Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-02 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL Mielőtt méhészek lennénk Az idei gazdag mézszüret serkentőleg hat a méhész­kedőt vágyó emberekre. Jö­vőre minden bizonnyal nö­vekszik a méhészek tábora. Ez szinte törvényszerű jelen­•jég az életben. Rossz, hor­dástalan években a méhé­szek siránkozása közepette egyetlen ifjúnak, öregnek sem jut eszébe, hogy meg­takarított pénzét méhekbe fektesse. Viszont egy-egy ki­ugró, ^jedménydús év után sokan felbuzdulnak, s rálép­nek a számukra ismeretlen útra és szerencsét próbál­nak. A kezdő méhész ne akar­jon azonnal mázsaszámra mézet pergetni. Első lépés­ként fontos, hogy fiatal anyával ellátott, életerős méhcsaládjai legyenek. En­nek elérése érdekében ne sajnálja a pénzt cukorra, ha arra szükség mutatkozik. A kaptárak beszerzésénél pe­dig azt tanácsoljuk, a leg­újabb rendszerű (Szlovák Normalizált ABC) új kaptá­rakat vásároljon. Ne vegyen régi, elavult rendszerű, ki­mustrált kaptárakat még ak­kor sem, ha barátságból „úgy mint neked" megjegyzéssel jóformán ingyen adják. Ugyanis a megfelelő kaptár­ban lakó, erős méhcsalád a leendő siker legfőbb biztosí­téka. A méhek vásárlása előtt, majd ezt követően az is fon­tos, hogy a kezdő a szak­könyvek tanulmányozásán kívül jól válassza ki azt az Idősebb méhészt, akitől ta­nácsot, segítséget kér mun­kájához. Csakis az őszinte, segítenlakarő méhésztől kap­hat érdemleges, sokat érő támogatást. Köztudomású, hogy min­den kezdet nehéz. Ez két­szeresen vonatkozik a mé­hészkedésre. A kezdőknek sok mindennel számolniuk kell. A méhészkedés első­sorban komoly befektetést, időt, fáradságot követel. Ezt tetőzi, hogy a méhecskék olykor-olykor testi fájdalma­kat is okoznak. Fullánkjuk­kal nem kímélik a gazdát sem, ha alkalmatlan időben ós helytelenül zavarja mun­kájukban. Emellett akad év, hogy a feletetett cukor el­lenértéke sem térül vissza. Ezek után könnyen elő­fordul, hogy bármilyen nagy igyekezettel látott a méhész­jelölt munkához, a sikerte­lenség kedvét szegi. Ezek a tények arra figyelmeztetnek, alaposan gondoljuk át tet­tünket, mielőtt cselekvésre határozzuk magunkat. Ellenben a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az a méhész, aki erős akarattal átvészelte a kezdeti nehéz­ségeket, élete végéig hű ma­rad a szorgalmas méhekhez, s azokban nem is csalatko­zik. (a) Milyen gyümölcsfákat ültessünk? Lombhullás után kezdetét veszi a gyümölcsfák ültetése. Tény, hogy az őszi ültetés sokkal előnyösebb, mint a ta­vaszi. Ezért aki teheti, ne ha­lassza tavaszra a fák telepí­tését. Felmerül a kérdés, milyen fajta gyümölcsfát ültessünk. Jelenleg már nem titok, hogy a törpe, illetve alacsonytörzsű gyümölcsfáké a jövő. Ezeknek több előnyük van. Amellett, hogy kezelésük könnyebb, ter­mésük jobb minőségű. Éppen ezért ajánlatos, hogy a nagy­üzemi telepítéshez hasonlóan háztáji kertben is előnyben részesítsük a negyed és fél­törzsű gyümölcsfákat. Az almafajták közül a kő­vetkező fajtákat ajánljuk a kistermelők számára: Jonatán, Starking Golden Delicious, Ontario, Nonetit, James Griewe stb. A körtecsemeték közül szin­tén az alacsonytörzsű fákat vásároljuk. A legjobb fajták közé tartoznak a Viliams, Drou&rd és Lucas vajkörte, Madame, Verte, a Lujza, Kon­ferencia stb, Ültetés előtt a talaj előké­szítésére, Illetve a gödrök ki­ásására nagy gondot fordít­sunk. Leghelyesebb, ha a ta­lajt átfordítjuk (rtgolozzuk). Ez esetben már könnyebb dolgunk lesz a gödrök ásásá­val. Rigolozás hiányában tart­suk be azt a szabályt, hogy egy méter mély, egy méter széles gödröt készítsünk a fák számára. Ez nagyon fontos do­log, hiszen a fa hosszú Időn keresztai egy helyben marad és nagyon hálás lesz, ha ül­tetőhelyét alaposan elkészít­jük. Régi szokás, hogy a talaj termőrétegét a gödör egyik oldalára, míg az altalajt a másik oldalra hányjuk. Ter­mészetes, hogy ültetéskor a termékeny rész kerül alulra, amelyet még apró komposzt­tal, vagy ugyancsak apró érett istállótrágyával dúsíthatunk. A felülre kerülő altalajt ugyancsak összekeverhetjük a fent említett anyagokkal. Jól jegyezzük meg: a fát csak olyan mélyre tegyük, mint ahogy az eredetileg a faiskolában volt. A helyes mélységet a fa kérgén köny­nyen megállapíthatjuk. A győ­kérnyak alatt a kéreg más szí­nezetű, mint az a rész, amely a levegőn fejlődött. A mélyre ültetett fák későbben fakad­nak, és a gyors fejlődés he­lyett csak sínylődnek. A szakszerűen, gondosan és jól végzett ültetés a mielőbbi és bő termés záloga. (-a-) család # otthon BARKÁCSOLÓKNAK A PVC-ből vagy egyéb müa nyagból készült csöveket na­gyon sokféle célra használják az iparban és a háztartásban egyaránt. Előtordulhat, hogy a lakásban valahol pótolnunk kell egy-egy ilyen csődarabot, vagy barkácsolni szeretnénk belőle valamit. Ezért jó, ha tudjuk, bogyan kell bánni a mű­anyagcsővel és miképpen hajlíthatjuk meg, ba szükséges. A kemény PVC csőbűi a szükséges darabot lefűrészeljük. A si­ma vonalú csövet tetszés szerint meghajlíthatjuk, úgy, hogy megforrósított homokot töltünkbela. Azután az egyik végét be­dugaszoljuk és a képünkön látható módon, fából készített min­tázó közé helyezzük. A cső könnyebben hajlítható, hogyha kí­vülről is megmelegítjük. A meghajlított csövet kihűlésig a for­mán hagyjuk. HÁZTARTÁS A tartósított élelmiszerek főzése és fogyasztása A dolgozó nő Igyekszik minden téren megkönnyíteni a házimun­kát és a lehető legrövidebb Időn belül elvégezni, hogy a gyermek­nevelésre, önművelésre, szórako­zásra és pihenésre ls jusson Ide­je. Ebben nagy segítségére van­nak a villany háztartási gépek, a főzést Illetően pedig a készen kapható, tartósított, fagyasztott és félkész élelmiszerek. Ma már nagyon sok háziasszony vásárol­ja a különféle húskonzerveket, levesporokat, ételízesítő kocká­kat, a tartósított zöldségféléket: zöldbab, zöldborsó, kel, fagyasz­tott tök, paraj, kukorica stb. Tudnunk kell, hogy a légmente­sen lezárt csomagolásban árusí­tott, tartósított élelmiszereket a felnyitás után azonnal el kell ké­szítenünk és frissen kell fogyasz­tanunk. Ez különösen a húsokra és a fehérjét tartalmazó élelmi­szerekre vonatkozik. Nagyon kiadós és sokfélekép­pen felhasználható konzerv pl. a darált sertéshús, amelyet hidegen fogyaszthatunk, de vastagabb sze­letekre vágva, lisztben, tojásban és zsemlemorzsában megforgatva ki ls ránthatjuk. Ezenkívül hasz­nálhatjuk lecsóba, krumpllpaprl­kásba és főzelékekre feltétnek ls. Természetesen, ha felnyitjuk a dobozt, az egész tartalmát azon­nal ki kell vennünk és fel kell használnunk. Az Ilyen ételt nem ajánlatos este vagy másnap fo­gyasztani, még akkor sem, hogy­ha hűtőszekrényben tartottuk. Ugyanez vonatkozik a halkonzer­vekre és a fagyasztással tartósí­tott élelmiszerekre és zöldségfé­lékre ls. Sok háziasszony azért Idegen­kedik a bádogdobozokban tartósí­tott húsféléktől, mert bizonyos jellegzetes íze van. Ezt az ízt ellensúlyozhatjuk egy kevés pá­rolt vöröshagyma, zöldpaprika, paradicsom, vagdalt zöldpetrezse­lyem, esetleg párolt zöldség hoz­záadásával. Továbbá készíthetünk az egyes konzervhúsokhoz ízletes mártást vagy fűszeres körítést, amely szintén elveszi az ún. „kon­zerv ízt". A fagyasztott zöldség és gyü­mölcsfélék sokkal kedveltebbek, bár ezeket ls azonnal tel kell használnunk és el kell fogyaszta­nunk, viszont nem érezhetők raj­tuk a konzerválószerek. A fagyasztott zöldbabot, zöld­borsót, tököt stb. nem szükséges előzőleg felolvasztani. Fagyosan is beletehetjük az előre elkészí­tett rántásos lébe, ha pároljuk, fagyasztott állapotban tehetjük rá a zsírra vagy az olajra. Sózzuk meg, ettől hamarább enged levet és könnyebben felolvad. A szardíniát, májpástétomot és egyéb hidegen fogyasztható kon­zervet felnyitás után azonnal tegyük üveg vagy porcelán tá­nyérba és ne hagyjuk állni a nyi­tott bádogdobozbon: felnyitva nem tárolható, azonnal el kell fo­gyasztanunk. Sokan a konzervet dobozostul meleg vízbe állítják, és csak miután megmelegedett, akkor bontják fel, és közvetlenül a do­bozból fogyasztják. Ezt nem ajánljuki Egészségi és esztétikai szempontból egyaránt előnyösebb, hogyha hibátlan zománcozott edényben vagy jénai üvegtálban melegítjük fel a tartósított éte­leket. DIVAT Ezt a csinos alkalmi kis­kosztümöt fekete bársonya ból, sötét színű teszilböl vagy fémszállal átszőtt mű-< anyagkelméből varrjuk. A! lekerekített szélű, sálgallé* ros, szmoklngszerű kabátot és az egyenes vonalú szok­nyát elegáns fehér selyem­blúz egészíti kl. Dísze a se­lyem nyakfodor és a kézelő fodra, amely minden esetben kilátszik a kabátka ujjából. Ezt az elegáns öltözéket színházba, hangversenyre és bármely ünnepélyesebb al­kalomra viselhetjük. A G YERMEK ÉS A JA T ÉK MINDENKINEK Az újszülött gyermek első természetes játéka a bölcsőben: keze és lába. A pólyás baba órákig el­szórakozik pl. azzal, hogy kis kezét lorgatva, né­zegeti a tenyerét és az ujjacskáit. Gyorsan rájön arra, hogy a keze és a lába úgy mozog, ahogy ö akarja, és azt tesz velük, amit akar. Ilyenkor már szívesen kapkod a tárgyak után. Hogy elszórakoz­zék, adjunk a kezébe csörgőt vagy valamilyen mű­anyag tárgyat; nem fontos, hogy játék legyen. Csak arra ügyeljünk, hogy higiéniai szempontból kifogástalan legyen, és ne okozhasson sérülést. Psziholúgusok megállapították, hogy a játék szükséges, mert csak azokból a gyerekekből lesz­nek munkaszerető, szorgalmas leinőttek, akik gyermekkorukban szerettek játszani. Ma már mindenki tudja, hogy a játék a gyermek számára azt jelenti, amit a felnőttnek a munka. Ha a gyer­meket nem köti le a játék, a felnőttek világához fordul, ott keres szórakozást; pedig ezt a világot gyermekésszel még nem bírja felfogni. Ennek az­tán az az eredménye, hogy a gyermek alakosko­dó és koravén lesz. A játékot illetően a gyermeknek nem szabad ki­hagynia egy fejlődési fokot sem — tehát mindig a korához illő játékokai kell játszania, mert ké­sőbb aztán előfordulhat, hogy szeretné bepótolni a mulasztást és emiatt esetleg nevetségessé válha­tik. Vagy az is előfordulhat, hogy a gyorsan „naggyá vált" gyerekből játékos felnőtt lesz. Nagyon fontos, hogy a szülők figyeljenek arra, hogy a gyerekek értelmesen játsszanak mert a já­ték is egyik alapja a későbbi egyéniség kialaku­lásának. AZ EGYENJOGÚSÁG A GYERMEKSZOBÁBAN KEZDŐDIK Valamikor a kisvasúttal, a lovacskával, a kocsi­val csakis a fiúk játszhattak; a babával, a fűzőcs­kéző edényekkel stb. pedik a kislányok. Ma ez már másképpen van. A gyermekek ma már önnál­lúbbak, sokoldalúbbak, mint azelőtt és minden ér­dekli őket. A felnőttek között érvényes egyenjogú­ság behatolt az fi világukba is. Miért ne játszhat­na pl. egy kislány autóval, hiszen naponta Iát az utcán autóvezető nőket, és ba felnfi, talán ma­ga is vezet majd autót. És miért ne tologathatna egy fiúgyermek kisbabát a babakocsiban, vagy miért ne dajkálhatna mackót, mosogathatna baba­edényeket? Ha mindezt megtanulja, nagyobb meg­értéssel lesz az édesanyja, később pedig felesége munkájával szemben, mint az, aki túl fiúsan lett nevelve. A játékokat három fő csoportba oszthatjuk: az első a gyermek kedvelt játéka, a másik a foglal­koztató játék és a harmadik a gyermek mozgását elősegítő játékok. Fontos lenne, hogy a gyermek­nek mind a bárom csoportba tartozó játékok kö­zül lenne a korához megfelelően egy-egy játék­szere. Pl. egy mackó, baba, képeskönyv, társasjá­ték, labda ugrálókötél stb. A gyermek kedvenc já­téka a legfontosabb. Megvigasztalja fit kisebb-na­gyobb bánatában kitöltheti rajta a mérgét vagy részvétet kelthet benne és a feszültségét levezet­heti rajtuk Kedvenc játékával még a nagyobb gyermek is megosztja titokban örömét, bánatát, és sokszor egészen felnőtt koráig ragaszkodik egy mackóhoz, babához stb. Éppen ezért a gyermek első játékainak megvá­lasztására nagy gondot kell fordítanunk. Ugyan­így a foglalkoztató játékokra is. Ebben a csoport­ban a legnagyobb a választék. A villamos játé­koktól kezdve a kis bolton keresztül egészen a ta­karéktűzhelyig és később a társasjátékokig, min­den megtalálható. Vegyünk olyan játékokat is, amelyek a gyermek kombinálőképességét és kéz­ügyességét fejleszti, mint pl. az építőkocka, a mo­zaik, a merklin, 3 szerBlőjátékok, a gyurma és a nagyobb gyerekek részére a kísérleti játékok és társasjátékok. A kisvasút, az autó, a traktor, a re­pülőgép stb. külön fejezetet jelent. A technika századában élünk, nem árt, ba a gyermek a játé­kok révén megismerkedik a bonyolult, modern vi­lággal. A gyermek mozgását elősegítő játékuknak is nagy szerepük van. Mozgékunnyá, rugalmassá, ügyessé teszik a gyereket. Ebbe a játékcsoportba tartoznak a különféle labdák, az ugrókötél, a kugli, a korcsolya, a roller, a háromkerekű bicik­li, a talicska, a hinta, a mászórudak stb. A HÁBORÚS JÁTÉKOK VESZÉLYESEK A gyermekek ösztönösen utánozzák a felnőtte­ket, anélkül, hogy az összefüggéseken gondolkoz­nának. Megfigyelik a katonák menetelését, a mo­ziban, a TV-ben harcokat, lövöldözéseket látnak. Ezt maguk is utánozzák, és ezek a játékok, sajnos, nagyon sokszor tragikusan végződnek. Nem lonna szabad megengedni a gyerekeknek, hogy háborús­dit játszanak és kis puskájukat ráemeljék játszó­társukra. Ha a pajtásában — csak a játék idejB alatt is — ellenséget lát, szívében gyűlölet támad és ez károsan hat egyénisége kialakulására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom