Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-23 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

PÁRBESZÉD — Elvtársak, biztosítom önöket, hogy rövid leszek ... (Jezs — Jugoszlávia) Híres emberek mosolya F. S. Ismert francia írónőt egy újságíró meginterjúolta, s egyebek között megkérdezte tőle, hogyan lett nudista. Az írónő így válaszolt: — Tudja, az ember egysze­rűen nudistának születik. Pablo Picassu egy kis falucs­ka vendéglőjében ebédeK, ami­kor feltűnt neki, hogy az őt ki­szolgáló lánynak csodálatos vo­nalú, de rendkívül mocskos ke­ze van. Picasso megkérte a lányt, engedje meg, hogy leraj­zolja a kezét, de ehhez min­denképpen szükséges lenne, hogy láthassa a lány kezének eredeti alapszínét. A lány elsietett, de épp olyan gyorsan vissza is tért, és izga­tottan kérdezte: — Melyik ke­zemet mossam meg, uram? Mark Twaint egyik ismerőse felkereste röviddel azután, hogy az író új lakásba költö­zött. A dolgozószobában elszór­va mindenütt könyveket talált a legnagyobb rendetlenségben. — Miért nem állít fel könyv­szekrényeket, baTátom? — kér­dezte a vendég — Tökéletesen indokolt a kérdés, — válaszolt Mark Twain. — Ennek egyedüli nka, hogy lényegesen nehezebb könyv­szekrényeket kölcsönkérni, mint könyveket! Auber francia zeneszerző Ri­chard Wagnerrel beszélgetve egyszer megjegyezte: — Nincs semmi érzékem a zenéhez. Csaknem harminc év­re volt szükségem ahhoz, hogy ezt felismerjem! — És akkor abbahagyta a komponálást? — kérdezte Wag­ner. — Nem, hiszen akkor már híres voltam. (L. L.) — Szervusz, Pista. Rég nem láttalak. Hogy vagy? — Köszönöm jól. Ma Ma különösen, ugyanis szerencsés apa lettem! — Gratulálok! És a kedves feleséged? — Ö is jól van és re­mélem, ezt a hírt a nem tudja meg! TÁVIRAT Szabó az egyik este nem jött haza a megszo­kott időben. Felesége egy ideig várt türelmesen, de aztán rosszat sejtve, fér­je öt jóbarátjának távira­tat adott fel a következő szöveggel: „Pista nem jött haza, nincs véletle­nül nálatok? Ilona." Még aznap este megjött az öt válasz: „Eltaláltad, Pista nálunk van!" . MÚZEUMBAN — Nagymama! Esküszöm, hngy nem én voltam! TITKÁRNŐK BESZÉLGETNEK Az egyik: Nicsak, milyen csinos a mi főnökünk! A második: És milyen szépen öltöz­ködik! A harmadik: És milyen gyorsan ... VÁLÁS Nagyné beadta a válópert. A tár­gyaláson panaszkodik a bírónak: — Ezt nem lehet kibírni, kérem! A férjem úgy bánt velem, mint egy kutyával! — Talán bántalmazta magát? Nagyné dühödten feleli: — Nem, de azt akarta, hogy hű le­gyek hozzá! VITA Kovács magából kikelve rohan ha­za. — Hát hallod, szép dolgok sülnek ki — kiabálja feleségének —, most tudtam meg, hogy Józsi nem is az én gyerekemi Hát ez borzasztó! — Ugyan, ne kiabálj — feleli az asszony — ha nagyon akarod tudni, Józsi éppen a te gyereked! ÉVFORDULÓ Cicvarek az ezüstlakodalmát ün­nepli. így szól feleségéhez: — Drágám, ma huszonöt éve, hogy elvettelek. Ha ötéves házasságunk után a másvilágra segítelek, akkor húsz évre bebörtönöztek volna és ma már szabad lehetnék! KÉRDÉS — Hogy kérte meg Onassis Jackie Kennedy kezét? — ?? — Azt kérdezte: — Drágám, akar az özvegyem lenni? Szörnyű ez a feledékenység! Nem tudom, mit kell most mondanom?! Az egyik kirgiz faluban 180. születésnapját ünnepli Mitya apó. A köszöntő beszédek után, feláll az öregember és beszélni kezd: — Tudjátok, kedveskéim az októberi forra­dalom alatt... Közbevágnak: — Apóka, régebbi időkről beszéljen. Mond­juk a napóleoni háborúkról! — Várjatok csak! Ak októberi forradalom alatt... — A fiatalságáról beszéljen, apó! — Várjátok már ki a végét! Tudjátok az októberi forradalom alatt, a harcok idején nagy zűrzavar volt nálunk, s akkor száz évvel hamarább írták be születésem időpontját! Szabálytalanságok Hogy világosan lássa a dolgokat, egy pillanatra becsukta a szemét. A nők nem szeretik, ha szemükre vetik az évei­ket, de jaj akkor, ha ezt évente legalább egyszer nem teszi az ember. Annyira becsülte, tisz­telte szerelmét, hogy saj­nálta őt feleségül venni. A hajlongás definíció­ja: testedzés munkaidő­ben az ügy és a hosszú életkor érdekében. Érdekes, az emberek­nek meg kellett tanul­niuk beszélni, hogy ne értsenek semmit. Csak az elővigyázatlan ember gondolja, hogy jellemesnek lenni hasz­nos dolog. Fiatal korában megszó lított egy nőt, s az aztán egész életén keresztül nem hagyta szóhoz jutni. Vannak emberek, akik egész életükön keresztül várnak az életre. Annyi ékszerrel hal­mozta el barátnőjét, hogy kénytelen volt őt gazdag­sága miatt feleségül ven­ni. Olvasd el sajátkezűleg írott életrajzodat, s rá­jössz, hogy milyen nem vagy. TOMI VINCE Az író találkozott régi hívével, aki megkérdezte tőle. — Most min dolgozik a mester? — Humorizálok — felelte az író zordan. — Nincs jobb dolga? — Nincs! Az ember humorizálhat akkor is, ha néhanap kihagy a jókedve. — Ugyan kérem! Az én meggyőződésem ... — Az olvasó felületesen ítélkezik. Ha nem tud­ná, elárulom! A humor tulajdonképpen felhígí­tott élettapasztalat. Ostyába foglalt tanulság! Viccbe oldott igazságosság. — Ugyan, kérem ... Most meg az én rovásom­ra humorizál? Legalább azt mondja meg, hogy... — Megmondom! De maga előbb próbálja el­képzelni, hogy milyen árat fizet az író, amíg a humor magaslatán kiköthet... — Látja, éppen erről kellene ... — Erről írok naponta! Maró gúnnyal! Fájó irő­niávall Epéskedő szatírával... Ember! Van ma­gának fogalma arról, hogy a humorban mennyi tragédia rejtőzik? Mélységek! Magasságok! Bölcs felülemelkedés, megértés és megbocsátás... — Hiszen éppen ezért... — Idehallgasson! A vígjátékírók voltak mindig az irodalom legkeserűbb művelői. Ha kívánja, ne­vekkel szolgálok... — De hiszen mondom ... CLz ítá éô> a tiôztetäfe — Épjjen ezért van a humornak komoly nevelő hatása. Amit az író elmondott már mindenféle műfajban többnyire eredménytelenül, azt megmu­tatja végül a humor görbe tükrében ... — De hiszen... — A humorba foglalt bírálat olyan, mint a pezsgőben oldott izé... Az iróniába csomagolt kritika könnyen emészthető ... — Amennyiben... — Ogy van! Amennyiben építő bírálatról van sző. Gogol, Osztrovszkij, Mark Twain, Shaw, Mau­passant és így tovább, és így tovább... Készen, puhára főzve kapja tőlük a legkeményebb társa­dalmi igazságokat is ... — Azért... — Azért néha fanyarodik el az ember szája íze. Ez való Igaz. Ha körültekint és észreveszi, hogy... — De ... — A humor az egyetlen és a legeredményesebb módja annak, hogy gondolkodásra kényszerítsük embertársainkat, inert a jó nép nem szeret gon­dolkodni ... — Ha tudni akarja ... — Figyelje csak meg a vicclapokat! Mi a leg­gyakoribb témájuli! Házassági dráma, korrupció, politikai elhajlások, emberi gyengeségek ... Mind megannyi shakespear-i tragédia ... — De drága aranyos mesterem, hiszen éppen azért írjiin maga szép nagy drámákat, hogy végre röhöghetnünk egy kicsit... DÁVID TERÉZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom