Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám, szombat

Hét végi hírmagyarázatunk TUZFESZEK KIALUDT Az új esztendő első hónapjának derekán pozitív fordulat történt: Effiong biafrai vezérkari főnök a közben elmenekült Ojukwu ezredes, szakadár biafrai vezető megbízásából kapitu­lált a nigériai szövetségi haderőnek, s ezzel a csatatereken befejeződött a több mint két és fél évig tartó nigériai polgár­háború. Kialudt egy veszélyes háborús t&zfészek, s az afrikai népek fellélegezve folytathatják problémáik megoldásának keresését. 0 Miért harcoltak? A polgárháború befejeződött, az államszövetség egységének helyreállítása befejezett tény, noha a rendkívüli állapot — érthető okokból — tovább tart. A két és fél évig tartó eszte­len vérontás következményeit felmérve, joggal vetődik fel a kérdés, miért kellett testvérgyil­kos háborúnak kirobbannia? Az Afrikai Egység Szerveze­tének legutóbbi csúcsértekezle­tén nem egy afrikai politikus —, köztük kimondottan Nyu­gat-barát politikusok is, — ál­lapította meg a nigériai polgár­háborúról, hogy az „Afrika szé­gyene". A történelmi előzményeket és a fekete földrésznek a hatvanas évek óta kibontakozó fejlődését tekintve találó megállapítás. Az 56 millió lakosú Nigériai Ál­lamszövetség a Brit Nemzetkö­zösség keretében szintén 1960­ban nyerte el függetlenségét. Más elmaradott afrikai orszá­gokkal szemben ezt az afrikai óriást mintaállamnak tartották, s úgy vélték, a brit gyarmati adminisztráció által kiépített közigazgatási rendszer követen­dő például szolgálhat. Öriási té­vedés volt. A brit gyarmatura­lom afrikai hódítása óta Nigé­riában is a törzsi megosztott­ságra épített, az egyes államok kialakításánál szándékosan nem vette tekintetbe az etnikai sajá­tosságokat. 1966 volt a kritikus év. Véres puccs távolította el a szövetsé­gi kormány vezetőit, de a leg­felsőbb helyen történt változá­sokkal nem csillapodtak le a kedélyek. Elemi erővel kirob­bant és véres viszállyá, fajirtás­sá fajult az északon lakó, a feudalizmus elemeit konzerváló, mohamedán vallású hausszák, továbbá a szintén mohamedán jorubák, valamint a délen és keleten élő katolikus ibók el­lenségeskedése. Az ibók a leg­intelligensebbek voltak a nigé­riai törzsek között (mintegy 250 népcsoportról van szó), s tekintélyes pozíciókat töltöttek be a közigazgatásban, a keres­kedelmi életben és a műszaki állásokban is, ezért irigyked­tek rájuk az elmaradott hausz­szák, akik viszont konzervatív, feudális törzsfőnökeik révén az államszövetség kormányzását tartották kezükben. A törzsi vi­szály kitörésekor halomra gyil­kolták a hausszák közt élő ibó­kat, ami az ibók tömeges délre és keletre menekülését váltotta ki. Ezt rövidesen az ibók részé­ről történő megtorlás követte, amiről azonban az ibo szakadár állam, Biafra vezetői a továb­biakban óvatosan hallgattak. Az 1966. évi sorozatos puccsok nem oldották meg a szövetség prob­lémáit, s bár nem egy ibo poli­tikus is az államszövetség meg­őrzése mellett volt, 1967-ben mégis bekövetkezett a keleti tartomány elszakadása, a Biaf­rai Köztár'?-"- ' ' •'írása. 0 A hamiskűriyás és a kibicek Noha a gyarmati rendszertői örökölt törzsi ellentétek két­ségtelenül nagy szerepet ját­szottak a nigériai polgárháború kirobbanásában, a testvérháború igazi okai egészen másban rej­lettek. A jeune Afrique című afrikai lap megállapítása sze­rint a fontos állami, kereske­delmi és műszaki állások 60 százalékát a katolikus ibók fog­lalták el, azok, akiket a biafrai vezetők állítása szerint a mo­hamedán hausszák elnyomtak. Ugyancsak az idézett lap sze­rint a nigériai szövetségi had­sereg katonáinak 70 százaléka is katolikus, sőt az államfő, a haussza származású Gowon tá­$ bornok is keresztény. A Biafra néven elszakadt keleti tarto­1970 má ny milliós lakossága nem volt egyöntetűen ibo, mert hét­1, 17, millió ibo mellett még efikek, ibibók, dzsauszák is lakták. 