Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-14 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

Csehszlovákia legerősebb embere Az erős embereknek minden korban sajátos varázsuk volt, Ami mások számára lehetetlennek bizonyult, azt ők könnyedén megcsinálták. Erejüket mindig a kellő pillanatban használták, segítettek a gyengébbeknek, és a legtöbb esetben az igazság oldalán álltak. Ezért nem csoda, hogy még a mesékbe és legendákba is bekerültek. A későbbi korszakokban azonban mindinkább szóhoz jutottak a gépek, s a tudományos technikai forradalom „belekontárkodott" az erős emberek „munkájába". A mindennapi életben már csak nagy ritkán érvényesíthetik átlagon felüli erejüket. Elveszítették volna ezért vonzóerejüket? Azt hiszem nem. mert a sportban még sokáig helye lesz az erőmérésnek .. . Az acélemberek, főleg a szupernehézsúlyúak, gyakran mesélgetik egymás között viccesen, hogy ők olyanok, mint a szép nők: az utcán mindenki megfordul utánuk. A különbség csak anynyi, hogy a gyengébb nemnek ez legyezi a hiúságát, míg a súlyemelők nem nagyon veszik szívükre az ilyenfajta „bókokat". Nem volt ez másképpen Rózsahegy utcáin sem az országos súlyemelő bajnokság alkalmából. A járókelők a legnagyobb figyelmet a 184 cm magas és 150 kilós Peter Pavláseknek (felvételünkön) szentelték. Szinte minden lépését követték, figyelték, hogy mit és főleg mennyit eszik Csehszlovákia legerősebb embere. Egyszóval kíváncsiak voltak a cseh óriás minden „titkára". Sohasem hittem volna, hogy a súlyemelők, ezek az izom- és hústornyok ilyen jókedvű, vidám emberek. A szupernehézsúlyú Pavlásek ilyen tekintetben is kimagaslott társai közül. Az elefánt és a bolha története jutott az eszmebe, amikor a 23 esztendős cseh óriás mesélte nagy derültség közepette, Iiogy a 48 kilós Helebrandt egyszer így kiáltott rá: „Állj félre, mert eltaposlak!". Különben nagyon jó „haverok". Rózsahegyen is együtt járták az utcákat. Szép látvány volt őket nézni. . . No de nemcsak vicceket mesélt a nagy jövő előtt álló fiatal súlyemelő. Amikor megszületett, 5,5 kilós volt. Nagyon ízlett neki a „kaja", így erősödött és nőtt a gyérek. Tizenöt éves korában 95 kiló volt. Jelenleg 150 kg körül mozog a testsúlya. Kitanulta o villanyszerelő mesterséget. Valahol azonban kamatoztatni akarta átlagon felüli erejét, Eleinte a súlylökéssel próbálkozott, a véletlen azonban a súlyemelők táborába sodorta. 1966-ban végleg ottragadt. Jelenleg Prágában katonáskodik, az RH sportegylet színeiben versenyez. Katonáskodásának első napjairól legendák keringenek. Sokáig nem találí'i -,,, _ n

M|,. PaviaseK. „A súlyzó olyan, mint a nő... lak számára „mundért". Ha találtak nadragot, nem volt kabát. Micsoda kacaj fogadta „mutatványát". amikor felugrott a nyújtóra, s az elhajlott alatta. Harci gyakorlatok közben sem maradtak el a „sztorik". Egyszer lövészárkok ásásánál két szomszédja lapátját is eltörte. Erre már feldühödött az őrmester, s hazaküldte, mondván, ez az ember őrizze a kaszárnyát. Régen gyalogszerrel közlekedtek az emberek, kialudták magukat a szalmán, szóval egyszerűbb volt az életük. Mennyivel nehezebb azonban Pavlásek élete. Ha autóbuszon utazva leül, a szomszédja nem nagyon piheni ki magát. Ha viszont áll, akkor egy kanyarban megtörténhet, hogy kezében marad a fogantyú. Moziba csak oda mehet, ahol kényelmes székek vannak, s ráodásul még ott is szélen kell ülnie, hogy legyen hová tennie a lábát. Természetesen a mögötte ülők nem sokat látnak a filmből. De még az olyan egyszerűnek tűnő dolog, mint a lefekvés sem végződik mindig kellemesen számára. Arról is számtalan anekdotát mesélhetne, hogyan omlottak össze alatta az ágyak . . . Hányszor megtetszhetett neki egy-egy ing a kirakatban, de előre tudta, hogy üres kézzel