Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó
5000 díszfa és cserje A címben nincs semmilyen allegorikus szándék. Valóban valódi őserdőről van szó, amely nemcsak hazánkban, hanem európai viszonylatban is különlegességnek számít. Vimperktől hét kilométerre, megközelítőleg 47 hektáron terül el egy 1362 méter magas hegy délnyugati oldalán. A boubíni őserdőben 1858-tól szünetel a fakitermelés, a növényzet buján, szabadon nő és pazar szépségeket tár az arra járó turisták és természetkutatók elé. Több fa magassága meghaladja a 60 métert. Az érdekesség kedvéért még megjegyezzük, hogy 1858-ban lőtték az utolsó barnamedvét ebben az erdőben. PATASI SZABÓ JENŐ Az egész világ megcsodálhatja A kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum tulajdonában levő Szent János harangot, melyet 1558-ban Francisco Illenfeld mester öntött, az egész világ megcsodálhatja az oszakai világkiállításon. A harang már útban is van fapánban. A harang súlya 1964 kg, Kassa város címere és zsoltáridézetek láthatók rajta. (Bodnár—CSTK felvétele) A Lenin-centenárium tiszteletére A lévai járási iskolaügyi szervek „Lenin örökké él" címmel versenyre hívták fel a járás Iskoláit. A Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett versenyen az iskolák legtehetségesebb rajzolói vesznek részt. Az évfordulóval kapcsolatos témákat megörökítő legjobb rajzokból Léván kiállítást rendeznek és a legsikerültebb alkotások szerzőit meg is jutalmazzák. b. I Találkozó SZövmt kannákkal A csehszlovák—szovjet barátsági hónap befejezéseként Ipolyszakállason az Iskola pártszervezete „Mit tudsz a Szovjetunióról?" vetélkedőt rendezett, amelyen az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonák is részt vettek. A vetélkedő győztesei értékes jutalomban részesültek, majd a tanulők gazdag kultúrműsorral szórakoztatták becses vendégeiket. b. f. Szepsi és környéke ünnepel Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. január 18-án szabadult fel Szepsi és környéke. A Vörös Hadsereg már 1944. decemberében elérte a volt szepsi járás határát, de a németek még erős védőállásokat építettek a város köré. A front teljes hat hétig állt Szepsi alatt. A lövedékek nagyon megrongálták a házakat és a két templomot. Még ma is borzongó érzéssel emlékeznek a szepsiek 1944. decemberére és 1945. januárjának első napjaira. 1945. január 18-án elérkezett az a nehezen várt pillanat, amikor a vörös hadsereg egységei felszabadították a várost. Nagy munka várt a lakosságra. Először a háború okozta romokat kellett eltávolítani, csak azután kezdhettek až építőshez. Sok minden épült itt az elmúlt 25 év alatt és a város dolgozóinak az élete ls gyökeresen megváltozott. Lakóinak száma megkétszereződött, nyoma sincs a múltban oly gyakran jelentkező munkanélküliségnek. A lakosság nagyobb része a Szepsltől 15 kilométerre levő Kelet :szlovákiai Vasműben dolgozik. LOBEL ZOLTÁN Dunaszerdahely városi tanácsa nemrég kiértékelte a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásokat. A lakosság a pártbizottság, a nemzeti bizottság, a tömegszervezetek, az üzemek, iskolák és az efsz közreműködésével rendkívül jó eredményt ért el a város fejlesztése és szépítése terén. Kibővítették az uszodát, rendezték környékét, az északi lakótelepen nagy területeket parkosítottak, korszerűsítették a közmegvilágítást, több mint 5000 díszfát és cserjét ültettek ki, virágtartókat helyeztek el a város különböző pontjain és újrafestették a díszkerítéseket és oszlopokat. A társadalmi munka értéke meghaladja a 10 millió koronát. KOMÁROMY DEZSONÉ érdemelnének Nemcsak Kéméndre, hanem a környékre ls eljut a helyi pékség Ízletes kenyere. A korszerű péküzemben naponta 75 mázsa kenyeret, 14 000 drb. kiflit és különböző péksüteményeket sütnek. 