való feltétel nélküli lemondást; — a lemondást minden, az NDK és állampolgárainak megkülönböztetésére irányuló kísérletről; — a két német állam nemzetközi fogi alapon váló normális, egyenjogú kapcsolatainak megteremtését." Walter Ulbricht rámutatott, hogy az NDK államszerződéstervezete megvilágította az egyenjogú kapcsolatok megteremtésének útját. „Most az SPD/FDP kormányon a sor Bonnban, hogy a két német állam lakosainak érdekében elfogadja ezt az ajánlatot." A megjelent újságírók írásban mintegy 60 kérdést tettek fel az Államtanács elnökének. Válaszaiban Walter Ulbricht támogatta a valamennyi európai állam egyenjogú részvételével megvalósítandó európai biztonsági konferencia összehívásának gondolatát. Hangsúlyozta, hogy a szocialista országok egységesen támogatják az NDK nemzetközi jogi érvényű elismerésére vonatkozó követelést, amint ezt a szocialista országok párt- és kormányvezetőinek múlt évi moszkvai értekezletén kiadott közleményében is kifejeződött. Támogatta a müncheni egyezmény kezdettől valő érvénytelenítésének követelését, mint a szövetségi köztársaság és Csehszlovákia viszonya normalizálásának előfeltételét. Végül támogatta a gazdasági kapcsolatok ápolásának gyakorlatát, és ezt különválasztotta a politikai Jellegű követelések kérdésétől. IPPI 1970. I. 20.