Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-30 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

Mily en tesz a XXI. század divata ? „Hogyan fognak öltözködni utódaink f erre a kérdésre kértek választ Lina Tyele­gina szovjet divattervezőtől. —A divattervezők — bárhol forduljanak meg, filmfesztiválon, tudományos szimpó­ziumon, kiállításon vagy másutt — minde­nütt felfigyelnek és észreveszik, ki miben jár, milyen ruhát visel. Még a regényhősök ruházatára is felfigyelünk olvasás közben. Az írók közül például divattervezőnek ie jól beválna Ray Bradbury. Különösen meg­ragadott a „Mars krónikájában" leírt ezüs­tös ruha. Nem is kell varrni: Bradbury egy­szerűen megoldotta a dolgot, mert illatszert permetezett magára, s a színes felhő gyö­nyörűen körülfonja alakját. Arra a kérdésre, mi befolyásolja a divat alakulását, Tyelegina így válaszolt: — Minden a világon! Gondoljanak vissza, hogy az első űrrepülés után divatba jött az „á la cosmos" estélyi ruha. Akkor ez külö­nösnek tűnt. A XXI. században, amikor az űrutazás nyilvánvalóan megszokott jelenség lesz, egy különleges bolygóközi ruha nél­külözhetetlen kellékké válik. Íme annak példája, hogy a divat közvetlenül összefügg a tudományos és műszaki vívmányokkal. Oj fogalmak új benyomásokkal járnak. A harmónia új értelmezése a múltban esz­telenségnek tűnő elképzeléseket tesz reáli­sakká. A Nyugaton különösen népszerű minden, ami az „anti" fogalomhoz kapcso­lódik: antikosztüm, antiruha, antiharmónia. Ez úgy hat, mint csapás az ember ideg­rendszerére, az ember sokkolása. Mint pél­dául a „hippik". „A hippik mint-mozgal­ma" elég nagy hatással volt a divatterve­zőkre. Arra a kérdésre, milyennek látja Tyelegi­na a XXI. század divatjának fő vonalát, így válaszoät: Egyéniség! Minden egyes modell önálló kollekció lesz. A divattervezés távlati irá­nya a ruházat egyénivé tevése, a személy­hez igazítása a személy ízlésétől, külsejé­től, foglalkozásától, lelkivilágától, korától függően. Nyilvánvalóan elkövetkezik az az idő, amikor a divatszalonbari nem szabók, hanem divattervező művészek fogadják a klienseket. Ök aztán minden egyén számá­ra a színek, vonalak és formák különleges kompozícióját valósítják meg. A varrást elektronikus automaták fogják végezni. Ezért a divatszalonban a mértékvételnél az eddiginél sokkal több adatot jegyeznek fel, mint most. Oj anyagfajták jönnek divatba: A XXI. század gyorsuló életritmusa, vékony, „repülő" szöveteket igényel. Bizonyára a XXI. század emberei megta­nulják más szemmel nézni a világot, a szí­neket, a formákat, s nyilván másként fog­nak rájuk reagálni. A szépségről alkotott esztetikai elképzelések megváltozása fogja diktálni a divatot is. Különösen keresett lesz a nemzeti díszítés és vonalak. Az új anyagfajták a hagyományos motívumok lé­nyegesen újszerű megoldására késztetik majd a divattervezőket. Komszomolszkaja Pravda Különös verseny Kari Petterson svédországi lakos 1956 ban sorsjátékon százezer koronát nyert. A pénzből 80 ezer korona még megvan a bankban, de tu­lajdonosa csak gyámja beleegyezésével juthat 1 hozzá. A szerencsés nyertest az elmúlt évek alatt elhagyták barátai, a felesége,, és néhány­ig szór elmegyógyintézetbe zárták. Ma egyedül él Észak-Svédországban egy szállodában. — Nem értein, hogyan történhetett velem mindez? Olyan boldug voltam, amíg nem vol tam gazdag — mondja Petterson. Annak Idején agy. gyárban dolgozott szerény fizetésért. Amikor ,iz újságból megtudta, hogy sorsjegye nyert, mintha megérezte volna i bajt, nem szólt senkinek sem, pedig az egész vállalat arról beszélt, hogy a boldog nyertes városuk lakója. Amikor azonban hazaérkezett, a nyereség nem volt már titok: már várták rá feleségének a barátai sok kíváncsi szomszéd és az újságírók — Ezután minden megváltozott. Az emherek irigyek letiek, munkahelyem pokollá változott. Főnököm tűrhetetlenné vált. Petterson idegei hamarosan felmondták a szolgálatot. Otthagyta munkahelyét. — Mintha minden összeesküdött volna elle nem. Állandóan otthon ültem, nem érintkez tem az emberekkel. Egy napon aztán beállított két rendőr és bevitt az elmegyógyintézetbe Senki sem vizsgált meg, egyszerűen rács nö gé tettek. Három hét múlva hazaengedték, dolgozni kezdett, de helyzete a vállalatban nem váltó zott. Kénytelen volt újra otthagyni a vállala­tot. Erre újból elhurcolták az elmegyógyinté­zetbe, elvették hajtási jogosítványát, és gyím ság alá helyezték. Ä kórházban volt elég időm gondolkodni ar­ról, hogy boldogít-e a pénz. Hamarosan minden világossá vált előttem. A feleségem elhagyott, s mindent megtett, hogy ne legyek útjában. Tehetetlenül kellett néznem mindezt az elme­gyógyintézet rácsai mögül. Az Aftonbladet stockholmi lap felteszi a kér­dést nem történt e valami tévedés Petterson­nal? A rendőr, aki az elmegyógyintézetbe kí­sérte Pettersont, az újságírók kérdésére azt fe­leire, hugy azért tartóztatta le öt, mert felje lentés érkezett hozzájuk, hogy Petterson meg­szökök egy közlekedési baleset színhelyéről. — Petterson betegnek látszott, ezért vittük inkább orvoshoz. Azt hittük, az agyára ment a nagy nyereség. Igaz, az orvosi vizsgálat na­gyon rövid ideig tartott, lehet, hogy hibáz­tunk . . — Szerintem Petterson teljesen normális — mondja Petterson gyámja, — csak amikor a .fe­lesége elhagyla, lelki válságba került és so­kai szenvedett. Petrerson azt mondta az újságíróknak: — Nem tudom, miért tette ezt velem a fele ségem. Ha már talált magának más férfit, nem kellett vulna engem elmegyógyintézetbe csu kalnia Mindennek a pénz az oka. Azelőtt szó sem esett soha a válásról, szépen éltünk. Csak sikerüljön leráznom a nyaltamról a gyámot és lakást szereznem. Más kívánságom nincs. Vjesnik Közös templom katolikusoknak, protestánsoknak és zsidóknak? Ezt a nemrégen kikísérletezett függővasutat a francia­országi lyoni metróban helyezik tizembe. A villanyvonat óránkénti 80 kilométeres sebességet fejt ki. Ogonyok lm Frankfurter Rundschau Elmegyógyintézetbe csukták, mert milliomos lett Nemcsak a vallási szertartások fejlödnek. Az egyének életét megváltoztató városi civilizáció a falusi élet a kisvárosi életnek megfelelő eucharisztikus közösségek jellegzetes vonásait is megrendíti. A franciák lélekszáma 1970 ben eléri a 70 milliót, s elsősorban a városi lakosság fog gyarapodni. A COM1TÉ NATIONAL DE CONSTRUCTION DES ÉGLISES (nem zeti templomépítési bizottság) nagyszabású tanulmányi programja keretében megbízott két szakosított társaságot, végezzen lélek­tani és szociológiai kutatást annak megállapítására, hogyan vélekedik a lakosság a vallási intézményekről és mily szüksé­get lát bennük. A kutatás eredményeiből kitűnik, hogy a mai hivők inkább munkahelyük közelében, mint a lakhelyükön érzik szükségét vallási célú összejöveteleknek. A megkérdezett fran­ciák 64 százaléka azt felelte, hogy a templom legyen a „nyu­galom helye". Elsősorban a nagy ipari vagy kereskedelmi köz pontokban, irodák közelében pályaudvarokon érzik a nyugodt kikötő, nyugodt menedékhely szükségét. Ezért a jövőben a leg­forgalmasabb nyilvános központokban kápolnákat szándékoznak létesíteni az orlyi repülőtéren és a montparnasse-i pályaudva ron már létezők mintájára. Világos, hogy. ezek a bizunyos szükségletet kielégítő kis szen­télyek nem zárják lti a nagyobb templomokat. A megkérdezett személyek 611 százaléka a város rendezés elengedhetetlen ré­szének tartja a templomokat. A keresztények azt akarják, hogy minél nagyobb szántban jelenhessenek meg ezeken a szertartási helyeken. A kutatás szerint aznnhan a jövő templomai inkább afféle vallási házak lesznek, mert az új imaházak éppen úgy fogják szolgálni a katolikusokat, mint a protestánsokat és a zsidókat. Ennek nemcsak szellemi előnyei lennének. 1911 és 1965 között 375 millió mai frankot fordítottak vallási létesítmények építésére. Az egyházi intézményeknek nehézségeik vannak a kölcsönök törlesztésével. Az anyagi szükségletek azonban a né pesség gyarapodásának arányában nónek. A szociológusok sze rint közös kultikus létesítmények bevezetésének engedélyezése az egyházak pénzügyi nehézségeinek megoláásái eredményezné. Ez az elképzelés ma még talán sokallja az individualista haj lamú franciákat. Ám figyelmen kívül hagyhatja-e ma, a zsinat után a katolikus egyház a jelenlegi világ küvetelményeit, ami kor az urbanizmus méltó helyet foglal el életünkben, amikor az ökuméniai mizgalom igyekszik lerombolni a hivők közti gátakat? Figaro HMBnaBMB A dohányzás híveinek nyu­gatnémet szövetsége nemrég versenyt rendezett. A szi­varozó versenyen 13 csapat vett részt, 60 taggal. A győztes az lett, aki a leg­hosszabb ideig szívta sziva­rét. A csapatok négy legsi­keresebb tagját értékelték. A győzelem a heiligensteini dohányosoké lett. 641 percig szívták szivarjaikat. A sűrű füsttel borított teremben ezenkívül még egy győztest hirdettek: a 44 éves Gerbest, aki 176 percig szívta 6 gramm súlyú 176 milliméter hosszú szivarját. A verseny rendezői abban bíznak, hogy jövőre még többen vesznek részt a vetélkedőben Oacsaj — isten háta mögötti kínai település — képe a felismerhetetlenségig megváltozott a népi Kína fennállá­sának húsz éve alatt. A kietlen táján áttértek a mintaszerű teraszos földművelésre. A vidék madártávlatból. Kitaj ä£2SB

Next

/
Oldalképek
Tartalom