Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-23 / 301. szám, kedd

' "II 99 A múló idő tanúi Nemzetközi érem- és plakettkiállítás Bratislavában Yves Malecot, az Éremkiállí­tások Rendezőinek Nemzetközi Szövetségének elnöke nemzet­közi eseményként értékeli a múlt hónapban Prágában rende­zett kiállítást, amelyet decem­ber folyamán a mi Nemzeti Ga­lériánk mutat be. A hatalmas, értékes és izgalmasan érdekes anyag 25 ország 454 művészé­nek az utolsó tiz évben alkotott 1200 érméből, illetve plakettjé­ből áll. Az ókorban is voltak híres személyiségeket, eseményeket megörökítő pénzérmek. De az érem virágkora az olasz rene­szánsz 15. századára esik. A veronai Pisanello volt legkivá­lóbb mestere. A kör alakú, több­nyire bronzbői készült, mindkét oldalán domborművei és felirat­tal díszített érem stílusa kis méretéhez s a közelről való né­zJs feltételéhez alkalmazkodik. Rokona a plakett, mely mint önálló műfaj, a kisplasztikával egyidejűleg a 15. században Pa­dovában tűnt fel. Formája négy szögletű, s csak egyik oldalán mintázott. Témája többnyire vallásos, később tudósok, feje­delmek, magánemberek oldal­nézetben formált arcmását áb­rázolta. Az Időközben hanyatló plakett- és éremművészetet a 19. század francia mesterei emelik újra igényes színvonalra. A népek összetartozását szol­gáló éremművészet ma is a kort mozgató eszmékről, jelentős eseményekről és egyéniségekről ad hírt. Valóban „a múlő idő tanúja". Az éremmüvész a ki­csíny felületen megteremti a forma- és tartalom elengedhe­tetlenül fontos egységét. A gon­dolati tartalmat a rajzzal, a for­málással, a sűrítésre irányuló szerkezettel fejezi ki. A termé­szet átírásán s az allegórián túl a modern érem jelképpel, jelzésekkel, elvontan szól a ma emberéhez. Formai értékeivel, dinamikus plaszticitásával, szob­rász! és festői vonásaival nem­csak szemünket akarja meg­igézni. Szellemi küldetést is teljesít és emberségre tanít. A tárlat legbecsesebb anyagából: a franciaországiból említek né­hány konkrét példát. R. Corbin érme az Emberi jogok deklará­ciójának 20. évfodulójára em­lékeztet. A kemény, sugárszerű, támadó vonalak, az erőszakos mértani formák közül tűnnek elő a szenvedő ember arcvonásai, kitárt, segélykérő keze. Arról győz meg, hogy: „minden em­bernek Joga van az élethez, a szabadsághoz, a személyes biz­tonsághoz". A régi kultúrák, bölcselkedők, emberbarátok, tu­dósok, művészek szellemét éreztető érmek közül különösen megragadó Montaigne és Freud kevés eszközzel sokatmondó arcmása. Spanyolország érdekes színvonalas művei közül Anie­vas expresszív Tavasza és az oroszlánnal viaskodó eredeti fo­galmazásé Don Quijote vonza­nak. A görögök érthetően az antik formakincsből merítenek. Ám az atomkaoszt lázasan lük^ tető pozitív és negatív formák­kal jelzik. A finnek sajátos jel­rendszert alkalmaznak. A ma­gyarok közül Kiss Nagy András Vitorlásai ritmusa modern. Kun­vári Lilla V. Gogh plakettjén az arlesi nyár izzásában gyöt­rötten lángolnak a ciprusok. Az NSZK-ban az antik bronzok pél­daadók. A szabálytalan alakú plakettek formanyelve is kötet­lenebb. A Szovjetunió művészei fegyelmezett valóságlátással örökítik meg Gorkij és Cervan­tes külső-belső énjét. Az olasz produkcióban kevés az átlagon felüli. Feltűnik Einstein szelle­mesen zseniális, temperamentu­mosán alakított profilja. Izrael érmei formatisztaságukkal, a rajz és a szöveg szerves egysé­gével válnak ki. A Varsói get­tófelkelés áldozatos hőseire, az ezreket megsemmisítő tűz emésztő lángjára emlékeztet­nek. A svájci anyagból kiugrik a Le Corbusier építészeti láng­elméjét éreztető érem. A leg­több országban a realista ábrá­zolási módszerek mellett az absztrakt irányzat is érvénye­sül. A vendéglátó Csehszlovákia roppant gazdag, világviszony­latban is színvonalas anyaggal büszkélkedhetlk, melyről a leg­közelebb a cseh- és szlovák érem visszapillantó tárlatával összefüggésben emlékezünk majd meg. BÁRKANY JENÖNÉ BEETHOVEN: C-DÚR MISE A karácsony előtti kiemelke­dően szép bérleti est megle­petése egy fiatal énekesnő be­mutatkozása volt. Edita Grúbe­rová, a besztercebányai opera szólistája és december óta a Bécsi Állami Opera tagja bra­tislavai bemutatkozása alkalmá­val Handel Józsua oratóriumá­nak egy áriáját, Bach 51. számú kantátájának Jauchzet Gott áriáját és végül Mozart Varázs­fuvolájából az éjszaka király­nőjének áriáját adta elő. A bájos megjelenésű fiatal művésznő hangja ezüstös csen­gésű, fényes szoprán, amellett telt és tömör, meglepő erőkifej­tésre képes, de vivőereje még­sem kelti a nagy hang nyers erejének érzését. Drámai effek­tusokra ls alkalmas orgánuma könnyedén, szinte játszva „győ­zi" a szólamot, mintha a kis művésznő nem is ismerné az éneklés magától adódó, termé­szetes nehézségeit. Egy ilyen hang a természettől kapott rit­ka adomány. Tulajdonosa lát­hatólag örül is neki, fiatal lé­nyéből, fiatalos énekmódjából a muzsikálás öröme sugárzik. Beethoven C-dúr miséje talán nem ér fel a Missa Solemnis katedrálisáig, de az első taktus­tól az utolsóig áthatja a beet­hoveni szellem. Beethoven e művében szigorúan betartja a hagyományos formákat, de val­lásos érzelmei lényegében távol állnak az egyházi dogmáktól. A C-dúr misébe Beethoven nagy lelkének személyes él­ménytartalma lehel életet. „Beethoven a körülményes mö­gött ekkor már az egyszerűt kereste, a rokokó érzelmessége mögött a klasszicizmust, a kul­túra mögött a természetet" (Szabolcsi). A műsor megnyitó számának, Gluck Iphlgénia Auliszban cí­mű operanyitányának élvezetes előadása már elárulta, hogy ezen az estén szép, ünnepi hangulatú muzsikálás részesei leszünk. A mise előadása iga­zolta várakozásunkat. Ladislav Slovák tolmácsolását gondos körültekintés és belső hév jól adagolt keveréke Jellemezte. A Szlovák Filharmónia hajléko­nyan reagált és a Filharmónia énekkara a tőle megszokott ki­tűnő produkcióval örvendeztet­te meg hallgatóságát. A vokális kvartett teljesítmé­nye is örömet szerzett. A köz­reműködők: Magda Hajóssyová, szoprán, Nina Hazuchová, alt, Ivo Zidek, tenor, J. HoráCek, basszus. Magda Hajóssyová, aki ezen az estén ugyancsak elő­ször lépett a Szlovák Filharmó­nia hangversenydobogójára, fi­nom lényével, szép orgánumá­val és komoly zeneiségével a jövőben oratóriumelőadásaink nyeresége lehet. HAVAS MÁRTA Mégis lesz kultúrház Nagykürtösön? A nagykürtösi kultúrház épít­kezése évek hosszú során át a legkülönfélébb bírálatok cél­pontja volt. A ház betonvázát ugyanis évekkel ezelőtt felépí­tették, azután úgy hagyták és az idő vasfogának adták át a befejezetlen müvet. A legna­gyobb károk a fémből készült ablakkereteken keletkeztek. Idén mégis hozzáfogtak a tönk­rement építkezés felújításához. Jelenleg az újezdi szerelöválla­lat a leendő színpad fölötti te­tőzetet szereli. Ha sikeriil fö­démpaneleket szerezni, lehetsé­ges a nézőtér befedése is és re­mény nyílik a kultúrház befe­jezésére. (v.) Balesetvédelem az autóközlekedésben Nyugat-Európában évente 40 000—50 000 ember hal meg köz­lekedési baleset következtében, és ez a szám szüntelenül nö­vekszik. A súlyos sebesültek száma tízszer, a könnyebb sebe­sülteké negyvenszer ennyi. Az Egyesült Államokban hasonlóak a számadatok, de máshol is, mindenütt emelkedő tendencia tapasztalható. A balesetek okaival és megelőzésével foglalko­zó tudományos kutatómunkának ezért egyre nagyobb fontos­ságot tulajdonítanak, és számos ilyen kutatóintézetet hoztak léire. Munkájuk összehangolása, a kutatási témák felosztása és az eredmények összefoglalása érdekében konferenciákat tartanak. Széles körű kutatás A kutatóintézetek az együtt­működést a következő témákra osztották: — a közutakat használó sze­mélyek (gépkocsivezetők, gya­logosok stb.) viselkedése külön­böző előírások esetén, valamint ennek kihatása a balesetekre,; — a sebességkorlátozó előírá­sok hatása a balesetek számá­ra, elsősorban városokban; — különböző szerkezetű köz­úti világítótestek, Jelzőtáblák, forgalomterelő oszlopok, kerék­vetők és egyéb eszközök hatása a balesetekre; — fényszórók beállítási elő­írásai és ezek hatása arra a fényerőre, amelynél a fényké­vét tompítani kell; — alkohol és gyógyszerek ha­tása és használatuk korlátozá­sa; — összeütközéssel kapcsola­tos sérülések és a különböző védőeszközök, biztonsági heve­derek, bukósisakok stb. hatá­sossága; — az útfelület, síkosságának hatása. Már az eddigi, egymástól füg­getlenül folytatott vizsgálatok is érdekes eredményeket szol­gáltattak. Biztonsági övek A biztonsági hevederek kiala­kítására és méretezésére vonat­kozó kísérletek során Svédor­szágban különböző gyártmányú európai autókba 60 kg súlyú bábukat helyeztek, azokat a vizsgálandó övvel rögzítették és szándékos balesetet előidézve mérték a fellépő erőhatásokat. A megállapítások szerint a biz­tonsági övnek olyan dinamikus hatást kell elviselnie, amely 40 km/óra sebességről 0-ig történő lassulás közben fellépő 100 g hatására a 60 kg-os bábúnak maximálisan 30 cm elmozdulá­sát teszi lehetővé. A bábú las­sulása eközben 50 g nagyság­rendű. Ez az érték az Egyesült Ál­lamok egyik orvosi laboratóriu­mában végzett kísérletek sze­rint az emberre nézve még meg­engedhető: arccal menetirány­ban ülő személy a lassulás teljes, 0,25 mp Időtartama alatt maxi­málisan 0,1 másodpercig 40—50 g lassulást képes sérülés nélkül elviselni. E felett elég széles sáv következik, és a lassulás csak 200 g felett válik végze­tessé. Menetiránynak háttal ülő személy 90 g lassulást is elvi­sel károsodás nélkül, egyes sze­mélyek pedig baleset során 200 g lassulást is kibírtak, ha a fel­lépő erőhatások a test felületén egyenletesen oszlottak meg. A biztonsági övek három leg­elterjedtebb alaptípusát az ábra szemlélteti. A felső képen lát­ható megoldás a legegyszerűbb, a vezetőt egyáltalán nem za­varja, azonban hatása nem ki­elégítő: a felső test előrebuká­sát alig gátolja. A középső áb­ra már jobb megoldást mutat: különleges irányú ütközés és több szerencsétlen körülmény összejátszása következtében azonban állítólag előfordult, hogy lefelé kicsúszó utasát csaknem lefejezte. A legbizton­ságosabb megoldás az alsó áb­rán látható: a felsőtest előre­bukását és az alsótest előre­csúszását egyaránt megakadá­lyozza. Tudjuk, hogy hazánkban egy­részt az újonnan engedélyezett gépkocsiknál, másrészt egyes régebbi típusoknál ls 1970. ja­nuár 1-től kötelező lesz a biz­tonsági hevederek alkalmazása. Autótervezési szempontok Egy amerikai kutatóintézet­ben a rendőrséggel és orvosi szervekkel együttműködve 45 ezer balesetet, azaz csaknem 85 000 sérülést vizsgáltak meg abból a célból, hogy megálla­pítsák a gépkocsi szerkezetének a balesetekre gyakorolt hatá­sát. A gépkocsik ajtajai a balese­tek 56 százalékában kinyíltak és az utasok 25 százaléka ki­esett ezekből a kocsikból. A balesetek összehasonlításából kitűnt, hogy az első kiesett utasnál a közepes vagy súlyos baleset valószínűsége kétszere­se, a halálos sérülés valószínű­sége ötszöröse a hasonló körül­mények között balesetet szen­vedett gépkocsi ki nem esett utasához viszonyítva. Az ajtók biztos záródása tehát alapvető követelmény. iTS* A biztonsági övek három alaptípusa Hasonló összehasonlító vizs­gálatok szerint a biztonsági he­vederek használatával azonos baleseti körülményeknél a sú­lyos és végzetes sérülések 60 százalékkal csökkennek. A kormányoszlop és kor­mánykerék, valamint a x szerel­vényfal okozta sérülések nagy­mértékben csökkenthetők a kor­mány rugalmas kialakításával és a szerelvényfal párnázásával. Külön problémát jelent, hogy az autósok feje ütközéskor hir­telen előre, majd hátra billen, ami nyakszirttörésre vezethet. Ez ellen az ostorozó mozgás el­len a biztonsági hevederek nem védenek, sőt a jól működő he­veder a veszélyt — önmagában tekintve — még növeli is. Ezt a problémát a normál ülőhely­zetben néhány centiméterrel a fej mögött elhelyezett jól pár­názott fejtámlával lehet megol­dani. Az éjszakai autóvezetés biz­tonságát és az elérhető átlag­sebesség növelését segítik elő a különböző kivitelű aszimmet­rikus fénykévét adó fényszórók. A cél az, hogy a jobboldali út­szegély megvilágítása tompított fénynél is azonos maradjon, mint a reflektor használatánál. Az aszimmetrikus fényszóró te­hát nem a szembejövők érde­keit szolgálja, hanem elsősor­ban a vezető látásviszonyait ja­vítja. A biztonsági követelmények legmesszebbmenő szem előtt tartásával már el is készült az „életbenmaradó" gépkocsi több prototípusa. Ezeknél az alváz­hoz szilárdan rögzített „burkolt ülések", kettős hevederek és fejtámlák balesetkor a minimá­lisra csökkentik az utasok el­mozdulási lehetőségeit. A kor­mányrúd teleszkópos megoldá­sú, a „kormánykerék" nyitott, trapéz alakú. A motorháztető alá hőhatásra önműködően üzembelépő, de kézzel is indít­ható tűzoltó berendezést építet­tek. A vezetés E helyen nem a közlekedési balesetek megelőzéséről kívá­nunk szólni, hanem a már el­kerülhetetlennek látszó baleset előtti másodpercek „teendői­ről". A külföldi vizsgálatok sze­rint — különösen hevederek nélkül — a legveszélyesebb bal­eset a frontális ütközés. A ferde ütközés, az úttest elhagyása, sőt a borulás megkockáztatása is kevesebb veszéllyel jár, mint az egyenes ütközés. Az alkohol hatását Illetően három szemlélet alakult ki: 1. a vezető viselkedését már a vérben kimutatható legkisebb alkoholmennyiség is károsan be­folyásolja; 2. 50—80 mg alkoholnak egy köbcentiméter vértöménység alatt gyakorlatilag nincs hatá­sa; 3. kis mennyiségű alkohol ha­tása kedvező, csak az előző ha­tár felett káros. A nagyszámú kísérleti ered­mény azt bizonyítja, hogy a nyomtartás (az útpadkával pár­huzamos vonalon való haladás) az alkohol mennyiségével ará­nyosan romlik, vagyis nincs olyan határ, amsly alatt ne len­ne liatása az alkoholnak, vagy az kedvező lenne. A kormány­kerék elfordulásának mértéke ugyancsak növekszik. A vezeté­si sebesség átlag nem vál­tozik ugyan, az átlag azon­ban két csoport eredője: az egyiknél az a tudat, hogy al­koholt fogyasztott, lassabb, óva­tosabb vezetésben nyilvánul meg — az elkövetett hibák szá­ma azonban itt is növekszik. A másik — és veszélyesebb — cso­port a gyorsabb vezetéssel akar­ja bizonyítani, hogy „ura a kor­mánynak". Teljesen helyesnek látszik te­hát az a rendelet, hogy vezetés előtt a legkisebb alkoholmeny­nyiség, vagy hasonló hatású gyógyszer fogyasztása sem en­gedhető meg. Idfl Az angol Mtni-Clubman gépkocsi biztonságos kormánykereke és szerelvény fala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom