Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-14 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

1944. decemberében Sumifov és Managa­rov tábornokok vezetésével Hatvan térsé­géből Ipolyság és Léva feló támadtak a szovjet csapatok. A támadást 270 tank tá­mogatta. Négy napig tartó harc után elfog­lalták Vácot és Ipolyság térségébe érkez­tek. December 10-én éjjel Ipolyságtól délnyu­gati irányban Kravcsenko tábornok tankista egységei átkeltek az Ipoly folyón. Megte­remtették annak a feltételét, hogy a vá­rosban tartózkodó német egységeket körül­zárják és kifüstöljék. December 14-én megindult a támadás, Hidvég és Tesmag községek irányából a vá­ros feletti Kálvária-dombra értek. A város­ban tartózkodó német alakulatok sorsa ez­*el véglegesen megpecsételődött. A történeti hűség kedvéért érdemes fel­eleveníteni, hogy 1919-ben a IV. vörösdan­dár ugyanezen hadművelet során ji^tott a városba. A 76 esztendős tompái PIATRIK JÓZSI bácsi, a dandár egykori lovas felde­rítője így beszélte el a támadás útvonalát: - A dandár törzskara Drégelypalánkon volt. Egy szép napon kiadták a parancsot: Nézz be Ipolyságra! Nyergeltem. Hidvégen ugrattam át az Ipolyon, Tesmag mellett el­vágtattam, a Kálvária-dombnál szálltam le a lóról és onnan gyalog indultam a város­ba ... Véletlen? Törvényszerűség? Negyedszázad múltán ugyanezen az út­vonalon érkeztek városunkba a szovjet tan­kisták. Még az alakulatok jelzése is egye­ző, hisi 1919-ben a IV. vörösdandár, 1944­ben a 4. gépesített' hadtest szabadította fel a várost. Az Ipolyságén folytatott harcokban 500 német katona pusztult el, 200 pedig fogság­ba esett. A szovjet csapatok 322 harcost vesztettek. A romok között 27 polgári sze­mély lelte halálát. Bunker Jóska" Amikor Varga fózsefet, az ipolysági magyar AKI pio­Birparancsnok vezetőjét beíratták az iskolába, Oberth tanító néni rámutatott s kedves mosollyal az ajkán fgy szólt: — Fiacskám, te az én pincémben születtéll Az elsős nebulóknak több sem kellett. Ráragasztották a fcsúfnevet: Bunker Joskó. Azóta persze lekopott ez a iióv viselőjéről, aki ma már felnőtt s pedagógus, viszont Sokak számúra emlékezetes Varga József születésének története. A város felszabadulása után a németek aknatűzzel árasztották el a jelentősebb utcákat. A Varga-családban Idegesség támadt, hisz Varga Józsefné várandós volt. Oberth tanítónő pincéjébe menekültek. Ott kerestek biz­tonságot a vajúdó kismama és egy szUletendő új élet számára. Aknák robbantak, ágyuk dörögtek, amikor a pince mé­lyén felsírt egy egészséges kisfiú ... Ružička Jaroslav, aki jelenleg a vasúti vendéglő veze­tője s akkor jelen volt az eseménynél, így emlékszik a történetre: — Már fiirösztötték az újszülöttet, amikor az asszo­nyoknak eszükbe jutott, hogy nincs megfelelő fonaluk a köldökzsinór elkötésére. Engem küldtek fel a pincéből, hogy szerezzek valamit. Az udvaron furcsa látvány fo­gadott. Pucér testű tyúkok szaladgáltak, leégett róluk a toll: Az utcán német ágyú állt. Pontos találat érte: a tsöve szétnyílott, mint egy rózsa. Eszembe jutott a zsi­nór. Beszaladtam a házba, leszakítottam Oberth néni függönyét és kihúztam belőle a zsinórt. A kisfiúnak tejet természetesen a szovjet katonák küldtek a Dancsó-féle házból, ahol a konyhájuk volt... Ma Varga József huszonöt éves. Egyidős szabadságunk­kal. Érettségi után a Nyitrai Pedagógiai Fakultáson ta­nult három évig. A katonai szolgálat letöltése után Ipolyságra került a Gyermek és Iljúsági Házba — veze­tőnek. Jelenleg az iskola pionírcsapatának vezetője. Tréfás, humoros, jókedvű pedagógus. Egegen is... Alig 900 lelket számlál ez az Ipolyság melletti kis­község. 1946-ig kilenc olyan fiatal akadt, aki érettségit szerzett. A jómódú gazdák közül néhányan az akkor di­vatos teológiára küldtél" fiaikat tanulni. Aztán meg­változott a helyzet. Vessünk csak számot a változással! Tóth László vegyészmérnök, Gyönyör Márta orvos, Uhrin Lajos elektromérnök, Danis Ferenc és Pásztor Emil mezőgazdasági mérnökök. Božena Brozmanová gé­pészmérnök, Franková Lida tolmácsnő. A faluból kikerült pedagógusokról csak annyit, hogy közülük négyen Ipolyságon, négyen Paláston tanítanak s számuk pontosan 25. Az elmúlt negyedszázad alatt rajtuk kívül 12 egegi polgár szerzett az érettséginél magasabb fokú képesítést. Van közöttük fogtechnikus, laboráns, sőt erdész ls. És jelenleg? Balog Béla, Belányi Gyula, pedagógiát tamilnak. Mak­rai Magda, Piri Mária, Gál Mária óvónők lesznek. Sinka Ferenc szociológiát tanul, Hagony Gyula gépészmérnök­nek készül, Hlinka Ondrej erdészmérnök lesz. Nem számítottuk azokat, akik a A'KI elvégzése után valamilyen szakiskolán szakmai képzettséget nyertek. Az ipolyviski vörös lobogó A burzsoá köztársaság idején szállóigévé vált az elnevezés: Ipolyvisk „kis Moszkva", hisz a pártszervezet kemény harcát és vörös lobogóját szerte az ország­ban ismerték Ezt a zászlót u pártszervezet egyik alapítójának a leánya, Dolinszky Mária a dereká­ra csavarva mentette meg a fasisz­ták elöl. Hagyomány már, hogy ünnepeken e vörös lobogó mögött vonulnak fel évtizedek óta az ipolyviskiek. Erről a zászlóról nevezték el a szövetkezetet is, moly járásunk területén 1950-ben elsőként ala­kult, meg s azóta is a környék egyik legjobb szövetkezete. Első elnökük Kovács István volt. Rajta kívül Bali János, Kovács György és Bartal Lafos erős támaszai vol­tak az efsz-nek. Elegendő egyet­len ember életútjára vázlatos pil­lantást vetni. Bartal Lajos ifjú­munkásként átszökött a fronton a szovjet hadsereg oldalára és mint a csehszlovák hadsereg katonája jött haza. Évekig az ipolyviski efsz elnöke volt, majd elment a gyen­gén működő szomszédos százdi efsz elnökének, hogy „talpra állít­sa" azt is. Sikerült. Munkájával elégedettek a százdiak. Jól élnek a viskiek ... 204 ház tetején magaslik TV antenna, 11 család rendelkezik személygépko­csival és a faluból 12 fiatal tanul az ország különféle főiskoláin, egyetlen munkaegység értéke 35 korona... A vörös lobogót — a jelképet és a valóságot — erős kézzel tartják. „A palásti agronómus jelenti" Csak ennyit szokott bemondani GÄL JÁNOS a telefonba és már szolgáltatja is a pontos adatokat. Felkerestük őt személyesen is, hogy mi is megismerjük. Röviden elbe­szélte dániai élményeit, elmondta, hogy milyen módszerekkel gazdái kodnak az NDK-ban és visszatérve módszeréhez híven rövid, ellen­őrizhető adatokkai szolgált. A hegyvidéki körzethez tartozó palásti etsz magszapurító szövet kezet. Főleg a Mironnvszká típusú gabona termesztésével foglalkuz nak. REKORDTERMÉSÜK volt az idén. A tervezett 204 vagon he­lyett 217 vagon gabonát adtak át államunknak. Ebből 1900 q árpa, B15 q zab volt, a többi búza. Hektáronként 4,7 q-val több bú­za termett. Érthető, hogy az efsz jövedelme 1 100 000 koronával több a tervezettnél. Természetbe­niként 35 vagon gabonát osztottak ki. GSAK RÖVIDEN MOZI lioszú éveken át csak egyetlen egy volt az ipolysági kiírzetben, bennt a városban. 1953-ban egy vándormozi kezdte meg működését. Majd gombamód­ra szaporodtak a mozik. Palást, Felsöszemeréd, Ipolyvisk, Deménd. Jelenleg Ipolyságon szélesvásznú mozit építenek, a környéken pe dlg 12 mozi működik. D1MITR1J FJODOROVICS LÓZA alezredes volt Ipolyság parancs­noka a harcok idején. Legutóbb 1964-ben járt a városban, és ezt irta a vnb emlékkönyvébe: „Drá ga barátaim) Harcostársaim itt nyugszanak a ti szülőföldetekben, meglátogattam földi maradva nyaikat. Nektek sok sikert és jó egészséget kívánok." SZALATNYA híres savanyúvi­zéről. Széltől védett fürdőjének a látogatása érdemtelenül bár, de kiment a divatból. A Slatina hír­neve azonban megmaradt. Nem is régen adták át a 17 millió koro­na beruházással épült töltőállo­mást, ahol műszakonként 35— 40 000 üvegbe palackozzák az ás­ványvizet. ALSOSZEMERED községben szép házakat építettek a cigányok. A Sárközi és Kovács családok házai a legszebbek. FELSOSZEMERKDEN a kastélyban otthont nyitottak a lelkibeteg fér­fiak számára. PALÁSTON Fritz |ózsef a tűzöl tók parancsnoka. 3 raj vezetése van a gondján. Munkáját 158 fős tagság támogatja. LONTÚN 45 ágyas az aggok otthona. Maszlag Júlia éppen egy évtizede él ebben az otthonban. Ez a véleménye: Jól érzem ma­gam, itt minden szép, jó az el­Ník látás és bármikor hazamehetek látogatóba. TESMAGON van a legszebb kul lúrház. Több mint egymillió ko­ronába keriilt a felépítése. PERESZLČNV kis falu, de lakói nagyon szép játszóparkot épltet tek a gyermekek számára. A VERADÖK száma Paláston a legmagasabb. Évente 78 polgár adja vérét a rászorulóknak. SZÁZDON a könyvtárban Pet rovics József tanító dlafilmes elő adásokat tart az olvasóknak. Méltán kapott kitüntetést a jnb művelődésügyi osztályától. IPOLVSZÁKÁLLOS krónikása, Dobrovolný Antal, a felszabadít lás óta 150 oldalnyi adatot gyűj­tött össze a falu életéből. Légér tékesebb bejegyzései: népszoká sok, mondókák, tájszólások. 55 302 095 TONNA KOOI.Aj folyt át a Barátság Kőolajvezeték tom pai állomáson fennállásától ad­dig a napig, amikor tudósítóink meglátogatták az állomást. 7000 KACSÁT keltetnek évente a palásti efsz-ben. A kereslet na gyobb a kínálatnál. Messze vidék rfil járnak kiskacsákért a palás tiakhoz. FELSÖTURON 1947 ben kőbányát nyitottak. Műszakonként 400 ton na útépítéshez való uprókövet ter­melnek. Legrégibb alkalmazottuk joluinldes Pali bácsi, a bánya gé pé.sze, aki kezdettől a bányában dolgozik. KISTURÖN a kastély parkjában avatták lel az ipolysági körzet első pionírjait. PASZTtí pionírjai voltak az Ipolysági körzetben a SZIGNÁL P-Z0 akció legeredményesebb résztvevői.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom