Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-17 / 14. szám, szombat
A CSSZBSZ A JUBILEUMI ÉVBEN A határozatok teljesítése és Lenin tanainak népszerűsítése (CSTK) — A CsehszlovákSzovjet Barátsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának ez idei tevékenysége a CSKP KB és az SZLKP KB elmúlt évi májusi és szeptemberi plénuma határozatainak megvalósítására, a szocialistaellenes és a szovjetellenes propaganda elleni küzdelemre, V. I. Lenin elgondolásainak és a szocializmus építése elveinek terjesztésére összpontosult. A szövetség „Lenin örökké él" témára szlovákiai szemináriumot rendez. Minden járásban rendeznek a Lenin életét és művét ismertető előadásokat és beszélgetéseket. Az előadásokon és a nemzetközi szimpóziumokon a hazai előadókon kívül szovjet lektorok is fellépnek. A CSSZBSZ városi és járási, valamint üzemi szervezetei tevékenyen bekapcsolódnak a munkakezdeményezés fejlesztésébe, főleg ott, ahol a termelés szovjet nyersanyag segítségével folyik. A legnagyobb rendezvény a béke és a csehszlovák—szovjet barátság napjai lesznek, melyeket július 3—5. napjaiban tartanak meg Dévényben. Az első repülőhadosztály 1DDD0BQEI - 0 J F I • C 11 • c • ANNA KARENINA Alekszandr Zarhi szovjet rendező az idősebb generációhoz tartozik. A leningrádi származású Zarhi 40 évvel ezelőtt a helyi filmművészeti iskolában Ismerkedett meg a nála három évvel idősebb minszki származású J. Hejficcel. Tizenhárom filmet forgattak együtt, köztük a Professzor Polezsajev (1936), A kormány tagja (1939), című filmeket, amelyekkel örök időkre beírták nevüket a szovjet kinematográfia történelmébe. Hejfic és Zarhi legutolsó közös filmjét (a nálunk ismeretlen Baku lángjait) még 20 évvel ezelőtt forgatta, azóta mindegyik önállóan alkot. Mindkettőjükre jellemző az irodalom szeretete. Előbb a korabeli szovjet irodalomból (Kocsetov, Akszionov stb.) merítettek. Később, amikor Hejficet Csehov kerítette hatalmába, Zarhi az orosz klaszikus irodalom legsikeresebb regényeinek, köztük Tolsztoj Anna Kareninájlnak a csodálója lett. Tolsztoj művei az orosz irodalom leggyakoribban filmezett témái közé tartoznak, nemcsak a Szovjetunióban, hanem világszerte. Műveit Japánban (Feltámadás, Élő holtak), Argentínában, Mexikóban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Olaszországban és Németországban is megfilmesítették. Az Anna Karenina 11 filmváltozata közül nyolcat külföldön forgattak: hármat Amerikában, és egyegyet Olaszországban, Németországban, Magyarországon, Angliában és Argentínában. Az Anna Karenina megfilmesítéséhez elsősorban legfontosabb volt a főszereplő megválasztása. Mikor Alekszander Zarhi Tolsztoj regényének a fllmrevitele mellett döntött, jól tudta, hogy Anna Kareninát olyan híres színésznők testesítették meg, mint Theda Bara (1915), Maria Melat (1917), Lya Mara (1919), Greta Garbó (1927 és 1935), Vivien Leigh (1948). Tatjana Szamojlova Anna Karenina szerepére kissé fiatal. Külseje inkább diáklányos, de nagy, mély és tüzes szemében „rejtelmesség és titokzatos báj" lobog, és Tolsztoj szerint éppen ez a vonás különböztette meg Annát a pétervári nőktől. Anna Karenina olyan asszony volt, aki ideáljainak a megvalósulásáért fel merte venni a 0SB0EIODG L M E KtODDODCü (szovjet) küzdelmet környezetével. Mindenek felett az igazságot kereste, természetesen a saját, női — egyben emberi igazságát. Tatjana Szamojlova kissé másképp fogta fel a hősnő lelkivilágát, mint elődei. Erről a következőképpen nyilatkozott: „Igyekeztem bemutatni és kifejezni a nőnek a férfival szembeni örök alárendeltsége problémáját. A férfiak felsőbbrendűségét, ami sajnos Anna Karenina kora óta semmit sem változott. A mai intelligens, művelt, kiválóan dolgozó nők is nemegyszer uruk és parancsolójuk házának négy fala közé zárt alázatos rabjaivá válnak. Ojra kezembe vettem Anna Karenina regényét, szeretném megérteni a polgári alakoskodás felett aratott szimbolikus győzelmét, mellyel azonban, sajnos, semmit sem nyert." Anna Karenina előző alakítói természetesen nem juthattak el az ilyen állásfoglalásig. Tolsztoj regényének 1910-ben filmen való első bemutatása CHEYENNEK ŐSZE Az ír származású 75 éves John Ford az amerikai western kiemelkedő alakja. Pályafutása alatt a „hamisítatlan" westernekkel szédületes ívelésű karriert futott be. Hollywood veteránja 53 éve dolgozik a szakmában, így ismeri a filmkészítés csínját-bínját. A harmincas években forgatott westernjei az ún. klasszikus vadnyugati kalandfilmek egy történelmi korszak megszépített és átköltött emléke, amelyben a valóság illúziókkal keveredett. Ezek a filmjei — akárcsak a többi jellegzetesen amerikai western — mellőztek minden társadalmi konkrétumot, roromantikus, idealizált, történelmileg alig hiteles, „lakkozott" westernek voltak, melyek a jól ismert, „halhatatlan" 6éma szerint készültek. Hiszen köztudott, hogy a történelmi vadnyugat nem olyan volt, mint amilyennek az amerikaiak bemutatták. Az 1964-ben készült Cheyennek ősze című John Ford film merőben eltér a rendező korábbi sematikus filmjeitől. A vadnyugatot romantika nélkül ábrázolja, eltemeti mindazt, ami a hagyományos westerneket sematikussá tette. Filmjécsak 12 percig tartott. Nem jegyezték fel a főszerepet alakító színésznő nevét sem. A második Anna Karenina 1914ben Elga Germanova, a MCHAT fiatal színésznője volt. Magyarországon Tolsztoj regényét még 1920-ban vitték filmre, Varsányi Irénnel a főszerepben. (Csehországban 1927-ben Tolsztoj Kreutzer szonátáját filmesítették meg.) Csak kiváló színésznő és szép nő játszhatja Anna Karenina szerepét. Az előző filmváltozatokban rendkívül jelentős színészeket választottak Karenin szerepére (a legutóbbi amerikai filmben Basil Rathbone, Julién Duvivier angol filmjében pedig Ralph Richardson), akik túlzottan negatív módon ábrázolták Karenint. Eltúlozták rendszerint azt a mozzanatot is, hogy Anna mennyire szenvedett a társadalomból való kiközösítés miatt. Tolsztoj művében a családi élet problémáját fejtegette s egyben rámutatott az akkori társadalom laza erkölcsére. És Zarhi műve az eddigi filmváltozatok közül a legszélesebb terjedelemben fejezi ki ezt a tényt. Aki még emlékszik Tolsztoj regényének a Duvivier általi megfilmesítésére, bizonyára egyetért azzal, hogy a film legnagyobb pozitívuma Vivien Leigh alakítása volt. Az akkori „Filmový pfehled" folyóiratból idézünk: „A film költséges kivitelezésű, csupán egy szerencsétlen szerelem története, semmit sem mutat abból, amit Tolsztoj regényében mondani akart. A film ió oldala Vivien Leigh kiváló színészi teljesítménye". Meg kell említenem, hogy Duvivier filmje terjedelmes volt, vetítése teljes két óra hosszat tartott. Zarhi filmje ezt az időt 20 perccel toldotta meg. Anna Karenina ezért lehet az esemény kezdetén teljesen más, mint annak végén. Szamojlova hősnője nem csupán a társadalomból való kitaszítottságtól szenved. Mintha az egész élettől elszakadt volna. Anna öngyilkosságát érzelmi elhatározással fejezi ki. Szamojlova erről a következőképpen vélekedik: „Nem tudom megbocsátani Tolsztojnak, hogy Annát halálra ítélte. De ha már ez a regényben így van, az életből való távozását tiltakozásként igyekeztem bemutatni..." Filmszínházainkban az Anna Karenina filmet előzőleg 70 milliméteres szélesvásznú formában mutatták be. Természetesen a kizárólag szórakoztató filmek konkurrenciájában nem állhatta meg a helyét olyan film, mely sem a rendezést, sem a tömegjeleneteket illetően nem olyan jellegű, mint például Bondarcsuk Háború és békéje. A filmnek klasszikus formában való bemutatása talán azt a célt tűzte ki, hogy felhívja a néző figyelmét egy jelentős filmalkotásra, mely 1967, tehát keletkezése óta nem véletlenül aratott jelentős külföldi sikereket. IVAN BONKO (amerikai) ben az egykor híres indiántörzs, a cheyennek maradványainak életét viszi vászonra. A film cselekményének a középpontjában a primitív fegyverekkel harcoló indiánok állnak, akik a maguk földjét, hazáját védik a betolakodókkal szemben. A film hőse a maga erejére támaszkodó, az igazságért és becsületért, az ártatlanokért és védtelenekért magányosan harcoló „fehér" ember. Az élet legyőzhetetlen erejét, az igazság diadalát testesíti meg. J. Ford filmje rendhagyó western, nem a jól bevált recept szerint készült. Mentes az előregyártott fordulatoktól és sablonoktól, a brutális erőszaktól. Ezzel magyarázható, hogy hiányzanak belőle a lélegzetvisszafojtó jelenetek, ami — westernről lévén szó — kissé szokatlan. Az alkotó a szereplőgárda listáját olyan hírességek nevével tűzdelte meg, mind Dolores Del Rio, Arthur Kennedy, Patrick Wayne (John Wayne fia), Richard Wídmark, Caroll Baker, Kari Maidén, Edward f. Robinson és John Carradine. —ym— Az első csehszlovák repülőhadosztály január 24-én és 25én ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Sok vlz lefolyt azóta a Dunán; feledhetetlen hőstetteit, pompás harci eredményeit arany betűkkel örökítették meg a cseh és a szlovák nép történelmében ..., de nemcsak a hadosztályét, hanem az első csehszlovák vadászrepülőezredét is, amely 1944. október 28-án az SZNF-ben való részvételéért a „zólyomi" előnevet vette fel. — Nem volt könnyű feladat a csehszlovák repülőhadosztály felállítása és harckészségének biztosítása a szovjet—német fronton — jelentette ki a csütörtöki sajtóértekezleten Prágában Jozef čenčár vezérezredes, a nemzetvédelmi miniszter helyettese. — Ám sikerült. Az II 2-es bombázók 6—8 tagú csoportokban szálltak fel, és a szovjet repülők taktikáját követve legnagyobb sikereiket az ellenség bősz légvédelme ellenére veszteségek nélkül 1945. április 14-én aratták Opava és Ostrava légiterében. A csehszlovák repülők a súlyos harcokban mindvégig taADÁSVÉTEL • Eladó új MOSZKVICS 408/1968 20 000 km. Ár megegyezés szerint. Varga Z., Sever B/4, Dun. Streda. 0-31 • WARTBURG DL 353 14 500 km, kitűnő állapotban eladó. Jelige: átírást fizetem. 0-44 • Családi ház jó karban, nagy kerttel, előnyös helyen eladó. Cím: Brachnáné, Tomašikovo 154 (t'allós). 0-45 • Skoda OCTÄVIA Szuper jó karban eladó. Cím: Piros László, Dun. Streda, Jednota, telefon 26-67. Ű-49 • FIAT 600 D — tuzex, 1968, 7500 km eladó. Trnava, telefon 249821 naponta 17 órától. 