Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-16 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

A Vág-Duna mellett még a föld is megnyílt s a nyílásból piszkos, nehéz szagú kénes víz ömlött s a magasba különféle színű homok vetődött ki, közbe-közbe kékes színű lánggal vegyülve! (Idézet az 1763-os komáromi hivatalos könyörlevél latin nyelvű szövegéből.) M

ost, hogy a komáromiak elolvasták ezt az eredetileg latin nyelven megírt hátborzongató szöveget, joggal gondolnak arra, ne igen fessem az ördögöt a falra, mert megjelenik. A város és környékén élő emberek talpa alatt ugyanis a múltban gyakran mozdult meg a föld és percek alatt dőlt romba sok-sok lakóház, középület és templom, de nem egy esetben még a folyók is kiléptek medrükből. A földrengés igen súlyos következményekkel járó természeti jelenség, amelyet néhány konkrét, de korántsem teljes értékű tudományos adaton kívül még ma is több mítosz vesz körül, mint például: a föld haragja, az Istenek bosszúja — és még más tudománytalan, de a hiszékeny nép tudatában ma is élő és babonás félelmet kiváltó tévhit. Miért éppen Komárom? Földrengések szinte a viläg minden táján keletkezhetnek, az egykori komáromi megsárgult okmányokból azonban azért idéztünk, mert hazánkban ezen a területen mozdult meg leggyakrabban a Föld. 1763, 1783 és 1822 olyan dátumok, amelyeket a világ valamennyi földrengéstani szakintézete nyilvántart és a felsorolt években bekövetkezett pusztításokról, a közhangulatot uraló pánikról rengeteg levéltári anyag tanúskodik. Hazánknak ezen a pontján — bár olajfák ritkán fordulnak elő — képletesen elmondhatjuk: „Nincs béke az olajfák alatt" — pontosabban szólva a földkéreg alatt. Mert a rengések onnan jönnek, a föld mélyéből, és az idén is volt rá példa, hogy valami nincs rendben, mert néhány hónappal ezelőtt éjszaka megmozdultak a vitrinek üveglapjai, becsukott ajtók nyíltak ki anélkül, hogy valaki kinyitotta volna őket. Miért mozog a föld? Ha arra a mozgásra gondolunk, amellyel saját tengelye körül forog és a Nap körül kering, az egyetemes tömegvonzás törvényszerűségeinek fizikai tételeivel könnyen válaszolhatunk a kérdésre, de ha a belső, tehát a földrengést előidéző mozgásra gondolunk, akkor már nehezebb a válaszadás. A földrengést valaki találóan a rákhoz hasonlította, mondván: mindkettőt csak akkor fedezzük fel, amikor már mindennek vége. A tudomány mai, ezzel kapcsolatos ismeretei csak megállapításokra, megkülönböztetésekre, tehát rekonstrukciókra korlátozódnak és híjával vannak a legfontosabbnak: a megelőzés, az előrejelzés ismeretének. Ha például rendelkeznénk olyan készülékkel, ameTy előre jelezné, hogy hol és mikor következik be földrengés, igen sok anyagi értéket menthetnénk meg és nem utolsósorban az életünket is. Ilyen készülék azonban nincs, így ne irigykedjünk azokra a „szerencsésekre", akik a hatodik vagy hetedik emeleten kapnak lakást, mert földrengés esetén éppen a magas épületeket sújtja legerősebben az elemi csapás! A földről tudjuk, hogy belül is mozog a külső forgás hatásának eredményeként. A földrétegekre ugyanis a forgás feszítő hatást gyakorol és azok szilárdságától és az anyagok szerkezeti felépítettségétöl függ, hogy mikor következik be a kritikus pillanat, amikor valamelyik réteg nem tud ellenállni a nyomásnak és törés, tudományos kifejezéssel élve: földrétegcsuszamlás következik be. Ennek kapcsán óriási erejű energia szabadul fel, amely kivetítődik a föld felületére és ott rengést Idéz elő. A rengések erejének, hatósugarának meghatározása a tudósok 1-től 12 számig terjedő skálát dolgoztak ki. Kik érzik meg a földrengést? A komolyabb, tehát anyagi károkat okozó földrengéseket természetesen mindenki. De a kisebb erejű földkéregmozgást (1—3-as fokozat) csak az érzékeny idegrendszerű egyének. A 4-es fokozatú földrengés már fel* ébreszti az alvó embert, az 5-ös megrengeti az ablak- és vitrinüvegeket, a 6-os fokozatnál kisebb anyagi károk keletkeznek (repedések a házak falán), a 7-es fokozat hatására megkondulnak a harangok, hullámok keletkeznek a vízfelületeken, imbolyognak a fák és a jól megépített téglaházak falai is megrepedeznek, 8-as fokozatnál pánik tör ki; házak omlanak össze, bútorok zuhannak a földre és repedések keletkeznek a föld kérgén. A 9-es és 10-es fokozat hidakat rombol le, hatására kilépnek a folyók a medrükből és jelentős károk keletkeznek a föld alatti csőrendszerekben. A 11-es és 12-es fokozatú földrengés már nagy kiterjedésű területen érezhető, az epicentrum környékén közeli ágyúzáshoz hasonló hangok keletkeznek és a szó szoros értelmében kő kövön nem marad. S Mekkora a földlökések hatósugara? A Szlovák Tudományos Akadémia ógyallai részlegének épülete. Lényegében ötféle földrengést ismerünk: helyi, kicsi, középnagyságú, nagy és világföldrengést. Az első 200, a második 200-tól 300-ig, a harmadik 300—500-ig, a negyedik 500—1000-ig és a világföldrengés pedig 1000 kilométeren túl is érezteti hatását. Ismerünk tektonikus vagy földrétegcsuszamlás következtében létrejött földrengést (előfordulási százalékszáma 90), beszakadásos földrengést, amely akkor jön létre, ha egy föld alatti üreg vízmosás vagy más vegyi és fizikai erő hatására beomlik, és megrázkódtatja a földet. Ez ritka jelenség, ugyanis előfordulási százaléka mindössze három; azután ismerünk vulkanikus eredetű földrengést (7 százalék) és úgynevezett mélygócú földlökést, amelyet egyes szakértők szerint a föld belsejében 800—1000 kilométer mélységben előforduló, folyékony halmazállapotú anyag forgása, helyváltoztatása idéz elő. A szeizmográf Amikor a Szlovák Tudományos Akadémia ógyallai kutatóintézetében a szeizmográf, vagyis a földrengést jelző műszer felől érdeklődtünk, mosolyogva mondták: igen, van szeizmográfunk, de az idő bizony már elszaladt felette. Ötvenegy évvel ezelőtt csodálatos műszernek számított, de ma ... — Talán nem megbízható? — Dehogynem — válaszolta Németh Miklós mérnök, csakhogy az érzékenységével baj van. Ma már ennél sokkal érzékenyebb szeizmográfok „fülelnek" az öreg föld minden megmozdulására. A vasajtó megcsikordul... No lám, nem is olyan archaikus ez a berendezés, ha ilyen távolságokról is megbízhatóan fogja fel a jelzéseket! — Tény az, hogy nagyon jól működik, csak hát az elektronika ezt a mechanizmust is meghaladta. Az üj szeizmográfok sokkal érzékenyebbek. — És mi történik akkor, ha lánctalpas traktor vagy más nehéz jármű halad el az ógyallai főúton — azt is felveszi a szeizmográf? — Igen. — És hogyan tudják meg, hogy nem földlökést, hanem jármű okozta rengést fogott fel? — Egyszerűen. Felhívjuk a közeli šrobárovái intézetet és megkérdezzük: jelzett-e valamit az ottani igen modern és érzékeny műszer? Ha azt válaszolják: nem, akkor tudjuk, hogy járműre reagált a „jó öreg". Helyi földrengést 500, kis földrengést 5000, középfokú földrengést 10 000 és nagy földrengést 18 000 kilométer távolságról is jeleznek a korszerű berendezések. Az ógyallai szeizmográf például tökéletesen kimutatta a skopjei földrengéseket. A gép jelzéseit jelenleg is minden nap felküldik Pozsonyba, a Földrengéstani Intézetbe. Azután még egy vasajtót nyitnak ki és a csendben és félhomályban több mint fél évszázada működő bonyolult, ingarendszerű berendezés elénk tárul. Sok kallantyú, fogaskerék és magas állvány közepén egy rúgós szerkezet kormozott papírral bevont hengert mozgat, amelyen érzékeny tű sima fehér csíkokat rajzol. — Amíg a csíkok egyenesek, addig minden rendben van — mondják kísérőim, de ha cikcakkos kilengések kerülnek a papírra, akkor baj van. És már mutatnak is egy, egyébként tökéletesen a szívkardiogram rajzára emlékeztető vonalsort. — Ez a nagy perzsa földrengés itt rögzített fotokópiája — mondja Németh mérnök. Egy másik „kardiogram" egy görögországi katasztrófát idéz fel. Az írást Komárommal kezdtem. Azzal az indoklással,-hogy hazánkban ebben a városban fordultak elő a leggyakrabban földrengések. Az ógyallai kutatóintézet erre a kérdésre is válaszolt: Magyarországról indul, a Duna alatt áthalad és Komáromot — milyen paradox: nem légvonalban, hanem ebben az esetben földvonalban — átszeli egy nagy nyomásenergiának kitett, törésre hajlamos földréteg. Ez okozta a múltban és okozza jelenleg is a tektonikus rengéseket. Mária Terézia javasolta, hogy a városban egy emeletesnél magasabb házakat ne építsenek! Azóta sok év telt el és — kopogjuk le — számottevő földrengés nem fordult elő Komáromban. A 3—4—5 emeletes házak is gombamódra elszaporodtak. Reméljük, a királynői javaslat figyelmen kívül hagyása nem bosszulja meg magát, bár anélkül is, hogy az ördögöt a falra festeném, azzal fejezem be: évtizedek óta ugyan „rendesen viselkedik" nálunk a jó öreg Föld, de az óvatosság azért sohasem arthat, mert Galilei szavai örökérvényűek: „És mégis mozog a Föld KOMLÓS! LAJOS