Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-16 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

EGYSÉG ÉS VITA Szerkesszünk együtt! Miért nem egységes a nemzetközi kommunista mozgalom? A történelem azt tanúsítja, hogy amikor a kommunista mozgalom nemzeti osztagai képesek megteremteni az egy­ségüket, kidolgozni közös nemzetközi stratégiájukat, s ami­kor a munkásosztály vagy annak döntő része ennek alapján küzd a kapitalizmus, az imperializmus ellen, akkor a mun­kásmozgalom és azzal együtt a népek békéjéért és szabad­ságáért folyó antiimperialista harc nagy győzelmeket tud kivívni. És fordítva ... A fenti megállapítást PÚJA FRIGYES: EGYSÉG ÉS VITA A NEMZETKÖZI KOMMUNISTA MOZGALOMBAN című könyvében olvashatjuk, amely nemrégen jelent meg a buda­pesti Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A tanulmány sok időszerű kérdésre próbál választ adni, ezért olvasóinkat is megismertetjük néhány gondolatával, következtetésével. Köztudott, hogy a nemzetközi kom­munista mozgalom napjainkban nem egységes s a jelen követelményeinek megfelelő egység rövidebb időn be­lül aligha alakítható ki. A szocializ­mus erejét mi sem bizonyítja jobban, minthogy térhódítása az egység meg­bomlása idején sem állt meg. Ugyan­akkor tagadhatatlan, hogy egyes kommunista pártok szakadár tevé­kenységét és a mozgalom egységé­nek megbomlását az imperializmus a maga javára kamatoztatja. Ezzel ma­gyarázhatók (többek közt) az impe­rializmus egyes átmeneti sikerei is. Az egység megbomlásának okai Az okokat kutatva mindenekelőtt azt kell tisztázni, milyen körűimé-: nyek játszottak közre a téves elmé­letek és koncepciók kialakulásában. Ezzel kapcsolatban célszerű számba venni a következőket: • a nemzetközi kommunista mozga­lom fejlődésének egy szakaszában a mozgalom egységének szükség­szerűen másképpen kellett felme­rülnie, mint korábban, • a téves nézetek és módszerek ke­letkezésének bizonyos társadalmi, azaz osztálybázisa van, • a kommunista mozgalom egyes osztagai — mivel lényegesen el­térő körülmények között is dol­gozhatnak — esetenként eltérően ítélhetik meg a mozgalom egyes kérdéseit, • jobboldali és „baloldali" opportu­nista nézetek szivárogtak be a mozgalomba, • a nézeteltérések kialakulásában a szubkjektív elem is nagy szerepet játszott. Tény : az, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XX. kongresszusa új szakaszt nyitott a nemzetközi kom­munista mozgalom fejlődésében. A mozgalom egysége tekintetében is. Ekkor vált teljesen világossá, hogy a kommunista mozgalom t égi, ún. mo­nolitikus egysége fokozatosan meg­szümt és megteremtődtek egy új egy­ség kialakulásának feltételei. A polgári világban ezt megelőzően sokat foglalkoztak a mozgalom mo­nolitikus egységével. A kommunista pártok egységes cselekvését úgy tün­tették fel, mintha az Moszkva paran­csa vasszigorral keresztülhajszolt uta­sításainak alapján jött volna létre. A vasfegyelemre épült egység A monolitikus egység, a marxista­leninista ideológia egységes értelme­zése, a kommunista mozgalom nem­zetközi stratégiájának és taktikájá­nak közös kidolgozása és egységes végrehajtása, természetesen egész más alapokra épült. Említsük meg a I legfontosabbakat: • - \ 1. Demokratikus centralizmus KV:. A monolitikus egység egyik pillére a demokratikus Centralizmus volt. A nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseiről a kommunisták abban az időben is elmondhatták a vélemé­nyüket. A határozati javaslatokról minden kommunista párt vezetősége nyilatkozhatott, de ha valamely fel­sőbb szerv (a Komintern vagy ké­sőbb a Kominfotm) döntött vagy ha­tározott, akkor vitának már nem volt helye. A határozatok végiehajtá­sát a kommunisták kötelességüknek tartották. A kommunisták akkoriban szinte egyetlen nagy pártnak tekintették a nemzetközi kommunista mozgalmat, s ennek vasfegyelmét minden kommu­nista párt, minden kommunista ön­ként vállalta. 2. A Szovjetunió Kommunista Pártja vezető szerepének el­ismerése Ez volt a monolitikus egység másik pillére. Abban az időszakban a kom­munista pártok vezetői önként elfo­gadták azt az elvet, hogy az SZKP a nemzetközi mozgalom vezető osztaga, a Szovjetunió a szocializmus központ­ja. Akkoriban a kommunista pártok gyakran részleteiben is általános ér­vényűnek tekintették a szocializmus építésében szerzett szovjet tapaszta­latokat. E tapasztalatok teljes átvéte­le általánossá vált, és helyenként másolássá fajult. 3. A kommunista mozgalomnak vezető szerve, „központja" volt A Komintern 1919-ben alakult. A kommunista pártok önként, szabad akaratukból hívták létre (1943-ban oszlatták fel). A kommunista pártok képviselői ebben a szervezetben rend­szeresen megvitatták a nemzetközi helyzetet, a mozgalom időszerű kér­déseit s az egyes pártok politikáját is. A Komintern értékeléseit, hatá­rozatait a kommunista pártok maguk­ra nézve kötelezőnek ismerték el. A 10 kommunista és mukáspárt részvételével alakított Tájékoztató Irodát (Kominform, 1947-től 1956-ig működött) nem ruházták fel ugyan­olyan jogokkal, mint a Kominternt, tekintettel a kommunista pártok ön­állóságának fokozódására. De a Ko­minform értékeléseit a mozgalom pártjainak túlnyomó többsége így is elfogadta, kötelezőnek tartotta ma­gára nézve. A monolitikus egység időszakában is akadtak nézeteltérések egy-egy párt és a többi párt között. Megoldá­sukia különféle módszereket alkal­maztak. A vitán, kritikán és meg­győzésén kívül — sajnos — admi­nisztratív módszereket is. Bár a ke­mény intézkedések olykor beavatko­zást jelentettek egyes pártok belső ügyeibe, a kommunisták általában el­fogadták ezt akkor ls, ha téves dön­tések ls akadtak. Megszűnt a vezető párt, a központ igénye A kommunista mozgalom monoliti­kus egységét tehát nem lehet a moz­galomra rákényszerített egységként felfogni. A mozgalom fejlődésének akkori szakasza ilyen egységet köve telt, másmilyen egység n em is lett volna megvalósítható. Az idők folyamán, a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésével olyan helyzet alakult ki, hogy a mo­nolitikus egység fenntartása szükség­telenné és lehetetlenné vált. A szer­teágazó előzmények közül csupán a legfontosabbakra mutatunk iá. A harmincas évek végétől (a máso­dik világháború alatt és után) a kommunista mozgalom kiszélesedett. A kommunista pártok általában az egész világon megerősödtek, taglét­számuk és tömegbefolyásuk növeke­dett. Újabb országokban megalakult a kommunista párt. A kommunista eszmék olyan rétegekbe is behatol­tak, amelyek korábban idegenkedtek tőlük. Több helyütt a kommunista párt az ország jelentős politikai ere­jévé lett. Ezek a pártok minden te­kintetben meg tudtak állni a saját lábukon. Az évtizedes kemény harcokban megedződtek a kommunista pártok káderei. Oj vezetők nőttek fel, akik önállóan tudták Itányítani pártjukat a bonyolult politikai és gazdasági harcban. A kommunista pártok vezetői sok tapasztalatot gyűjtöttek a nemzetkö­zi osztályharcban, a kommunisták nemzetközi együttműködéséért vívott küzdelemben is. Nem volt már szük­ség a kommunista mozgalom egysé­ges eljárására a harc minden rész­letkérdésében, elegendő lett, ha a pártok a stratégiai és a fontosabb taktikai kérdésekben követnek egy­séges irányvonalat. A második világháború utáni évek­ben a szocialista világrendszer létie­jötte szintén ilyen irányban hatott. Űjabb országokban győzött a szocia­lista forradalom, ahol a kommunista párt az ország erejévé lett s az egész dolgozó nép érdekeit képviselve ön­állóan vezeti országát. Ezzel együtt merült fel a szocialista országok együttműködésének és egységének problémája és feladata, mint amely a szocialista világrendszer kialakulá sa előtt nem létezett. Új egység kialakulóban Ilyen helyzetben a kommunista páttok' harcának irányítása egyetlen központból szükségtelenné és lehe tetlenné vált. Megszűnt a vezető párt, a vezető központ igénye és szüksé­gessége. A monolitikus egység he lyett a kommunista mozgalom új egy­ségének a kikovácsolása került na­pirendre. Az új egység kialakulása minden valószínűség szerint hosszadalmas, nehéz folyamat lesz. A monolitikus egység megszűnése után egyes kom­munista vezetők bizonytalanná vál­tak, hiányzott nekik a központból jött, minden részletében kimunkált irányvonal. Más kommunista pártok vezetői pedig úgy éltek az új hely zettel, hogy a kommunista pártok többségétől eltérő, külön stratégiái irányvonalat dolgoztak ki. A nemzetközi kommunista mozga lom egysége körüli nehézségek nem kis mértékben abból az objektív tény­ből származnak, hogy a mozgalom az egység tekintetében átmeneti ál­lapotba került. Fokozatosan meg szűnt a régi, monolitikus egység, de még nem alakult ki teljesen, illetve nem erősödött meg a mai követelmé­nyeknek megfelelő, minőségileg új egység. • KALÁSZ LÄSZLÔ További olvasóink jelentkeznek, küldik be javaslataikat a Hazai Tükör körül toborzódó tudósítói hálózat kiépítésével kapcsolatban. Ezekbűi közlünk ismét néhányat. • Minden városban lehetne tudósítónk j Örömmel üdvözlöm a vidéki munkatársak, tudósítók hálózata ki­bővítésének gondolatát és erkölcsi kötelességemnek tartom, hogy eb­ből a munkából szerény tehetsé­gemhez mérten kivegyem a ré­szem. Volna azonban néhány meg­jegyzésem. A társadalmi szerkesztőségek már jellegüknél fogva is csak al­kalomszerűek lehetnek. Egy-egy járás vagy vidék bemutatását nagy­szerűen elvégezhetik. Ilyen átfogó kép közlésére azután egyhamar nem kerül sor, kisebb tudósítások feldolgozásánál pedig már bizott­ságra aligha lehet szükség. Ma­radnak tehát az egyes tagok, akik tudósítókként tovább működhet­nek. Ahogy a Csehszlovák Sajtóiro­dának van minden jelentősebb vá­rosban tudósítója, nekünk is le­hetne önkéntes tudósítók közre­működésével. Minden városban vagy nagyobb községben akad pe­dagógus vagy értelmiségi, aki kedvtelésből forgatja a tollat s megnyerhető ennek a gondolat­nak. Ezeket a tudósítókat azonban feltétlenül legalizálni kell, el kell látni igazolvánnyal, mert csak így lesz módjukban friss, megbízható adatokhoz jutniok. Természetesen csak olyan egyének jöhetnek szá­mításba, akiknél megvan min­den remény, hogy az igazolvátiy­nyal nem élnek vissza. Emellett természetesen továbbra is számítani kell a levelezők né­pes táborával, hogy a lap így hí­vebb tükre legyen életünknek. Vércse Miklós, Párkány. • Én is jelentkezem! Örömmel vettem tudomásul, hogy az első társadalmi szerkesztőség a mi járásunkban alakult meg és már el is kezdte tevékenységét. Sajnos, most nem támogatha­tom munkájukat- Bár Zselízen érettségiztem, jelenleg a brnói Építészeti Főiskola hallgatója va­gyok. Ezért szívesen tudósítanék innen — Brnóból. Horváth Géza, Brno. • Hibákról is lehet írni? I?n is szívesen bekapcsolódom a Hazai Tükör munkájába. Közsé­gemből, Udvardról kiildhetnék tu­dósításokat. Lehetne sok mindenről írni, hi­bákról is. N^m tudom célszerű-e. Az emberek jobbára azt szeretik olvasni, ami szép és jó. Bár az életben is minden szép és jó lenne... Németh Izabella, Udvard. Kevés a hazai Mr Annak idején az Üj Szó utolsó oldalán létesített hírmozaik után joggal váltott ki most teljes elis­merést a vasárnapi számban a Ha­zai Tükör nevet viselő új rovat. Ezen nem lehet csodálkozni, hi­szen a lapban még ma is kevés a hazai hír, a hazai esemény, a beszámoló a magyarok által la­kott területekről ... Az olvasó örül, ha legalább hét végén kap érdekes, rövid beszámolót „ró­lunk" — „magunkról". Azt hiszem sok sikere lesz még a rovatnak: A m^gam részéről szintén szívesen segítek, írok a rovatba. Sólyom László, Losonc. Várjuk olvasóink további javas­latait, hogy a lapunk hasábjain folyó vita lezárásával mielőbb hoz­záláthassunk a munkához-

Next

/
Oldalképek
Tartalom