Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-14 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL Monda és tudomány Sokat írunk mostanában az Ipari és lstállótrágyák hiányáról. Keressük a megoldást, hogy a talaj számára nélkülözhetetlenül szükséges tápanyagokat miként és mivel biztosíthatjuk olyan mennyiségben, hogy azok a legnagyobb és egyúttal a legolcsóbb terméseredményt is biztosítsák. Szeretném ezért, főleg a kertészkedők figyelmét felhívni a }a?iamu és a korom trágyázásra való felhasználására, azok nagy értékére, amelyre már a régebbi időből származó népmondák is rámutattak: „A hamuval kevert talajba ültetett fák oly magasra nőnek, hogy csúcsuk a felhőket karcolja". A HAMU A hamutrágyázás előnyeire már a tudományos körökben is rámutattak. Néhai Prjanyisnyikov moszkvai növényfiziológus, egyetemi tanár nagyarányú laboratóriumi kísérleteivel hívta fel a világ figyelmét a mindenütt nagy tömegben, kihasználatlanul heverő fahamura. A tudomány minden kétséget kizáróan igazolta azt, hogy a hamu káli- és foszforsavtartalmát a növények könynyen veszik fel, hatása még a Thomas-salakét is felülmúlja. A faharau nyersen, frissen mint kitűnő kálitrág ya használható fel a termelés fokozására. Még a kilúgozott faharnu is tartalmaz foszforsavat 2—5 százalékos mennyiségben, ez azonban könnyen oldódó és így a növények könnyen hasznosítják. Megérdemli tehát, hogy kertjeink sarkában ne hagyjuk a különböző elégetett növények száraiból származó hamut elveszni. Legalább a virágok és a zöldségek trágyázására használjuk fel. A KOROM Régi időkből származó írásbeli adatok tanúsítják, hogy már ősidők óta használják trágyának a kormot. A koromban ugyanis vajmi kevés a tápanyag, viszont a termésfokozó hatása abban mutatkozik meg, hogy jelentős mértékben emeli a talaj hőmérsékletét. Tudjuk jól, hogy a talaj melegforrásai: a napfény, a talaj belső melegsége, valamint a különféle vegyi és biológiai folyamatok. Minél gyorsabban melegszik át a talaj, annál hamarább indul meg tavaszszal a növényi vegetáció, és annál tovább tart ősszel is. Minél sötétebb színű a talaj, annál gyorsabban melegszik fel és tartja magában a meleget. Franciaországban, az alpesi vidékeken tavasszal a hóborította szántóföldeket fekete palaporral hintik be, hogy a hó hamarább elolvadjon. Egyes szőlőtermelő vidékeken pedig zordabb Időjárás esetén a szőlőtőke tövéhez fekete palatábla darabokat raknak, hogy a Nap melegét ezzel felfogják és a tőke környékére összpontosítsák. A koromnak van azonban másféle talajjavító tulajdonsága is, mint finom por (akárcsak az apróra zúzott faszén is) a felületén gázokat, oxigént, vízpárát, szénsavat és ammoniákot köt meg. Azokat aztán a talaj abszorbeálja és általuk gazdagodik. Az oxigén és szénsav a talaj föltárását segíti elő, az ammóniák pedig kiváló tápanyag. K. L. Fontos trágyaforrás Szerves trágyából seha sincs alég, a hiányát legjobban a gyümölcs-, a szőlő- és a zöldségtermő gazdaságok érzik. Egyrészt, mert a talajerő pótlása nálunk • legégetőbb feladat, másrészt, mert éppen ai ilyen gazdaságok nevelnek aránylag kisebb mértékben állatot. A kertészgazdaságok já szervestrágya forrásai lehetnek a baromfitelepek. Régi irodalmi adatok tyúkonként évi 5—7 kg trágya terme léséről tájékoztatnak, de nem így van: az állatok zárt tartása kor tyúkonként 30—35 kiló jó minőségű trágyával számolha tank. Az sem lényegtelen, hogy ez a legértékesebb szerves trá •ya. A két legértékesebb növényi tápanyagból, a nitrogénből közel négyszer, a foszforból hatszor aanyit tartalmaz a tyúktrágya, mint a szarvasmarháé. E tulajdonsága rendkívül gzadaságossá teszi használatát: kevés kell belőle, szállítási költsége kicsi és komposztok készítésére is kiváló. Ha darált kukoricacsutkával almozunk, a trágyái kihordás •tán kell más trágyafélékkel keverai és komposztálni. Ugyan csak érlelni kell a csirke-, a kacsa-, a pulyka és a libaólakból kikerülő trágyái, ha gyaluforgáccsal vagy szalmával almozunk, A baromfiólak trágyája könnyen kezelhető, keverhető, meri morzsalálos, nem