0-53 • Családi ház kerttel, garázszsal eladó. Jelige: Csallóköz. Ú-52 • Gyöngyös fekete estélyiruha eladó. Rimaszombat, Bakulinyho u. 7. Ű-58 • Vennék személygépkocsit (Zsukot vagy gaztkot) jó állapotban. Clin: Bratislava, Odborárska U, č. dv. 23. 0-61 • Megvételre keresem Dr. Baranyai „A Csallóköz .története" c könyvét. Jelige: Kutató. 0-56 •BSB33& • 20/163 molett, érettségizett leány komoly szándékkal megismerkedne magas fiatalemberrel. Jelige: 22-től 28-ig. Ú-60 • Kicserélem háromszobás szövetkezeti lakásomat Somorján hasonlóért Komáromban. Cím: T. B. Pod. múzeum, Komárom (riaditelstvo). 0-62 • Külföldi képviselet bérelne húrom egyszobás komfortos, bútorozott lakást Bratislavában. Címeket ,,M M G" jeligére a hirdetőirodába kérünk. 0-42 BWSHElSfflfMi • Nagy Istvánnak és Máriának Lenkére: A legdrágább szülőknek születésnapjuk núbizonyságát adták jó harci felkészültségüknek, s ezért érthető, hogy csakhamar elnyerték a szovjet repülők bizalmát és rokonszenvét. A közös küzdelmekre vezethetők vissza repülőink harci hagyományai, ezek a harcok pecsételték meg hazánk és a Szovjetunió nemzeteinek megbonthatatlan barátságát. Repülőink ma is helytállnak. Feladataikat pontosan és következetesen teljesítik. Korszerű harci felszerelésük, gépeik nem maradnak el a világ legmodernebb gépei mögött. Noha a közelmúlt válságos eseményei repülőinkre is hatással voltak, a tájékozatlanságot körükben csakhamar az eszmei egység váltotta fel. A konszolidálódási folyamat — a párt vezető szerepének a hadseregben történő megszilárdításával biztos lépésekkel halad előre. Felújították a baráti kapcsolatokat a szovjet hadsereggel, valamint a többi szocialista ország hadseregeivel, közös hadgyakorlatokon vesznek részt és együttesen teljesítik harci feladataikat. —km— alkalmából jó egészséget, hosszú boldog életet kívánnak Éva, Laci és Nórlka 0-64 • Felsővámoson drága szüleiket, M a t e j k * Istvánt 86-ik és feleségét 81-Ik szülésnapja, valamint házasságkötésük 60-ik évfordulója alkalmából szívből köszöntik: 6 gyermeke, 24 unokája és 28 dédunokája és kívánnak nekik további jó erőt és egészséget. 0-55 • A 1 m á s 1 Ernőnek, drága jó férjemnek, édesapának, valamint fiamnak névnapja alkalmából sok szerencsét és hosszan tartó boldogságot kíván felesége és kislánya, Rózsika Ű-63 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Köszönetet mondunk mindazoknak az Iskolatársaknak, akik 1969. november 29-én Vlčanyban részt vettek a találkozón és koszorúval emlékeztek meg elhunyt Iskolatársukról, szeretett fiúnkról, ilj. Komlósi Jenőről. Szívből kívánunk nekik boldog új évetl Komlosl család, Vlčany. 0-65 • Ezúton mondok köszönetet mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, munkatársaknak és Ismerősöknek, akik elkísérték utolsó útjára szerető férjemet Sokol Lajost a komáromi temetőbe és részvétükkel, vlrágadományaikkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmamat. Gyászoló özvegye. Ű-54 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára drága jó anyukánkat és nagymamánkat fizv. Kamenár Jánosnét, szül. Szitka Rozáliát. A gyászoló család 0-47 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a felejthetetlen feleség, édesanya és nagymama G a c s a y Lászlőné, szül. György Ilona temetésén részt vettek és virágadományaikkal, részvétükkel enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ű-59 Tatjana Szamojlova az Anna Kirenina című szovjet film címszerepében. APRÓHIRDETÉS