Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-05 / 286. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! \ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. dec. 5. PÉNTEK BRATISLAVA XXII. ÉVFOLYAM 286. szám Ára 50 fillér Közlemény a testvéri országok vezetőinek moszkvai találkozójáról Moszkva —Moszkvában 1969. december 3—4-én talál­koztak a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jiárt- és állami vezetői. A találkozón részt vetlek: Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt első titkára, a mi­nisztertanács elnöke, Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt PB tagja, a KB titkára; Ivan Basev, a Bolgár Kommu­nista Párt KB tagja, a Bolgár Népköztársaság külügyminisz­tere, Konsztantin Tellalov, a Bolgár Kommunista Párt KB póttagja, a BKP KB külpoliti­kai és nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője; Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, az MSZMP PB tagja, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP PB tagja, a KB tit­kára, Erdélyi Károly, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköztár­saság küliigyminiszterhelyette­se; Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, az NDK államtaná csáíTak elnöke, Willy Stoph, az NSZEP KB póttagja, az NDK minisztertanácsának elnöke, Erich Honecker, az NSZEP PB tagja, a KB titkára, Hermann Axen, az NSZEP PB póttagja, a KB titkára, Ottó Winzerj az NSZEP KB tagja, az NDK külügymi­nisztere. ' Wladyslav Gomulka, a LEMP KB első titkára, Jozef Cyrankie­wicz, a LEMP KB PB tagja, a Lengyel Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke, Zenon Kliszko, a LEMP PB tagja, a KB titkára, Štefan Jedrychowski, a LEMP KB PB tagja, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszte­re; Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság államtanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársaság mini§ztertanácsánek elnöke, Gheorghe Pana, az RKP végre­hajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a KB tit­kára, Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere; Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió minisztertanácsának el­nöke, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a KB titkára, Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB titkára, Andrej Gromiko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere; Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, Oldfich Cerník, a CSKP KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnök­ségének tagja, a KB titkára, Karel Kurka, a CSSZSZK kül­ügyminisztériumának állammi­nisztere. A találkozó résztvevői esz­mecserét tartottak a béke és a nemzetközi biztonság megerő­sítésével összefüggő problémák széles köréről. Ennek során kü­lönös figyelmet szenteltek az európai biztonság biztosítása kérdéseinek. Megelégedésüket fejezték ki, hogy az államok össz európai tanácskozásának előkészítésére és megtartására a szocialista országok által kidolgozott ja­vaslatok széles körű nemzetközi támogatásra találnak. A szocialista országok tovább­ra is kitartóan törekednek ar­ra, hogy Európa földjén a jó szomszédság váltsa fel a fe­szültséget, hogy a békés együtt­élés a különböző társadalmi rendszerű európai államok köl­csönös kapcsolatainak egyete­mes normájává váljék, hogy a népek törekvése a biztonságra és a haladásra tettekben, a vi­lág e térsége lényeges problé­máinak megoldásában konkreti­zálódjék. A találkozón részt vevő szo­cialista országok síkraszállnak az összes államok közötti kap­csolatok bővítéséért és fejlesz­téséért, az egyenjogúság, a bel­ügyekbe való be nem avatko­zás, a szuverenitás, a területi integritás és a fennálló hatá­rok érintetlensége tiszteletben tartásának elvei alapján. Áthat­ja őket az eltökéltség, hogy fejlesszék kapcsolataikat mind­azokkal az európai államokkal, amelyek együtt kívánnak mű­ködni ezeknek az elveknek alapján. Megerősítették állás­pontjukat, amely szerint a béke és biztonság érdekei megköve­telik, hogy valamennyi állam létesítsen egyenjogú kapcsola­tokat a Német Demokratikus Köztársasággal a nemzetközi jog alapján, ismerje el végle­gesnek és megváltoztathatat­lannak a fennálló európai ha­tárokat, köztük az Odera -Neis­se-határt. Az időszerű nemzetközi kér­désekről folytatott eszmecsere során megállapították: a Német Szövetségi Köztársaságban le­zajlott választások eredménye és az új kormány megalakulá­sa kifejezi az NSZK közvélemé­nye egy részében végbement változásokat, továbbá annak a . tendenciának elterjedését a közvélemény e részében, amely az államok közötti együttmű­ködés és kölcsönös megértés realisztikus politikájára irányul. Pozitív mozzanatként nyugtáz­ták azt, hogy az NSZK aláírta a nukleáris fegyverek elterjedé­sét megakadályozó szerződést. A találkozó résztvevői egyúttal kifejezték egyöntetű vélemé­nyüket arról, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az NSZK­ban- szüntelenül megnyilvánuló veszélyes jelenségeket és az újnáci erők aktivizálódását. E jelenségekkel szemben meg kell őrizni a józan éberséget. Ha az új nyugatnémet kormány meg­szívleli a történelem tanulsá­gait, megszabadul a múlt teher­tételétől, s az idők szellemének megfelelően cselekedve, rea­lisztikus módon közelíti meg azokat a problémákat, amelyek az európai államok közötti kap­(Folytatás a 2. oldalon) A CSKP KB részvéttávirata Vornsilov marsall elhunyta alkalmából (CSÍKI — A CSKP Központi Bizottsága KLIMENT JEFREMOVICS VOROSILOV elhunyta alkalmából a következő részvéttáviratot intézte az SZKP Központi Bizottságához: A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, Hosikia Kedves Elvtársak! Mély megrendüléssel értesültünk Kiiment Jefremovics Voro­silov elvtársnak, a Szovjetunió marsalljának, a párt és az állam kiváló személyiségének, a legendás hírű hadvezérnek, a bolsevik párt régi tagjának, V. 1. Lenin közeli bajtársának haláláról. Neve örök időkre egybeötvözödött a szovjet népnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi győzelméért, a világ első szocialista államának védelméért vívott hősi harcával, és elválaszthatatlan a Szovjetunió második világháborúban aratott győzelmétől, valamint a szocialista és kommunista békés alkotó­munkájától. Csehszlovákia népe jól ismeri Kiiment Jefremovics példamu­tató életét. Tudjuk, hogy hü koinmunista-íeninista volt, aki pá­ratlan áldozatkészséggel, minden tehetségével ós erejével tá­mogatta a munkásosztály és a világ valamennyi forradalmi erői­nek igazságos harcát. Örök dicsőség soha el nem múló emléké­nek. Kedves Elvtársak, fogadják őszinte és mély részvétünket. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJANAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Támogatjuk a haladó nemzetközi törekvéseket Ülésezett az Interparlamentáris unió csehszlovák csoportja (CSTK) — A prágai vár Spa­nyol-termében tegnap tartotta idei II. plenáris ülését az Inter­parlamentáris Unió csehszlovák csoportja. Meghallgatta Bohu­slav Lastovička képviselő beszá­molóját az Interparlamentáris Unió ez év őszén Delhiben meg­tartott 57. konferenciájáról. — Az ülés következő napiren­di pontja a csehszlovák csoport munkatervének megtárgyalása volt. Az Interparlamentáris Unió csehszlovák csoportja jelenleng a többi szocialista ország par­lamenti csoportjával együtt az Interparlamentáris Unió kere­tein belül elsősorban az euró­pai biztonsági értekezlet össze­hívásának érdekében fejt ki kezdeményező tevékenységet. Mint munkaterve mutatja, a cso­port továbbra is támogatja az USA vietnami agressziója és az arab országok ellen irányuló imperialista agresszió elleni progresszív, nemzetközi törek­véseket, valamint az afrikai, az A mikor január győzedelmeskedett, ta­lán senki sem gondolt arra, hogy a régen igényelt ós a társadalom túlnyo­mó többsége által örömmel fogadott vál­tozás a sok-sok pozitívum mellett milyen sok negatívumnak is helyet enged. A nagy megrázkódtatás után tavaly ilyenkor arra sem gondoltunk, hogy a konszolidáció olyan hosszadalmas lesz, mint amilyennek napjainkban látszik. Azt hittük és remél­tük, hogy az átmeneti kilengések után az élet hamarosan a rendes kerékvágásba ke rül. Ám a jelek azt mutatják, hogy bár számos eredmény született mind az esz­mei, mind a gazdasági élet területén, a tel­jes konszolidációtól még messze vagyunk. A gyorsabb ütemű kibontakozást egye­ljek között az is fékezi, hogy a januári vál­tozás szükségességét illetően ínég ma is eltérőek a nézetek. A tavaly előállt szél­sőségek és visszaélések miatt többen a ja­nuári gondolatot hibáztatják, és azt látnák jónak, ha a társadalom visszakanyarodna a régebbi időszak gyakorlatához, az el­lentmondást nem tűrő, i mechanikus, bü­rokratikus-centralista vezetéshez. Vannak viszont olyanok is, akik még mindig nem látják a múlt év tévedéseit, kritikátlanul védik az 1968 januárja utáni fejlődést, és hibáikat képtelenek belátni, kiküszöbölni. Ezek többnyire azok közül kerülnek ki, akik tavaly túlságosan elvetették a suly­kot, túlexponálták magukat, az eseménye­ket rosszul ítélték meg, nagyot tévedtek. Szerintünk mind a múltat visszasóvárgó, mind a tavalyi eseményeket kritikátlanul értékelő felfogás helytelen. A CSKP Köz­ponti Bizottsága szeptemberi ülésének az anyaga, és más dokumentumok is világo­san kifejtik, hogy a párt új vezetése nem akar és nem is tér vissza sem az 1968 ja­nuárját megelőző, sem-az 1968-at és az Előre tekintünk, nem hátra 1969-es év első felét jellemző gyakorlat­hoz. Előre tekintünk, nem hátra. A politi­kai gyakorlatot és elméletet az új szük­séglet határozza meg. Felhasználjuk a szocializmus építésének évei alatt kialakult pozitívumokat, ugyan­akkor szembeszállunk mind az opportunis­ta jobboldalról, mind a szektás baloldalról érkező visszásságokkal és támadásokkal. A két irányzat közé természetesen nem te­szünk egyenlőségi jelet. Fő veszélynek a revizionizmust, a jobboldali opportunizmust tartjuk, amely bomlasztó tevékenységével az emberek ezreit vezette félre és juttatta társadalmunkat válságos helyzetbe. A jobb­oldali opportunista irányzatok leleplezése és legyőzése feltétele annak, hogy rende­ződjenek a viszonyok és az ország egész­séges erői eszmei alapon egyesüljenek. A párt új vezetősége azt a feladatot vál­lalta, hogy az eszmei harcot következete­sen megvívja, kivezeti társadalmunkat a válsághelyzetből, és megteremti a szocia­lista rendszerhez méltó életfeltételeket. Az alig féléves új vezetőség munkájának az eddigi gyakorlata azt bizonyítja, hogy e törekvés — ha az elvégzésre váró mun­ka még igen šok is — sikeres. A közeli cél most az, hogy a jövő év a viszonyok általános rendezésének az éve legyen, hogy befejezzük a konszolidációt, hogy helyreálljon a szocialista országrend, hozzáfoghassunk a gazdasági és egyéb fel­adatok tervszerű és közmegelégedést ki­váltó rendezéséhez. Az elvégzésre váró munka nem nagy erőfeszítést és odaadást igényel. Nem két­séges azonban, hogy társadalmunk vezető ereje — mint félévszázados története so­rán már annyiszor — ismét legyőzi a ne­hézségeket és eleget tesz hivatásának. A z eszmei küzdelem már széles kör­ben kibontakozott. Igen sok azon­ban még a teendő a gazdasági problémák megoldásával kapcsolatban. Az elkövetke­ző hónapoktól ezen a területen is javulás várható. A tényleges sikerhez az szüksé­ges, hogy minden vonalon javuljon a mun­kaerkölcs, ésszerűvé váljék a tervezés, le­küzdjük az inflációs veszélyt és az üze­mek következetesen teljesítsék a tervfel­adatokat. BALÁZS BÉLA ázsiai és a latin-amerikai orszá­gok függetlenségi harcát. Akti­vitást fejt ki az irányban is, hogy vegyék fel az Interparla­mentáris Unió tagjai sorába a Német Demokratikus Köztársa­ságot, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságot és a Viet­nami Demokratikus Köztársasá­got. A hősi napokra emlékezünk — A Szovjetunió a második világháború során a fasiszták által megszállott Csehszlovákiá­nak nyújtott segítségével el­évülhetetlen érdemeket szerzett. Neki köszönhetjük felszabadulá­sunkat és a szocializmus építé­sét köztársaságunkban !— ezek­kel a szavakkal vezette be Mi­loslav Brojt alezredes, a Prágai Katonai Történeti Intézet tudo­mányos dolgozója tegnapi saj­tóértekezletét, melyen a 25 év­vel ezelőtti nagy horderejű ese­ményeket ismertette. A Szovjetunió segítsége min­denekelőtt a csehszlovák kato­nai egységek megalakításának támogatásában, a partizánmoz­galom kibontakoztatásában, a lakosságnak a köztársaságunk felszabadított területein nyúj­tott támogatásban és nem utol­sósorban Csehszlovákia nemzet­közi pártfogolásában nyilvánult meg. A Szovjetunió legértékesebb segítségét azonban kétségtele­nül hazánk felszabadításában látjuk. A Vörös Hadseregnek a nácik kiűzésére és megsemmisítésére irányuló hadműveleteit bonyo­lult politikai és katonai folya­mat előzte meg. A tulajdonkép­peni hadműveletek azonban — amelyeknek feltételeit jóval ko­rábban kellett megteremteni — 1944 szeptemberében kezdődtek meg és 1945 májusáig tartottak. A felszabadulás 25. évfordu­lója jó alkalom arra, hogy is­mételten megemlékezzünk azok­ról az eseményekről, amelyek szabadságunkat biztosították. A szovjet nép a hazánk területén elesett 140 ezer katonája életé­vel fizetett szabadságunkért. Áldozatát sohasem felejthetjük el. -km-

Next

/
Oldalképek
Tartalom