Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-05 / 286. szám, péntek

JUGOSZLÁVIAI JEGYZETEK 4. iiiPiMÉpL ROMOKBAN A TÉGLAGYÁR ... és ledőlt az utolsó gyárkémény A sajtóközponttan értesültem a hírről: délután egy órakor le­döntik a téglagyár csonka ké­ményét. Nem mindennapi lát­vány — gondoltam — és az új­vidéki kollégáimmal kimentünk a „tett" színhelyére. A Crna Trava-i építőipari vál­lalat dolgozóinak öttagú ké­ményépítő csoportja szorgosko­dott a kémény tövében. Ami­kor egy részen kiszedték a tég­lákat, abbahagyták a kopácso­lást, és a kémény tetejére hur­kolt acélhuzal lelógó végén a mintegy hatvan méter • távol­ságban levő kőzúzó egyik osz­lopához erősített csiga kampó­jára akasztották. Lassan fe­szült a huzal, két-három húzás lehetett még hátra, amikor a kémény tetején elszakadt a hurok . . . Erre senki sem számított, kí­váncsian vártuk: „Most, mi lesz?" — Sebaj, tíz perc múlva ké­szek leszünk — monclía Milciö Velko, a csoport vezetője. És legnagyobb csodálkozásunkra az imént kivájt résen ketten bebújtak u kéménybe, majd rö­videsen tíz alaposan megrepe­dezett kémény tetejéről inte­gettek ... ' Lélegzet-visszafojtva figyeltük az új hurok készíté­sét! A szó szoros értelemben fel­lélegeztünk, amikor ismét a földre értek. — Nem féltek, hogy közben összeomlik alattuk? — Nem — mondta mosolyog­va Stojadinov Slavko. S hogy jobban megértsem magabiztos válaszát, példával gl: ők ket­ten ott fönt annyit jelentettek, mintha két légy szállna a vál­lamra... (Elhiszem, hogy így volt, de azért még most is bor­sózik a hátam). Ismét feszült a huzal. Egy roppanás és a negyven méter magas kémény megbillent. Las­san, majd egyre gyorsabban zu­hant lefelé. Szétfröccsent mint egy vödör víz . .. Rom körös-körül — itt csak volt téglagyár . .. Sehol sem magasodik gyár­kémény az épületek fölé. Rész ben összeomlottak a földrengés alatt, részben pedig a Miltic­brigád döntötte le. — Hétfőn reggel táviratot kaptam — mondja a csoport­vezető —, hogy jöjjünk ide, és vizsgáljuk meg a vasárnapi ren­gés során megrongálódott ké­ményeket. Mire ide értem, már elmúlt a második rengés is.' A vizsgálódás fölöslegessé. vált, szemmel látható volt, hogy a megmaradt kéményeket mind le kell dönteni. Mi húztuk le a Vrbas faipari kombinát 50 mé­teres, a Vitaminka élelmiszer gyár 60 méteres és a tejüzem 35 méteres kéményét is. — Szomorú mesterség ez ... — Többet építünk, mint dön­tünk. Vállalatunk most fejez be egy 150 méteres kéményt Smederovóban. Pillanatnyilag ez az ország legmagasabb ké­ménye. — Még magasabbat építünk Borban — szólt közbe Stojadi­nov Slavko, a csoport egyik tagja. Már készülnek a tervek — 157 méter magas lesz. A volt téglagyár végében egy hirtelen összeeszkábált „mű­helyből" kopácsolás hallatszott. — Mi készül itt — kíván­csiskodtunk. — Kapu a gyár bejáratához. — De hiszen itt nincs is gyúr ... — Majd lesz — válaszolták többen is. És tovább ütötték a vasat . . . Béna gépek — sisakos munkások A másik üzem, amelyet meg­látogattam, a város peremén terjl el: a Cellulóz- és Viszkóza gyár. Alapanyaga a fa. Az egész környék büszke az üzemre. Nijaz pajkoviö, az üzem saj­tófelelőse kíséretében tekintet­tem meg a gyár egy részét. — Itt az ország legnagyobb vegyipari kombinátjában jqr — magyarázta. — Kétezerötszáz embert foglalkoztat. jelenleg természetesen sokkal keveseb­bet. A termelés áll, egyetlen részlegünk sem maradt épség ben. Romokat eltakarító, sisakos munkások mellett haladtunk el. Mint mindenütt, itt is bizott­1 ságok alakulnak a károk meg­állapítására. Kísérőmet arra kértem, mondjon valamilyen szemléltető adatot. — A károk felmérhetetlenek. Látja azt az üzemegységet? — mutatott a távolabb fekvő épü­letek felé. — Az ott a viszkóza­gyár. A földrengés előtti napok­ban fejeződött be próbaüzemel­tetése. Jugoszlávia legkorsze­rűbb viszkózagyára. A napokban kezdődött volna meg benne a teljes termelés. Súlyosan meg­rongálódott ... . — fakorra várható a terme lés újraindítása? — Nehéz megmondani. Attól függ, lesz-e elég építőanyag, és milyen lesz az idő.'Egy bizo­nyos, a javítások több hónapot igényelnek. — Ez bizony nagy termeléski­esést jelent . . . — Sajnos, így van. A kom­binát havi árutermelésének az értéke meghaladta a 40 millió új dinárt. Könnyen kiszámíthat­ja, milyen veszteség és benríün­ket, ha például három-négy hó­napot vesztegelünk. — Kapnak valamilyen segít­séget? — Hogyne. A hasonló ' hazai és külföldi üzemek már fel­ajánlották segítségüket. Ezeket majd igénybe vesszük, lia elta karítjuk a romokat. Az egyik épületen kőművesek dolgoznak. — Amint tátja, már 1 kezdő dik az újjáépítés. A csarnokokban először meg kell javítani az alapokat és majd csak azután kerülhet sor a gépek javítására, összeszere­lésére. Az emberek rendkívüli szorgalommal, erőfeszítéssel dol goznak. De vajon hogyan gon­doskodnak róluk?! — Étkezesük lényegéber megoldódott. Már működik az üzemi konyha. Nagyobb gondot okoz azonban az elszállásold suk. Az üzem területén sátrakat állítottunk fel: ez természete­sen kényszermegoldás. Az üzem hatszáz lakásegysége is nagyon megrongálódott. így aztán nem­csak az üzem javítását kell el­végeznünk, hanem a lakásokat is lakhatóvá kell tennünk. Ezt a közelgő tél sürgeti. . . Amikor rokonszenves kísé­rőmtől búcsúzkodtam, sífTliál­kozva megjegyezte: — Termékeinket Csehszlová­kiában is ismerik. A Banja Luka­Cellulózgyárból azonban egyelő re ne várjanak szállítmányt.. KEREKES ISTVÁN ÍGÉRETEK NÉLKÜLI PROGRAM A CSEH KORMÁNY CÉLKITŰZÉSEI A Cseh Nemzeti Tanács múlt heti ülése fordulópontot jelent a legfelsőbb cseh népképvise­leti Testület tevékenységében. Ismeretes, hogy a CSNT fő kül­detése annak biztosítása a cseh területeken, hogy az alkot­mányozó munkában és a kor­mány tevékenységében követ­kezetesen megvalósuljon az or­szág vezető erejének, Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­nak irányvonala, és politikája. Azonban az a légkör, amelyben ez a legfelső népképviseleti testület megalakult, lehetővé tette, hogy soraiba olyan kép­viselők is bekerüljenek, akik­nek meggyőződése és tevékeny­sége ellentétben állt szocialis­ta politikánkkal. A képviselő­testület akkori összetétele azt mutatja, hogy a munkás-pa­raszt elem háttérbe szorult. A múlt heti képviselői lemondá­sok (összesen 62 képviselő mondott le mandátumáról) ar­ról tanúskodnak, hogy a CSNT­ben lényeges politikai változás állt be — mégpedig a szocia­lizmus és az országépítés ér­dekeit szem előtt tartó politi­ka javára. Fontos körülmény, hogy a változásokat egytől egyig alkotmányos és törvé­nyes úton, a Nemzeti Front szervei és az illetékes alkot­mányos szervek bevonásával hajtották végre. A Cseh Nemzeti Tanács V. ülésszakán a képviselők bizal­mat szavaztak a második cseh kormánynak. Jóváhagyták a jo­sef Kempný miniszterelnök ál­tal előterjesztett kormánynyilat­kozatot, amely ugyancsak fon­tos megállapításokat és követ­keztetéseket tartalmaz. Újszerű a cseh kormány nyilatkozatá­ban, hogy senkit sem akar számadatokkal és eredmé­nyekkel elszédíteni, s nyíltan kimondja, hogy a cseh kor­mány nem kívánja az olcsó népszerűség és ígérgetések út­ját járni. Tevékenységével hoz­zá akar járulni ahhoz, hogy 1970 valóban a konszolidáció éve legyen. A cseh kormány módosította álláspontját a föderáció kér­désében is. Abból indul ki, hogy a föderáció nem egysze­rűen a két nemzeti köztársa­sági létén alapszik, az egysé­ges népgazdaság sem azonosít­ható ' egyszerűen a két nemze­ti köztársaság népgazdaságá­val. A cseh államiságot a kor­mány úgy értelmezi, hogy egy köztársaság keretében meg kell teremteni mindkét nemzeti köztársaság — mint egy állam szerves részei — számára a harmonikus fejlődés feltételeit. A cseh kormány nem hagyja figyelmen kívül a cseh terüle­teken élő nemzetiségek prob­lémáit sem. A közeljövőben, az illetékes kerületi nemzeti bi­zottságokkal való konzultációk után, létrehozza a nemzetiségi tanácsot, mint a kormány ta­nácsadó szervét. Tovább foly­nak a munkálatok a CSNT nemzetiségi törvény-tervezetén. A cseh kormány a jelén Jgi időszakban döntő fontosságú feladatnak tartja a népgazda­sági egyensúly helyreállítás-' A népgazdasági tervezés szt pének felújításával erősíteni fogja az állam befolyását a gazdaságirányításra. Mindent megtesz annak érdekében, hogy megoldja napjaink fő gazdasági ellentmondását: a lakosság vásárlóereje és e vá­sárlóerő kielégítési lehetősé.­gei közötti aránytalanságot. ( Nyíltan kimondja, hogy az inf­lációellenes intézkedések so­rán javaslatokat tesz a lakos­ság vásárlóerejének befolyásá­ra, ami azonban nem jelenti a fizetés nivellizálását, -csak a jö­vedelem növekedésének lassu­lásáról van szó. A cseh kor­mány nem tervez pénzügyi re­formot, mert — a szövetségi kormányhoz hasonlóan — nem ebben látja a problémák meg­oldásénak módját. A kormány­nyilatkozat nyíltan feltárta, hogy az ötnapos munkahét be­vezetésével komoly gazdasági problémák keletkeztek. Nincs szó a visszatérésről a hatna­pos munkahétre, de a kormány feltétlenül ragaszkodni fog ahhoz, hogy a vállalatok és gazdasági szervezetek mara­déktalanul teljesítsék a mun­kaidőcsökkenéssel és az ötna­pos munkahét bevezetésével kapcsolatos feltételeket. A Cseh Nemzeti' Tanács elé terjesztett kormánynyilatkozat tehát nem az ígéretek, hanem a magasabb igények program­ja. A cseh kormány nyilatko­zatában kifejezésre juttatja elhatározását, hogy az előtte álló feladatokat nem akarja idejétmúlt bürokratikus-admi­nisztratív módszerekkel megva­lósítani, de a múlt évre jellem­ző kispolgári anarchia eszkö­zeivel sem. Nyíltan közli a la­kossággal, hogy a jövőre szóló ígéretek helyett a problémák megoldására kell fektetni a fő­súlyt, és esetenként húzni kell egyet a nadrágszíjon, hogy meglegyenek a feltételek a fel­gyülemlett problémák megoldá­sára. SOMOGYI MÁTYÁS IRÁNY PRÁGA" JUGOSZLÁVIA LEGNAGYOBB CELLULÓGYÁRÁBAN: A ROMO KAT TAKARÍTJÁK . . . H Amint arról már a sajtó hírt adott, a Nemzeti Front Közpon­ti Bizottságának elnöksége tá­mogatta a PHSZ, az Antifasiszta Harcosok Szövetsége és a Cseh-, szlovák Vöröskereszt által ha­zánk felszabadításának 25. év­fordulója alkalmából javasolt „Irány Prága" elnevezésű hon­védelmi jellegű akciót, amelyet a jövő évben rendeznek meg. Az említett akció egy évig tart, és az a rendeltetése, hogy az egységes honvédelembe a lakosság széles rétegét bevon­ják. Az ideológiai részben a két ország szocialista akadé­miái együttesen adnak ki a fel­szabadulásról tudományosan megalapozott lektori anyagokat. Előadások, vitaestek megren­dezésével is számolnak. Az An­tifasiszta Harcosok Szövetségé­re hárul az a feladat, hogy összegyűjtsék azokat a doku oienlnniokat, amelyek népünk ellenállási mozgalmáról, hazánk felszabadításáról tesznek tanú­bizonyságot. A sport- és a honvédelmi-mű­szaki játékok terén is gazdag műsorral számolnak. A nem­zetközi motoros versenyek egész sorára kerül sor. Az egyik verseny a Szovjetunióból indul el, a cél Prágában lesz. A rá­diósok is több, eddig már be­vált versenyforma keretében mérik össze erejüket. A repülő­modellezők a hazai versenye­ken kívül részt vesznek egy kijevi nemzetközi versenyen is. Az ejtőernyősök Szlovákiában „harci" versenyen vesznek részt, viszont a motoros műre­pülők Ostrava felszabadítása 25. évfordulójának alkalmából rendezendő ünnepségeken mu­tatják be tudásukat. Nagy nemzetközi akciónak számít a Buzuluk — Szokolov — Kijev — Przemysl — Ostrava — Prága vonalon megrendezendő repülő­staféta is. Az említett akciókon kívül a PHSZ járási, körzeti, illetve helyi jellegű versenye­ket is szervez. A Csehszlovák Sportszövet­ség, a Vöröskereszt és a Tűz­oltó Szövetség együttesen ren­dez versenyt a fiatalok és az önkéntes egészségügyi csopor­tok részére. Az „Irány Prága" akció keretében a 15 éyen alu­li fiatalok részére megrendezik a „Signál-25" elnevezésű harci játékot, amelynek szerves része lesz egy tematikai társasutazás Buzulukba, és visszatérés azon az útvonalon, amelyen a cseh­szlovák katonai egységek har­coltak. Az ifjúság részére ke­rékpárversenyt szerveznek Duk­lából—Prágába, valamint „győ­zelmi vonatot" indítanak Dukla ból a prágai ünnepségekre. Több külföldi akció lebonyo lításával is számolnak a ren­dezők. A Szovjetunió területén, Buzulukban, valamint Przemysl­ben honvédelmi sportjátékokon és nemzetközi gépkocsiverse­nyen mérik össze fiataljaink erejüket és tudásukat. -né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom