Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-06 / 287. szám, szombat

Nyomozás - megrendelés ügyben Mivel a közellátás fogyatékosságaival a boltokban találkozunk, természetes, hogy elsősorban a boltosokat szidjuk, ha sorakoznunk kell, vagy nem kapunk valamilyen árucikket. Persze, ism mindig cselekszünk iy. Néha a világnak azt a eserves mindenségiig is szidjuk. Ha történetesen pont az orrunk előtt fogyott pl valami, hosszú sorakozás után . . VALAHOL TUDATOM MÉLYÉN lappangott mindig egy érzés, hogy felesleges szidnom a kereskedőt éppúgy, mint a világmindenséget, s nagyon vágyódtam megtudni, tulajdonképpen kit is kellene konkrétan szidnom, ha már ilyen boszszantó ostobaságokkal kell lépten-nyomon találkoznom. Például: golyóstollbetét van, de kék nincsen, csak zöld és piros, persze mert kék kell. Azután egyszer zöldre van szükségem, de pont fekete van és kék. No és van lombfűrész, de Csak ráma, fűrész nélkül. Háromnégy hónap múlva fordított lesz az arány, tudom előre, de közben van egy karácsony, és fiaim majd a télapót szidják, mert kisfűrészt nem hozott. Megjegyzem, lehet, hogy a' kereskedelem így akar hozzájárulni az ateista neveléshez és a mesék helyébe a könyörtelen realitás tiszteletét neveli gyermekeinkbe már zsenge korban . . . Nos, jó, de akkor miért nincs autórugó, és gyapjúzokni? És pelenka? Vagy olyan cipő amilyet éppen akarok, azaz negyvenhármas? Mert van negyvenkettes és negyvennégyes is — tele velük a polc. Csak éppen az nincs, ami kell. Mintha nem tudnák, hogy negyvenhármasból kell a legtöbb .. . És ekkor mérgemben megkockáztatom a következő szavakat: „Miért nem rendelnek többet?!" Ezt nem kellett volna mondanom. Ezzel vétettem a legnagyobbat a bolt érdemes — bár némileg idegileg összeroppant. — dolgozójának becsülete ellen. Ö ugyanis tényekkel és megrendelőlapokkal, több hónapon át ismételt megrendelések sorozatával bebizonyította, hogy igenis rendelt, sőt többet rendelt. Mondhatni: megrendelőlapon szó szerint elismételgette mindazt, amit a vevők tömegei neki ismételgetnek naponta, hetente, havonta: olajkályhát kérünk, hordót kérünk, mosógépet kérünk, golyóstoll-betétet kérünk, negyvenhármas cipőt kérünk, autórugót kérünk, pelenkát kérünk, gyapjúzoknit kérünk! „Kérem, ez úgy tűnik — mondja a boltvezető —, mintha odafönn a nagykereskedelmi üzemben csak az lenne a gondjuk, hogy kihúzzák a megrendelésből mindazt, ami nincs pillanatnyilag, és eszükbe sem jutna sürgetni a hiánycikkeket, követelni a szállításokat." Valóban úgy tűnik. Bocsánat, üzletvezető kartárs, nem akartam megbántani, de tudja, nekem az a rögeszmém, hogy a szállítónak érdeke, hogy minél többet rendeljenek és örömmel szállít. De látom, nem így van ... Pardon. NOS, ELVTÁRSAK, mutassák meg, hová dobálják azokat a megrendelőlapokat, amelyeket nem akarnak kielégíteni, vagy éppen nem tudnak? Nos? Hová dugják őket? — Ne olyan hevesen, szer-, kesztő elvtárs — mondják a nagykereskedelmi üzemegységben. — Előbb nézze meg a mi munkánkat. Azt hiszi, ez fenékig tejfel? Hát kérem: itt veszik át a megrendeléseket a boltokból. Ezen a jegyzéken ott vannak azok az áruk, amelyek nem állnak rendelkezésre, vagy kevés van belőlük. Ami ide van írva, azt a megrendelésekből kihúzzák, vagy hiánycikk esetében a forgalom nagysága alapján arányosan elosztják. De figyelem! A kielégítetlenül maradt megrendelések, mint látja, nem vesznek el. Itt gyűjtjük őket egybe és minden két •hétben összegezve továbbítjuk a vállalat vezetőségének. Bocsánat, pardon stb., stb. VÁLLALATVEZETÖSÉG. Hát ez a bajok forrása. Itt gyiilemlik föl annak a rengeteg hiánycikknek, aránytalanul és öszszevissza elosztott áruknak a listája. Itt kerül a süllyesztőbe. Itt isznak kávét és lakkoznak körmöket munkaidő alatt, fütyülnek a megrendelésekre, mert nekik van mindenből elég, ők azután hozzájutnak. Ki jutna hozzá, ha ők nem? Nahát! Igazolvány, bemutatkozás, elő a papírokat! Hát, kérem, így állunk: Itt valóban összegyűlnek a hiánycikkek listái. De nemcsak a megrendelőlapokból, hanem ezenfelül még a piackutatásra beállított bolthálózatból is. A közép-szlovákiai darabáru-kereskedelem boltjainak 30 százaléka végez például ilyen tevékenységet. A kimutatások tehát felette pontosak és híven tükrözik a piac követelményeit. Minden vonatkozásban . . . Nini, itt van a kis méretű gyapjúzokni, meg a toalettpapír. Nahát, micsoda viszontlátás! — És mit csinálnak ezzel, kérem? — kérdem meghunyászkodva, mert látom, ennyi számolás között aligha van idejük körmöt lakkozni. — Tizennyolc—húszezer árufajtát rendelünk rendszeresen 250 termelővállalattól — válaszolják a Darabáru-kereskedelmi Vállalat igazgatóságán. — Negyedévenként egyeztetünk a termelőkkel, mi benyújtjuk követeléseinket, ők felkínálják újdonságaikat. A hiánycikkek esetében rendszerint kapacitáshiányra hivatkozva a kelleténél kevesebbet adnak, és a forgalom nagysága szerinti kulcs segítségével csökkentett menynyiségben szállítják. Ha a mi boltjainkban valamely árucikk hosszabb ideig egyáltalán nincsen, az azt jelenti, hogy a mi nagyságrendű forgalmunk számára nem jutott a kulcs szerint. — No, de akkor maguk itt csak elosztják azt, amit a termelés ad, vagy hajlandó adni. Semmiféle nyomást nem gyakorolhatnak rá? — Alig. Külkereskedelmi konkurrenciával csak vezérigazgatósági szinten operálhatnak, de ott is korlátozott mértékben. Mi pedig a húszezer árufajtából csak négy esetben voltunk képesek megszüntetni a vásárlást olyan üzemtől, amely nem teljesítette követeléseinket. Ez a négy árufajta: bizsu, játék, papiros, szuvenír. Megnyugta tásképp: ebben benne van a toalettpapír is. — Csak nem? — De bizony. Eddig egész Szlovákiát a kiöregedett harmaneci papírgyár látta el, ez pedig a sok üzemzavar miatt gyakran hiányokat okozott. A cseh vidékeken három papír2yár foglalkozott e cikk gyártásával, de mi önellátóknak képzeltük magunkat. Most úgy döntöttünk, hogy minden papír gyár az egész országba szállít és így az egyenetlenség szűnőben van. És más árufajtáknál lehetetlen ilyen eljárás? — Amennyiben monopolhelyzetben állló termelőről és szűk keresztmetszetű áruról van szó — s ez a bajok többségében így van —, megáll a tudományunk és tehetetlenek vagyunk. A „nincs kapacitás" válasz az az áthatolhatatlan akadály, amelyen képtelenek vagyunk áttörni a vásárló igényével. . . . TEHÁT ITT VAN az a pont, ahol minden megakad. De menjünk tovább. Nyomozzunk a kapacitás körül is. Nincs anynyl hely az újságban, hogy leírjam lépésről lépésre a kielé gítetlen igények minden okát a termelési szférában is. De megnyugtathatom az olvasót, hogy itt is lentről egészen fel az egész mechanizmusban logikus rendszer van, amely képes jól működni. Tehát: külön jól megszervezett és elmésen működő mechanizmus létezik a kereskedelmi szférában, s ugyancsak jól elgondolt rendszer szerint működik a mechanizmus a termelési szférában. Csak e két mechanizmus között hiányzik egy áttétel, egy fogaskerék. Ázon a ponton, ahol a kereskedelem rákapcsolódik a termelésre és a termelés a kereskedelemre — ott űr tátong. Itt semmiféle — vagy pontosabban: majdnem semmiféle — egymásrahatás nem létezik Itt az egymáshoz fűződő viszony kizárólag a kölcsönös tájékoztatásra szorítkozik. Sok vonatkozásban javul, tökéletesedik a gazdaságirányítás, a kereskedelem irányítása, az ipar irányítása. Csak még ezt a kis fogaskereket nem találta fel senki, amely a két szférát egymástól függővé tenné, amely kényszerítené a termelést, reagáljon rugalmasan a kereskedelem — tehát a fogyasztó — követelményeire, a kereskedelmet pedig kötelezné a haladó, korszerűbb és hatékonyabb árufajták értékésítésére, propagálására. Mivel ilyen mechanizmus — tapasztalataim szerint, mint a nyomozás eredménye bizonyítja — nem létezik, marad egy jó tanács a kedves vevőnek: ne tessék szidni az elárusítót, a boltvezetőt, de a nagykereskedelmet se mindig. Ök netjj tehetnek róla, hogy fegyvertelenek. VILCSEK GÉZA m

w Őszinte, baráti beszélgetés A Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatósága, valamint a tömegszervezetek iskolai vezetősége baráti találkozást tervezett a szovjet katonaság képviselőivel. A járási iskolaügyi szakosztály, valamint a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség közreműködésével az elmúlt napokban meg ts valósult a találkozás az egyik internátus klubhelyiségében. Négy fiatal tiszt és katona jött el, hogy őszinte, baráti szélgetést folytasson iskolánk karával és a tanulóifjúsággal. Az iskola igazgatójának orosz nyelvű üdvözlő beszéde után mind a tantestület tagjai, mind pedig a diákok több kérdést tettek fel. Akadt közöttük iskolai, kulturális, katonai és politikai vonatkozású is. A vendégek talpraesett, kimerítő választ adtak a feltett kérdések re, még az űrkutatással kapcsolatosan is. A vendégek megígérték, hogy segítenek egy hasonló szovjet szakiskolával felvenni a kapcsolatot, amely iskola képviselőivel majd rendszeresen kicserélhetjük tapasztalatainkat az elméleti és a gyakorlati oktatás, valamint az ifjúság nevelése kérdésében. Egybekapcsoltuk ezt a találkozást a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség iskolai alapszervezetének alakuló gyűlésével. 162 taggal meg is alakult az alapszervezet, melynek 5 tagú vezetősége máris aktív munkát végez. TAKÁCS LAJOS Kockázat nélkül nincs nyereség! ŠPORTKA Tudja a felnőtt és a gyermek: ŠPORTKÁN bárki vagyont nyerhet í OM0í A Csehszlovák Államvasutak vágányjelző és biztonsági technikai műhelye, Bratislava, Bazová ul. č. 2 azonnal alkalmaz: -jk munkásokat anyagbe- és kirakásra ^ munkásokat vágányj'elző berendezések szerelésére if 2 címfestőt és mázolót (szakvégzettség nélkül is) if 2 kőművest szerelő-építő munkára -fr mérési és magasfeszültségű elektrotechnikai mérnököket Az érdeklődők a következő címen jelentkezhetnek: Oznamovacie a zabezpečovacie dielne ČSD, osobné oddelenie, Bratislava, Bazová ulica číslo 2 ÜF-1241 A Bratislavai Dimitrov Vegyiművek felvesznek : munkásokat # a vegyiüzemekbe, váltott műszakban 10-14 koronás átlagórabérrel, # az építkezésekre 14 koronáig terjedő óránkénti akkordbérrel; különélési pótlékot és útiköltséget fizetünk, 0 yasúti toiatómunkára, 10 koronás átlagórabérrel, % ki- és berakodó munkára, 14 koronás akkordbérrel. £ 17 éven felüli lányokat a két műszakban termelő fonalsodró üzembe, bedolgozás után btto 1200-1400 koronás havi keresettel, 0 18 éven felüli női munkaerőket a 4 műszakban dolgozó műfonalgyártó üzembe, btto 1400-1800 koronás keresettel. Továbbá alkalmaznak: lakatosokat - hegesztőket, villanyszerelőket, szerelőket, asztalosokat és ácsokat. Kereseti lehetőség a munkabeosztás szerint, ftb. 10 koronás átlagórabér. Szállást és étkezést függetleneknek biztosítunk. Bővebb felvilágosítást az üzem személyzeti osztálya nyújt. ÜF-1105