3 Egészen más, mint törzsi és vallási okok miatt szakadt ki Biafra az államszövetségből. Ojukwu ezredes, a milliomosfiú, angol tisztiiskola volt növen­déke, aki az itoókat ért tényle­ges sérelmeket felnagyítva, ugyanakkor az ibók által más törzsekkel szemben elkövetett atrocitásokat elhallgatva ügyes propagandát fejtett ki a szaka­dár állam érdekében, mártírnak adva ki népét, külföldi monopo­lista érdekeltségeket képviselt. Tudvalevő, hogy Anglia a kő­olajban igen gazdag Nigériából fedezte olajszükségletének 10 százalékát, s a nigériai olaj fő értékesítője a Britisch Shell Petroleum társaság volt. Az an­gol monopóliumok 720 millió font sterlinget fektettek be Ni­géria olajiparába, ezt tavaly to­vábbi százmillióval tetézte meg, s mindenképpen el akarták ér­ni, hogy Anglia 1974-ig Nigériá­ból fedezze olajkészletének ne­gyedrészét. Az utóbbi években új, különö­sen gazdag olajlelőhelyekre bukkantak Nigéria tengerparti részében, Biafra területén. Ezt akarta előnyösebben, az állam­szövetség többi részének rová­sára értékesíteni Ojukwu. Ezért támogatták szakadár mozgal­mát tekintélyes pártfogók, mint a szintén prédára leső amerikai monopóliumok, bizonyos angol társaságok, francia, nyugatné­met és holland konszernek, s bár bizarrul hangzik, a portugál gyarmattartók és a dél-afrikai fajüldözők is. Ez is meggyőző bizonyítéka annak, mennyire „szívükön viselték" az afrikai nép sorsát. Anglia kétlaki poli­tikát folytatott Nigériával szemben. Lagosnak szerződéses alapon, készpénz ellenében fegyvert szállított, be nem avat­kozásáról biztosította a szövet­ségi kormányt, ugyanakkor fél­hivatalosan a biafrai szakadáro­kat segítette. Az NSZK még zsoldosokat is adott Ojukwunak. Egyes afrikai országok: Tanza­nia, Gabon, Gambia, Elefánt­csontpart nem ismerték fel a nigériai kérdés lényegét, s ezért pártolták Biafrát. £ Hogyan tovább? Gowon tábornok megfontolt­ságára vall, hogy nem kíván re­vánspolitikát folytatni a meg­hódolt Biafrában. Helyükön hagyják a köztisztviselőket, leg­feljebb a szakadár mozgalom vezetőit állítják bíróság elé. A polgárháború után Nigéria leg­nagyobb problémája a menekül­tek és az éhezők, az éhhalál szélén állók helyzetének rende­zése. Ez a harctéri sikereknél is nehezebb. Sok függ attól is, mi­lyen politikát kíván folytatni a jövőben a lagosi kormány. Ugyanis rádöbbenhetett, kik a nigériai nép igazi barátai és kik az ellenségei. A szocialista or­szágok támogatták az állam egységének megőrzését, Gowon „to keep Nigéria one" jelsza­vát, s ma is ebben az egység­ben és nem szétforgácsollság­ban látják biztosítva a nép jö­vőjét. LŐRINCZ LÁSZLÓ néhány sorban DAR ES-SALAAMBA érkezett Rudolf Rezek, hazánk új tan­zániai nagykövete. ü THANT ENSZ-főtitkár, aki hivatalos látogatáson Felső-Vol­tában tartózkodott, tegnap kü­lönrepülőgépen Elefántcsont­part Köztársaság fővárosába ér­kezett. VOLDEMAR LEINT nevezték ki a Szovjetunió új élelmiszer­ipari minszterévé. Lein eddig a Lett KP Központi Bizottságának titkára volt. Vaszilij Zotovot, az eddigi minisztert felmentet­ték tisztségéből. WALTER ULBRICHT, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács el­nöke Berlinben fogadta Abra­szimov szovjet nagykövetet. Időszerű kérdésekről tárgyal­tak. ALEKSZE) KOSZIGIN tegnap a Kremlben fogadta Rissard Mi­sasi olasz külkereskedelmi mi­nisztert. A szovjet—olasz keres­kedelmi kapcsolatokról tárgyal­tak. FOCK JENŐ, a magyar mi­nisztertanács elnöke pénteken délelőtt fogadta Mirko Tepava­cot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügy­miniszterét. A szívélyes, baráti megbeszélésen részt vett Péter János külügyminszter, Marjai József, a Magyar Népköztársa­ság belgrádi nagykövete, vala­mint Jaksa Petrics, jugoszláv külügyminiszter-helyettes és Géza Tikvicki, Jugoszlávia bu­dapesti nagykövete. A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT Politikai Bizottsága elha­tározta, hogy a jövőben megvál­tozott tartalommal és külsővel jelenteti meg a párt hetilapját, a Francé Nouvelle-t. A változás célja, hogy az Ismert sajtóorgá­num nagy politikai és ideoló­giai hetilappá alakítsák át, amely képes arra, hogy az olva­sóknak választ adjon a mai élet által felvetett kérdésekre. A CAMBRIDGEI (EGYESÜLT ÁLLAMOK) MŰSZAKI EGYE­TEM aulájában megtartott tö­meggyűlésen a diákok tiltakoz­tak az Egyesült Államok viet­nami agressziója, az egyetem­nek a Pentagon megrendelései­ben való részvétele, valamint a diákmozgalom aktivistái ellen alkalmazott megtorló Intézke­dések ellen. A gyűlést követő­en mintegy 200 fiatal elfoglal­ta az egyetem igazgatósági épü­letének egyik emeletét. Az el­foglalt helyiségekben a diákok kitűzték a DNFF zászlót. A TÁVALY JANUÁRI tokiói egyetemi zavargásokban részt vevő diákok közül hetet 1—3 évig terjedő kényszermunkára ítélt a tokiói bíróság. A vád: engedély nélküli fegyvertartás és a „rendőrség akadályozása feladatának teljesítésében". VENEZUELAI GÉPPISZTOLYOS RENDŐRÜK Caracas külvárosá­ban rajtaütésszerű támadást intéztek a gerillák egyik állító­lagos központja ellen, és három személyt letartóztattak. A MOSZKVÁBAN tartózkodó kanadai parlament küldöttségé­nek tagjai nagyon hasznosnak nevezték a szovjet képviselőkkel folytatott tanácskozásaikat. A küldötség január 12-e óta a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának meghívására tartózko­dik a Szovjetunióban. Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. január 17-én szabadult fel Var­só. A képen a történelmi nevezetességű Vár tér. Az ott álló oszlop és III. Zsigmond király emlékműve 25 évvel ezelőtt romokban hevert. Ma a helyreállított óvárossal együtt a len­gyel újjászületés egyik bizonyítéka. (Interpress felvétele), A CSSZBSZ és az SZCSBT együttműködési terve Moszkva — A CSSZBSZ kül­döttsége dr. lan Némec, a CSSZBSZ KB központi titkára, a Cseh Szocialista Köztársaság igazságügy-minisztere vezetésé­vel csütörtökön a Moszkva mel­letti ogyincovói kerület vendé­ge volt. Megtekintette a lóte­nyészetet, valamint a Gorkij II. Szovhozt, és elbeszélgettek a gazdaság dolgozóival. Dr. Jan Némec, a csehszlo­vák küldöttség vezetője és Mi­hail Zimjanyin, a Szovjet­Csehszlovák Baráti Társaság el­nöke, a moszkvai Pravda fő­szerkesztője tegnap a moszkvai Barátság Házában aláírta a CSSZBSZ és az SZCSBT 1970. évi együttműködési tervét. Az aláírásnál jelen voltak a csehszlovák küldöttség tagjai, szovjet részről pedig J. Ivanov, a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szovjet Társaságai Szövetségének elnökhelyettese, Igor Medvegyev, az SZCSBT el­nökhelyettese és mások, továb­bá Josef Kafka csehszlovák nagykövetségi tanácsos. Mihail Zimjanyin az aláírás alkalmából mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a két szer­vezet idei munkáját a Lenin­centenárium és Csehszlovákia felszabadulása 25. évfordulójá­nak ünnepségei jellemzik. Nagy­ra értékelte, hogy a CSSZBSZ vezetősége mindig következete­sen védelmezte a lenini elve­ket az elmúlt két év nehézsé­gei közepette is. Dr. Jan Né­mec válaszában hangsúlyozta, hogy a CSSZBSZ minden erejé­vel segíteni fogja a pártot a szocializmus megszilárdításában és sohasem tér el a Szovjet­unióhoz fűződő barátság meg­szilárdításának célkitűzésétől. A csehszlovák és szovjet új­ságírók részvételével megtar­tott sajtóértekezleten Némec elvtárs megmagyarázta az együttműködési terv tartalmát. E terv elsősorban nagy politi­kai tömegakciókat tartalmaz Lenin születésének 100. évfor­dulója és Csehszlovákia felsza­badulásának 25. évfordulója al­kalmából a csehszlovák—szov­jet barátsági hónap és a cseh­szlovák kultúra napjai kereté­ben. A csehszlovák kultúra nap­jait már májusban megrendezik a Szovjetunióban, a szovjet kul­túra napjait pedig hazánkban a barátsági hónap folyamán, novemberben és decemberben tartják meg. Az együttműködést terv továbbá szervezett társas­utazásokat, orosz nyelvtanfo­lyamokat, valamint különféle jubileumok és emléknapok al­kalmából rendezendő akciókat stb. tartalmaz. A küldöttség tagjai válaszol­tak a szovjet újságírók számos kérdésére. Biafra — tragikus tévedés A Biafra által igényelt terület Ai új közigazgatási határ A szembenálló erók frontvonala O KELETi KÖZÉPSŐ ÁLLAM © DÉLKELETI A'LLAM © F0UAM1 ÁLLAM BIAFRA 1968-BAN Lagos — Gowon tábornok hi­vatalosan is bejelentette a ni­gériai polgárháború végét. A nemzethez intézett szózatában elmondotta: a szakadár mozga­lomnak örökre véget vetettek; tragikus tévedés, ha Nigéria kö­zép-keleti államát ezután bárki is „Biafrának" nevezi. Közölte, hogy visszahelyezik funkcióikba a közép-keleti ál­lam valamennyi köztisztviselő­jét és tervet dolgoznak ki a munka folytonosságának bizto­sítására mind az állami intéz­ményekben, mind a magángaz­daságokban, mind az iparban. A szövetségi kormány — mon­dotta az államfő — szavatolja mindenkinek a biztonságát, aki tiszteletben tartja e szövetségi hatalmat. Gowon elmondotta, hogy tö­meges méretű mozgalmat indít a kormány a háborús övezet la­kosságának megsegítésére. Át­menetileg fenntartják a polgár­háborús viszonyokban alkalma­zott rendkívüli állapotot és el­lenőrzés alatt tartják mind az árakat, mind a béreket. Gowon tábornok méltatta az Afrikai Egység Szervezete „nagyszerű hozzájárulását" Ni­géria ügyéhez, és külön kiemel­te Hailé Szelasszié etióp csá­szár szerepét. Köszönetet mon­dott U Thant ENSZ-főtitkárnak is. A háború befejezését Gowon a nemzeti megbékélés hajnalá­nak nevezte és hozzáfűzte, hogy igen szigorú fegyelmi intézke­déseket tesznek a szövetségi hadsereg azon tagjai ellen, akik esetleg megsértenék a háború kezdetén adott „magaviseleti út­mutatást". Gowon aláhúzta, hogy fenn­tartják azt a szövetségi struk­túrát, amely 12 nigériai álla­mot alakított kl, és az alkot­mány bármiféle módosításáról csak az országrészek képvise­lőinek beható vitája után lehet szó. Az U Pl hírügynökség jelenté­se szerint külföldi megfigyelők derűlátóan mérlegelik a biafrai menekültprobléma megoldásá­nak kilátásait, miután a szövet­ségi kormány hatalmas meny­nyiségű élelmiszert és gyógy­szert juttatott el az ínséges kör­zetbe. A genfi Nemzetközi Vö­röskereszt Bizottságban és más hasonló körökben különben is úgy látják, hogy a volt biafrai terület lakosságának helyzete távolról sem olyan súlyos, mint amilyennek feltüntették. Sajtóértekezletet tartottak pénteken Lagosban annak a megfigyelő csoportnak tagjai, amelyet 1968 nyarán a szövet­ségi kormány hívott meg hely­színi vizsgálódásokra a keleti országrészbe. A megfigyelők — Kanada, Lengyelország, Svédor­szág és Anglia katonai képvise­lői a biafrai összeomlás után is jártak a hadműveleti terüle­ten. Többek között leszögezték: nem látták népirtás Jelét az újonnan felszabadított körzetek­ben és nem is hallottak erre vonatkozó bizonyítékokról. Be­nyomásaikat az amerikai se­gélyszolgálat egyik helyszínre küldött képviselője és egy ibo törzsbeli orvos is megerősített®.

Next

/
Oldalképek
Tartalom