19 községet látnak el a mindennapi kenyérrel. A pékségnek 38 alkalmazottja van, de közülük csak ketten kéméndiek, a többiek a környéken laknak. És éppen ez okoz problémát, mivel a jól dolgozó üzemnek nincsen megfelelő munkásszállása és az árra szoruló dolgozók csak egy garázsból átalakított szobának igazán nem nevezhető helyiségben kénytelenek aludni. A kollektíva igazán megérdemelné, hogy jobb munkafeltételeket biztosítsanak számuk-ra. DÁVID NÁNDOR 1970. április 30-án lesz a nagy zeneszerző, Lehár Ferenc születésének századik évfordulója. Lehár Ferenc szülővárosa, Komárom is készül az éyfordulő megünneplésére. Sok szép terv született, melyek közül — sajnos — éppen a legértékesebbek megvalósítása feneklett meg. A tervezett Lehár-emlékbélyegek kiadása nem talált megértésre, s már nyílt titok, hogy a tervezett Lehárszobor sem készül el, legalábbis az évfordulóra nem. Az évforduló alkalmából megjelentetik a szülőváros történetével és Lehár Ferenc életművével foglalkozó kiadványt szlovák, német és magyar nyelven. A hivatalos ünnepségen kívül emlékkiállítást rendeznek és egy Lehár-fesztivál keretében műsorra tűzik a szerző legszebb operettjeit. —ni— Színdarabot mutattak be Felsővályon A felsővályi fiatalok nagy feladatot vállaltak, amikor elhatározták, hogy bemutatják Jókai Mór: Gazdag szegények című regényének színpadi változatát. A feladattal sikeresen megbirkóztak és a karácsonyi ünnepek alatt nagyszámú közönség előtt mutatták be a színdarabot. A sok taps azt bizonyította, hogy a jelenlevőknek tetszett az előadás. A színjátszókat Kertész László és Lőrincz Károly igazgatőtanító vezeti. A bemutatóval ünnepelték a felsövályiak a falu felszabadulásának 25. évfordulóját. POLGÁRI IRÉN Laki Pál a nyárasdi szövetkezet csősze. Már húsz éve vadászik és a tavalyi évet mondhatja a legsikeresebbnek. Egy hónapja történt, hogy az erdő felé vette szokásos útját, amikor arra lett figyelmes, hogy egy nagy sas lecsapott egy fácánra. Nem tétovázott — azonnal mintegy 30 méterről lőtt és nem hibázott... Képünkön a szerencsés vadász a sassal, melynek szárnytávolsága 1,90 méter. (Tóthpál felv.) A Montreálban megrendezett EXPO 68 Világkiállítás egyes épületeire emlékeztet a Csorba-tónál épült Panoráma szálló, melynek építési munkálatai lassan befejeződnek. (Németh István felvétele) a hagyományokat A lévai Népművészeti Ház és a csekei Népművelési Ház a közelmúltban Csekén a helyi népszokások szerint népmulatságot rendezett. A rendezvényen részt vett az óbarsi tánccsoport, melynek tagjai népi táncokkal és népszokások felelevenítésével szórakoztatták a jelenlevőket. A részvevők a mulatság alkalmából rendezett kiállításon megtekinthették a környék népművészeti alkotfisait, hímzéseit, szőtteseket, festett agyagkorsókat és tányérokat. b. j. Hetény község új iskolát kap. Ennek nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok ls örülnek. Az iskola épUletét az eredeti tervek szerint már múlt év decemberében fit kellett volna adni, de az átadásra még várni kell. Hogy mikor vehetik birtokukba az iskolát a kisdiákok, erre a választ a Komáromi Jfirfisl Építészeti vállalat igazgatósága adhatja meg! (Andriskin J. felv.) A téli esték sokszor nagyon hosszúaknak tűnnek, de a mai embernek már nemigen okoz problémát, hogyan töltse el szabad idejét. A falvakban ls szinte minden házban van rádió és sok lakásban tv-készülék sl található. Harmacon pl. mintegy 50 tv-készüléken nézik esténként a műsort. Vajon hogyan töltötték el az estéket a falu lakói néhány évtizeddel ezelőtt. Az öregek elbeszélése szerint az asszonyok rendszerint összeülnek beszélgetni és fonni, a fiatal lányok pedig a fonóba jártak. A fonőba a fiúk is eljöttek, akik egyideig nézegették a lányok munkáját, s mikor megunták a várakozást, meggyújtották a kendert, az orsót pedig elvették és ezzel megkezdődött a vidám mulatság. A fiatalok késő éjszakáig daloltak és táncoltak. A fonóban kezdődő Ismeretség sok esetben házassággal végződött. A harmaci asszonyokról az a hlr járta, hogy nagyon szerették az italt. Történt egyszer, hogy a fonőbálban az asszonyok nagyon felöntöttek a garatra, emlékszik vissza a 95 éves Nagy Károlyné. A bál után három aszszony hazafelé menet vígan dalolt: „Nem árt nekem sem az eső, sem a dara, még a jég ls lepattog rólam". Egyszerre csak vlllámlani kezdett és az egyik asszonyt agyonütötte a villám. Azt mondják, azóta nem voltak olyan részeg asszonyok Harmaton. ZSÖFI KLÁRA