összeállott, mint a nagy állatok istállóibál kikerülő trágya. Nemcsak a nagyüzemi baromfitelepeken összegyűlő trágya ér demel sokkal nagyobb figyelmet a jelenleginél, hanem a ház tájiaké is. Hasznosan teszik a kertészprofllú gazdaságok és a kiskerttulajdonosok is, ha számba veszik a környékbeli baromfitartó gazdaságokat, a nagyobb hízláji lenyészetekel. s igye keznek az ólakból kikerülő trágyát megszerezni. A baromfitrágyát még aaa értékeljük eléggé. Több helyen inkább nyűgaek tekintik, s nem hasznosítják célszerűen. A baromfiólak takarítása utáa hoszú Ideig láthatók az istállók környékén a trágyahalmok. Önmagunknak áriunk, ha nem becsüljük ezt a trágyaayerési lehetőséget. (a) BARKACSOLOKNAK Minden háztartásban előfordul, hogy létrán állva végzünk valami munkát: ablakmosást, ablakkeretfestést, polcfelerősítést stb. Minden munkához szükségünk van valamilyen szerszámra, munkaeszközre, de mivel egyik kezünkkel rendszerint kapaszkodnunk kell munka közben, a szerszámot: kalapácsot, fogót stb. általában a jobb kezünkben tartjuk. Hogy a létrán végzett munkál megkönnyítsük, a képen látható módon erősítsünk egy kis léc és drót segítségével a létrához egy edényt, amelyben (a munka minőségétől függően | tarthatjuk a szögeket, as ablakmosáshoz szükséges tisztító szert, a festéket, kisebb szerszámokat slb. család # otthon DIVAT Az egyszerű, sima szabásvonal mindenkinek illik; korra és termettípusra való tekintet nélkül mindenki viselheti. 1. Sovány és teltkarcsú nő« nek egyaránt előnyös a kétré* szes, sportos jellegű ruha, a magas nyakú pulóverrel. 2. A nem egészen kifogástalan termetet jóindulatúan takarja a ruhából és egyenes szabású kiskabátból álló együttes. 3. Azonos alapszabásminta szerint varrhatjuk ezt a két niaoi, fiatalos modellt. Az eltérés csupán annyi, hogy as egyik ruha a mellrésxtol lefelé széles, levasalt hajtással bővül. Az ablakmosás télen elég kellemetlen munka. Az esős, szeles vagy fagyos időben sokkal több fáradságba kerül az ablaktisztítás, mint a napos, száraz hónapokban. A permetező eső, a szállingózó hó és a fagy miatt nehezen lehet szép fényesre törölni az ablaküveget. Hogy ezt a munkát megkönnyítsük, használjunk valamilyen ablaktisztító szert, pl. Okenát, Chemazurt, vagy más, forgalomban levő ablakmosőszert. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, tegyünk egy kevés alkoholt a vízbe. Fagyos időben nagyon jó hatású a vízben oldott konyhasó. Ugyanis ez meggá tolja, hogy a víz ráfagyjon az albakra. Egyúttal egy jó ötlettel szeretnénk szolgálni a háziasszonyoknak. Ha azt akarják, hogy az ablak ne homályosodjék be és ne képződjék rajta jégvirág, vásároljanak a drogériában vagy a benzinkutaknál ARTKVEL elnevezésű, autóablak párátlanítására használt szert. Ebből a folyadékból tiszta, puha rongyra csöpögtessünk egy keveset, és dörzsöljük be vele a tisztára megmosott és megszáradt ablaküveget. Ez különösen olyan helyiségekben fontos, ahol az ablak közelében van elhelyezve az íróasztal vagy a gyerekek tanulóasztala. Ugyanis a bepárásodott, jégvirágos ablakon át sokkal kevesebb fény jut a lakásba. Karácsonyig még elkészíthetjük Nemcsak a drága ajándékkal szerezhetünk örömöt egymásnak. A saját kezűleg készített és szeretettel adott apró holminak sokszor jobban örülünk, mint a drágán vásárolt ajándéknak. Három ötlettel szerelnénk szolgálni olvasóinknak: 1. Kockás ágyneművászonból vagy bármilyen műanyagból megvarrhatjuk ezt a villámzárral csukódó, praktikus és mulatós zsákocskát, amelyet a szekrényajtó belső részére akaszthatunk. Kesztyűket, sálakat tarthatunk benne. Ha lemosható műanyagból készítjük, akkor a fürdőszobában is felakaszthatjuk, és ebben tarthatjuk a hajkefét, fósüt és egyéb apróságokat. 2. Kis lakásban probléma az esernyők elhelyezése. Íme egy jó megoldás! Az elöszobaszekrény belső falón helyezhetjük el. 3. Ki ne örülne ennek a célszerű ajándéknak. Hat pár cipőt helyezhetünk el benne. MINDENKINEK 4. Szerezzünk örömöt a kicsinyeknek, és textilmaradékból varrjunk nekik állatfigurákat. A közölt szabásminta mérete: 17X27 cm.