Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-07 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

Minden igyekezetem ellenére sem sikerült találkoznom a város­atyával. Szkopjéba utazott tapasztalatcserére. — Talán én is adhatok felvilágosítást - válaszolt készségesen Kuk­lika Zdravko, a sajtóosztály vezetője. (Fenti képünkön). A negyvenöt év körüli zömök sajtófőnök jegyzetek, kimutatások között válogatott. — Itt minden fontos... Elsősorban is gondoskodni kell arról, hogy a lakosság - a lehetőségeknek megfelelően - átvészelje o te­let. E tekintetben sok függ az emberek kezdeményezésétől is... Rendkívül fontos a vállalatok helyreállítása, hogy maguk is hozzájá­ruljanak a város, és környéke újjáépítéséhez. Ez azért is fontos, hogy a szakkáderek ne menjenek el tőlünk. Ugyanakkor alaposan fel kell készülnünk az építkezésekre, kezdve a talavizsgáktól ... A jövőben ugyanis nagyobb gonddal kell építkeznünk. Például a Ti­tanik - új épület - azért dőlt össze, mert nem voltak betonoszlo­pai. A földrengés tanulsága: körültekintőbben kell építkezni. A város újjáépítése tavasszal kezdődik. Már kiadták a jelszót: „Az első ta­vaszi napon, az első csákányvágás!" — Milyen támogatásban részesül a város? — Kaptunk már sok mindent. Olyasmit is, amire az első napokban szükségünk volt, de most már nincs. Ha valaki segíteni akar, küld­jön egy-két téglát.. . Számunkra ez ma több, mint a pulóver vagy a csokoládé... De hogy kérdésére is válaszoljak: Jó érzés tudni, hogy nem vagyunk egyedül. Velünk érez az egész ország. A külföld is tud rólunk, ön is itt van, pedig Jugoszláviáról mást is írhat­na ... — Különben a legfelsőbb jugoszláv szervek foglalkoznak helyze­tünkkel. A képviselőház például hat törvényt hagyott jóvá. Többek között — visszafizetési kötelezettség nélkül — százmillió dinár kiuta­lását hagyta jóvá a szövetségi tartalékalapból. A Banja Luka-i, cse­linaci és laktasi kommuna tartalékalapja javára lemondott a gaz­dasági alapok után fizetendő kamatról, valamint a személyi jöve­delmi járuléknak a szövetségre eső részéről. Külön törvényt hozott a megrongálódott házak megjavításához szükséges hitelnyújtásáról. 200 millió dinárt bocsátott a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság ren­delkezésére. Hasonló intézkedéseket foganatosítottak a köztársasági szervek is. Például: ideiglenesen mentesítik a vízadó alól a károsult vállalato­kat, lemondanak a károsult községek javára bizonyos bevételekről, t a polgárokat adókedvezményben részesítik. — Milyen segélyt kapnak a károsultak? — A városi tanács már kidolgozta az irányelveket. Ezek szerint a károsultak háromféle segélyben részesülhetnek. Attól függ, ki mi­lyen kárt szenvedett. A polgárok tízezer dinárig kaphatnak olyan segélyt, amit nem kell visszafizetni. Ezenkívül a károsultak negyven­ezer dinárig kölcsönt vehetnek fel ötévi kamatmentes törlesztésre. És végül: — vehetnek fel kölcsönt húsz-harminc évi törlesztésre, mint normálisan. Természetesen ezek a feltételek még változhatnak, at­tól függően, milyen összeg fut be a rendelkezésünkre . .. Szeretném hangsúlyozni, hogy a legmesszebbmenőbb támogatás sem elegendő. Már ma tudjuk, hogy több mint ötezer lakásegységet kell felépí­tenünk. És hol vannak még a középületek - például az iskolák? Ojjáépítésük egyik legfontosabb feladatunk. A sajtófőnök elnézést kért, hogy ennyire „belehevült". Dehát szü­lővárosa jelenéről és jövőjéről faggattam. Annak a városnak a jö­vőjéről, amelyért partizánként harcolt, más nemzetek fiaival együtt. Bajtársaitól sok mindent megtanult, többek között csehül is. Most is az első vonalban harcol, mert mint mondja (csehül): — To mésto chce žít! (Ez a város élni akar!) S mint akkor, most sincs egyedül. — Barátaink külföldről is segítenek. Németországból száz hálóko­csit kaptunk . .. Két norvég város ezer norvég koronát és kilenc fel­fújható „házot" küldött. Ausztriából most érkezett a hír: az osrtrák nyugdíjasok szövetsége bécsi nagykövetségünknek százezer schil­lingre nyújtott át csekket. Svájcból kaptuk az értesítést: vállalják egy iskola felépítését Hasonló hírek érkeznek naponta. A Kenyában dol­gozó jugoszláv munkások húszezer dinárt küldtek. Szarajévo aján­lata: felépítik a gimnáziumot... Még egy szarajevói hír: a műegye­tem kidolgozza Banja Luka újjáépítési tervét... A párizsi kiállításon szétszerelik a jugoszláv csarnokot, s városunkban felépítik belőle az ország legnagyobb áruházát... Kukrika Zdravko a város egyik szülötte. A szívéhez nőtt város romokban hever. Talán éppen ezért nem csügged. Bízik benne, hogy a város újjáépül és szebb lesz, mint valaha .. . Nem holnap, vagy holnapután ... A város romba döntésére elég volt tizenhárom másodperc - újjáépítése azonban évekbe te­lik. Nélkülözéssel teli, dolgos évekbe! KEREKES ISTVÁN IUG0SZLÁ VIAI JEGYZETEK Fenti képünkön: Egy épület összedőlt sarka. A romok alatt hárman lelték halálukat .. . Jobb ol­dali képünkön: Ez maradt a romok alatt. IA BANJA LUK Ali Az építőmunkások munkaruhát kapnak. Fenti képünkön: Az üzle­tek is megrongálódtak. Sátor alatt árulják a fér­firuhákat. Jobb oldali képünkön: A ta­noncotthon épülete. Kívül­ről úgy néz ki, mintha mi sem történt volna. Az ala­pok azonban annyira megrongálódtak, hogy az épületet le kell bontani. Lenti képünkön: A gim­náziumban sem taníthat­nak. Az épület előterében utánfutók sorakoznak. A város élni akar... Fenti képünkön: A város egyik lezárt utcája. Jobb oldali képün­kön: A város legrégibb kultúrtörténeti építménye - a Ferhard-bég mecset, melynek tornya szintén leomlott. (A SZERZŐ FELVÉTELEI) A jövőben körültekin­tőbben kell építkezni 0 A károsultak se­gélyt kapnak # Jel­szavuk: az első tava­szi napon az első csá­kányvágás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom