Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-09 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

KÍVÁNCSIAK SARKA Szüret Szőgyenben Az idén ismét elökerül­ta. Több kocsi szállította a zenészeket és a népvise­letbe öltözött fiatalokat. Voltak a menetben persze saroglyás régi szekerek is. Az egyiken a nemzetközi összefogást ábrázoló né­gernek és indiánnak masz­kírozott fiatalok danáztak. Szőlőpásztorok és csőszlá­nyok zárták be a mene­tet, mely a falu minden jelentősebb pontján meg­állt. Akkor aztán nem ma­Cigány gyermekek oktatása tek a szekrények mélyén őrzött régi huszármenték, hisz a hagyományos szü­reti felvonulást nyolc ló­háton ülő „huszár" vezet­te. Nyomukban haladt a hintó, mely a bírót, a bírá­nét és a kisbírót fuvaroz­Törpe gyümölcsfák Szlo­vákiában három helyen rendelhetők. Nyugat-Szlovákia: Šla­chtitefský a semenársky podnik, Bratislava, Vajan­ského nábrežie 13/A. Közép-Szlovákia: SíaCh­titefský a semenársky pod­nik, Viglaš, okres: Zvolen. Kelet-Szlovákia: Šlach­titelský a semenársky podnik, Košice, Roosevel­tová u. 10. Emlékünnep Paláston A falu történetében emlé­kezetes évszám 1552, Színte­re volt a község annak az ütközetnek, melyet a magyar és császári hadak Teutfel Erasmui vezérlete alatt a tö­rökök ellen vívtak. Azt a he­lyet ahol Sbardelatti Ágos­ton váci püspök elesett, ká­polna jelzi, ahol pedig Koncz Ambrus palásti bírót a törö­kök karúba búzták egy hol­tan talált adúszedó török miatt, jelenleg kereszt áll. Az idei évfordulón ezeket a helyeket a palástiak virá­gokkal díszítették fel tanú­bizonyságát adva annak, hogy nem felejtik a múltat. BODZSÄR GYULA Rokycanyban nagy gondot fordítanak a cigány-gye­rekek oktatására. Ez évben külön osztályt létesítettek számukra. A tehetséges gyerekek jövőre az alapfokú kilencéves iskola második osztályában folytatják a ta­nulást, a többiek pedig még egy évig a külön osztály­ban maradnak. Képünkön Jaroslava Malá tanítónő a kísérleti első osztály tanulóival. (Vlach — CSTK felvétele) 120 mázsa alma Ennyit szedtek le a magyaradi állami gazdaság szán­tói gyümölcsöskertjében a deméndi AKI pionírjai. Volko­vics Béla intéző hívta őket segítségül, mert az időn kü­lönösen jó termés volt. A tervezett 100 métérmázsánál sokkal több termett. A pionírok szabad idejüket áldozták fel, de az ered­mény megérte az áldozatot. Jő jövedelmet hozott a gaz­daságnak, a pioníroknak pedig vidám almaszüretet. Kilóként 37 fillért kaptak a szedésért. GARAJ EDIT Schubert-park Zselízen radtak ki a csárdásból a kí­váncsiskodó idegenek sem. Éjfélkor elárverezték a szüreti koszorút. Három kürti legény nyerte meg. A szervezésben jelentős érdeme volt az idős Dö­müs bácsinak, Pék László­nak, a szövetkezeti klub vezetőjének és a József Attila Ifjúsági Klub fiatal­jainak. MONCZ LÁSZLÓ Qlvár-puszta Valamikor község volt. Legalábbis IV. Béla király 1256-ban keltezett adománylevele szerint. A helység története évszázadokon keresztül csak a jelentéktelen számontartás, nyilvántartás volt, míg éppen 25 esztendő­vel ezelőtt Mironov szovjet őrnagy partizáncsoportja ide nem érkezett. Ok robbantották fel a palásti hidat, és Ipolyság környékén kétszer is aláaknázták a fasisz ták vonatszerelvényeit. A székhelyük Olvár puszta volt. Több szlovák és magyar iskola pionírcsapatából gyfilt össze ezen a lielyen 180 fiú és leány minap, hogy nagy harci játékkal ünnepeljék meg az évfordulót. VARGA JÓZSEF Franz Schubert zeneszerző gróf Eszterbázy zselízi kas­télyábau működött házitaní­tó! minőségben. A fiatal és tehetséges zeneszerző, ha­csak tehette, előszeretettel kereste az egyszerű emberek társaságát, akik szegénysé­güket, örömüket és fájdal­mukat dalban juttatták kife­jezésre. Schubert zselízi tar­tózkodása során nagyon sok népdalt jegyzett fel és hasz­nált fel későbbi alkotásai­ban. Nevéhez rengeteg epi­zód fűződik, melyeknek többsége még ma is ismert az ott élő emberek körében. De legmaradandóbb epizódja az, amely alkotásra ihlette a lobbanékony természetű ze­neszerzőt. Ebből született meg csodálatos alkotása, a Die Schüne Müllerin (Szép molnárué). A Zselízi Városi Nemzeti Bizottság maradandó emléket állított Schubertnak, amikor az ősi parkot Schubert park­nak keresztelte el, ás abban a fiatal zeneszerzőnek szob­rot állíttatott. (Andriskin József) Rajczi Dezső görgői olvasónk kérdésére válaszolva közöljük: Litomérice az idén ünnepelte fennállásának 750. év­fordulóját. Az Elba partján fekvő várost legendák fon­ják körül. A monda szerint a cseh nemzet megalapító­ja, a csehek ősapja, Čech az itt emelkedő Rip-hegyen megállva mutatott körbe: „Tudjátok mindannyian: ez a föld, amelyet kerestünk. Itt maradunk, letelepszünk ... Ez az ígéret földje ..." A város sok-sok nevezetessége és műemléke közül egyikben — a reneszánsz stílusban épült városházában a múzeum kapott helyet felette gazdag és értékes lele­tekkel. Egy kis faluban „Hangos újság" szól Mégpedig minden második béten. A község neve: Lontú. A helyi hangszúrón keresztül érdekes műsorokat közvetí tenek. A fontosabb híreken kivfil verseket, zeneszáma kat, szórakoztató műsort is sugároz a .Hangos Újság" szerkesztősége. Az ötlet a hnb elnökétől, Mészáros Ervin elvtárstól ered. A magvalósítás érdeme két lelkes fiatalé: Szabó Mártáé és Kunzman Istváné, akik szerkesztői ennek a furcsa újságnak. VÍfiH BELA • Hány gyógyforrás van Karlovy Varyban? — Nyolcvanhárom) Több forrás van a lakóházak pincéjében, de ezeket nem használják gyógyászati cé­lokra. • Hol látható a vilá­gon a legnagyobb szarvas­agancs? — A hlubokái kastély­ban. Súlya 14 kg, és 26 ága van. A gyönyörű szarvast 1937-ben terítet­ték le. A hatalmas agancs bizonyára akadályozta mozgását a sűrű erdőben. Épül a legmagasabb Az épülő vaján! II. hőerő­műben épít! a prágai Teplo­chena az ország legmagasabb kéményét. Magassága három­száz méter lesz. A kémény építését vasbe­tonból alig két hónapja kezdték meg, s már elérte az ötven méter magasságot. Az épülő kémény földszin­ti átmérője 29 méter. Ilyen óriási kéményre azért van szükség, mert az üzemben levő I. erűműben a kétszáz méteres kémény alacsonynak bizonyult. A Teplochena dolgozói vál­lalták, hogy a munkálatokat nem szakítják meg, amíg el nem érik a háromszáz métert. A képen látható a vaján! hőerőmű I. részének kémé­nye, amely a környék legma­gasabb pontja, de már nem sokáig, mivel a tőle négy­száz méter távolságban emel­kedik párja, amely száz mé­terrel magasabb lesz. CSATI.ÖS ISTVÁN „Az ígéret földje"

Next

/
Oldalképek
Tartalom