Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

Az A-2 és „rokonai" A náthaláz ellenszereit kutatják Az A-2 ma mindenki közös beszédtémája. Nevét az államfők éppúgy isme­rik és rettegik, akárcsak az egyszerű kétkezi munkások. A náthaláz — senkit sem kímél. Titokzatosan — néha egészen váratlanul — útrakel. Átlépi az ország­határokat, hogy útja során ne kímélje sem a palotákat, sem a kunyhókat. Nevét — és társai nevét — (persze, nem a mai formában) a középkorban is emlegették. Valahogy így: járványoktól — ments meg uram minket. A járványok időről időre végigsepertek egész kontinenseken és megtizedelték az em­bereket. A feljegyzések szerint a 17. században hét katasztrofális járvány söpört végig Euró­pán. A rákövetkező évszázadban már tizen­nyolcról Ir a történelem, a múlt században pe­dig negyvenötöt jegyeztek fel. Ki tudja, mivel függ össze a járványok szá­mának erős növekedése. Talán azzal, hogy egyre többen vagyunk, talán azzal, hogy a tör­ténelmi tényeket egyre pontosabban jegyzik ... Tény, hogy megint nyakunkon a veszedelem, amelynek a neve: A-2. Miatta — és társai, a többi vírus miatt — egyes egészségügyi kimu­tatások szerint a földkerekség minden harma­dik-negyedik lakosának a szervezete legyengül, megbetegszik. A minap ellátogattunk a legilletékesebbek­hez, azokhoz, akik Szlovákiában a vírusokat legjobban ismerik, a Virológiái Intézetbe, amely a Tudományos Akadémia munkahelye. MUDr. Vojta Ráthová, a tudományos kutató mosolygott naivságomon, amikor arra kértem, mutassa meg az A-2 vírust. Mert aztán azt is elmondtam a doktornőnék, hogy milyennek képzelem a kis szörnyetegeket. Hát... olyan­nak, mint amilyen a legtöbb más állatka. Fe­je van és lábai és csápjai... Nagyítás Az elektronikus mikroszkópnál azután talál­koztam az A-2-vel, azazhogy annak fényképé­vel. A fényképen csak furcsa, élesebb körvona­lak nélküli foltok voltak. A nagyítás mértéke: egy a kétszázezerhez. A tudományos kutató azonban az elmosódó foltok alapján tucatnyi tényre következtethet. — Az idősebb emberek sokat beszélnek az 1919-es spanyolnátháról... — Az is vírusos náthaláz volt. Nagyobb em­beráldozatot követelt, mint az első világhábo­rú. Húszmillió ember hált meg 1919-ben — mondja MUDr. Ráthová. Akkor még az orvosok sem tudták, hogy mi a kórokozó. Azt hitték, hogy a katasztrófát valamilyen addig ismeretlen bacilus okozta. A náthaláz vírusát csak évekkel később — 1933-ban — fedezték fel. Az elektrónmikrosz­kópot pedig még ennél is később. Vessünk egy pillantást — persze, csak laikus szemmel — az Akadémia Virológiái Intézeté­nek munkájára. És tegyünk fel néhány kérdést a tudományos kutatónak. — Miért, A, B és C. Es miért hongkongi? — Első ízben ez a típusú betegség Hong­kongban fordult elő. A nagybetűkkel pedig az egyes vírustörzseket jelöljük. De ott van pél­dául az A-2 is. Ez azt jelenti, hogy itt az A típusú vírus „rokonáról" van szó. A vírus védekezik — A tudományos kutató számára — a nátha­láz vírusokkal kapcsolatban — mi okozza a legtöbb gondot? — Sok a „rokon" vírus. Ha csak az A, a B és a C törzs létezne, viszonylag könnyen men­ne a vírusok természetének megismerése és az ellenszer, a gyógyszer jelfedezése. Manapság a tudósok már körülbelül száz ilyen „rokont" ismernek. A náthaláz vírusa egyre változik. Éppen ez a változékonyság okozza, hogy biztos hatású orvosságot a kór ellen mindeddig még nem fedeztek feL Előfordul, hogy egész tudományos kutató csoportok megfeszített mun­kával tanulmányozzák valamelyik, éppen ve­szélyessé vált vírustörzs természetrajzát. Már­már célhoz érnek, azt remélik, hogy mindent tudnak a parányi kórokozóról, amikor kiderül, hegy a vírus — átváltozott. Mindent kezdhetnek élőiről. A vírus kutatók sziszifuszi munkát végeznek. Mégis kutatnak, mert a harcot nem adhatják fel. Pontosan ennek a szinte reménytelennek tűnő küzdelemnek köszönhető, hogy az embe­riség egyre többet tud a náthaláz vírusairól. Már tudjuk például, hogy egy-egy vírustörzs milyen időközökben változik át más altörzs­be, másszóval: hogyan lesz az A vírusból A-l, majd A-2. Ha ezek az időközök nem is ismét­lődnek pontosan és teljesen ritmikusan, azért a már megfigyelt tényekből sok mindenre le­het következtetni. Orvossá P" Viszont az egészségileg nagyon exponált mun­kahelyeken dolgozókat már jelentős sikerrel oltják be vakcinával (legyengített, vírustörzs­zsel) a kórokozók ellen. Az univerzális vakcina előállításának éppen a vírusok változékonysága szab határt. Ma talán már nincs is olyan ország, ahol le­galább egy tudományos kutatócsoport ne fog­lalkozna a náthaláz vizsgálatával. Korszerű géptávírórendszerek összesítik egy-egy ország járványhelyzetét. A mi „chrípka" — közpon­tunk például Prágában van. Az országos ada­tokat az Egészségügyi Világszervezethez juttat­ják el rövid úton, hogy ott az orvosok és a tu­dományos kutatók népes csoportjai figyelhes­sék a vírus-vándorlást, mindig szemmel tart­hassák, melyik országot milyen mértékben fe­nyegeti a járvány. Ezernyi még a megválaszolatlan kérdés. Pontosan például még senki se tudja, miként „telel" át a náthaláz vírus két járvány között. A pozsonyi Virológiái Intézetben, amelyet Dionýz Blaškovič akadémikus, a világhírű virológus irányít, többek között ezzel a kérdés­sel ls foglalkoznak. Egy más munkacsoport a vírusok struktúráját vizsgálja. Van olyan tudo­mányos kutatócsoport, ahol az immunológiával foglalkoznak, azt tanulmányozzák, hogyan le­het az élő szervezetet a vírusokkal szemben ellenállóvá tenni. Tévedés ne essék, a Virológiái Intézet fel­adata nemcsak a nátlr&láz kórokozójának a vizsgálata. Az intézet világszínvonalú kutató­központ, ahol a virológia úgyszólván minden ágazatával foglalkoznak. Egy üvegfülkében az egyik kutató éppen csirkeembriókat oltott be vakcinával. Bekopog­tam hozzá, de azt mondta: életveszélyes. Később megmagyarázta, hogy munkáját tel­jesen steril környezetben végzi. Jelenlétemmel talán éppen egy kísérletet tettem volna tönk­re, így a fényképezést csak egy üvegtáblán át végezhettem. Máshol titokzatosnak tűnő műszerek züm­mögnek. Lent az intézet pincéjében kísérleti állatok százai állnak a kutatók rendelkezésére. A mikroszkópok is a parányok csodálatos és félelmetes világának ezer és ezer kérdésére adnak választ. A Virológiái Intézet kutatói is hozzájárulnak az élővilág titkainak a megismeréséhez. Talán már nemsokára eljön az a nap, amikor majd hírül adják a világnak: megfejtettük az A-2­nek és „rokonságának" a titkát. Addig azonban a kutatóknak még ezer és tízezer mérést kell elvégezniük. Addig még sok­ezerszer kell a mikroszkóp fölé hajolniuk ... TÓTH MIHÁLY Az imént azt mondtuk, hogy a náthaláz el­len még nincs orvosság. Orvosság olyan érte­lemben, mint például a gyermekbénulásnál. Az elektronikus mikroszkóp segítségével az élő anyag űjabb titkairól hull le a fátyol. (Tóth Mihály felvétele) HÓ, JÉG, SÁR Az olvadás és a fagy váltakozása fokozza a kerekek meg­csúszását, üres pörgését. A mellékutakon még áll a hó, s az olvadt hólé a hajnali órákban megfagy. Lapáton kí­vül célszerű, ha viszünk magunkkal egy-egy kisebb, lapos homokzsákot, szőnyegdarabot, melyet a megforgó kerék elé helyezünk oly módon, hogy forgás közben a kerék „rákapjon". (A homokzsák mellett szóróhomok, salak vagy faforgácskész­let is hasznos tartozék.) Sokszor indulásnál okoz nehézséget, hogy a kocsi kerekei állás közben a hóbďn megsüppedtek. Ezért fontos ügyelni ar­ra, hogy hol állunk meg. Mély hóban vagy ahol a kerék gö* dörbe kerül, nem célszerű a megállás. Ajánlatos megállás után egy métert előre-hátra menni, hogy még a kerék lesüllyedése előtt, induláshoz csináljunk egy kis pályát a nekifutásnak. Indulásnál az a kerék pörög meg, amely alatt síkosabb az út­test. Ha a két kerék alatt egyformán síkos az út, az a kerék csú­szik meg, amelyiken kisebb a súly vagy kevésbé süppedt a hóba. Az esetek nagy többségében elegendő, ha csak a pörgő kerék alá teszünk tapadást biztosító anyagot. (A kevésbé ru­tinos autósok rendszerint az elé a kerék elé teszik a tapadást fokozó anyagot, amelyik jobban lesüllyedt.) Helyes módszer, ha a nyitott ajtón át a kocsiból megfigyeljük, hogy a vezető oldalon levő hajtőkerék forog-e vagy áll, s ennek megfelelően a forgó kerék elé helyezzük el a tapadást biztosító anyagot. Ez a legjobb módszer. (Az egyik meredek budai utcában el­akadt autós a hó alól kikandikáló kórót tépte ki és szórta a pörgő bal első kerék elé. Ez elegendő volt ahhoz, hogy a kocsi könnyedén elinduljon, nélküle ketten is hasztalan segí­tettek megtolni a kocsit.) A hólapátolásra vonatkozóan megjegyezzük, hogy nem ele­gendő csak a kerekek elől 'ellapátolni a havat, hanem sokkal fontosabb, ha közvetlen a gumi futófelülete és az útburkolat fölött levő összetömörült ékelőrészt bányásszuk ki, mert ez akadályozza a kocsi megmozdulását. Indulásnál a tengelykap­csolót ütemesen engedjük fel, majd vissza, hogy a kocsi len­gésbe jöjjön. Az esetleges tolási segítség is ebben az ütemben történjen. Ke feledkezzünk meg — különösen hegy- és dombvidéki utakon — a jeges útfelületek veszedelméről. Egy jégfoltra nagyobb sebességgel ráhajtani életveszélyes. Még a téli gumik is megcsúsznak a jeges útonl Hólében hajtva gondoljunk arra, hogy a felcsapódó hólé leállás után befagyaszthatja a féket, különösen a behúzott kéziféket. Előnyösebb tehát a kerekek elé helyezett féktuskőval és bekapcsolt sebességváltóval rög­zíteni a kocsit. A kormányzott keirekek légnyomását előnyös valamivel csökkenteni, különösen a kissé megkopott kerék­felületek növelése érdekében. Az útszéli hólé alatt rendszerint felázott és itt-ott jeges talajra is számíthatunk, valamint arra, hogy az úttesten feltöredezett, teljesen le nem takarított hó­buckák teljesen letérítik a kocsit az úttestről. A legfőbb vé­dekezés az óvatos, kis sebességű hajtás. FILATELIA tiíMiHi m » M M M 40 io JTIRTÔMATE ÍNKFMÄKKENAUSSTCUUNC MACDEIURG D • aj Az NDK postája a magdeburgl bélyeglkállításra sorozatot ad ki, amelynek bemutatjuk egyik feláras értékét. A Jugoszláv Posta eddig nyilvánosságra hozott idei bé­lyegkiadási terve több mint 40 bélyeget tartalmaz. Ezek Neves emberek — 6 bélyeg; Mozaik reprodukciók — 6 bé­lyeg; Lenin születésének 100. évfordulója —• 2 bélyeg; Eu­rópa — (CEPT) — 2 bélyeg; Szarajevó felszabadításának 25. évfordulója — 1 bélyeg; Ljubljana felszabadításának 25. évfordulója — 1 bélyeg; Jugoszlávia felszabadításának 25. évfordulója — 1 blokk (6 bélyegből áll); Fauna IX (6 bélyeg); Sport-sorozat (6 bé­lyeg); Gyermekhét — 1 bé­lyeg; Nemzetközi Művészeti kiállítás Slovenjgradecban — 1 bélyeg; művészeti sorozat — reprodukciók (6 bélyeg); Vöröskereszt-hét — 1 bélyeg; olimpiai feláras, bélyeg — 1 db. AFAR ÉS ISSA: új légikikötő bélyegpár. BURMA: az 5. dél-ázsiai já­tékokra sportjeleneteket áb­rázoló négyértékü sor. FINNORSZÁG: a helsinki új légikikötő felett leszálló repü­lőgépet ábrázoló 0,25 mk bé­lyeg. FÜLÖP SZIGETEK: filatéliai hét, bélyegpár. IAPÄN: nemzeti park, két bélyeg. KANADA: Manitoba cente­náriuma, 6 c. KONGŰI NÉPI KÖZTÁRSA­SÁG: kinsoundl textilgyár, négy címlet. MALAYSIA: rizsévi bélyeg­pár. MALI: Gandhi-centenárium, 150 fr. NYUGAT-BERLIN: Theodor Fontáne író (1819—1898) em­lékére 20 pf bélyeg. • Felveszek asszonyt háztartás vezetésére. Lakás, koszt, fize­tés biztosítva. Leveleket a következő címre kérek: MUDr. Šmardová, Židovská ul. 59., Bratislava 0-38 ADÁSVÉTEL • jó állapotban íe^u, szetnúzható gaucs és 2 fotel eladó. Va­Ien- -> Bratislava. Daxnerovo nám. č. 6. 0-39 • Külföldi Képviselet bérelne három 1 szoba komfortos búto­rozott lakást Bratislavában. Címeket „M M G" Jeligére a hir­detőirodába kérünk. 0-42 ISMERKEDÉS • 39 éves nőtlen, szövetkezeti dolgozó, szeretne megismer­kedni hozzá illő lánnyal 23—35 éves korig. Jelige: Farsangra együtt. 0-43

Next

/
Oldalképek
Tartalom