távozna az üzletből, mert 48-as inget venni manapság . . . Sióval nem könnyú az erős emberrek élete. Es a súlyzóteremben talán könnyebb? - A modern „kínzóteremben" ts meg kell szenvednünk - mondotta a cseh Herkules. - Egy-egy edzesen 12 tonna vasat emelek a fejem fölé és 4-5 kilót is lefogyok. Este azonban már „hozom" a 150 kiló körüli testsúlyomat. A súlyemelők bizonyára nem a futballistáktól örökölték az akaratot, mert Pavlásek szerint a súlyzó olyan, mint a nő. Kellemes, ha az ember becsületesen udvarol neki, de ha egy-két napig nem veszi figyelembe, akkor már baj van. Nem lehet vele beszélni . . . A világot ámulatba ejtő súlyemelő eredmények eléréséhez azonban az akarat kevés. Az edzéseken kívül természetes erőre, testsúlyra, és nem is akármilyen testsúlyra van szükség. A legendás hírű Vlaszov mondotta, hogy a rettentő súlyok mozgatásához és megtartásához legalább 150—160 kg-os versenyző szükséges. Kevesebb nem elég, mert a súlyemelő összeroppan, elveszti egyensúlyát a rideg, félelmetes vaskorongok alatt. Ezért az izomkolosszusoknál, a modern Herkuleseknél az evés is fontos szerepet játszik. Étvágyukról elképesztő híresztelések járják a világot. A rosszmájúak azt is mondogatják, hogy külön sertéshizlalda és tejbolt áll rendelkezésükre. Az „acélemberek" nem tagadják, hogy egy család napi adagja csak amolyan előétel féle lehet számukra, de azért sokkal kevesebbet esznek, mint azt a legtöbben gondolják. Az amerikai Dube (178 cm magas és 140 kilós) a tejet szereti a legjobban. Ö tartja tejivásban a „világcsúcsot": svédországi szabadságolása idején 11 litert ivott meg naponta. A belga Reding (166 cm és 123 kilós) étvágyáról a felesége nyilatkozott: ..Hetente 15 kiló húst vásárolok, Tizennégy kilót a férjem csipeget, egyet én fogyasztok el". És Pavlásek? — Legtöbbször annyit eszem, inint egy normális ember - mondotta. Nem tagadom, néha aztán jó étvágyam van. Mint például a közelmúltban, amikor hazaértem Romániából. Nem nagyon ízlett az ottani koszt, négy kilót le is fogytam Hazaérkezésem után bementem a katonai konyhára, ahol egy normális adag gulyást fogyasztottam. Utána 20 deka magyar szalámit, majd három 150 dekás bécsi szeletet „tettem hidegre" Hát egy kicsit csodálkoztak az emberek . . . Nem tudom pontosan, hogy a cseh óriás étvágyban mennyire veszi fel a versenyt a „nagymenőkkel", de az ismeretes, hogy teljesítményben (520 kg) még mögöttük áll. Ő azonban még csak 23 esztendős, s ez a kor ebben a sportágban „serdülőnek" számít. Amikor megkérdeztem, hogy az 1972-es olimpia idején mennyire lesz képes, azt válaszolta: 550 kilóra. - Nem lesz ez kevés? - kérdeztem. - Azt hiszem igen - válaszolta. - És akkor miért nem mondott többet? - Mert én többet is eszem, mint amennyit mondtam, tehát az eredményeimnek is jobbaknak kell lenniük az előbb mondottnál. Reméljük íqy les/! TOMI VIN^F (FOLYTATJUK) Kiadja Szlovákia Kommunista Pórija Központi Bizottsága. Szerkeszti a tzerkesito bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Főizerkesztöhelyettesek; d»- Galr l»an es Szűcs Bela. Szerkesztőség: Bratislava, Corkij ulca 10. Telefon: 537-16 312-23, 315-68 Főszerkesztő: 332-20 Titkárság: 350-10 sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 304-39, távirá. 0Í306. Journal Kiadóhivatal, Bratislava. Volgogradská 0. Nyomja a Pravda Nyomdavállalal bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetöiroda: Bratislava, iesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési dij havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Új Szó negyedévre 13 korona. Terjeszti a Porta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal él posta' kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná ezpedicla tlače. Bratislava, Gőttwaldova námestie 41,'VII,