Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-15 / 269. szám, szombat

Hét végi hírmagyarázatunk | Csak a cégtábla változott? Hosszú vajúdás után készült el Nelson Rockefellernek, Nixon elnök latin-amerikai különmegbízottjának sokáig szigorú titoktartással kezelt jelentése arról, milyen legyen az Egyesült Államok új politikája a nyugati világ forrongó földrészén. A Rockefeller-jelentés alapján dolgozta ki az Egyesült Államok elnöke új latin-amerikai politikáját, amelyet az elmúlt héten körvonalazott. Nixon programja csalódást, vagy legalábbis vegyes érzelmeket keltett az érdekelt országokban, s noha nem állithatjuk, hogy nem tartalmaz semmilyen változást elődei politikájával szemben, a változás korántsem a lényegben van. £ Hová úsztak el a dollármilliók? A néhai Kennedy elnök latinamerikai segélyprogramja, amely a „Szövetség a Haladásért" hivalkodó címet viselte, a latin-amerikai országok ipari fejlődését, nyomorának enyhítését és megszüntetését, önálló gazdasági életének megalapozását volt hivatva megteremteni. Pozitív vonása volt, hogy az amerikai segélyprogramból kirekesztette az „antidemokratikus diktatúrákat", ám ez a megszorítás csak írott malaszt maradt, mert kezdetben még a haiti véreskezű Duvalier-rendszernek is jutott a dollárokból. A segélyprogram nem szolgálta a latin-amerikai népek felemelkedését, mert Washington szigorú feltételekhez kötötte a segélynyújtást: bizonyos iparágazatra kellett ráfordítani, s az amerikai dollárokért csak az Egyesült Államokban vásárolhattak árut. A Szövetség a Haladásért segélyprogram révén is domináns helyzetbe jutottak az észak-amerikai monopóliumok a latin-amerikai földrészen: csak bizonyos, az észak-amerikai monopóliumok érdekeinek kedvező iparágak fejlődtek, a többi iparág fejlesztését elhanyagolták, nem alakult ki egészséges ipari struktúra, vagy ha kezdetleges formában meg is volt, degenerálódott. Olyan helyzet alakult ki, hogy az észak-amerikai monopóliumok osztalékok és kamatok fejében évente két és félszer annyi hasznot vittek ki a latin-amerikai országokból, mint amennyit befektettek. Évi beruházásaikat kb. 3 milliárd dollárra becsülik, s a szemléltetéshez annyi is elég, hogy minden beruházott dollár öt dollár hasznot fiadzott. Az, ami a monopóliumok hasznának leszámítása után az egyes latinamerikai országokban maradt, szőrin-szálán eltűnt a hazai oligarchák és katonapolitikusok ragadozó karmai között. A Wall Street egyébként az egyes országok felfegyverzését is ebből fizettette meg. Az 1961-ben meghirdetett „Szövetség a Haladásért" program tíz évet sem ért meg, s elemi erővel felfakadtak a földrész bajai. A latin-amerikai tömegmozgalmak, sztrájkok, diák- és partizánakciók éle a diktatúrák és a monopóliumok uralma ellen irányul, s azt bizonyítja, hogy a forradalmi tömegek felismerték és helyesen látják bajaik okozóiát. 0 Körút happy end nélkül Az új amerikai elnök sokkal reálisabb politikus, mint hogy lebecsülje az amerikai tömegmozgalmak jelentőségét, még akkor is, ha olykor az ösztönösség az ismertetőjelük. Ezért küldte a nyáron latin-amerikai körútra Nelson Rockefeller kormányzót, a multimilliomos család sarját, hogy puhatolődzzék, és ténymegállapításai alapján tegyen javaslatot az elnöknek új latin-amerikai politika kidolgozására. Rockefeller négy szakaszban lebonyolított körútjával annak idején behatóan foglalkoztunk. Kudarcos volt. Szinte mindenütt, még az Egyesült Államokkal viszonylag barátságban élő országokban is nagy tömegek tüntettek jelenléte ellen, egyes városokban pedig Rockefeller a repülőtéren, rendőri őrizet alatt tárgyalt a hivatalos személyiségekkel. A latin-amerikai tömegek félreérthetetlenül tudtul adták Nixon megbízottjának: bajaik okozóját és halálos ellenségüket látják az amerikai Imperialistákban. Éppen ezért várta kíváncsian a közvélemény a Rockefeller-jelentést, illetve Nixon új programját. Hogyan reagált Washington a latin-amerikai tömegek hangulatára? # „Akció a Haladásért" A gazdasági segélyprogram bevezetéseként javasolja, hogy a Pentagon és a latin-amerikai kormányok „koordinálják a jelforgató erők elleni harcot". Ez magyarul azt jelenti, hatásosabban akarnak fellépni az erősödő demokratikus tömegmozgalmak ellen, s e célra Washington nem sajnálja a pénzt, hogy korszerű fegyverzettel, járművekkel, helikopterekkel lássa el a latin-amerikai rendőri erőket. S hogy hatásos legyen a harc a „felforgatók" ellen, azaz tömegméretben, valamennyi latinamerikai országban egyidőben kíséreljék meg letörni a szabadságmozgalmakat, a nyugati félteke „biztonsági tanácsának" létrehozását szorgalmazza a Nixon-program. Mint látjuk, a Nixon-program a katonai segítségre helyezi a hangsúlyt. Az elnök a gazdasági segítséget illetően „szerényen" meg is jegyezte, hogy ne várjanak csodákat, nem ígérget semmit. Természetesen, az irónián túl is látnunk kell bizonyos új jelenségeket Nixon programjában. A Kennedy-tervvel szemben „Akció a Haladásért" címmel meghirdetett program eltávolít bizonyos kereskedelmi korlátokat az Egyesült Államok és a latinamerikai országok közti gazdasági kapcsolatok útjából. Az amerikai kölcsönök felhasználása terén bizonyos liberalizálást ígér: nem kötik konkrét célhoz a kölcsönök folyósítását, a latin-amerikai kormányok szabadabban fejleszthetik előnyösebbnek vélt iparágaikat, az USA-n kívül máshol is vásárolhatnak, nincs olyan nyers diktátum, de a Nixon-program sejteni engedi a finomabb formában érvényesülő amerikai nyomást, s végeredményben az amerikai segélyek búsásan megtérülve továbbra is a monopóliumok pénztárába kerülnek vissza. Nixon egyes megfogalmazásai csalókák. „Realizmusról, belügyekbe való be nem avatkozásról, liberalizálódásról" beszél, de a valóságban ez úgy fest, hogy a Fehér Ház möst már ténylegesen elismeri a latinamerikai diktatúrákat is, a tegnapi kellemetlen partnereket, mert — úgymond — „látni kell a valóságot". Kibékül-e Nixon az antidemokratikus rendszerekkel? A látszaton nem múlik: kijelentései minden bizonnyal a diktatúrák burkolt elismerését jelentik, s a végkövetkeztetés: a Fehér Ház a maga égisze alatt szívesen létrehozná a latin-amerikai polgári kormányzatok és kemény diktatúrák koalícióját a felszabadító mozgalmakkal szemben, mert az utóbbiakban nagyobb veszélyt lát, mint akármelyik véres parancsuralmi rendszerben. O Mit szólnak a tömegek? Valdes, chilei külügyminiszter nemrégen kijelentette: „Latin-Amerika gazdasági érdekei és céljai nem egyeznek meg az Egyesült Államok érdekeivel és céljaival, sőt bizonyos tekintetben ellentétesek." Ezt egy mérsékelt beállítású polgári politikus mondotta, de sokkal radikálisabban hangoztatják a latin-amerikai munkások, diákok és szegényparasztok tömegei. Ezért Nixon mézesmadzag-ajánlatának nincs különösebb hatása, nem egy latin-amerikai fővárosban csalódással fogadták, máshol egykedvűen vették. Egy viszont bizonyos: a Pentagon és az Amerikai Államok Szervezetét uraló monopolista körök részéről várható nyomás ellenére a monopóliumok vagyonát államosító Peru és Bolívia forradalmi példája mutat követendő utat a latin-amerikai népeknek. LÖRINCZ LÁSZLÓ Mozgósítják az arab tartalékokat a felszabadító háborúra Nasszer-Numeiri találkozó £ Az EAK az amerikai haditengerészet hadgyakorlatán való részvétellel vádolja Izraelt Kairó — Mint már jelentettük, Nasszer elnök csütörtökön este megkezdte tárgyalásait Numeiri vezérőrnaggyal, a Szudáni Forradalmi Tanács elnökével, Szudán miniszterelnökével és fegyveres erőinek főparancsnokával. Az első találkozó másfél órás volt, és részt vettek rajta a két ország kül- és hadügyminiszterei is. A találkozó után Faruk Abu Issza szudáni elnöki és külügyi államminiszter közölte a sajtó képviselőivel, hogy a tárgyalások sikeresek voltak. A felek — mondotta a miniszter — megállapodtak abban, hogy mozgótítani kell az arab tartalékokat a felszabadító háborúra, és meg kell szilárdítani a palesztinai forradalmi mozgalom helyzetét. Nasszer és Numeiri ezenkívül kétséget kizáróan megállapította: „ ki az arabok barátja, és ki az ellensége". Faruk Abu Iszsza ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy a Szovjetunió vezette szocialista tábor „hű barátunk, aki megadott és megad minden segítséget az arab nemzetnek". Heikal, az Al Ahram főszerkesztője szokásos pénteki vezércikkében ezúttal a legutóbbi amerikai békejavaslatokkal foglalkozik. Megállapítja, hogy az amerikai javaslatok előterjesztése „ravasz manőver" volt, amellyel Amerika be akarta bizonyítani, hogy a politikai megoldáshoz vezető út nyitva áll, ezért nincs szükség az arab csúcstalálkozó összehívására. A kísérlet azonban nem sikerült. Ugyancsak az Al Ahram pénteki számában hírt ad arról, hogy az izraeli haditengerészet egységei október 19-e és 24-e között részt vettek az USA 6. flottája, valamint a brit haditengerészet közös hadgyakorlatán. A brit hadügyminisztérium pénteken megerősítette azt a hírt, hogy a brit haditengerészet egységei részt vettek a NATO Földközi-tengeri erőinek október 17-e és 26-a között végrehajtott hadgyakorlatán, de cáfolta, hogy izraeli erők is részt vettek volna ezen a gyakorlaton. London — Nagy-Britannia kész arra, hogy véget vessen katonai jelenlétének Líbiában, és amennyiben szükséges, hozzájáruljon az 1953-as angol— líbiai barátsági és együttműködési szerződés hatályon kívül helyezéséhez — tájékoztat a londoni Press Association hírügynökség. Az Al Ahram diplomáciai tudósítójának értesülése szerint az EAK kormnya tanulmányozta Josep Sisconak, a washingtoni külügyminisztérium közelkeleti ügyekben illetékes államtitkárnak azt az óhaját, hogy, Kairóba látogasson. A lap továbbá azt írja, hogy Odd Bull tábornok, az ENSZközel-keleti megfigyelőinek vezetője szerdán és csütörtökön Kairóba Gohar külügy.miniszterhelyettessel, az EŇSZ-megfigyelők biztonságáról folytatott tárgyalásokat. Az ENSZ-közgyíilés folytatja munkáját New York — Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában csütörtökön foly/íitódntt a koreai kérdés vitája. M Alván, Irak küldöttje rámutatott, hogy az USA fegyveres erőinek jelenléte Dél-Koreában Korea újra egyesítésének legfőbb akadályát jelenti, s ellent mond az ENSZ alapokmányának. Algéria küldöttje, Bazzut élesen helytelenítette, hogy a politikai bizottság vitájára nem hívták meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttjét. Az algériai küldött követelte az amerikai csapatok kivonását Dél-Koreából. Felszólalt a vitában a szöuli rezsim megbízottja is, válaszolva Malik szovjet ENSZ-delegátus korábbi felszólalására. A dél-koreai küldött szovjetellenes kirohanásokat ismételgetett és védelmezte az amerikai csapatok dél-koreai jelenlétét. Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottságában Ustor Endre, Magyarország képviselője felszólalásában uz NDK jogainak elismeréséért szállt síkra. A magyar küldött támogatta azt a szovjet javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy — az atomstop-szerzödés mintájára — az ENSZ-ben elfogadott többoldalú szerződésekhez minden állam csatlakozhassák. A szovjet javaslat nagy érdeklődést és heves vitát váltott ki a jogi bizottságban. A bizottság állásfoglalása a közeli napokban várható. Az ENSZ-közgyűlés csütörtökön megkezdte az Indonézia és Hollandia között Nyugat-Inán kérdésében létrejött megállapodás vitáját A közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális bizottságában Petronella Vyšňovcová csehszlovák küldött az emberi jogokkal összefüggő problémák vitájában elítélte a fajgyűlöletet és a faji megkülönböztetést. Románia állásfoglalása a prágai külügyminiszteri értekezlettel kapcsolatban Bukarest — Csütörtökön Maurer elnökletével ülést tartott a minisztertanács, amelyen Manescu külügyminiszter tájékoztatást adott a Varsói Szerződés tagállamai Prágában megtartott külügyminiszteri értekezletéről. A határozat, amely jóváhagyja a román küldöttség eljárását a prágai tanácskozáson, többek között így hangzik: A Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsa úgy vélekedik, hogy a Varsói Szerződés külügyminisztereinek prágai nyilatkozata újból kifejezi az európai szocialista országok fáradhatatlan erőfeszítését a jelenlegi nemzetközi élet egyik legfontosabb kérdésének megoldására, az európai biztonság megteremtésére. A Román Szocialista Köztársaság mint európai ország következetesen állást foglalt és foglal az európai országok közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére, a feszültség gócainak eltávolítása, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elvének következetes tiszteletben tartása mellett. Az európai biztonság valamennyi állam olyan világos kötelezettségeinek rendszerét tételezi fel, amely minden egyes államnak teljesen szavatolná a biztonságát, minden agresszióval szemben. Ugyanakkor biztosítaná az államok békés fejlődését, kölcsönös megértését és együttműködését. A román kormány úgi* véli, hogy az összeurópai értekezletet a kontinens valamennyi állama egyenjogúságának elve alapján kell előkészíteni és megvalósítani. Az értekezleten részt vehetnének más államok is, amelyek hozzá akarnak járulni az európai biztonság megteremtéséhez. (ČSTK) LONDONI hírek szerint a líbiai kormány államosítja a külföldi bankok tőkéjének 51 százalékát. Az angol Barclay's Bank új nevet kap és vezetésével egy líbiait bíznak meg. CEVDET SUNAY, a Török Köztársaság elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban, pénteken a szovjet fővárosból Leningrádba érkezett. NIXON elnök december 3-ra Washingtonba hívta össze az 50 amerikai szövetségi állani kormányzóját. Az értekezleten az Egyesült Államok külpolitikáját és a kábítószer-fronton uralkodó helyzetet vitatják meg. CSÜTÖRTÖKÖN két elrabolt repülőgép szállt le Kubában. A Cruzeiro do Sul nevű brazil légitársaság gépe a havannai Jósé Marti repülőterén a kolumbiai Aviaca társaság repülőgépe pedig Santiago de Cubában ért földet. A jelek szerint pénteken mindkét gép visszatért az „anyaországba". SIERRA LEONE fővárosától néhány kilométerre, Hastings repülőtéren csütörtökön páratlan rablást hajtott végre egy 15 tagú fegyveres rablóbanda. A repülőtérre gép szállt le, amely nagy értékű gyémántokat hozott magával. A gyémántokat gépkocsin akarták a fővárosba szállítani, a banditák azonban tüzet nyitottak a rendőrökre és elrabolták a drágaköveket. LOSONCZI Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap Oj-Delhiből Bombayba érkezett, ahol két napot tölt. TEGNAP összeült a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. Napirenden a tudományos kutatások kérdése, valamint Lenin születése 100. évfordulója ünnepségeinek előkészítése szerepel. AMERIKAI szenátorok egy csoportja élesen bírálta az amerikai kormány politikáját a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokban. A szenátorok azt követelték, hogy az Egyesült Államok a megállapodás megkönnyítése érdekében legalább ideiglenesen szüntesse be az új fegyverrendszerek kipróbálását. BELSZAK algériai pénzügyminiszter Moszkvában az algériai—szovjet együttműködésről és az 1970—74 évi együttműködési tervről tárgyalt. ANDREJ GRECSKO marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, aki hivatalos látogatáson Kubában tartózkodik, csütörtökön Raul Castroval, a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők miniszterével tárgyalt. SZÖFIÁBAN jegyzőkönyvet írtak alá Bulgária és Csehszlovákia 1970. évi árucsere-forgamáról. A szerződés értelmében az árucsere 1969-hez viszonyítva 5 százalékkal emelkedik. AZ OSZTRÄK Néppárt tegnap véget ért kétnapos kongreszszusán ismét dr. Klaus kancellárt választotta a párt elnökéMonarchista államfordulat Görögországban? Róma — Konsztantin görög király felújította kapcsolatait és együttműködését a „polgári" jobboldal és a középjobb képviselőivel, mindenekelőtt Kara~ manlísz volt miniszterelnökkel, aki jelenleg Párizsban tartózkodik. Azok a politikusok, akik hajlandók a királyt támogatni, a görög katonai rezsim megdöntésére, illetve a jobboldali kormány felújítására törekszenek. Elképzeléseik szerint a király visszatérne Görögországba, elfoglalná trónját. Az ország természetesen továbbra is a NATO kötelékében maradna. ÚJ TUDOMÁNYOS KÖZPONTOK A SZOVJETUNIÓBAN Moszkva — A Szovjetunió Tudományos Akadémiája még ebben az ötéves tervben új tudományos központokat épít kl az Uraiban és a Távol-Keleten. A Fő és Középiskolai Minisztérium főiskolai központot létesít Észak-Kaukázusban. A Jövőben új tudományos központokat létesítenek az OSZSZSZK északnyugati részén és a Vol. ga mentén. Milijonscsikoo, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke a moszkvai Pravda tegnapi számában frt cikkében továbbá rámutat, hogy Jelenleg mind a 15 szovjet szocialista köztársaságban van tudományos akadémia. Ezenkívül több mint 10 évvel ezelőtt létrejött a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai fiókja, amely jelentős sikereket ér al.