Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-21 / 274. szám, péntek

A párt felhívása munkára ösztönöz A felszabadulás 25. évfordulójának méltó megünneplése f A vállalatok és az üzemek után a nemzeti bizottságok is... 9 A Kassa-vidéki Jnb kezdeményezése # A községek közül elsőként Skároš jelentkezett Pártunk leihívással fordult az ország népéhez, hogy végre a szavakat a konkrét tettek váltsák fel. A felhívás óriási visszhangra talált, ami a nmnkakezdeniényezés egyre nagyobb fokozásában nyilvánul meg. Előbb a vállalatok és az Üzemek szocialista kötelezettségvállalásainak lehettünk tanúi, később a nemzeti bizottságok is követték példájukat. Szlovákiában elsőnek a Kassavidéki Jnb fordult felhívással a nemzeti bizottságokhoz, hogy kötelezettségvállalásokkal tegyenek eleget a pórt felhívásának, ilietve kötelezettségvállalásaik teljesítésével ünnepeljék meg köztársaságunknak a Szovjetunió állal történt felszabadítása 25. évfordulóját. Úgy gondoljuk, nem szükséges külön hangsúlyoznunk a felhívás helyességét és jelentőségét. Erről ki-ki könnyen meggyőződhet, ha megismerkedik a jnb célkitűzéseivel és a felhívás egyes konkrét pontjaival. A tájékoztatást Anton Mudrák mérnöktől, a jnb elnökének helyetlesétől kaptuk. Mudrák elvtárs elém teszi a kassai járás minden polgárához szóló, a sajtóban is megjelent felhívást. Ez kiemeli, hogy a járás további tevékenységéhez a CSKP KB májusi plenáris ülésének irányelveit, a falufejlesztési programokat és „A nép a gyerekeknek" felhívásnak a kassai járásra vonatkozó részét vette alapul. Utalt a felhívás arra, hogy a munkamozgalom eddigi tapasztalatai is bizonyítják: a járás dolgozóinak tevékenysége és ereje garancia, hogy a merész célokat valóra váltják. A dolgozók számára sosem voltak idegenek az olyan fogalmak, mint a leleményesség, a közérdek, az életkörnyezet és a lakáskultúra javítása stb. A felhívás a továbbiakban konkrétan kimondja, mi mindent kellene és lehetne a járás területén megvalósítani az elkövetkező időszakban. Például ilyen pontokat tartalmaz: még ez évben — a beruházási építkezések keretében — átadnak 26 épületet 35 millió korona értékben ... A jövö évben a lakásépítkezéshez szükséges közművesítést 20 községben végzik el 7 millió korona értékben... Az önsegélyű falu- és városszépítés! akció keretében ez év végéig mintegy 9 millió korona értékben 19 községben fejezik be óvoda, iskola, művelődési ház, tűzoltószertár és más épületek építését. A terven felüli forrásokból 52 községben 2 millió 100 ezer korona értékben végeznek el iskola- és óvodaja vítási munkálatokat ... A kultúrtevékenységek tervéből kiemelkedik a különféle fesztiválok és iskolán kívüli tanfolyamok rendezése. Már említettük, hogy a versenyfelhívás egyebek közt a községek terveit vette alapul. Magától adódik tehát a kérdés, hogy nem formális-e a verseny, hiszen a községek a versenyfelhívás nélkül is konkrét feladatok teljesítésén fáradoztak. Ezzel kapcsolatban Anton Mudrák elmondja, hogy a felhívás kiegészíti a községek tervében vállalt feladatokat. Vagyis a felhívás célkitűzései lényegében többletet jelentenek az eddigi feladatokhoz viszonyítva. Tavaly például az egyes községekben főleg az utak építésére és javítására helyezték a fő súlyt, most pedig a csatornahálózat kiépítését, ivóvíz biztosítását tűzik ki célul. Itt je gyezzük meg, hogy a járás lakosainak mindössze 18. száza léka nyeri vízvezetékből az ivó vizet. — Milyen visszhangra talált az egyes községekben a jnb fel hívása? — Elsőnek a Skároši Hnb válaszolt, amely egyben felhívással fordult a járás többi helyi nemzeti bizottságához, hogy munkával ünnepeljék meg a felszabadulás 25. évfordulóját. A skárošiak felhívásukban egész sor merész feladatot tűztek ki célul. Egyebek közt a helyi patak szabályozását, művelődési házuk tatarozását, parkosítást stb.... A skárošiak után persze a járás többi nemzeti bizottsága is hallatta szavát. A buzitai körzeti hivatal hói például ma kaptuk meg a jelentést, hogy a körzet négy községe milyen konkrét feladatokat vállalt. Asztalra került a szűkszavú, de nagyon beszédes számokat tartalmazó jelentés. Tömören ez áll benne: Buzita község — nyolc akció 245 000 korona értékben; Alsólánc — négy akció 486 000 korona értékben; Reste — négy akció 125 000 korona értékben; Felsőlánc — négy akció 576 000 korona értékben. — Hogyan fogadta a lakosság a versenyt? — Általában szívesen kapcsolódnak be a munkába. Persze, olyanok is akadnak, akik csu pán akkor aktívak, ha például a saját házuk előtt javítják az utat. A polgárok aktivitása azonban nagyban függ a képviselők aktivitásától. Ha tevékenyek, akkor a polgárok is. Ehhez aligha fér kétség. Úgy gondoljuk azonban, hogy a jnb felhívása minden képviselőt serkenteni fog az aktivitásra, s rajtuk keresztül a járás lakossága is mindent megtesz a vállalt feladatok teljesítése érdekében. Erre azonban a végső választ csak május 9-én kaphatjuk meg. Akkor lesz ugyanis a verseny értékelése. FÜLÖP IMRE Célunk a szocialista kultúra fejlesztése Dr. MILOSLAV BRŰZEK, a CSSZK művelődésügyi minisztere a Rudé právo tegnapi számában terjedelmes írásban foglalkozik a cseh kulturális élet időszerű problémáival. Cikkét az alábbiakban kivonatosan ismertetjük. Amikor kulturális életünk vezetői november 7-i nyilatkozatukban megállapították, hogy művészeti életünk mai helyzete nem normális, bizonyára tudták, miért mondják ezt. A nyilatkozatot kidolgozó bizottság alaposan megismerkedett kulturális életünk egyes területeivel, hogy helyes ítéletet mondhasson művészetünk és kultúrpolitikánk mai helyzetéről. A nyilatkozat közzétételét vita előzte meg, mely során gondosan felülvizsgálták a nyilatkozat kitételeit és értékelték gondolatait. A vita részvevői tudták, hogy a nyilatkozat közzététele után támadások, rágalmak várhatók. Ezért az egyik jelenlevő nemzeti művész kijelentette, hogy ma nyíltan ismertetni kell mindenkinek az álláspontját, s aki nem ért egyet a nyilatkozattal, inkább álljon fel, és ne vegyen részt a vitában. Valamennyien igazat adlak neki, megértették, hogy nyílt, egyértelmű állást kell elfoglalni. A cseh művészeknek a Rudé právoban közzétett nyilatkozata nagy visszhangot keltett. Több szempontból kifogásolható a nyilatkozathoz csatolt kommentár, amely nem tükrözi a vita légkörét és azt, hogy a résztvevők segíteni akarnak a kulturális élet fejlesztéséhén és a Művelődésügyi Minisztériumnak nehézségei megoldásában. Ez azonban nem lényeges. A nyilatkozatot egyhangúlag elfogadták, és az az aláírók nézeteit tartalmazza. Normális helyzetnek nevezhető-e azonban az, amikor egyesek félnek megvédeni nézeteiket, melyekről tudták, hogy közzéteszik? Hova tűnt a bátorság, melyet elvesztünk abban a pillanatban, amikor valaki más dönt arról, hogy nézeteink helyesek-e. Előre számolhatunk azzal, hogy a nyilatkozatot összehangolt akciók követik. Térjünk vissza a nyilatkozat egyes gondolataihoz. Az a határozat, melyet nyilatkozatunkban megerősítettünk, már öt évvel ezelőtt bírálta azt az irányzatot, mely tagadja a forradalmi hagyományokat. Ezzel öszszefüggésben értékeltük azokat a kulturális folyóiratokat, melyek kvalifikálatlanul beavatkoztak a társadalmi-politikai problematikába. A CSKP XIII. kongresszusának a kulturális kérdésekről szóló határozata differenciáltan értelmezi a szocialista művészetet. Ezzel bizonyóra a többség egyeiért. Egyértelihű-e azonban ez a támogatás abban is, hogy a művészek differenciálódásának alapvető kritériuma a szocializmus nyílt támogatása? Az elmúlt évben nagyon gyengült az állani szerepe a-kultúrpolitikában. A kultúrpolitika más szervezetek eszközévé vált, vagy pedig egyáltalán nem töltötte be szerepét. Most, amikor újból megerősítjük és felújítjuk az állainirányítást, olyan hangok is hallatszanak, hogy viszszatérünk az 50-es évekhez. *A minisztérium azonban nem akar semmi mást, csak azt, amit a törvény megszab. Olyan híreket terjesztenek, melyek azt a látszatot keltik, hogy itt a megtorlások, a törvényellenes intézkedések ideje. A valóságban azonban éppen arról van szó, hogy betartsuk az évek óta több ízben megsértett törvényt. Ilyen jellegű pl. az az intézkedés, mely megszilárdítja a Művelődésügyi Minisztérium befolyását a művészeti alapokra. A minisztérium rendet akar teremteni az állami dotációk terén, ós ezt bizonyára nem fogadja mindenki lelkesedéssel. Vannak azonban olyanok is, akik nagyon örülnek ennek az intézkedésnek. Természetes, hogy az állam nem támogathat olyan akciókat, melyek politikai értéke kétséges, és ellentétben állnak a kormány politikájával. Művészeti életünkben bizo nyára nagyon bonyolult lesz a társadalmi válság leküzdésének folyamata. Az egyes művészeti szövetségekben nem oldható meg a válság csupán határozatokkal és intézkedésekkel. A minisztérium nem várhat arra, hogy egy fél vagy egy év múlva a művészek tisztázzák nézeteiket. A kultúrpolitikát a inai bonyolult helyzetben irányítani kell. Célunk a cseh szocialista kultúra fejlesztése, és szerencsére sok olyan művész van, aki hajlandó ezért dolgozni. Számuk egyre több lesz. Mindig az első lépés a legnehezebb, de ezt az akadályok ellenére is megtettük. Egy év múlva már könnyebb lesz felülbírálni, hová kellett állni a mai bonyolult helyzetben. JLincselés ? — Anyu, a Slovanban jó filmet játszanak. Megnézhetjük Miroval? — mondta Jozef, a fiatalabb fiú és hízelegve megsimogatta anyját. — Nem, ne menjetek el, gyerekek, a városban még nagy a zűrzavar. Várjatok egy-két napig. A gyerekek nem akartak otthon maradni, a lakásban és a környékén kevés lehetőség volt a játékra. Nem engedhetem el őket egyedül — gondolta az anya. A férjem reggel elment, PrágáJja utazott, a Nemzetgyűlés ülésére. • Mivel a gyerekek tovább könyörögtek. tizenegy óra előtt úgy döntött, hogy elmegy velük a moziba. Ekkor szólalt meg a telefon. Habozva emelte fel a kagylót. Amikor felismerte a férje hangját, megnyugodott. De csak egy pillanatra. Férje közölte vele, hogy valaki plakátokat ragasztott ki Kassán, melyeken kollaboránsnak, árulónak bélyegzik öt, sőt még személygépkocsija számát és címét is ismertetik. Próbálta megnyugtatni a feleségét, aki megígérte, hogy nyugodt lesz és vigyáz a gyerekekre. Felöltözött. A legszívesebben otthon maradt volna, de a fiúk menni akartak. Elindultak. Az utcák üresek voltak, csak annál a háznál, ahol 1945-beá aláírták a kassai kormányprogramot, láttak embereket, egy kapunál csoportosultak és valamit olvastak. Rossz előérzete volt, ki akarta kerülni a tömeget, de lába az épület felé vitte. „ ... a tiszt áruló, letartóztatta több emberünket és parancsot adott további letartóztatásokra ..." A szeme előtt elsötétedett. Kinek érdeke, hogy férjét árulónak bélyegezze? Hiszen becsületes ember. Nem, az nem lehet a nemzet barátja, aki ilyet ír. A tömeg széloszlott. Egyik fia megragadta a plakátot és letépte. Átadta anyjának, aki gyorsan összehajtogatta és a gyerek zsebébe csúsztatta. Tovább mentek. A cipőbolt előtt nagyobb tömeg gyülekezett. Az úton egy zömök, idősebb férfi ecsettel felhívásokat és jelszavakat mázolt. A falakon is feliratok voltak, és az emberek valamit kiabáltak. Közelebb lépett. A kirakaton egy újabb plakátot látott meg. Amikor az emberek tovább mentek, gondolkozás nélkül letépte. — Miért tépte le? — förmedt rá egy fiatal, szőke, göndörhajú férfi. — Mutassa meg a személyazonossági igazolványát! Választ nem várva a férfi kikapta kezéből a táskát és tartalmát a kövezetre szórta. Ekkor csatlakozlak hozzá a társai. — Nincs igazolványa! — kiáltotta az egyik. — Ez is olyan kurva, mint a többi. Ekkor még mindkét fia mellette állt. Hozzásimultak, oltalmat kerestek, vagy talán őt akarták megvédeni? Valaki azonban erőszakkal elválasztotta tőle gyermekeit. Látta a tömegben ijedt arcukat, hallotta sírásukat. Valaki hirtelen hátulról lerántotta a ruháját. — Vetkőztessétek le! Tépjétek le róla a ruhát, úgy, ahogyan ő letépte a plakátot. — hallotta és többen is rávetették magukat. Sikerült kilépnie magát támadói kezéből. Beszaladt egy üzletbe, ahol csak egy aszszony volt. Ijedten nézett rá. — Nagyon kérem, rejtsen el . . . Meg akarnak ölni Az elárusítónő megsajnálta és el akarta rejteni, de a támadók az üzletbe tódultak és kihurcolták az utcára. Elkeseredetten védekezett, amikor fehérneműjét le akarták tépni. Nem volt elég ereje. Ott állt pőrére vetkőztetve. Körülötte a tömeg. Később egy férfi állt elé. Ruhája festékes volt. Valaki felkiáltott: Mázold be, ne sajnáld a festéket! Nehezen lélegzett, szégyellte magát. Könyörgött a férfinak, hagyja őt. De hiába. Behunyta szemét. A ragacsos festék végig folyt arcán, keblén, lábán ... Amikor egész testét bemázolták, utat nyitottak előtte. A tömeg utána ment. — Hol vannak a fiaim? — kérdezte sírástól elcsukló hangon. — A gyerekei után vágyódik! Nocsak, hallgattassátok el! Valaki a fejére ütött. Lassan ment, előregörnyedt, a festék a testén megszáradt. A tömeg a nyomában. Egy villamos közeledett. — Dobjuk a villamos alá — javasolta valaki mellette. — Mit csinált? Ki ez? — kérdezték a kíváncsiskodók. — Letépte a plakátokat, éltette a megszállókat! Egy áruló tiszt felesége — válaszolták készségesen kísérői. A villamos megállt, vezetője elvegyült a tömegben. — Vigyük a térre, feszítsük meg — zúgott a tömeg. — Felszabadítóink emlékművénél, ott a helye! Ereje fogytán volt. Térde rogyadozott. Eltapostak — gondolta, csak az adott neki újabb erőt, hogy eszébe jutottak gyerekei. Felállt és tovább ment. Már több mint ezer ember követte. Ember? A szovjet hősök emlékművénél két rendőr teljesített szolgálatot. Štefan Blažek őrnagy vette észre a közeledő tömeget. Hirtelen felfigyelt a bemázolt testű asszonyra, aki hozzáfutott és kérte, mentse meg. A rendőr körülnézett. Az utca sarkán tehergépkocsi állt, kenyeret hozott az élelmiszerüzletbe. Villámgyorsan döntött. Megfogta az asszony kezét és az üzletbe futott vele. Megkérte Pavol Hatala üzletvezetőt, rejtse el az asszonyt, ő addig segítségért megy. Az üzletvezető bevitte a remegő asszonyt az üzletbe, lehúzta a redőnyt és az ajtó elé húzott egy asztalt. A zúgó tömeg akkor hallgatott el, amikor Blažek őrnagy segítséget hozott.,.. Mintegy száz rendőr vette körül az üzletet ... Amikor az asszonyt a rendőrségre vitték, szemében még rémület tükröződött, egész teste remegett. Vigyenek a gyerekeimhez — kérte. Türelmetlenül nyitotta ki lakása ajtaját. Hol vannak a gyerekeim? — kétségbeesett kiáltása betöltötte az üres szobát. A földre vetette magát, testét sírógörcs rázta. Jozef és Miro csak később merészkedtek le a padlásról, ahová akkor bújtak, amikor valaki be akart jutni lakásukba. Az ismeretlen nem talált otthon senkit, elment. Vörös festékkel ezt mázolta a kapura: — Áruló lakik itt, halál rd! Tavaly történt, augusztusban. KAROL HULMAN A VAROS PEREMÉN (Tóthpól Gyula felvétele) 1